Höhöjj, de jó! Meg is van az esti program! :)

Vegre visszatért a mester, még ha időben régebbi is a felvétel! Hajrá!

@samiam6547

Жыл бұрын

Hát igen, de tudod... az idő relatív. ^^ mindíg attól függ éppen 'ki és mikor éli meg'. :'D

Ha lesz időgép, ezt biztos megnézem élőben.

@yotaSan79

Жыл бұрын

* Ha lesz időgép, ezt biztos megnéztem élőben.

@hugi00

Жыл бұрын

Holnaputan lattam. :)

@a21gramm

Жыл бұрын

Én majd tegnap fogom.

@CHCMusic2013

Жыл бұрын

Ja, én is láttam, de teljesen másról szólt. (:

@robertpopradi5020

9 ай бұрын

Ahányszor csak látom , mindig másról van szó ..🤪

Most kicsit jobb. A DGy elvonási tünetek elég húzósak tudnak lenni. :D

Szolgálati közlemény: Laszlo Dekany további hozzászólásait zsidózás miatt letiltottam. Keressen a fröcsögéseihez más fórumot. dgy moderátor

nem is értem, hogy tudtam mást csinálni a publikálást követő első 17 órában. Köszönöm a feltöltést!

Dávid Gyula előadásai után mindig úgy érzem, hogy értem a fizikát, legalábbis azt, amiről épp szó van és érteni lehet. Laikusként, a fizika és a reál tudományok után érdeklődő emberként kiszakított a régi iskolás élményekből, ahol mindig azt éreztem, hogy hülye vagyok... Remek előadó, jó a humora és olyan közvetlenül magyaráz, hogy akkor is megragad a lényeg, ha nem akarja az ember. :D

Ment a lájk első percben ✌️👌🏆

@zsoltbocsi7546

Жыл бұрын

ha Dávid Gyula van akkor az az előadás rossz nem lehet

Nagyon érdekes volt. Köszönöm. Először nem értettem, hogy az egyes idő és tértengelyeken egy egységnyi idő/távolság mennyi, 1:17:27 -től kezdődő részt újranéztem és összeállt.

Tetszik a thumbnail :D.

Záródó áramkör helyett lehetne két fényjel az utolsó előtti példában. Akkor villannak fel, amikor a kocsi eleje és vége a lámpához ér. (A csatornába nem fog beleesni, mert a szökési sebességnél gyorsabban megy. Kigörbül alóla a talaj.)

💖

15:34 Az energia nem marad meg, közelítő szimmetria. A többi szimmetriánál miért nem szempont, hogy nem érvényes az "Univerzumon" kívűl? Mert pont azt hangzik el érvkén, hogy aki a Nagy Bumm előtt érkezik akkor még Univerzum sincs. Ezt a többi megmaradásnál miért nem tudjuk alkalmazni? Akár szabad szavas leírás, akár matematikai megfogalmazás érdekel. Vagy az összes ismert szimmetria csak közelítőleg igaz? Nem tökéletes egyik sem. A szuperszimmetriát van értelme ide hozni?

@elteatomcsill8013

Жыл бұрын

Ez egy ismeretterjesztő előadás, a szigorú matematikai részleteket és bizonyításokat nagy ívben kerülve. De ha így rákérdezett, be kell vallanom, hogy van egy precíz matematikai bizonyítás, mely szerint az általános relativitáselméletben nem érvényes az energia és az impulzus megmaradása. Csak jelzésszerűen: már a newtoni fizikából is tudjuk, hogy az energiamegmaradás leírásához a testek mozgási, elektromos stb energiája mellett figyelembe kell venni a gravitációs potenciális energiát, azt a bizonyos mgh mennyiséget is. Nos azt lehet bebizonyítani, hogy a "gravitációs" energia nem értelmezhető univerzális, koordináta-rendszertől független módon. Ezen megint nem kell nagyon csodálkozni, hiszen a gravitációs jelenségek bizonyos értelemben "kikapcsolhatók": egy szabadon eső test nem érez gravitációs hatást. A mögöttes matek persze igen macerás. Sajnos ebből nem következik, hogy lehet örökmozgót készíteni. Egy lokális inerciarendszerben, mondjuk itt a mi galaxisunkban szigorúan érvényesülnek a megmaradási tételek. A specrelből tudjuk, hogy az energia megmaradása az időbeli eltolás invarianciájából következik. Tudjuk, hogy az áltrelben nem marad meg az energia. Azt is tudjuk (Penrose-Hawking tétel), hogy (bizonyos egyszerű feltételek fennállása esetén) az időtengely mentén valahol szükségszerűen fellép szingularitás, tehát az Univerzum időben nem lehet mindkét irányban végtelen, ezért nagy léptékben nem áll fenn az időeltolási invariancia. Igazából azonban ma sem tudjuk, hogy ez a két állítás (az energia meg nem maradása és a Penrose-Hawking tétel) egymással milyen matematikai és logikai kapcsolatban van. Sejtjük, hogy ugyanannak a dolognak a két oldaláról van szó, de ez nincs precízen bebizonyítva. Egy ismeretterjesztő előadás bevezetőjében azért megengedem magamnak az ezzel kapcsolatos pongyolaságot. Van egy másik félreértés, ami nyilván megint a túl laza szóhasználatból adódik. Igazából az a sokat emlegetett sztahanovista diák, aki túl korán érkezeik a laborba, az sem mehet vissza "a Nagy Bumm elé", "az univerzumon kívülre". Ez csak annak a kifejezése, hogy negatív irányú húszmilliárd éves eltolás nem lehetséges a mi világunkban. A szimmetria hiánya nem azt jelenti, hogy a szimmetria nem érvényes a világon kívül! Hanem azt, hogy a világon belül nem érvényes! A Földet eltolhatnánk egymilliárd évvel vissza, a háttérsugárzás születésének eseményét nem - ezek a világon belül nem szimmetrikus jelenségek. A specrel egész matematikája levezethető bizonyos egyszerű szimmetriafeltevésekből: a térbeli és időbeli eltolás, a térbeli elforgatás szimmetriájából, valamint a Galilei által felismert újabb szimmetriából, az egymáshoz képest állandó sebességgel mozgó inerciarendszerek egyenértékűségéből. A szimmetriák matematikája a huszadik század fizikájának egyik legnagyobb hatású eszközévé vált, ez vezetett el pl a kvarkok elméletének kiépítéséhez. A specrel "kicsiben", egy-egy lokális inerciarendszeren belül az áltrelben is érvényes. Vannak más, nem geometriai jellegű szimmetriák is, ezek egyikéből következik pl az elektromos töltés megmaradása. Ez legjobb tudomásunk szerint szigorúan érvényes szimmetria. Más hasonló szimmetriák csak közelítően érvényesek. Ezek a "sértett" szimmetriák is fontos szerepet játszanak a világ leírásában, pl a részecskék és a szilárdtestek fizikájában. Az ilyen szimmetriasértéseket nem szabad összekeverni azzal a korábban említett jelenséggel, hogy a specrelben egzakt szimmetriák a görbült téridőben nem állnak fenn. A szuperszimmetria az utóbbi kategóriába tartozó, az elektromos töltés megmaradását okozóhoz hasonló típusú, egyelőre feltételezett szimmetria, ami ugyancsak közelítően áll fenn. Nincs köze a fenti témához. A szimmetriák szerepéről részletesen beszéltem az ELTE Wigner-emlékülésén, ez az előadás az Atomcsillen "Szimmetriák és reaktorok" címmel tekinthető meg. Lehet, hogy egyszer a szimmetriasértéseknek is szentelünk egy egész előadást. dgy

@TeslaElonSpaceXFan

Жыл бұрын

@@elteatomcsill8013 Köszönöm szépen a választ.

@zsoltkincses2092

Жыл бұрын

@@elteatomcsill8013 Engem az érdekelne, hogy az elektromos töltés megmaradása mögött milyen szimmetria van, és miért kvantált. A töltés megmaradása lokális. Ha itt eltűnne egy elektron és megjelenne a galaxis túloldalán, senki nem venné észre - olvastam valahol.

Köszönet az előadásért. Sajnos a fóliák (már) nem elérhetőek a leírásban megjelölt oldalon a letöltések alatt. Talán máshol?

@elteatomcsill8013

Жыл бұрын

Köszönjük a hibajelzést! Valami technikai bibi történt, utánanézünk! A weblap korábbi verzióján, ahol még nem KZread-os linkek, hanem letölthető videók szerepeltek, megvan ez az előadás, és megvannak a fóliák is. Ezek a régi előadások a weblap "Archivum" fülén, a "Korbbi előadások felvételei" cím alatt érhetők el. Ennek az előadásnak a fóliái az alábbi linkről tölthetők le: atomcsill.elte.hu/program/kivonat/2008-2009/7 dgy

@dgy137

Жыл бұрын

@@elteatomcsill8013 Kijavítottuk a hibát, most már minden előadás felvétele mellett újra elérhetők a fóliák is. dgy

Leonard Suskind előadásában azzal kezdi, hogy a méterrúd két végpontjának mozgását irja le. Oly módon, hogy vesz egy 2 méteres méterrudat és elhelyez 3 megfigyelőt ami a méterrud 0, 1 és 2 pontján foglalnak helyet. A v sebességgel mozgó méterrudak és megfigyelők mozgását a következő három egyenlet irja le..... X0=v*t , X1=1+v*t éés X2=2+v*t.... Ebből kiszámolja, mikor kell inditani a méterrúd két végén a fényjelet, hogy a közepső megfigyelőhöz egyszerre érkezzenek.

@zsoltkincses2092

Жыл бұрын

Ismerem ezt az előadást. Susskind felhasználja, hogy a szerepcsere az álló és mozgó megfigyelő között -v sebességgel ugyanannak a transzformációnak felel meg. (Ez egy antiszimmetria.)

@dgy137

Жыл бұрын

@@zsoltkincses2092 Ez nem antiszimmetria. dgy

No, akkor ma sem alszom :)

Elméletben, hogyan befolyásolhatná a Speciális relativitás elmélet által adott "magyarázatokat", ha feltételeznénk azt, hogy léteznek olyan, az eddig ismertektől merőben eltérő kölcsönhatások is, melyek hatása mégsem fénysebességgel, hanem más véges "sebességgel", történetesen épp fénynél gyorsabban terjednek? Vagy ilyen elméleti, feltételezett eseteken gondolkodni is értelmetlen, mert...

@dgy137

Жыл бұрын

A speciális relativitáselmélet nem "magyarázatokat" ad, hanem valódi magyarázatokat, az észlelt jelenségek igen pontos, és eddig még mindig bevált leírását. Amint az előadásban is elmondtam, a specrel a leggyakrabban ellenőrzött fizikai elmélet: másodpercenként sok százmilliárd elemi részecske mozgása és ütközése igazolja. A gyorsítók sok évtizedes létezése alatt egyetlen olyan esemény sem akadt, ami ellentmondott volna a speciális relativitáselmélet előrejelzéseinek. Ezért semmi okunk feltételezni azt, hogy az elmélet hibás, és valami eddig titokban maradt "hatás" felülírja állításait. A tudomány viszont nem vaskalapos. Ha valóban felfedeznének egy ilyen hatást, és annak létezését szigorúan ellenőrzött kísérletekkel megerősítenék, akkor tudósok hada vetné rá magát a témára, megkísérelve összeegyeztetni az új jelenséget a korábban ismert és jól megalapozott elméletekkel. Bizonyára egy új, még szebb és még általánosabb elmélet születne munkájuk nyomán. Egy ilyen új felfedezés nem törölné el a korábbi fizikát, hanem általánosabb keretbe helyezné. Ne felejtsük el, hogy az a sok százmilliárd kísérlet, ami igazolja a specrelt, továbbra is érvényes maradna, eredményüket nem kellene és nem is lehetne kidobni - ehelyett az új adatokat e kellene illeszteni közéjük, hogy az új, általánosabb elmélet a régi és az új adatokról egyaránt számot adjon. Csak az a baj, hogy az ilyen váratlan új felfedezések nem rendelésre, az elmélettel elégedetlen laikusok kívánságára születnek, hanem elmélyült tudományos aprómunkával, a kísérletek adatai között megbúvó, onnan csak kemény munkával kihámozható ellentmondások alapos elemzése során bukkan fel valami új adat - és abból is csak a legritkább esetben lesz az egész tudományt megrázó, netán új alapokra állító felfedezés. dgy

@belamizsak161

Жыл бұрын

@@dgy137 Köszönöm a választ! Nem megkérdőjelezni szerettem volna a Speciális relativitáselméletet. Nem kételkedek megfelelőségében, nem is lennék rá képes, sajnos számomra a Speciális relativitáselmélet is magas (nehéz, szinte ismeretlen terület, csak a felszínét karcolgattam tanulmányaim során, azt is jó régen). Válaszra nem is számítva az után érdeklődtem, hogy elvileg le lehetne-e írni az elméletet egy másik, hasonló elméletből (egy másik, feltételezett "világból", mely mondjuk legalább abban különbözne, hogy más lenne benne a "fénysebesség", és minden, ami ezzel jár), és ha esetleg igen, vajon hogyan viselkedne "benne" az elmélet (vagy az elméletben a kitalált világ), hogyan viszonyulnának egymáshoz. A magyarázat nem volt jó szóhasználat... Valami olyasmire gondoltam, mint amikor 3 idődimenzióval dolgozáki ki az elméletet, megnézni, mi lesz belőle. Vajon matematikailag le lehetne írni a mi világunkat egy másik, feltételezett világból, melyben más a "fény" sebessége, vagy nem, már a felvetés is értelmetlen (mondjuk azért, mert nem lehetséges a két világlírás tér és időtengelyeit egymással kapcsolatba hozni).

@zsoltkincses2092

Жыл бұрын

@@dgy137 A kísérleti ellenőrzés mindig elektromágneses elven gyorsított részecskékkel történik. Novobátzky nem épített másfajta elven működő gyorsítót.

A hang minősége relatív

0:43 ...👍🍺🍺🍺🍺🍺😁😁😁

Imádnám hallgatni ezeket az adásokat de valami felháboritoan rossz a hangminőség kb az összes alatt, amit igy 17000 feliratkozónál nem nagyon értek. Pedig nem kell hozzá sokminden hogy élvezhető legyen...

@belamizsak161

Жыл бұрын

Milyen magas egyes emberek igénye... Másfélszeres sebességgel telefenról hallgatva minden szó érthető. Sajnos ugyanezt nem tudom elmondani minden állításról és magyarázatról...

erdekelne a konyv amit ajal, meg tudna valaki adni a cimet es a szerzott a videobol nem derul ki. elore is kosz szepen.

@dgy137

Жыл бұрын

Taylor - Wheeler: Téridő-fizika, első magyar kiadás a hetvenes években, második (tartalmilag változatlan) kiadás: Typotex, 2006 dgy

@evaszekely2218

Жыл бұрын

@@dgy137 Kedves Dávid Gyula! Érdeklődve hallgatom az előadásait. Az imént egy youtube vidòban ezt hallottam: a fény egyszerre lehet hullám- és részecsketermészetű. Szeretném Öntől megkérdezni, helyes-e ez a megállapítás.

Az egész előadás az inerciarendszerek egyenlőségével kapcsolatban felmerült problémával kezdődött egy konkrét példát említve, nevezetesen hogy ha egy töltés mozog, akkor mágneses teret gerjeszt, míg ha áll, akkor nem. Engem eléggé zavart, hogy bár az előadás során sok minden letisztult, éppen erre a saját problémafelvetésére nem adott választ, nem derült ki, hogyan működik a mozgó - vagy éppen álló - töltés transzformálása a különböző inerciarendszerek között, én legalábbis nem látom, hogyan oldaná fel a bemutatott transzformáció a töltés mágneses mezője létének, vagy éppen nem létének problémáját.

@elteatomcsill8013

Жыл бұрын

A másfél órás előadás természetesen nem térhetett ki a speciális relativitáselmélet teljes ismertetésére, az nálam egy két féléves speciális kollégiumot tesz ki, Hraskó Péter pedig több száz oldalas könyvet írt róla. Az előadáson elhangzottak alapján mindenesetre vázlatosan válaszolhatunk a feltett kérdésre is. Sok érvet hoztam fel amellett, miért kellett a tér és az idő fogalmát fizikailag és matematikailag egységes "téridővé" egyesíteni. Legfőképpen azért, mert az egyik inerciarendszerben mért térkoordináták önmagukban nem határozzák meg a másik inerciarendszerben mérhető koordinátákat. ha viszont az egyik rendszerben ismerjük egy esemény tér- és időkoordinátáit is, akkor ezekből egyértelműen kiszámolhatjuk a másik rendszerben mérhető tér- és időkoordinátákat (és viszont). Ez matematikailag ahhoz hasonlít, mint amikor egy háromdimenziós vektor mindhárom komponensének ismerete meghatározza a többi rendszerben mérhető komponenseket. Ezért a tér- és időkoordinátákat egy négydimenziós téridő-vektor négy komponensének tekinthetjük. Fontos speciális eset az, amikor a térkoordináták állandóak (például mind nulla), és csak az időkoordináta változik. Ez a helyzet pl egy egyenletes mozgást végző űrhajóhoz rögzített koordináta-rendszerben: maga az űrhajó mindig a rendszer origójában van, ezért térkoordinátái nullák, és csak az idő múlik vele. Ugyanennek az űrhajónak a leírása egy másik rendszerben már folyamatosan változó tér- és időkoordinátákkal írható le. A speciális relativitáselmélet részletes kidolgozásával kiderült, hogy amint a tér- és időadatok egy négyesvektorrá egyesíthetők, úgy az elektromágneses mezőt leíró hat mennyiség (az E elektromos térerősségvektor és a B mágneses indukcióvektor 3-3 komponense) egy egységes matematikai objektum (szaknyelven négyestenzor) hat komponensének tekinthetők. E hat adat egyik rendszerbeli ismerete alapján bármely másik, az eredetihez képest mozgó rendszerben kiszámíthatjuk a megfelelő hat adatot. Önmagában viszont az E vektor három komponensének ismerete nem elegendő a másik rendszerbeli E vektor kiszámítására, és hasonló igaz a b vektorra is. Az átszámítás szabályai nem túl bonyolultak, és paraméterként tartalmazzák a két rendszer V relatív sebességvektorát. Fontos speciális eset az, amikor az egyik koordináta-rendszerben a B vektor mindhárom komponense nulla, és csak az E vektor komponensei különböznek nullától. Egy másik, az eredetihez képest mozgó rendszerben már a tenzor mind a hat komponense nullától különböző. Ez pont az előadás elején felvázolt, a klasszikus fizika szemszögéből paradox helyzet: az egyik rendszerben csak tisztán elektromos mező mérhető, míg ugyanazt a szituációt más megfigyelők úgy látják, hogy elektromos és mágneses mező is észlelhető. Klasszikusan ez két különböző fizikai szituáció, ezért úgy tekintik, hogy nem ekvivalensek. A specrel matekja szerint a két szitu ugyanaz, csak a tenzor komponensei változtak meg - mintha egy vektor komponenseit elforgatott koordináta-rendszerben mérnénk meg. Megfelelő fizikai és matematikai keretbe illesztve tehát a két szituáció ekvivalens. Ezért mondjuk, hogy az elektrodinamika elmélete relativisztikusan invariáns. Sőt, már amikor 1864-ben, 13 évvel Einstein születése előtt Maxwell felírta az elektromágnesség egyenleteit, az elmélet már akkor relativisztikus volt, holott a relativitáselméletre még több mint negyven évet kellett várni. Fontos megjegyezni, hogy a specrel matematikáját nem ennek a paradoxonnak a feloldására dolgozták ki, egészen más megfontolásokra (a fénysebesség állandóságára) hivatkozva épült ki. Az elektromágneses mennyiségek transzformációs szabálya, ezzel a felvázolt "paradoxon" magyarázata az elmélet további kifejlesztése során, mintegy bónuszként adódott. dgy

@Zilahi-Branyi_Laszlo

Жыл бұрын

@@elteatomcsill8013 Köszönöm a választ!

@zsoltkincses2092

Жыл бұрын

@@elteatomcsill8013 Szintén erre a mozgó töltésre kérdeznék rá. Amikor elmegy mellettem, változik időben az elektromos térerősség. Ez időben változó mágneses mezőt hoz létre. A mágneses mező időbeli változása pedig ismét elektromos mezőt. Ha vesszük a Maxwell-egyenleteket, ezeket a végtelenségig rekurzívan kell alkalmazni? (Nekem retardált potenciállal tanították a mozgó töltések számolását.)

@dgy137

Жыл бұрын

@@zsoltkincses2092 "Ha vesszük a Maxwell-egyenleteket, ezeket a végtelenségig rekurzívan kell alkalmazni?" A tiszta Maxwell-egyenletek esetében szerencsére nem. A parciális differenciálegyenletek zseniális tulajdonsága, hogy ezt az elméletileg feltételezett végtelen rekurziót automatikusan elvégzik. Ha sikerül az egyenleteket megoldanunk, a megoldás már tartalmazza a végtelen sok oda-vissza hatást. Pl az elektromágneses síkhullám megoldást szétcincálhatjuk, és az egyes lépésekben felismerhetjük azt, hogy a változó mágneses mező elektromos mezőt kelt és vica versa, de a megoldás a szétcincálás nélkül is a rendelkezésünkre áll, és tovább dolgozhatunk vele - pl az elektromágneses hullámokra optikát építhetünk. Az eredeti kérdésre visszatérve: sajnos nem ilyen kellemes a helyzet akkor, amikor a két kölcsönható rendszer az elektromágneses mező és a mozgó töltés. A hullám elektromos és mágneses tere erőt fejt ki a töltött részecskére, az gyorsulni kezd, a gyorsuló töltés hullámokat sugároz ki stb. Ezt sajnos tényleg csak végtelen rekurzióval, illetve azt imitáló numerikus módszerekkel tudjuk kezelni. Ez a jelenlegi elmélet egyik nagy hiányossága. 150 éve dolgoznak rajta, de még nem látszik a megoldás. A retardált potenciálos módszer csak közelítés: adott módon mozgó töltés által létrehozott elektromágneses mező kiszámítására való. Viszont nem veszi figyelembe azt, hogy a mező gyorsítja a részecskét. dgy

@zsoltkincses2092

Жыл бұрын

@@dgy137 Köszönöm a választ. Nekem olyan számításokat tanítottak, amikor adott módon gerjesztjük a rendszert, tehát egy meghatározott függvény szerint mozgatjuk a töltéseket vagy változtatjuk az áramokat. A kérdésem háttere: Hogyan lehet a Maxwell- egyenletekből kihozni, hogy az egyenes vonalú egyenletes mozgást végző töltés nem sugároz? Ezt próbáltam kiszámolni a Poynting-vektorral. Veszek egy gömb felületet, a közepén lévő töltés pedig dl utat tesz meg dt idő alatt, a teljesítmény aztán integrálom a gömb felszínén. Itt akadtam el. Ezen kívül van egy olyan szimmetria hiány is: retardált potenciál keletkezik a töltés mozgásánál. A megfigyelő mozgásánál viszont párhuzamosan eltoljuk a töltést és a mezőt. Nem retardált a potenciál változása. :(

kelld inditani a fényjeleket, hogy egyszerre érkezzenek meg a középső megfigyelőhöz. és kijön a mozgo megfigeylők most egyenesei. Aztán levezeti a transformációs képletet. Ha a méterrúd modnjuk 0,6 sembességgel megy akkor a mozgó megfigyelő 0,8-nak méri az álló méterrúd 1 méteres jelét, az álló megfigyelú meg 0,8-nak méri a mozgó méterrúd 1 méteres jelét... De nincs ebben ellentmondás? A kiindulás az volt, hogy a méterrúd 1 méteres jele a t=0 X=1 ponton megy át és nem az X=0,8 ponton!!!! Az egész kiindulás az volt, hogy a középső megfigyelő egyenlete X=1+v*t és nem X=0,8+v*t ahol v=0,6

@zsoltkincses2092

Жыл бұрын

Nincs benne semmi ellentmondás. Susskind egyszer tréfásan azt mondta, hogy a tautológia nem lehet hibás. ;-) Itt is azt hozta ki, amiből kiindult. Önmagunkat nem tapasztaljuk megrövidülni - akár mi magunk mozgunk, akár a másik megfigyelő kezd mozognii hozzánk képest.

De miért is kell a tengelyekkel éppen párhuzamosokat húzni ? Legyenek azok is valamilyen eltérő szögben, sőt függvényben, sőt, időtől függő függvényben... Nem létezik a dimenzió ? Sebaj ! Hiszen eddig nemlétező anyagszerkezeteket is állítunk elő ...

Kár, hogy mostanában nincsenek új előadásai közzétéve. Ezeknek a régieknek gyalázatos a minősége. Azért szégyen, hogy 2009-ben még egy nyolcadikos gyerkőc is különb videókat csinált a mobiljával, mint komoly tudással és technikával felvértezett műszaki emberek...

@elteatomcsill8013

Жыл бұрын

Sok szempontból tévedsz a hozzászólásodban. A 2009-es legjobb telefonok, Nokia N900, iphone 3GS, Nokia E72, Samsung Omnia HD, stb egytől-egyig 640x480-as felbontásban tudtak videót rögzíteni 15-30 FPS-sel. Másfelől "a komoly tudás és a technikai felvértezettség" két nagyon külön fogalom. Komoly tudással az előadóink rendelkeznek, különös tekintettel például Dávid Gyulára. Annak idején szó nem volt youtuberól és streamelésről, a felvételek az egyetem közbeszerzéssel nehezített eszközparkjával történtek -- hallgatóság jelenlétében, ami szintén nem segített. Amióta lelkes magánemberek, saját technikájukkal közvetítenek a minőség sokat javult. Hangsúlyozom, hogy lelkes magánemberek, akiknek ez hobbijuk és nem a munkájuk, pénzt nem nagyon kapnak érte. És a végére egy kis spoiler: a soron következő évad előreláthatóan DGy előadással fog kezdődni, csak nektek :D...

Kár, hogy nagyon pocsék a hang ...😮‍💨

@meleardil

Жыл бұрын

..azert a kep se semmi... egy raj katicabogaron tobb a potty mint ebben pixel.

Egy másik előadás témája a tömbuniverzum, amelyben az idő nem múlik, csak egy makacs illúzió.