Dávid Gyula: Fény a kanyarban (Atomcsill, 2017.09.14.)

Előadó: Dávid Gyula (ELTE TTK, Atomfizikai Tanszék)
Cím: Fény a kanyarban
Időpont: 2017. szeptember 14.
Bár a Fény Nemzetközi Éve már véget ért, a fény fizikája továbbra is tartogat újabb meglepetéseket az érdeklődőknek. Amikor a kisgyerekek lézerkardosat játszanak zseblámpáik sugarával, általában csalódottak, hiszen a fénysugarak - a jedik lézerétől eltérően - nem akadnak össze (pláne nem sisteregve), hanem zavartalanul áthatolnak egymáson. A felnőttek ilyenkor elnézően mosolyognak, hiszen mindenki tudja: a fény egyenes vonalban terjed, és két fénysugár nem lép kölcsönhatásba egymással. Ők is zavarba jönnek azonban, ha megkérdezzük tőlük: vajon a két fénysugár találkozási helyén milyen irányban és milyen sebességgel terjed az elektromágneses energia? Hasonló kérdés merül fel a tükörről visszaverődő fény esetében is: hogyan mozog, és hogyan verődik vissza a tükörről a fény energiája? És vajon elképzelhető olyan szituáció, amikor látszólag semmi sem mozdul, elemek, drótok és mágnesek nyugodtan pihennek a laborasztalon, az elektromágneses energia mégis őrült sebességgel rohangászik körbe-körbe? Hogyan lehet ezt elképzelni, mi több: megérteni, neadjisten el is magyarázni? Esetleg kísérletekkel, mérésekkel meg is erősíteni? A látszólag jól ismert elektromágneses jelenségek hátterében megbúvó energetikai vonatkozások meglepő, látszólag paradox tulajdonságaiból szemezget az előadás.
További infó: atomcsill.elte.hu/program/kivo...

Пікірлер: 37

  • @steve8925
    @steve89252 жыл бұрын

    Nyugdíjas fizikatanárként 40 éves szakmai háttérrel a hátam mögött állítom: ZSENIÁLIS! Köszönöm!

  • @MrLotsie
    @MrLotsie5 жыл бұрын

    David Gyula a kedvenc előadóm! Big Respect!!

  • @dukegannon7607

    @dukegannon7607

    2 жыл бұрын

    Instablaster...

  • @sylviapapp8812
    @sylviapapp88122 жыл бұрын

    Imadom Ont !koszonom az erdekes eloadast Mr.David Gyula

  • @krisztiankoblos1948
    @krisztiankoblos19483 жыл бұрын

    Ilyen kellene még!

  • @zoltantakacs130
    @zoltantakacs1306 жыл бұрын

    Köszönöm! Régóta figyelem a Dávid Gyula előadásait és nagyon szeretem őket, most sikerült megvilágítani egy olyan kérdést, ami még régebb óta foglakoztat. Kérem önöket folytassák amíg tudják. Üdvözlettel Takács Zoltán.

  • @zoltansinka7521
    @zoltansinka75212 жыл бұрын

    Eddig is nagyon keveset tudtam, de legalább sokat felejtettem.

  • @koldulobaratx9859
    @koldulobaratx98594 жыл бұрын

    Imádom Önt.! T. Tudós, "Űrrabbi"

  • @DenyCreep
    @DenyCreep6 жыл бұрын

    Dávid Gyula lekésné a klassz előadásait, ha játszana az Universe Sandbox-játékkal :D Szal ne tudjon róla!

  • @elemerkovacs5048

    @elemerkovacs5048

    6 жыл бұрын

    Miért egyébként nem szokott késni? :D

  • @atti_wise
    @atti_wise2 жыл бұрын

    Ha 30 éve nem lettem volna egy link alak, és hasonlóan szemléletes előadásokat nézhettem/hallhattam volna, biztos nem buktam volna meg fizikából a szakközépiskolában :D

  • @Szeklicefiam
    @Szeklicefiam6 жыл бұрын

    Köszönjük az előadást!

  • @bendeguzdobo.b.4750
    @bendeguzdobo.b.47505 жыл бұрын

    Kiváló, élvezetes, köszönet a sorozatért. Egy apróság: immár negyven éve rosszul szemléltetik az EM hullámokat: az E és M össuzetevők közöll 90 fokos fázistolásnak kell lennie. Azaz, amikor az E maximum, a B nulla, és viszont. Ugyanis az összenergiája állandó, és ez az energia halad. (sikpoláros!) az E és M között hullámzik az energia. Gondoljunk arra, hogy az E változása gerjeszti az M-et de a csúcspontjában nincs változás, tehát az M értéke nulla. És vica versa. Csak át kell gondolni az elsős elemi elektrostatikát!

  • @bendeguzdobo.b.4750

    @bendeguzdobo.b.4750

    5 жыл бұрын

    Kedves Ervin Filemon! Sajnos, ez nem válasz. Egy fizikusnak nem ismeretlen a rezgőkör.(egyszerűség kedvéért vegyünk egy párhuzamos rezgőkört, ami egy kondiból és egy induktivitásból áll.) Ezt akár ki is egyenesíthetjük, ekkor antennának nevezzük, de a lényege nem változik. Ha ezzel a rendszerrel energiát közlünk - mondjuk feltöltjük a kapacitást, azonnal tehetünk egy megállapítást: a rendszerben a feszültség maximális, azaz elektromos tér lesz jelen, ellenben az áram nulla, azaz a mágneses tér nincs (nincs mozgó töltés, nincs mágneses tér). A Thompson képlettel számítható körfrekvencia szerint, a következő időszakban az áram fokozatosan megindul az induktivitásban (ezzel fokozatosan a mágneses tér felépül) miközben az elektromos tér összeomlik, nullává válik- ezáltal az elektromos tér is megszűnik. Azaz az első pillanatban a E maximális, H nulla, a második pillanatban (90fok múlva) az elektromos tér nulla, a mágneses maximális. Had ne irjam tovább az egész 360 fokra.A pointing vektor (E és H szorzata) azaz az összenergia mindig, minden pillanatban állandó (ideális esetben) és halad (EM hullám formájában) De ha létezik (ebben a tárgykörben) mozgó töltés nélküli mágneses tér, és töltés nélküli elektromos tér, akkor tévedtem, bocs. Ha mégsem, akkor ideje lenne az a szemléltető ábrát ezentúl a fizikának megfelelően rajzolni. (És ebbe ne keverjük bele a cikulárisan polarizált hullámokat, ami a 90 foktól eltérő zavarodott jeleket jelenti.) Csak ez a bajom, az előadás egyébkét lenyűgöző. Hát, valami értelmes választ szeretnék, üdv.

  • @PafiTheOne

    @PafiTheOne

    5 жыл бұрын

    @Bendeguz Dobo.B. Ezt elnézted. Nincs olyan törvény ami szerint ne eshetne egybe a mágneses és elektromos térerő 0 intenzitású síkja, nem kell, hogy az összenergia (mármint Eb+Eh) állandó legyen. Ezzel szemben ha megpróbálod kiszámítani az E tér 0-átmenetében a H teret, az Amper-törvény segítségével, akkor azt kapod, hogy kizárólag 0 lehet. Lássuk: Az egyszerűség kedvéért időben és ezért térben is szinuszos, lineárisan polarizált síkhullámot vizsgálva, deriválod t szerint E-t, akkor megkapod a teljes áramsűrűséget, aminek itt éppen maximuma van, és természetesen ugyanolyan periódussal periodikus, mint az E, csak 90 fokkal siet. Ha felveszel egy téglalap alakú keretet, mint integrálási út, amely keretnek 2 oldala párhuzamos a terjedési iránnyal, másik két oldala pedig az E térnek két szomszédos 0 térerejű síkjában halad (L hosszon), akkor a keret mint görbe mentén integrálva a H térerőt, ennek meg kell egyeznie a keret felületén áthaladó teljes árammal. Az áramsűrűség a keret síkjában a haladási irányban koszinuszos, fél periódusnyi, a másik irányban pedig konstans, tehát a felületi integrál átmegy egy sima egyszeres integrálba, illetve a koszinusz a középvonalra antiszimmetrikus, vagyis a középvonaltól egyik irányban pont ellentétes irányú, de ugyanakkora nagyságú, így az integrál eredménye kapásból látható, hogy 0. Na most ez a 0 összáram egyenlő a H mágneses térerőnek a kereten vett görbe menti körintegráljával. A terjedési irányban H=0, ezt külön most hagy ne bizonyítsam, nem volt kérdés. A két egymás melletti 0 térerejű síkban biztosan tudjuk, hogy a H térnek is 180 fokkal eltolt értéke kell, hogy legyen (hisz nem lehet más a periodicitása sem időben, sem térben), vagyis H1=-H2, ugyanakkor a körintegrálban az L szakaszon egyszer egyik, másszor a másik irányban haladunk, ezért az integrálban az egyik szakasz negatív előjellel szerepel, H1*L+H2*-L, behelyettesítve H2=-H1-et H1*L+-H1*-L=2*H1 adódik, ami csak akkor lehet 0, ha H1 is 0. Tehát: a síkhullámban ahol E=0, ott szükségszerűen H=0. Amit te feltételeztél, hogy el van tolva a H tér az E-hez képest, az csak állóhullámra tud igaz lenni. Nem véletlen, hogy rezgőkörből asszociálva jutottál el ide. Rezgőkörben nincs egyirányú energiatranszfer, hanem oda-vissza áramlik, és csak meddő teljesítmény van. Ugyanígy állóhullámban. A haladó síkhullám más, ott csak valós teljesítmény lép fel, ebből is tudható, hogy nincs fáziseltolódás. Ahogy egy tisztességes tápvonalban sincs, haladóhullám esetén, hiszen ohmos a bemeneti impedanciája (bármely ponton). "egyszerűség kedvéért vegyünk egy párhuzamos rezgőkört, ami egy kondiból és egy induktivitásból áll.) Ezt akár ki is egyenesíthetjük, ekkor antennának nevezzük, de a lényege nem változik." Egy egyszerű, illesztett antenna bemeneti impedanciája ohmos, rajta a feszültség és áram fázisban van. Amikor egy rezgőkörben a fegyverzeteket eltávolítva antennát alakítsz ki, akkor az eredetileg közel 0 teljesítményfelvételű kétpólusba veszteséget (sugárzási ellenállást) iktatsz, és míg eredetileg a tekercsen és kondin tisztán csak meddő teljesítmény volt, antennaként már valós teljesítményt vesz fel, aminek nincs fázistolása. Tehát nem igaz, hogy a lényege nem változik, pont a lényege változik meg. Ha mindenáron olyan síkhullámot szeretnél, amiben nincsenek 0 térerejű részek, azt is lehet, két síkhullám szuperpozíciójaként, ahol a két E térerő és a két H térerő is páronként merőleges egymásra, a kezdőfázisok pedig időben 90 fokkal el vannak tolva. Az eredő EM tér ilyenkor az úgynevezett körkörösen polarizált síkhullám. (De igen. Pont ez az amit keresel, kiszámítható hogy ennek lesz konstans az energiája minden pontban.) "A pointing vektor (E és H szorzata) azaz az összenergia mindig, minden pillanatban állandó (ideális esetben)" Ne keverd össze! A poynting vektor nem energia, hanem felületi teljesítménysűrűség, mértékegysége W/m^2. Mellesleg ha szeretnéd, hogy ez ne lehessen 0 egy adott síkban, ahhoz édeskevés a szorzat egyik tagját nemnulla értékre erőszakolni, valami*0 az ugyanúgy 0 mint 0*0, tehát a célodnak ugyanúgy nem felel meg az általad elképzelt megoldás!

  • @bendeguzdobo.b.4750

    @bendeguzdobo.b.4750

    5 жыл бұрын

    Ily magas tudás előtt meghajlok. Én benéztem, de te görbe szemüveggel látod.Csupán -az érdekesség kedvéért- megjegyzem, hogy fura elképzelés a statikát és a dinamikát keverni. Igaz, az E=0 pontban statikusan H-ak nullának kell lenni, de tán ezt is integrálni kellene. (Ja, hogy egy pontban ez veszett nehéz?) Ahol E=0, ott a delta E maximuma van! ahol pedig az E változása a legnagyobb, ott ugye a mágneses tér veszettül létrejön, még ha ez nem is tetszik, és mást mond a magas matematika. De persze, Te ezt tudod. A magas matematika elhomályosítja a józan látásodat. (a rezgőkör is sugároz ,önmaga is egy dipólus - nehéz elképzelni, hogy a rezgőkörről leszakadó hullámok mágneses tere más, mint a rezgőköré, de ez az én bajom. A hangolt antenna, dipól és a hangolt rezgőkör egy és ugyanaz működését tekintve) Olvass egy kis öreg irodalmat, pl Feymann Mai fizikáját, érdemes.

  • @PafiTheOne

    @PafiTheOne

    5 жыл бұрын

    "Hát, valami értelmes választ szeretnék, üdv." Hittem neked. Úgy látszik, nem kellett volna. Honnét veszed, hogy bármi is statikáról szólna a levezetésemben? A folyamat egy kiragadott pillanatáról szól minden amit írtam, de szigorúan figyelembe véve az időbeli változást mindenhol ahol kell (lásd: dE/dt). Ha nem érted, akkor kérdezz! Sehol nem írtam, hogy H statikusan lenne 0. Egy síkban 0, de ez a sík MOZOG, azt hittem, hogy ezzel a trivialitással tisztában vagy. "tán ezt is integrálni kellene. (Ja, hogy egy pontban ez veszett nehéz?)" Nem nehéz, csak értelmetlen, mivel véges mennyiség integrálja 1 pontban 0. "Ahol E=0, ott a delta E maximuma van!" dE/dt-re gondolsz netán? "ahol pedig az E változása a legnagyobb, ott ugye a mágneses tér veszettül létrejön" Nem ott, hanem körülötte. Csak meg kellene tanulni azokat a Maxwell-egyenleteket alkalmazni. Ampére törvény, lásd a levezetésemben! Csak akkor alakul ki dE/dt körül H, ha 0-nál nagyobb felületen történik. És ha 0-nál nagyobb, azaz folyik az áram, akkor a H egyik oldalon egyik irányba mutat, a másik oldalon a másikba! Márpedig ha valahol pozitív a térerő (egy irányú vetülete, és más irányú pedig nincs), kicsit arrébb meg negatív, és folytonos a térerő, akkor a kettő között muszáj valahol 0-nak lennie. Ezt sikerült megérteni? "A magas matematika elhomályosítja a józan látásodat." Nem tudom, mi volt ebben neked a középiskolás szintű levezetésben magas, de ha egy ennyire egyszerű integrálást nem tudsz elvégezni, akkor jobb, ha inkább tanulsz professzorok kijavítása helyett! Tudatlanságra alapozni érveket nem épp jó ötlet. "a rezgőkör is sugároz, önmaga is egy dipólus - nehéz elképzelni, hogy a rezgőkörről leszakadó hullámok mágneses tere más, mint a rezgőköré, de ez az én bajom. A hangolt antenna, dipól és a hangolt rezgőkör egy és ugyanaz működését tekintve." Pedig baromira más a rezgőkör, az egyik különbséget konkrétan elmondtam, erre a puszta tagadás baromi gyenge ellenérv. A rezgőkör sugárzása hiba, eltérés az ideálistól, és a teljes teljesítménynek lehet 0,0000000001, vagy 1, vagy nagyon durva esetben 10 %-a a konkrét kialakítástól függően. A diszkrét rezgőkör energiája két elkülönült térrészben történik, a kondenzátorban szinte csak elektromos energia, a tekercsben szinte csak mágneses energia van, és ezek nem sugárzódnak le. Persze lehet egy antennát körbevenni árnyékolással, és akkor onnan sem tud lesugárzódni az energia, ettől állóhullámok alakulnak ki körülötte, megnő a jósági tényezője (+ lecsökken a sávszélessége), és ha a forrás képes erre a megváltozott bemeneti impedanciájú terhelésre is hasonló teljesítményt leadni, akkor megnő a térerő, ami akár károsíthatja is az antennát (lásd: mikrohullámú sütő víz nélkül). Baromira nem mindegy, hogy a teljesítmény meddő vagy valós. Ha számodra igen, akkor egyszerűen arról van szó, hogy dilettáns vagy e téren. "Olvass egy kis öreg irodalmat, pl Feymann Mai fizikáját, érdemes." Jobb lenne, ha te tennéd meg, figyelmesebben, nem úgy, mint egy regényt! Én már szigorlatoztam a BME-n Elektromágneses Terekből. Ezt írja a távvezetékben haladó hullámról: "Annak igazolását már az Olvasóra bízom, hogy bármelyik hullámot is vizsgáljuk, feszültsége arányos ugyanannak a hullámnak az áramával, és az arányossági tényező éppen a Z0 karakterisztikus impedancia". Ha olvastad, nem volt gyanús? De rendben, ne távvezetékből általánosítsunk: A 160. oldalon csőtápvonal hullámairól írja, hogy az E minimuma és maximuma közti (E=0!) térrész körül cirkulál a B. Namost azt még kell hozzá tudni, hogy a H térerősség a körkörös erővonal hosszával fordítottan arányos, de a bezárt felülettel meg egyenesen arányos, és mivel a felület a távolsággal négyzetesen csökken, ezért a középponthoz közelítve a h térerő csökken! Vagyis ismét kijött, hogy E=0=>H=0.

  • @elteatomcsill8013

    @elteatomcsill8013

    5 жыл бұрын

    PafiTheOne tökéletesen leírta a választ, köszönöm. A haladó elektromágneses hullám nagyon más, mint a rezgőkör, vagy a korlátos tartományban, üregrezonátorban kialakuló állóhullám. Az előadásban nem tévedésből, hanem a Maxwell-egyenletek megoldása alapján voltak úgy rajzolva a hullámok, hogy az E és B mező ugyanott vette fel a nulla értéket. Sőt még arra is kitértem, hogy ha ebben a pontban nulla a Poynting-vektor, akkor hogyan juthat tovább az energia. dgy

  • @danielmarko5398
    @danielmarko53982 жыл бұрын

    Vízöntőknek valò.

  • @paynemax3825
    @paynemax38256 жыл бұрын

    Remek előadás, de rajongóként meg kell jegyezzem, sosem volt a fénykard lézerkard. Fénypallos volt mindig is. Csak a pontosság kedvéért. Elektromágneses mezőben tartott forró plazma.

  • @agostongogl3529

    @agostongogl3529

    Жыл бұрын

    Nem-akkora-rajongóként meg kell jegyezzem, hogy fénypallos se volt soha. Emlékezetem szerint "Lightsaber" volt. Ezt pedig már annak fordítja le a sok önjelölt angolprofesszor, aminek csak akarja.

  • @PafiTheOne
    @PafiTheOne5 жыл бұрын

    Dávid Gyula csak egy hibát követett el (illetve csak ezt ismertem fel) itt: szerinte a fény a fényről verődik vissza. Ugyanakkor ő maga mondta az elején, hogy lineáris egyenletekkel leírható rendszerben az egyik hullám nem hathat a másikra. A tévedést a hullámfrontok alapján is be lehet látni: a visszavert hullámban a hullámfrontok továbbra is merőlegesek a haladási irányra, viszont ha tényleg a tükörrel párhuzamosan haladnának, akkor a jobb szélen belépő, majd bal szélen kilépő sugarak sokkal rövidebb utat tennének meg, sokkal előrébb járnának fázisban, a hullámfront teljesen felborulna. Kár érte, ettől a hibától eltekintve nagyon jó előadás volt!

  • @elteatomcsill8013

    @elteatomcsill8013

    5 жыл бұрын

    Ne keverjük az lineáris egyenletekkel leírható elektromágneses hullámok visszaverődését a nemlineáris (hidrodinamikai jellegű) egyenletekkel leírható energiaterjedés képével! Az utóbbi leírásban pl. fel sem lép a hullám fázisának fogalma. A Poynting-vektor elkanyarodását a Maxwell-féle feszültségtenzor divergenciájaként adódó erő okozza, stb. Ezért tényleg igaz, hogy a fény a fényen verődik vissza... Épp erről szólt az előadás: az elektromágneses jelenségeket a jól ismert lineáris Maxwell-elmélet helyett az energetikai és áramlástani fogalmakra építve is leírhatjuk - szemléletesen, de nagyon bonyolultan... dgy

  • @retrobudapest

    @retrobudapest

    4 жыл бұрын

    Egyébként ezeknek a leírásoknak mi értelme van mikor a valóságban rohadtul nem igaz hogy a tükör előtt elkanyarodik a fény ,ahogy az sem hogy a két zseblámpa sugara egymásról verődik vissza. Fogsz egy zöld meg egy piros lézerkardot és keresztezed a fénycsóvát nem fog sárga hullámhossz visszaverődni a piros fényről ,ahogy zöld sem ,mert mindenki megy a saját útján előre akadályoztatás nélkül.Én még nem hallottam olyan kísérletről amiben azt bizonyítják hogy két fénysugár képes összegabalyodni vagy lepattani egymásról (a tükrös kanyarodós ábra megsérti az optikai leképzés szabályait). Ha a gyakorlatban nem hatnak egymásra a fények akkor nem is a fényről szól az előadás hanem a mezőkbe helyezett fémtárgyak viselkedéséről pl hogy működik a forgó motor . Azt sem értem hogy a fénynél azt a mágneses mezőt ami merőlegesen áll az E hullámra miért kell rátenni? Miért nem lehet leírni a fényt csak az E mező x y komponensével? Ha tudjuk hogy a fém tárgyak ba csapódó fény a fém tárgy körül olyan mágneses mezőt hoz létre ami az E re 90° merőlegesen áll akkor elég lenne csak ez az egy adat . De aztán meg azt mondod hogy a H t időben el lehet tolni az E hez képest. Ezt hogy érted mert nem hiszem el hogy a fénysugárban lenne ez a H hullám. Akkor a fénysugarat két fő hullám írná le , négy komponens hullám+ egy idő eltolás E és H között. De ha a piros lézer igazából két főhullám és te E H t eltolod időben 50% al akkor megdupláztad a frekvenciát vagyis a piros lézer már UV fénnyel kéne világítson aminek nagyobb az energiája és ez nem igaz. Te ezt az eltolást érted?

  • @PafiTheOne

    @PafiTheOne

    4 жыл бұрын

    @@elteatomcsill8013 Kedves Dávid Gyula! Nem képeket keverek, hanem a fényterjedés ismert tulajdonságai (síkhullám hullámfrontja visszaverődés után is merőleges a terjedési irányra, és lineáris egyenletekkel leírhatóság homogén térben) alapján 2 különböző módon cáfoltam a kijelentést hogy fény fényről visszaverődhetne. Attól hogy a valóságnak valamely modelljében nem nyilvánvaló egy ellentmondás, attól az ellentmondásokat még nem lehet szőnyeg alá söpörni! Homogén térben a lineáris modell érvényes, érvényes a szuperpozíció (amíg az energiák nem olyan nagyok hogy a relativisztikus effektusokat (pl. a tömeg meghajlítja a teret) is számításba kelljen venni. Csak az az állítás lehet helytálló, amely az összes rá vonatkozó, adott esetben érvényes törvénynek megfelel. Ez itt nem teljesül. És ezen nem segít egy ki nem fejtett, bonyolultabb elmélet puszta megemlítése. Egyik érvem sem lett megcáfolva, sőt még azt sem jelentette ki explicite hogy helyesnek vagy helytelennek tartja őket, ehelyett egy szalmabáb érvet tulajdonított nekem, kifejtés és cáfolat nélkül. Ez nem érvelés, hanem annak elkerülése. Ha feltesszük hogy tényleg visszaverődhet fény a fényről, annak különböző forrásból eredő fények esetén is érvényesnek kellene lennie. Erre a forradalmi kijelentésre kisérleti bizonyítékot várnék, ellenkező esetben ez csak egy rossz játék a szavakkal egy speciális eset egy modelljének önkényes magyarázata alapján, nem pedig fizikai kijelentés, mely a fizikai törvények tulajdonságai szerint általánosítható és kisérletileg igazolható kellene hogy legyen.

  • @PafiTheOne

    @PafiTheOne

    4 жыл бұрын

    @@sakkmatt Köszi, ez vicces volt! :-)

  • @ekeelek
    @ekeelek3 жыл бұрын

    A relativisztikus paradoxonokkal foglalkozó előadásnak megkérdezhetem a címét? Előre is köszönöm.

  • @dgy137

    @dgy137

    3 жыл бұрын

    Az előadás címe (meglepő módon) Relativisztikus paradoxonok :), a felvétel 2009. január 15-én készült. A régebbi, rosszabb minőségű felvételek nem kerültek fel a KZread-ra, de az Atomcsill sorozat weblapjáról letölthetők. Köztük ez is: atomcsill.elte.hu/program/kivonat/2008-2009/7 dgy

  • @janospharkas6367
    @janospharkas63676 жыл бұрын

    23:16 :D

  • @a-gyimotfalvi-betyarok
    @a-gyimotfalvi-betyarok6 жыл бұрын

    csúszik a hang

  • @karvakferenc

    @karvakferenc

    6 жыл бұрын

    a celuloid görbiti a fényt ami fáziskülönbséget okoz az éterben

  • @injust2171

    @injust2171

    2 жыл бұрын

    Arra gondolsz hogy néha begerjed , vagy annak a határán van a hang? Ez is a hullamjelenseg demonstralasa miatt van így , direkt .

  • @hello.kopasz
    @hello.kopasz3 жыл бұрын

    szeretném annyiban pontosítani, hogy lézerkard nem létezik és réges-régen sem létezett a messzi-messzi galaxisokban sem. helyette helyesen fénykardnak, néha sugárpallosnak nevezik. ez a tényvalóság 😉

  • @andrassipos7531

    @andrassipos7531

    Жыл бұрын

    Úgy van....!

  • @ferencjuricsek5814
    @ferencjuricsek5814 Жыл бұрын

    Beszéljjj már érthetően .értelmetlen az egész. Ha unod ne idegesisd az embereket

Келесі