víz helye a tájban, gazdálkodásban és az együttműködésekben
Tájszintű Együttműködések Munkacsoport keretében kutatókkal és gyakorlati szakemberekkel a tájépítészet, táj- és agro-ökológia, illetve a környezetjog eszközrendszerével és szakmai partnerségben segítjük a tájszintű együttműködéseket, hogy napjaink környezeti, társadalmi és gazdasági kihívásai során megfelelő és felelős megoldásokat találjanak.
A gazdálkodó által gondozott terület önmagában több alrendszerből alkotott egész. Ezen gazdálkodással érintett ökoszisztémára hat döntéseivel, illetve képessége, lehetősége vagy tehetetlensége által alakítja, formálja azt. Nem elhanyagolható körülmény egy gazda számára, hogy mi történik a közvetlen környezetében, de az sem, hogy a vízgyűjtőn vagy tágabban a tájban milyen folyamatok zajlanak, befolyásolva akár a talajt, a légteret, a klímát, a vizek mozgását, a vadonélő állatok és növények elterjedését. Ahogy a gazda tevékenysége is hat az általa gondozott területen zajló folyamatokra és annak környezetére, visszafelé is igaz, hogy a gazdaság környezete, táji folyamatai is befolyásolják a gazdálkodás eredményességét, gyümölcseit.
A gazdálkodók és a táji környezet egymásra utaltságának egyes jellemzőit járjuk körül előadásunkban érintve az alábbi kérdésekre:
Mezőgazdasági táj kinek az élettere? Agártáj, üzemtáj, kultúrtáj?
Mit várnak (helyi közösségek, gazdák, tulajdonosok, bérlők, gyártók, ökológusok, vevők, szomszédok, támogatók más szakterületek) a mezőgazdasági hasznosítású térrésztől, lehetséges köztük az együttműködés?
Hogyan köt össze, vagy választ el az ökológiai és vízi hálózat, illetve az ágazati szemlélet és intézményrendszer?
Miért speciális helyzetű a Kárpát-medence?
Művelési ágak problematikája, adminisztratív keretek hatása
Egymásrautaltság kezelésének lehetőségei, táji gondosság, tájgondnokság szereplői, együttműködések feltételei, tapasztatai, alapelvei
Elengedhetetlennek látjuk, hogy tájszintű együttműködések jöjjenek létre, amelyek kiinduló alapelvei a következők:
A táj, mint összetartó és dinamikus egység, a megélhetés és az élhetőség alapvető kerete
Közös alapértékek menti elköteleződés, lelki megújulás és táji identitás
Helyi erőforrások feletti felügyelet, rendelkezés, nyomon követés és visszacsatolás
Hozzáadott érték az egymásra épülés, a megbékélés, szövetségkötés és együttműködés révén
Gondosság, takarékosság, célszerűség, áttekinthetőség