Köszönöm az érdeklődést a százezer nézőnek, aki megnézte a Határtalan (?) Világegyetem című előadást (vagy legalábbis belenézett). dgy

@nikolettbakonyi745

2 жыл бұрын

Bárcsak ilyen fizikatanárom lett volna gimnáziumban....

@attilagoblyos8891

2 жыл бұрын

Fizikai munkás vagyok és az előadásnak köszönhetően mégis megértettem.Köszönöm.

@dgy137

2 жыл бұрын

@@attilagoblyos8891 Köszönöm. Ezért csináljuk, hogy minél többen megérezzék a tudomány érdekességét és szépségét. dgy

@GeeBShow

Жыл бұрын

Tanár úr, mi köszönjük szépen, sok tízezren! (Előbb jött idén a Karácsony, hogy rátaláltam a csatornára, de lassan 20 ezren leszünk csak a feliratkozók!)

@rga7482

Жыл бұрын

MI köszönjük ezt a kiváló, szinvonalas "szórakozást"! Éjszakánként Önt hallgatom Angliában. :)

D Gy for president! Köszönöm!

@tiborduro1074

2 жыл бұрын

Egy tudóst politikusnak? Az két külön mesterség.

@barnabaskroner4636

Жыл бұрын

Hát szerintem jobban járnánk...

Az Atomcsill facebookos oldalára érkezett a következő kérdés: „Elsősorban az érdekelne, hogy Ön/Önök szerint az "anyag" mindig is létezett, vagy valahogyan létre jött? Létezett-e az abszolút "semmi", ahol semmiféle fizikai és nem fizikai kiterjedésű részecske, atom, kvark stb egyáltalán nem volt? A teremtést teljes mértékben elutasítom, tehát ez semmiképpen nem jöhet szóba. Viszont azt sem tudom elképzelni, hogy az anyag mindig is létezett, hisz tudjuk, mindennek van kezdete és vége is. A semmiből pedig soha nem lesz valami, mivel az egy anyagtalan állapot.” A szöveg kulcsa ez az állítás: „hisz tudjuk, mindennek van kezdete és vége is”. Vajon honnan tudjuk? Ez nem fizikai állítás, hanem metafizikai, filozófiai vagy esztétikai jellegű feltételezés! Ami a köznapi tapasztalatokból ugyan extrapolálható, de a természettudomány már régen nem a köznapi tapasztalatokkal foglalkozik. Az emberek meghalnak. A kutyák és a katicabogarak is. De vajon meghal-e az egysejtű, ami kettéosztódva tovább él? A kérdés értelmetlen, mert nem lehet rá objektív tudományos választ adni, csak szubjektív előítéleteken és értékválasztáson alapulót. Korábban nem tudtak másféle világegyetemet elképzelni, mint a végeset, amit valami fal határol (és persze rögtön felmerült a kérdés, mi van a falon túl), vagy végtelent és határtalant. A matematika fejlődésével kiderült egy újabb lehetőség: véges, de határtalan. Elképzelni ma sem tudjuk, de matematikailag le tudjuk írni. És ki mondta, hogy a természet köteles alkalmazkodni a mi képzelőerőnk korlátaihoz? Azóta persze a matematika is továbbfejlődött, és vannak még cifrább lehetőségek. Hasonló a helyzet „az idő kezdete”, „az anyag semmiből való létrejötte” és az „abszolút semmi” fogalmaival is. Itt is léteznek a köznapi életből extrapolált filozófiai előítéletek, amiket egyesek abszolút természeti törvényként szeretnek interpretálni, pedig erről szó sincs. Ide tartozik a kérdező által beküldött, fentebb idézett „törvény” is, ami a szövegben abszolút igazságként, magától értetődő kijelentésként jelenik meg. Pedig csak emberi előítélet, önáltató szabály, amit olyan ókori bölcsek mondtak ki, akik azt hitték, hogy hatalmas (ma már tudjuk: nevetségesen kevés) tárgyi tudásuk birtokában általános és végérvényes kijelentéseket tehetnek a világegyetem törvényeiről. Ma már sokkal nagyobb a tárgyi tudásunk, de azt is tudjuk, hogy ez is elenyészően kevés, és főleg nem végleges - így minden, amit mondunk, csak ideiglenes hipotézis, ezért nem tehetünk kategorikus kijelentéseket. Viszont a több tárgyi tudás és a fejlettebb matematika birtokában már sokkal több lehetőséget tudunk felvázolni - amik közül egyesek akár igazak is lehetnek. Mit szól például ahhoz a (már legalább egy évszázados) gondolathoz, hogy mérjük az időt logaritmikus mértékben? Azaz az új „idő” legyen az általunk mért newtoni vagy einsteini idő logaritmusa. Ekkor a Nagy Bumm pillanata kitolódik a mínusz végtelenbe (hiszen a nulla logaritmusa mínusz végtelen). Minden általunk megismert és leírt ősi korszak előtt volt egy korábbi, és ezek kutatása sohasem érhet véget, hiszen végtelen sok lépés vár ránk. Ebben a modellben egyszerűen nem merül fel a „teremtés pillanata”, „az anyag semmiből való keletkezése”, a „mi volt a Nagy Bumm előtt” kérdése. A filozófiai jellegű kételyek egyszerűen elillannak. Pedig nem csináltunk mást, mint ugyanazt a világmodellt kissé más matematikai módon írtuk le. Ráadásul az ehhez szükséges matek már négyszáz éve a rendelkezésünkre áll, az iskolában tanítják. A matek triviális, a fizikai modell ugyanaz, viszont nem merülnek fel a fájó és sokakat izgató filozófiai kételyek. Ha valaki ezt a modellt kezdené terjeszteni (persze gondosan titkolva, hogy azonos a korábbi modellel, csak más matekkal van leírva), zajos sikert arathatna a fizikai eredményeket filozófiai előítéleteik szűrőjén át vizsgálók körében. És persze megint nem beszéltünk arról, hogy az utóbbi négyszáz év matematikája a logaritmusnál furmányosabb eszközöket is kigondolt, amik mind alkalmazhatók lehetnek a világegyetem modelljeinek felépítéséhez. Tanulság: mindig gyanús a „hisz tudjuk” jellegű, nem természettudományra, hanem bölcseleti előítéletre építő állítás. A fizika nem ezekből indul ki, hanem a természetben tapasztalt tényekből, ezek között keres összefüggéseket, épít rájuk egyre több tényt egységbe foglaló modelleket, és ezek alapján készít (tudottan mindig ideiglenes érvényű) extrapolációkat. És ez a soha véget nem érő játék sokkal érdekesebb és izgalmasabb, mint a filozófiai előítéletekkel és ókori bölcs mondásokkal kordába szorított gondolkodás. József Attilával szólva: „Hörpintek valódi világot/ habzó éggel a tetején.” dgy

@doktorovicsdoki9971

2 жыл бұрын

Talán segítene neki.. Milyen "anyag" ? Általában anyag (hétköznapi êrtelemben) vs. Tudományos ... fizikai.... pontosabban "barionos anyag" ... Gondolom nem ártana tisztázni...!? Mindig létezêse ezután lehetne mâr kérdés... Facebó különbe tele van "angol- kovid tudósokkal" és egyébb baromságokal... persze lehet normilis gondolat is.. Főleg ha majd "META" lesz 🙈.. *Minden tudomány kereteit kivülről határozzuk meg... pl. Mi a matematika...!? Mi a fizika..? Mi az informatika...? Majd belülről építjük fel.... & Bár vannak határtudományok.. ahol most pl. "Biológiai fizika" Szöllősi Gergely mozog.

@qwertzuiop8070

Жыл бұрын

Pár elképzelhető válasz van erre. 1, Egy előző világ kísérleti fizikusai megépítették a szupergyosítójukat, amelyik egy mindent magába szippantó fekete lyukat generált, ez később felrobbant 2, Felrobbant a 'semmi' - olyan mértékű volt az űr és a hiány, hogy nem tudott tovább nemlétezni (ami ugye mindent kitöltött), elkezdett valamivé válni, 3, Véletlen jelenség, ekkora robbanást senki sem akarhatott, a világ egy tévedés következménye, a létrehozói elsőként pusztultak el. Filozófusok: az anyag fogalmával már Lenin elvtárs is óvatosan bánt, nem anyagról, hanem "anyagi jellegű" jelenségekről / dolgokról beszéltek inkább, amit az objektivitással határoztak meg (tudattól, álmodozástól, vágyaktól való függetlenség), hogy az idealista filozófiai elképzeléseket kikapcsolhassák (isteni teremtés, fizikai törvényeket felülíró puszta teremtői akarat)

@dgy137

Жыл бұрын

@@qwertzuiop8070 "Pár elképzelhető válasz van erre." Rendkívül szűk, antropomorf, tudatlan és korlátozott az a fantázia, ami csak ilyesmit tart elképzelhetőnek. Olvasson egy kis fizikát, csillagászatot, vagy még inkább matematikát, és máris sokszorosára bővül az "elképzelhető dolgok" tartománya. dgy

@qwertzuiop8070

Жыл бұрын

@@dgy137 Nem jött le / fel, hogy viccnek szántam, ill. gondoltam Lem kiberiádájára, mint kimaradt ötletre

Semmi közöm a témához, még csak lelkes érdeklődőnek sem merem vallani magam, de a sokadik AtomCsill videót nézem a hónapban. Az előadók annyira elkapják a ritmust, hogy azon kapom magam, hogy vége.

@IstvanBecze

Ай бұрын

😮

DGY a legnagyobb...!! :-) :-)

Fantasztikus, hogy laikuskent is tokeletesen erthetoek ezek az eloadasok, ajanlom minden tema irant erdeklodonek! Koszonom!

@doktorovicsdoki9971

2 жыл бұрын

Ez a normális hozzáállás... ez hiányzik a mai világból @pandémia idején!

Az utolsó mondat tetszett a legjobban!

@iskolaklugpeter3768

3 жыл бұрын

Igen, az nagyon ott volt, de mi volt az indíték? Nem jellemző DGY-ra ilyen célzott üzenet. Valamitől felment benne a pumpa...

@sziklaszilard8413

2 жыл бұрын

Fejtsd ki bővebben!

@belalatran7250

2 жыл бұрын

Semmire sem alkalmas porszemek, akárcsak a fizikusok, vagy akár az egész Föld, avagy a Naprendszer!

Hajrá, Gyula bá'.

9,81: Remélem, tanítják még az iskolában. Hát, én besza-behu! Óriási ez a fazon. 😃

@zoltanlovasz1681

Жыл бұрын

Sajnos reális felvetés. Gyerek nem tudta, mi történt október 23-án. Most vették fel egyetemre. Apáczaiba járt.

Istenem, mekkora tudás. (köszönöm}

You are the best Gyuszi

Kiváló előadás Professzor Úr! Figyelemfelkeltő, néhol belül megnevettetően szarkasztikus, érdekes, kellemesen érthető és színes megfogalmazással... :) a volt föci és biosz tanáromra emlékeztet!

Nagyon élveztem az előadást! Nem sok közöm van a témához,de nagyon jó eladó a Professzor úr! Sok érdekes dolgot tudhattam meg,nagyon közérthetően magyaráz. Élvezet hallgatni. Látszik hogy nemcsak tudása van,de ezt a tudást át is képes adni! Köszönöm hogy láthattam!

Több ilyen videót!

@bogika98

2 жыл бұрын

Van egy rakással.

nagyszerű, tetszett pontos, részletes, értelmes, jól felépített előadás nagyon érződik, hogy otthon van a témában csak így érdemes

Ksözönöm az előadónak és a feltöltőnek is!

Végre már vártam!

Ez nagyon jó előadás volt. ST

Szuper előadás 👍👀

Nagyon jó előadás volt...

Ez nagyon nagy volt.

Lenyűgöző volt, köszönöm

Dávid Gyula előadásai mindig nagyon jók! Köszönet érte!

:) Gratulálok! Az intelektualitásra appelálló poénok okán IS! Köszönöm az élményt! ( Az Előadónak és a Feltöltőnek!)

Nagyon remek és élvezetes előadás volt, köszönöm szépen!

Utolsó mondat priceless!

Na végre!

Köszönöm az okosítást! Nagyon szépen es érthetően van levezetve minden. Lenyűgöző előadás volt!

Tisztelt Dávid Gyula Tanárúr! Először is hadd mondjam el, mennyire zseniálisan jó előadásokat tart. Tökéletesen közérthető és egyben kellően elmélyült és részletes. (mellette még egy halom humorral poénnal fűszerezve) Az előadás végén lévő Univerzum személyi igazolványában a ’geometria: sík’ részt nem értem. Ha az univerzum egy robbanással keletkezett mely véges mennyiségű anyagot lövelt ki, akkor, ahogy a az előadásban is elhangzó lufis metaforát követve mi a lufi felszínén vagyunk? Ha igen, akkor ebben az esetben a lufi túl oldalán is kell lennie anyagnak közte meg egy nagy ürességnek, márpedig ennyire nem heterogén az univerzum, ahogy én tudom, tehát valamit nagyon rosszul értelmezek. Egy másik kérdésem is volna, bár lehet éppoly hülyeség mint az előző: ha az univerzumban lévő távolodó galaxisok irányát tudjuk, akkor ebből nem vezethető le hol van az univerzum közepe? A csillagos égre felnézve merre volt a Nagy bumm kezdeti pontja? Hiszen egy szimulációval ellenkező irányba le kéne játszani a folyamatot. Gondolom hogy nem ilyen egyszerű csak azt nem tudom miért =)

@elteatomcsill8013

2 жыл бұрын

Eszerint mégsem olyan jó az előadás, hiszen az egyik legfontosabb információ nem ment át a rivaldán :( Az egész modern kozmológia kiindulópontja és sarokköve a kozmológiai elv: az Univerzum egy adott pillanatban mindenütt ugyanolyan (legalábbis nagy tartományokra átlagolva). A kozmológia matematikai modelljeit okos emberek úgy hozták létre, hogy összhangban legyen ezzel az alapelvvel. Ebbe a képbe nem férne bele sem az üreges gömb, sem a "robbanás" középpontja, ahonnan azóta eltávozott az anyag. Nem is szerepel a modellekben semmiféle ilyen feltevés - ezeket csak azok képzelik oda, akik felületesen ismerik, és alaposan félreértik a fizikusok modelljeit, mert csak az ismeretterjesztő előadásokban szereplő hasonlatokra, metaforákra figyelnek a lényeg helyett. A(z általam egyébként nem kedvelt) lufi-modellt nem úgy kell elképzelni, hogy egy nagy gömb felszínén élünk, és ha lefelé indulnánk el, a gömb üres belsejébe jutnánk. Szó sincs róla. A mi világunk CSAK a lufi felszíne, számunkra csak ez létezik, a gömb "belseje" egyszerűen nem létezik. Egy újabb hasonlat: egy utas beperli a légitársaságot, mert kifizettették vele az Európa-Ausztrália légiút 20 ezer kilométeres hosszára jutó útiköltséget, holott - és ekkor elővesz egy földgömböt meg egy mérőszalagot - csupán 12 ezer km-re fuvarozták el. Hiszen Ausztrália "légvonalban" (azaz a Föld testén át húzott egyenes mentén) csak ilyen távolságra van Európától. Nincs az a hátsó-dakotai bíróság, amelyik igazat adna az utasnak: a Föld felszínén élő emberek és az ugyancsak itt működő légitársaságok számára csak a Föld felszíne a világ, a földgolyó belseje nem tartozik az általuk elérhető és igénybe vehető világegyetemhez, és Ausztrália minden értelmes számítás szerint valóban 20 ezer km-re van Európától. Ehhez hasonlóan a kozmológiai lufi-modellben is csak a lufi felületére kell figyelni: ez a Világ. A lufi belseje nem tartozik a világhoz. A galaxisok és a fény mozgása csak a felületen zajlik, információt is csak innen lehet szerezni. Ez egyben választ ad a másik kérdésre is. A lufi felületének nincs kitüntetett középpontja. Akárhol állunk meg a gömbön, ugyanolyan világot látunk magunk körül. És ha a lufit lassan felfújják, a felszín bármelyik pontján álló megfigyelő azt látja, hogy a felszín többi pontja távolodik tőle. (Mégpedig épp a Hubble-törvénynek megfelelően: ami kétszer messzebb van, az pont kétszer gyorsabban távolodik.) A Hubble-törvénynek ezt a "demokratikus" jellegét "A következő 137 kvintillió év" című előadás elején rajzban is érzékeltettem. Ezért tehát nem lehet megkeresni a hajdani "robbanás" helyét, ahonnan azóta eltávozott az anyag: nincs ilyen pont. Ahogy minden előadásomban elmondom: a Nagy Bumm nem egy már korábban meglévő tér egyik pontjában lezajló, és (ön szerint) véges mennyiségű anyagot kilövellő (ezt a téves gondolatot vajon honnan veszi?) robbanás volt, hanem egy olyan esemény, amely magát a teret is abban a pillanatban hozta létre. A Nagy Bumm mindenhol volt és mindenhol van: az univerzum minden pontja egyenértékű, ahogy azt a kozmológiai elv is megkívánja. Ahogy Hemingway írja: Ne kérdezd, kiért szól a harang: érted szól. Ne keresd, hol volt a Nagy Bumm: ott volt, ahol te vagy. dgy

@doktorovicsdoki9971

2 жыл бұрын

Csak a kezdetre ... nem szakmám azt látomviszont: Nagy Bumm, Kozmikustojás.. Big Bang... stb. néven EGY HASONLAT mondenki látott már valamilyen robbanást akár egy pontból (gránát) akár egy felszínről kiömlő benzin felszíni párájának a belobbanása ..kb.. Nos a kezdet NEM ez volt...

@dgy137

2 жыл бұрын

@@doktorovicsdoki9971 Egy rossz, téves hasonlat nem segít megérteni a dolgokat, sőt inkább összezavarja a fejeket. dgy

Imádom! ♥ Köszönjük Dávid Gyula !!

DÁVID GYULA VÉÉÉGRE!

Kedves Gyula Gratulálok ! Ezzel a videóval érthetőbbé vált a Dávid Gyula: A következő 137 kvintillió év (Atomcsill, 2021.09.09.)című videód Még csak néhány ilyen videó és még én is megértem

@doktorovicsdoki9971

2 жыл бұрын

Csatlakozom... mert a megértés .. az egy folyamat...

Giordano Brunot nem a világképe miattégették meg, hanem azért mert egy vallási felforgató volt

Tisztelt Tanár Úr, köszönet a kiváló előadásért, tényeg fantasztikus és átfogó, jól követhető. Jelezném, hogy 52:36-nál homokszem csúszott a gépezetbe az Univerzum korával kapcsolatban. "18.3 milliárd" (év), nem lehetséges, hogy inkább 13.8 milliárdot akart mondani? Még egyszer sok köszönet a tengernyi munkáért, a sok feltöltött tudásért!

@elteatomcsill8013

Жыл бұрын

Köszönöm az észrevételt. Már egy korábbi megjegyzésre válaszként is megírtam: elnézést, nyelvbotlás volt az előadás hevében. Az univerzum életkora jelenlegi tudásunk szerint 13,8 milliárd év. dgy

Tetszik az utolsó mondat...

Valahogy meg kell fékezni ezt a tágulást, engem nagyon bosszant. Legyen statikus a világegyetem.

@elteatomcsill8013

5 жыл бұрын

Ezt már rég megírták, magyarul is megjelent. Heinrich Altov: Meteorok viharában. Olvasható a hasonló című novellagyűjteményben, Delfin könyvek, Móra Kiadó, 1969 dgy

@ki-van-ott3958

4 жыл бұрын

@@elteatomcsill8013 hÚÚÚÚÚ, az nagyon jó sorozat volt, szinte azon nőttem fel, köszönöm hogy emlékszik rá más is...!!!

@zoltanbalogh2173

4 жыл бұрын

@@elteatomcsill8013 Sajnos csak 78- ban olvastam, de örök kedvenc. 12 éves voltam.

@zoltanlovasz1681

Жыл бұрын

" A föld ne mozogjon, hanem álljon." - Baradlay Kázmér sem bírta a fékevesztett mozogni vágyást...

végre DGY visszatért, kellett már mert totál új irányok vannak, pl a sötét anyag lehet hogy cumi vonal, stb

@eposz2

5 жыл бұрын

A sötétanyag nemcumi vonal -eddig minden alátámasztja és semmi sem cáfolja. DGy is így van vele.

@peterkovacs8876

5 жыл бұрын

jogos, nincs sötét anyag, illetve a jelenség van, de az egy másik univerzum belógó pöcse, azaz nagy vonalakban, vegyünk egy Lorentz-transzformációt a z-irányban. Ha a Lorentz-csoportot komplexszé tesszük ("komplexifikáljuk"), akkor egy iπ paraméterű imaginárius Lorentz-transzformáció ("boost") ahhoz vezet, hogy t-ből -t, z-ből -z lesz. Ha utána végrehajtunk egy egy π-szögű forgatást az xy-síkon, akkor egy P és CT transzformációt hajtottunk végre összességében. A CT a T helyett azért jelenik meg, mert unitér transzformációkkal foglalkozunk, nem antiunitérekkel. Feltéve, hogy egy komplex "boost" is egy érvényes szimmetria, akkor olyan állapotba jutottunk, ahol a fizikai törvények ugyanúgy érvényesek. Azaz megkaptuk a CPT-elvet.

@attilamerenyimd5161

5 жыл бұрын

@@peterkovacs8876 pont szószerint ezt akartam mondani én is

"55:40" -re: Ez a jó, köszönet érte! de akkor még nem tudtuk, hogy kétféle cefeida van (ez 1940-re derült ki, kb.) ez persze nem változtat az irányultságán a folyamatnak. Világunkról meg annyit: úgy néz ki: nem léphetünk ki belőle (kezdőképe az előadásnak számunkra LEHETETLEN, ITT NEM SZÁMÍT az hogy theista - ateista világképünk !!!). Határtalan...., mert benne vagyunk, azaz a részei az Univerzumunknak, így (kozmonómiai megfontolásból!) nem is érhetjük el határát; a fény bizonyítja az elérhetőség elméleti határa számunkra (bármiféle megfontolásból....!) csak 13,7 milliárd fényév lehetne! de az inflaktórikus kor ( kezdeti "inflacio") miatt valójában : számunkra valóban határtalan és VÉGTELELN (egy példa erre : ) 80 - 90 milliárd fényév is lehetséges, ami lehetőséget adhat!!! az anyagi (barionos) rész antianyagos (most még nem talált) meglétére... (ez elméleti lehetőség felvetése, így onnan még 14 milliárd év múlva se érhet felénk semmi sugárzás! Nemde???). Na ez csak egy felvetés, de nem kozmológia, amúgy is az egész az eredet UTÁNI kérdésekkel foglalkozik!!! ezét ilyen értelemben így ide semmilyen vallási kérdést NEM ÉRDEMES bekeverni. Gondolom én...

Ragyogó előadás, remélem a végső rajz a matematikailag lehetséges univerzumokról belekerül a tankönyvekbe! (Kérni a módosítást) Kérdés: mekkora jelenleg a világegyetem tágulásának pillanatnyi sebessége, és gyorsulásának mértéke?

Kiváló előadás - bár felét nem értem a bölcsész fejemmel, de ennek ellenére: lenyűgöző! :)

Az univerzumról szóló magyarázatok mindig elfelejtik azt (szándékos ez?), hogy a világ múltjába látunk bele, viszont egy teljesen jelenidejű elméletet adnak elő... "Minél távolabb van valami, annál nagyobb sebességgel távolodik tőlünk" - távolodott akkor, amilyen régmúltjába látunk bele... (Manapság akár száguldhat felénk is ...) Ha ugyanis lassulva távolodnak a világegyetem szétfröccsent részei egymástól, akkor éppen a most látott vöröseltolódás a régebbi nagyobb sebességükre utal, de nem arra, hogy ma még nagyobbak a sebességek. (Ha van sötét anyag, akkor ez miért ne fékezné a tágulási sebességet ? ) "Minél távolabbi az objektum, annál nagyobb a vöröseltolódása" - a valamikori nagyobb sebességének megfelelő spektrumváltozást látjuk ma, ha lassult is az objektumok távolodása, a korai nagyobb sebességre utaló vöröseltolódást akkor is látni fogjuk, ha pedig gyorsultunk, akkor is marad a vöröeltolódás jelensége (és még nagyobb is lesz). Csillagász körökben nyilván felmerültek már efféle érvek és meg is cáfolták őket... Valaki, esetleg Tisztelt D.Gy., ha még erre jár ?

1:29:20-tól Men In Black macskájának nyakdísze.

Nem hajt közvetlen gazdasági hasznot...!!!! Qrva JÓÓÓ!!! 😂

Summer agyagtáblákról kár hogy nem volt szó, amiken jóval Kopernikusz előtt már Heliocentrikus naprendszert ábrázoltak, az összes bolygóval.

52:34 13.8 milliárd lesz az.Hirtelen annyira megijedtem, hogy 5 milliard evet modositottak par ev alatt a teorian.

@elteatomcsill8013

5 жыл бұрын

Bocsánat, nyelvbotlás volt. A helyes adat 13,8 milliárd év. dgy

17:00-tól tartó állítás és a 35:20-tól bemutatott jelenség között ellentmondás van. Az állítás a hibás, mert ugyan a fényesség valóban úgy csökken, mint ahogy az állításban szerepel, de nem veszi figyelembe azt, hogy az igen nagy távolságról érkező fotonok között az időbeli eltérés is nő. (Ezért kell a hosszú exponálási idő)

@dgy137

2 жыл бұрын

Semmiféle "időbeli eltolódás" nincs. A fény mindenütt fénysebességgel terjed. Az adott pillanatban beérkező fénysugarak különböző távolságokról, az idő különböző pontjaiban indultak. Ha a világ térben végtelen és euklideszi geometriájú lenne, ÉS valóban végtelen ideje létezne, ahogy azt a brunoi világképben feltételezték, akkor fennállna az Olbers-paradoxon, és minden irányból érkeznének fénysugarak. Némelyik nagyon-nagyon régről és messziről. De mivel az Univerzum csak véges idővel (13,8 milliárd év) ezelőtt keletkezett, ezért ha a megfelelő távolságon "túlra" néznénk, ott már nem látnánk semmit. Ezért van még a legsűrűbb galaxisfotókon szereplő objektumok között sötétség. (A pontos számításokhoz természetesen figyelembe kell venni a tágulást és a téridő nemeuklideszi voltát is, de ez a lényegen nem változtat.) dgy

@tamasberta5506

2 жыл бұрын

@@dgy137 Nem a fénysebesség változása miatt csökken a fotonok becsapódásának időbeli sűrűsége, hanem egyszerűen azért mert a kibocsátott fotonok száma véges. Ezért elég nagy távolságból már nem jut minden időpillanatban legalább egy becsapódó foton az adott területre (a tárgylemezre). Hiszen az fényforrásból kilépő véges számú fotonok a tér minden irányára szétoszlanak (gömbszerűen) Az adott pillanatban ezért kellően nagy távolságon, már nem lehet minden irányban foton, mert akkor azok mérete a végtelenségig nőhetne, a gömbfelület megnövekedése miatt.

@tamasberta5506

2 жыл бұрын

Ez azért sem lehetséges, mert a foton kvantum, tehát csak egy elektronnal léphet kölcsönhatásba egyszerre. Így nyilvánvaló, hogy véges számú foton csak véges számú elektronnal teheti ezt meg. Ha az egész univerzumot lehetséges lenne körbevenni egy fotó tárgylemezzel, akkor kellően nagy távolságból igen ritka is lehetne a fotonok által létrehozott kép. Ez azt jelenti, hogy kellően nagy távolság esetén, akár éveket is lehetne várni két foton becsapódására ugyanazon objektumból az adott fényképre.

@tamasberta5506

2 жыл бұрын

A végtelen távolságra lévő objektumok fotonja végtelen idő alatt érne ide, és két foton becsapódása között végtelen lenne az időeltérés. Inkább ezért véges a ránk hatással bíró (tehát létező) univerzum

A 20:26 -tól említett "boszorkányos" és a távolsággal növekvó taszítóerő - hát lényegében nem ugyanez az erő/érvelés van a mai sötét energia magyarázat mögött ?

@arminvlagyimir3631

5 жыл бұрын

Nem tudom,miért nem válaszolnak neked,de szerény tudásom szerint igen.

@elteatomcsill8013

5 жыл бұрын

A gondolat hasonló. de ma nem keresünk sztatikus, egyensúlyi modellt, hiszen tudjuk, hogy az Univerzum tágul. Ezért nem baj, ha a vonzó és taszítóerők egyensúlya instabil - hiszen nem az egyensúly érdekel bennünket. dgy

@dgy137

3 жыл бұрын

@Kérdem Itten ??????? Kissé érthetőbben feltett kérdésre már lehetne válaszolni. dgy

@dgy137

3 жыл бұрын

"A 20:26 -tól említett "boszorkányos" és a távolsággal növekvó taszítóerő - hát lényegében nem ugyanez az erő/érvelés van a mai sötét energia magyarázat mögött ?" Van egy lényeges különbség. Az 1840-es "kozmikus taszítás" hipotézisben ez a taszítóerő az egyes gravitáló objektumok között lépett fel - akárcsak a newtoni vonzóerő, és a modell lényegében a newtoni gravitációs képlet módosítását jelentette. A "sötét energia" egy speciális anyagfajta, ami kitölti a teret, mindenütt ott van (nem feltétlenül egyenletes eloszlásban), ez az anyag speciális módon görbíti a téridőt, ennek következménye az objektumok gyorsuló távolodása. E modell szerint az atomos anyagtól, csillagoktól, galaxisoktól mentes "üres" tér is gyorsulva tágul. dgy

@dgy137

3 жыл бұрын

@Kérdem Itten írta: "Elnézést, nem vagyok a "szavak embere" csak elméleti a kérdésem(modell menetes) kozmonómia (szellemi) és a (fizikai) kozmológia határterületén lehet valahol... az ENTRÓPIA és a DARK ENERGIA közt lehetséges összefüggés? e kettő a Planck-időtől van és hat (esetleg)? vagy csak a barionos kezdetektől? (az összes anyaggal kapcsolatos)? esetleg a "szuper kölcsönhatás" leszármazottai (mint a többi, az erős, gyenge- és az elektromágneses.... "+ ?! gravitáció" ) mellett? Tisztelt TANÁRÚR röviden a D. E. (nem egészen leírt, csak hatásában jellemzett) energia... ez lesz az, ami az univerzumot végül is lebontja.... (teljes szétszórással) nem az önmagába visszaomló régi világ modellek szerint. ? Mondjuk így akkor nem lesz térideje semmilyen elemi kölcsönhatásnak, mert gyakorlatilag nem lesz téridő se a mai értelemben" Hm Ne keverjük a dolgokat. A "sötét energia" (ha létezik) egy anyagfajta. Az entrópia viszont egy fizikai mennyiség, másképp mondva az anyag egyik tulajdonsága. Nem tévesztendők össze egymással, sem a kölcsönhatásokkal. Ezért a sötét anyagnak és a sötét energiának is van entrópiája. Az viszont, hogy melyikük melyik kölcsönhatásban vesz részt a három ismert közül (esetleg valamilyen további, még nem ismertben) kísérleti kérdés, a jövő kutatásainak kell eldöntenie. A jelenleg általánosan elfogadott fizikai világkép szerint a fizikai törvények "előbbre valók", mint az anyag konkrét formái, és mindig léteztek, mióta (és ameddig) világ a világ. Nem mondhatjuk tehát, hogy az entrópia "a Planck-időtől van". Nem tudjuk, hogy a Planck-idő előtt milyen anyagfajta létezett, de annak is volt entrópiája. Mivel viszont az entrópiára nincs megmaradási törvény, és a világegyetem története során folyamatosan növekedett, értelmes kérdés az után tudakozódni, hogy a mai világban található (a lehetőségekhez képest igen kis mennyiségű) entrópia melyik része mikor keletkezett, milyen irreverzibilis folyamatok hozták létre. Ez intenzíven művelt kutatási terület. Ma úgy véljük, hogy az Univerzum történetében hosszú, nyugodt, unalmas, korszakok (vö: Ferenc József, Horthy, Kádár...) váltják egymást, amikor gyakorlatilag nem keletkezik entrópia. Ezeket rövid, rendetlen, nagy felfordulással járó forradalmi epizódok szakítják meg, amikor az egyik anyagfajtától átveszi a (gravitációs) dominanciát egy másik anyagfajta. Ilyenkor keletkezik az entrópia nagy része. A jelenlegi mérési eredmények szerint nem lesz Nagy Reccs, a világ nem "omlik önmagába", ez a korábban lehetségesnek tartott forgatókönyv nem valósul meg. Helyette a végtelenségig tartó tágulás valamelyik változata várható (persze ehhez sokat kell várni... :) ) De ekkor sem mondhatjuk azt, hogy a sötét energia "bontja le" az univerzumot. Ő csupán meggyorsítja az amúgy is tartó tágulást. Az örökkön táguló világban pedig az egyes anyagfajták - saját törvényeiknek és az általánosan érvényes termodinamikának engedelmeskedve - előbb-utóbb lebomlanak. Az egyes anyagfajták "felezési ideje" a másodperc töredékétől a 10^1000 évig terjedhet. De lesz rá elég idő... dgy

Kíváncsi lennék, hogy Filemon Ervinnek mi a szakmai álláspontja a fenti témát illetően...remélem megtudjuk

@elteatomcsill8013

5 жыл бұрын

Ervinnek már fórumot kell keresnie értelmetlen agymenései közzétételére. Az Atomcsill KZread csatorna nem erre való, ezért az ő megnyilvánulásait a jövőben is törölni fogom. dgy

@tamaskovacs7951

5 жыл бұрын

@@elteatomcsill8013 Kár, hogy korábban még engedve volt agresszív őrjöngése a kommentszekcióban. (Így viszont érthetővé vállt a hallgatása, tehát törlésre kerülnek a bejegyzései, nem pedig bezárták egy szanatóriumba ahol nincs wifi kapcsolat...)

@peterkovacs8876

5 жыл бұрын

LOL, azt gondolom Ervin skizofrén

@zsoltlevai5341

5 жыл бұрын

@@elteatomcsill8013 Kedves Dávid Gyula Tanár Úr! Mindig is érdekelt a relativitás elmélet, a kvantumvilág, a kozmológia. Nagyon laikusként kénytelen voltam beérni a Spektrum tv és más dokufilmek szájbarágós, egyszerű magyarázataival. De mindig kíváncsi voltam, mi az alapja az állításoknak? Honnan veszik a tudósok az elméleteiket? És akkor bukkantam az Ön fantasztikus előadásaira 2006 -tól napjainkig. Csodálatos utazás volt. Ön nagyszerű előadó, remekül ötvözi a humort, a hatalmas tárgyi tudást, széles látókört! További sok sikert, jó egészséget kívánok! És várom a többi előadást!

@zsoltlevai5341

5 жыл бұрын

@@peterkovacs8876 Ervin valóban nem százas. Kiadott egy könyvet, "Kvantumfizika, avagy a XXI. század relativitáselmélete " címmel. Gondolom úgy járt, mint Uhrin Benedek a cd vel, senkit sem érdekel. Ezért bebeszélte magának, hogy összeesküvés áldozata lett, és minden létező fórumon bizonygatja igazát!

Nagyon élveztem amit és ahogy mondtad! DE, a "láthatalan anyag és energia" nem kavar be?

@dgy137

2 жыл бұрын

A 137 kvintillió éves előadás alatt válaszoltam erre a kérdésre. dgy

Vajon meddig bírjuk még matematikával a világgal való versenyfutást? A magam részéről pl. már jóval korábban lemaradtam. Lesz majd, amikor az aktuális standard modellt már csak 100 ember érti?...10 ember érti?...1 ember érti?...senki sem érti, nem tudunk továbblépni?... Köszönet a szemléletes, érdekes előadásokért.

@zoltanlovasz1681

Жыл бұрын

A kvantummechanikát 100 éve nem érti senki.

Arra voltak e kutatások, hogy esetleg volt e még egy "ősrobbanas" vagy esetleg több?

Én vidéken, egy külterületi területen élek, nevezhetjük tanyának is. (A tanyán, vidéken élők lenézése nem az én sztereotípiám ) . Régebben olvastam az "Az első három perc" című könyvet (is). Nyitott kérdések maradtak, vagy csak nem figyeltem a részleteket. Gondolom sokan kérdezik -de mi volt a nagy bumm elött ? A könnyű válasz : semmi, mert akkor keletkezett a világegyetem. Honnan keletkezett az a sok anyag ami kitölti a teret? Mi van az anyag-energia megmaradás tér és idő függetlenségével? Mi volt az idő " keletkezése" előtt? Könnyű válasz hogy semmi, mert nem létezett az idő. Nos ha ezekre a kérdésekre - ha a képzett fizikusok számára kérdések egyáltalán, de szerintem sokak számára az- van már publikált, tudományosan elfogadott magyarázat, hipotézis, talán már tanítják is az ELTE TTK-n, garantálható hogy a fent jelölt sokaság kiváncsi lenne a válaszokra - érdemes lenne közölni az éppen aktuális tudományos elképzeléseket. Jó, a disznó( is)túlzás volt ( előző hozzászólás), ezért elnézést kérek.

@elteatomcsill8013

2 ай бұрын

A következő évad első előadása (szeptember 12 vagy 19, még nem dőlt el) épp ezekről a kérdésekről fog szólni. dgy

Elég sok előadást megnéztem, de sehol nem esik szó arról, hogy a tér végül is micsoda, van e anyaga vagy nincs. Az sem világos, hogy egy test miért csak egy irányban "nyomja" be a teret ha a gravitáció közben minden irányban hat. Amennyiben az univerzum több dimenziós, nem ott van a sötét anyag?

@elteatomcsill8013

5 жыл бұрын

A tér nem anyag, és nincs anyaga. A testek nem "csak egy irányban nyomják be a teret": ez a szemléltetésre kitalált gumilepedő-hasonlat és az ahhoz készült ábrák félrevezető sajátossága. A testek egyébként nem "nyomják be" a teret, hanem megváltoztatják geometriai szerkezetét. Ez a hatás azonban nem írható le egyetlen számadattal ("a benyomódás mértéke"), hanem sok adat és igen bonyolult matek kell hozzá. Az egyszerű szemléltető rajzok ezért szükségszerűen félrevezetőek. A sötét anyag "itt van", a mi terünkben, hiszen egyértelműen sikerült kimutatnunk a hatásait. És ez teljesen független attól, vannak-e extra térdimenziók. Csak sajnos még mindig nem tudjuk, pontosan milyen összetevők alkotják a sötét anyagot. Húsz év múlva már biztosan tudni fogjuk. dgy

@gezagyurkovics5318

5 жыл бұрын

@@elteatomcsill8013 Én mint laikus beszélhetek butaságokat, ezért tamáskodom továbbra is. "A tér nem anyag, és nincs anyaga." Az én megfogalmazásomban akkor a tér semmi, csak két pont közötti távolság.A semminek milyen a "geometriai szerkezete"? A semminek van egyáltalán szerkezete? A semmit hogyan lehet görbíteni? Matematikailag "lehet", de a fizikában? Attól, hogy a fény a gravitáció hatására elhajlik, hogyan következik, hogy a tér hajlott el? Ha a téridő görbül, akkor az idő is görbül, hogyan? Az időnek is van szerkezete? Az idő=mozgás, akkor a mozgásnak is van szerkezete? Hogyan változik meg az anyag, hogy "antigravitációs" hatása legyen, mi változtatja meg? Nekem erről a "szívóhatás" jut eszembe, ami tudjuk nincs, csak nyomás van. Mi van akkor, ha nem "antigravitáció" a ludas a világegyetem gyorsulva tágulásában, hanem gravitáció, ami lehet a többi dimenzió, vagy a körülöttünk lévő multiverzum más világegyetemeinek a hatása.

@ki-van-ott3958

4 жыл бұрын

"Géza Gyurkovics" Ez csak szemléltetés, egy absztrakció a bemutatás kedvéért; az anyagon meg mást értünk a hétköznapokban, s mást a fizika számos területén akár a "kozmo-fizikában" is (amit professzor úr mindig kitűnően elmagyaráz, újra meg újra a Y T -on fennlévő videó-előadásaiban, érdemes még csak belenézni is kezdetnek!). A világunk "tere" meg egy - képletesen - szerkezet (nem a Newtoni-statikus színpad, inkább a "hálónk") viszont nagyon is valós. Egyféle dinamika amit fizikusaink megkísérelnek számunkra megértetni. (gondolom én)

Az univerzum sík, mint a tészta amit a nagyi nyújt a kozmikus nyújtófával? Csak a sík irányában tágul, vagy arra merőlegesen is?

@elteatomcsill8013

4 жыл бұрын

A "sík" szó nem azt jelenti, hogy kétdimenziós, mint a rétestészta, hanem hogy nem görbült. Egy adott pillanatban az Univerzum háromdimenziós tere olyan, ahogy azt Euklidesz elképzelte és leírta - bár a modern matematika szerint lehetne pozitív vagy negatív görbületű is - de nem az. Ezeket a görbült tereket nem tudjuk elképzelni (bár a matek kiválóan leírja őket), ezért folyamodunk mindig a kisebb dimenziós analógiákhoz: egy gömb vagy egy hiperboloid felületét el tudjuk képzelni - na valahogy ilyen a görbült tér is, csak persze több dimenzióban. Ezek a hasonlatok gyakran többet ártanak, mint használnak... :( Egy adott pillanatban tehát a tér euklideszi (röviden: sík), és minden irányban egyformán tágul. De nem létezik "a rétestészta síkjára merőleges" irány. A téridő (mint négydimenziós objektum) görbültsége a tágulás ütemét leíró függvények jellegében mutatkozik meg. A pontos részleteket sajnos csak sok matekkal lehet megmagyarázni. dgy

@torvik0128

2 жыл бұрын

@@elteatomcsill8013 Tisztelt Tanár Úr! Így mostmár értem. Viszont ezt semmiképpen sem lehet térben ábrázolni valahogyan, absztrahálás nélkül?

@doktorovicsdoki9971

2 жыл бұрын

@@torvik0128 Félve kêrdem következményei miatt is.. Vilâgegyetemünk jelenleg ! Nem egy képletes ... nyeregszerű alakra ... & van határa is a kezdetek óta ... mindig.. ?!

A kilencvenes évek óta követem D GY előadásait-még olyanokat is amelyeket még részben is alig érthetek meg: Pld relativisztikus dinamika előadás., amely szakembereknek készült és a megértése magas szintű matematikai apparátust feltételez...Mindenesetre élvezetes volt még számomra is... Ha tanár úr látja ezt a kommentet, volna egy kérdésem: Lehetséges-e hogy a kvantumelmélet és az ált. és spec. rel ellentmondásai az időfogalmunk helytelen voltán alapulnak. Nagyon primitív matek ismereteim alapján úgy tűnik, hogy az időt a fizika egyenletei monoton lineáris növekményként kezelik, ami a kvantumos világban kötelező módon vezet ellentmondáshoz és paradoxonokhoz. Lehetséges e az időt úgy kezelni, mint az oksági elv statisztikai kifejeződését, amely kellően sok esemény hatására lineárisnak tűnik, azonban egyes (egyéni) fizikai eseményeknél közvetlenül nem értékelhető-ill. szakadásos függvényként jelenik meg. Ha így lehetne tekinteni, akkor közvetlenül érthető lenne a két rés kísérlet, az alagút hatás és a "kísérteties távolhatás"... Kérem bocsásson meg, ha marhaságokat írtam. Én nem vagyok szakember, sem fizika őrült, csak egy EM terekkel és nagyfrekvenciákkal "dolgozó" lelkes rádióamatőr...

@elteatomcsill8013

4 жыл бұрын

Sokan és régóta próbálkoztak az időfogalom többé vagy kevésbé radikális módosításával. A vad elképzelések csak akkor válnak fizikailag értékelhetővé, ha sikerül matematikailag kezelhetően megfogalmazni őket, és utána ennek alapján ki lehet dolgozni az egyes fizikai jelenségeket leíró elméleteket, aztán összehasonlítani az eredményt a tapasztalattal. Eddig még nem született olyan ötlet, amely matematizálható, és visszaadja a kísérleti tapasztalatokat a jelenségek olyan széles körére, ami lefedi a gravitációs és a kvantumjelenségeket is. Mostanában van egy érdekes próbálkozás: a Lovász László által kidolgozott matematikai elméletet, a folytonos gráfok teóriáját próbálja Lovász és néhány munkatársa (köztük fizikusok) alkalmazni a fizikai téridő fogalmának alapozására. Egy ilyen koncepcióban a "tér" és az "idő" nem alapfogalmak, hanem sokkal alapvetőbb fogalmakból kell őket levezetni. Persze a cél az, hogy ha a hagyományos, a klasszikus fizika által is leírt területre alkalmazzuk az elméletet, megfelelő közelítésben visszakapjuk a hagyományos fogalmakat. Ilyenkor a kecske és a káposzta problémája pozitív módon oldódik meg: a téridőre vonatkozó alapfogalmak megváltoznak, de a köznapi tapasztalatok is stimmelnek. Ez a program folyamatban van (sok más hasonlóval együtt) - reméljük, sikeres lesz. Mindenesetre egy ilyen elmélet kidolgozása igen nehéz, rengeteg absztrakt matematikai ismeret kell hozzá. dgy

@martonziegler2181

4 жыл бұрын

@@elteatomcsill8013 Köszönöm a választ! Mint naiv érdeklődőnek az volt az érzésem, hogy a tér és az idő nem önálló entitások, hanem "adódnak"... A gráfelméletnek magyarországon nagy hagyományai vannak, remélem sikerül adaptálni a fizika ezen területeire. Én nem tanultam és nem értek hozzá, amit sajnálok, mert korlátozott matek tudással nem érthető meg a fizika... További eredményes munkát!

@martonziegler2181

3 жыл бұрын

@Kérdem Itten A téridő valóban egy szó. A fizikában nem szavakkal dolgoznak, hanem matematikával. Ezt a szót Einstein tíz darab elképesztően bonyolult parciális differenciál egyenlettel írta le, amelyeknek ha kibontjuk az indexeit, irdatlanul hosszú számítássorozatokat kapunk. Van a fizikusoknak egy híres mondása: Shut up, and calculate! Vagyis: kissé finomítva: Halgass és számolj! Ennyit az elnevezésekről...

@teszekpol-korrektre8988

3 жыл бұрын

@Kérdem Itten Ez egy jó gondolatkísérlet talán használható is a tudomány és az ismeretterjesztés, népszerűsítés összekapcsolására.... hétköznapra a valóban.... csak alkalmazzuk a segédleteket (webes net, eszközök.. ill./és mindenféle kütyük, tudományos segédfogalmak) amiket valóban nem kell összekeverni .... MINDENT A MEGFELELŐ HELYEN KELL HASZNÁLNI. MÁS az idő-FOGALOM a hétköznapi életben.. más a tudományokban más a fizikai idő és nagyon más a fizikai TÉRIDŐ ezek tartalommal bíró fogalmak, meghatározhatók s nem csak rendezett sorrendű állandó hangkapcsolatok. Ez igaz is lehetne.... az 5. mondat a kérdésben.

@teszekpol-korrektre8988

3 жыл бұрын

@@martonziegler2181 Ezt az ELSŐ MONDATTAL leírja... de jó sokszor elmondani bár lehetne egy kissé pontosabban!? A hétköznapi időt emlegeti a kérdező, nem? Ezt Einstein is csak áttételesen magyarázza, mert bár ez vezette a gondolt kísérletét emlékiratai szerint, a belső "biológiai óránkról" emberi ütemezőnkről agyunkban még nem tudhatott. Gondolom az van itt fenn szemléletesen leírva. Nem érthető? Ha hallgatsz ... akkor csak okoskodónak tűnnél az ezt megelőzőek szerint.... LOL

Apropó : a körmozgást tényleg nem tanítják már? 🙄 Hihetetlen!

Nagyon Jo eloado. Jol vulgarizal, humoros es nem fel a tuztol. Koszonom.

@sziklaszilard8413

2 жыл бұрын

Burn it

Jól napot kívánok. Eleképzelhető-e ( el biztos) hogy a világunk egyike a végetlen számú haromdimenzijós vilagnak, ami hogy ugy keletkezik hogy van egy négy dimenzijós világ, az egyetlen, melynek felületét képezi a végtelen széámú 3 dimmenzi jós világok, me négydimenziós gömb felölete az ugye sok 3dimenzijós gömb. Meg az is lehetne hogy az ősrobbanás ebbül a negyedik dimenzióból gyütt valahogy kifele, me másképp nem tudom elképzenyi, hogy a nagy büdös semmiből lett valami. Hát hogyan? A semmi kettévált valamire meg - valamire? Na megyek vissza ennyi kell annyi a disznyóknak. De már én is ilyenyeken gondolkodom itt a tanyán, mióta Dávid úr vidijóit nézzük a mamával. Mert a tanyán is lehet kuttúra kérem szépen, nem csak a trágya van. Háát.

@elteatomcsill8013

2 ай бұрын

Nem képzelhető el. Sok egyéb ok mellett azért sem, mert a négydimenziós gömbtest (B4) felszíne nem végtelen sok háromdimenziós gömb (B3), hanem egyetlen négydimenziós gömbfelület (S3). Amely egy háromdimenziós alakzat (sokaság), ám nem azonos a háromdimenziós gömbtesttel - sem eggyel, sem végtelen sokkal. Ez analóg azzal, ahogy a háromdimenziós gömbtest (B3) felszíne sem végtelen sok kétdimenziós körlap (B2), hanem egyetlen háromdimenziós gömbfelület (S2). Ez önmagában egy kétdimenziós alakzat (sokaság), egyszerűbben szólva felület, de nem azonos a kétdimenziós körlappal (B2) - sem eggyel, sem végtelen sokkal. Mindez nem fizika, nem tapasztalati alapokon nyugvó természettudomány, amelyről önnek levelei szerint igen rossz véleménye van. Ez persze szíve joga. A fentiek viszont a tiszta logikai alapon álló matematika állításai, így a tehenek és a galaxisok megtapasztalásának nehézségei egyáltalán nem befolyásolják igazságukat. Ezért az ön matematikailag hibás feltételezései nem képezhetik egy új, alternatív természettudomány alapját. Ui: ennek és a következő kommentnek a szándékosan primitív írásmódja a valóban tanyán élők mély lenézéséről tanúskodik. Ezért a további ilyen stílusú hozzászólásokat nem közlöm. dgy előadó és moderátor

46:35 Egy olyan poén, ami mára különösen aktuális lett :)

Az idő a gravitáció a tömeg az energia a számításokban mint ismert jelenségek ismert törvényeknek engedelmeskedve viselkednek-vajon igaz???hát ez jó kérdés. a grviton? létezik és nem vonz hanem taszít-a számításokon mit sem változtat, mert az árnyékhatásban vonzás van, az idő? csak számunkra tik- tak, a tőmeg ? hát az meg mi?ha minden hullám aminek nincs is tömege ?akkor mi a tömeg ? vajon csak egy folyamat eredménye amikor a hullám a térben elmozdul a várttól ?a grviton terjedési sebessége? fénysebesség? az ugyanakkora mint az árnyék terjedési sebessége? vajon a graviton terjed sebesen vagy a graviton hálószerkezetben a zaj? na és az energia nem vész el mert átalakul fény-tömeggé? a fénysebesség kérdés az idő kérdés a tömeg kérdés akkor az energia is kérdés

@elteatomcsill8013

5 жыл бұрын

A tudomány nem így működik. Zavaros fogalmak egymás mellé citálása, a tudománynak tulajdonított, ámde a tudomány által nem mondott állítások és fogalmak ("árnyékhatás", "ha minden hullám aminek nincs tömege" stb) megkérdőjelezése nem tudományos problémafelvetés. Az "idő", az "energia", a "tömeg" stb nem kérdések, hanem fizikai fogalmak, amelyekre az adott kor fizikája (ezen belül annak különböző ágai) pontos és világos definíciót adnak, és az elméleten belül ezzekel a jól tisztázott fogalmakkal dolgoznak. Értelmes és megválaszolható kérdéseket tesznek fel velük kapcsolatban, és részben elméleti, részben kísérleti válaszokat keresnek. Csak egy példa: "az idő" mint olyan - nem kérdés, hanem rózsaszínű hablatyolás. Mennyi idő telik el a Földön és az űrhajóban az ikrek elválásától találkozásukig, és hogyan függ ez az űrhajó mozgásától? - ez tisztán és világosan feltett tudományos kérdés, amire a fizika értelmes, és kísérletileg ellenőrízhető választ ad. Az Atomcsill sorozat nézőinek azt javaslom, hogy ne halványlila és ködös fogalmakon járassák az agyukat, hanem a fentihez hasonló, tudományosan értelmezhető kérdéseket tegyenek fel. És akkor igen nagy valószínűséggel hasznos, értelmes és érdekes válaszokat fognak kapni - egyebek közt az Atomcsill sorozat előadásaiból. dgy

@laszlopipa3508

5 жыл бұрын

​@@elteatomcsill8013 Van egy általunk alkotott matematika, ahol a vonal a mult a jelen és jövő egy egy pontja-mi ezt összehúzzuk és azt mondjuk vonal-majd vonatkoztatjuk rá az általunk alkotott matekot ami csak egy időt ismer a jelent.Ugyanez vonatkozik a körpályátra is. Az ha a matematikánk jó volt ezidáig és nagyszerűen magyaráztunk vele mindent -az épp olyan mint a vallásokban a különféle teremtéselméletek, azok is sokáig jók voltak a társadalmak kiválóan működtek általuk. a valóságban vonal és kör nincs tehát -mert a mult és jelen és jövő pontjai lennének összekötve és absztrahálva egy jelenállapotra a mi matekunk kívánalma szerint. Egy teljesen új geometriára és azt leíró matekra lenne szükség. Dávid Gyula előadásai hihetetlenül értékesek: egy gondolkodó embernek izgalmasak, nem tudom létezik-e még ilyen jó előadója a tudománynak, mint Dávid Gyula. Aki nem diák az mind megengedheti magának, hogy kritikusan hallgassa előadását, hisz nem kell felelnie belőle.Ez a kritikus kételkedő hozzállás teszi igazán izgalmassá előadásának hallgatását. Amennyiben válaszol eltévelyedett bárányok hozzászólására-azzal csak szintén hozzájárul a tudomány népszerűsítéséhez, köszönet érte.Mi magyarok kevesen vagyunk a világban, Orbán a vallással próbálja egységben tartani népünket (a zsidókhoz hasonlóan akiknek sikerült), de mi magyarok a nyakasok akár a tudomány művelésével is egységesek lehetünk, ezzel is őrizhetjük magyarságunk, ez lehet és részben az is a jellemzőnk amire büszkék lehetünk. nem a pénzistent kell imádni, arról már kezd látszani értelmetlensége. Például sok pénzed van és tökre unod magad-ez a tudomány megismerésében nem következhet be, ott mindig van izgalmas új dolog. Én például Dávid Gyula előadásait mindig a garvitáció szempontjából hallgatom. Nem gondoltam volna hogy ebben az előadásában a végtelenségről meg időről meg stb is találok valami hasznosíthatót a gondolataimhoz a gravitációról. --de mégis: éspedig amikor a víz tulajdonságáról beszélt hogy máshogy vislekedik ha több -például oldja a sót míg ha kevesebb akkor nem. Ez részemre ötletet adott --ha a graviton is többesben van akkor máshogy viselkedik mintha csak egymagában van. szerintem hálószerkezetben vannak állandó változás közepette--ezidáig semmi nem cáfolta a gondolatom, hogy a graviton nyom és nem húz, csak az árnyékhatás mechnaizmusa a kérdés, de egyre közelebb kerülök a működés elképzeléséhez. 1 tehát a gravitonok kicsi hullámocskák, más hullámokhoz csatlakozhatnak azokat egy időre deformálják (ez elmozdulásként ill tömeghatásként manifesztálódik ez a vektorgömb vektortóruszosításában játszik szerepet ) 2 a gravitonoknak talán fénysebességük lehet akár az árnyékuknak 3 a gravitonok hálószerkezetet alkothatnak-ez azért fontos mert ha halószerkezetük van akkor abban zaj terjedhet 4 a zaj terjedési sebessége a hálórendszerben lehet más mint a graviton terjedési sebessége 5 az egy graviton máshogy viselkedik mint a hálórendszerben lévő graviton (mostani előadás a vízoldóképessége)

@ki-van-ott3958

4 жыл бұрын

"László Pipa" Hát, sz'ntem nálam avatottabb már válaszolt, de ilyen alapon való "világmodellt" is lehet állítani, mert megismerésünk határai nagyon korlátozottak, és hátha bejön ebből is valami?! De nem ártana... mondjuk! Írok egy megközelítést, hátha bejön: Lehetőleg következetesen, egy vonatkoztatási rendszert kialakítva, például: most itt állok, s innen viszonyítok mindent... (egyféle "Galilei relativitás" módján); és nem árt Lavoisier módszerét is követni, mikor is ifjú feleségével 1771 és '74 közt kifejlesztette a mai tudományos megközelítés alapját a mi röviden : mindent megmérek, ezt rögzítem, majd a kísérletet megismétlem, akár százszor is, amíg minden szükséges feltételt felismerve (zárt rendszerben) mindig azonos eredményre nem jutok ... ez persze a megfigyelésből (jelenségek) indul ki, ami egy elgondoláshoz vezet amit modellezek. Na ezt a modellt, ha működik "szárazon", majd a valóságban is ! érdemes már a fenn leírt módon futtatni, akár ezerszer is na és minden számításba jöhető lehetőséggel. Ha ez megvan, lehet KÖVETKEZTETNI !! azt "leírni" és hasznosítani, (mint a "post it"-et, amit mindenki kiröhögött ma meg szinte mindenki használja..) Nem mondom, hogy ezzel egy jó megközelítést adtam, de ez is egy gondolat-kísérlet....., csak az enyém!).

DGY addig poénkodott a simlis kutatókkal (adj pénzt gyorsítóra, és 10 éven belül hozom a részecskét... jah még tíz év.. és még tíz év), hogy Palkovics komolyan vette a poént, és borítja a rendszert.

@peterkovacs8876

5 жыл бұрын

poén mert Dgyt imádom mint kedvenc témám legnagyobb magyar mesterét, Palkot meg szintén zseninek tartom, gigászok harca, de ha jól tudom itt nem pénzelvonás a cél, hanem hogy több kutatási pénzt kapjon magyarország

Ha az űrben meglökök egy egy fényév hosszúságú pálcát mikor mozdul el a másik vége?

@mateszabo5487

5 жыл бұрын

Több mint egy évvel később.Sokkal.t=rúd hossza/hang terjedési sebessége a rúdban.

@peetkontra

5 жыл бұрын

@@mateszabo5487 Azt mondod a rúd összenyomódik és az energia hullámként szalad rajta végig? Az energia hangsebességgel terjed a rúdban?

@mateszabo5487

5 жыл бұрын

@@peetkontra Szerintem igen. De D.Gy. biztos tudja h így van-e.

@elteatomcsill8013

5 жыл бұрын

Pontosan így van. Az energia az egyik végén meglökött rúdban rugalmas hullámként, a helyi hangsebességgel terjed. Emellett részben el is nyelődik, ezért nem valószínű, hogy egy fényév távolságra sok eljut belőle. De ha mégis, akkor a rúd másik végén a hanghullámok visszaverődnek, ez sokszor ismétlődik, végül a hullámok elhalnak, és energiájuk hővé alakulva a rudat melegíti. A kezdeti lökés impulzusát viszont megtartja a rúd, és a teljes tömege alapján kiszámolható sebességgel mozogni fog a lökés irányába. A jelenség pontos részletei (pl hogy mekkora lesz a rúd végső hossza) nagy mértékben függnek a rúd anyagától és szerkezetétől (pl hogy kristályos vagy amorf felépítésű, mekkora a hővezetőképessége stb.) dgy

@MrVpisti

5 жыл бұрын

A rúd hossza, keresztmetszete és sűrűsége alapján számítsd ki a tömegét. Kalkuláld bele a mellette lévő csillagok hőjének hatására, és a bolygók légkörén áthaladó nyomásból származó anyagsűrűség változásokat az említett konstans hossz függvényében. Számold ki a közelében lévő bolygók, csillagok és fekete lyukak pálcára ható gravitációs erejének összegét a tehetetlenség megállapításához, majd a pálca anyagának és kristályszerkezetének ismeretében, a lökéssel keltett hullámnak a rácsban történő elnyelődését is figyelembe véve kell megállapítani, hogy mekkorának is kell lennie a minimális tolóerőnek az elmozduláshoz. A kiszámított erőt kifejtve az anyagban egydimenziós hullámként terjed tovább, viszont eltérő sebességgel, a fent előzőleg kiszámított anyagsűrűség változások miatt a pálca nem homogén. A kérdés nagyon jó, egy fényévig el lehetne vele számolgatni.

Számomra az nem egészen világos, hogy milyen sebességgel tágul a világegyetem és vajon ez lassabb vagy gyorsabb mint a fénysebesség illetve mihez képest tágul? Talán azért nem világos számomra mert senki sem tudja?!

@V_Atti

4 жыл бұрын

A kérdés nem jó. A tágulási sebesség a távolsággal arányosan nő, kb. 70+? km/s/megaparszek, de ez a "mérték" is nő, hiszen gyorsul a tágulás. Nyilván csak a fénysebességnél kisebbet figyelhetünk meg. A tér pontjai egymáshoz képest tágulnak, konkrétan mi is úgy látjuk, hogy hozzánk képest távolodnak pl. a távoli galaxisok.

Mi lett a vége, végtelen a világ? :)

@buboceri6985

5 жыл бұрын

A vége az, hogy nincs vége. Vagyis a kérdés nyitva maradt. ( És szerintem mindig is ez lesz a helyzet.)

@V_Atti

4 жыл бұрын

Térben feltétlenül, időben "félig" (kezdete volt). De majd meglátjuk :-)

@jozsefhorvath2474

2 жыл бұрын

A párhuzamos világegyetemek végtelen sorozata .

Azt hogyan mérik meg hogy hány milliárd éves egy csillag? Meg, hogy egy köbfényévben hány proton van? Valaki?

@laszlotallodi

5 жыл бұрын

A korukat anyagi összetételük(színképükből), méretük, hőmérsékletük alapján. Az hogy hány proton van, gondolom a tömeg és térfogat megbecslésével. A kozmikus mikrohullámű háttérsugárzás mérésével az anyageloszlás is jól megbecsülhető. Szó is volt arról, hogy előállították az univerzum 3 dimenziós modelljét.

@ncsafab-ia6176

5 жыл бұрын

@@laszlotallodi és a csillagokban a hidrogén fúzió során honnan veszi a hélium a neutront?

@kesoferi2095

5 жыл бұрын

@@ncsafab-ia6176 kzread.info/dash/bejne/f4emr9BqYZvUdpc.html

@peetkontra

5 жыл бұрын

@@ncsafab-ia6176 "A HRD fősorozatán levő csillagok p-p (proton+proton) ciklusának első lépésében két protonból egy deuteron keletkezik. Eközben az egyik protonnak pozitív béta-bomlással neutronná kell alakulnia, aminek valószínűsége kicsi, ezért ez a folyamat lassú. A csillagok emiatt a fősorozaton teljes élettartamukhoz képest sokáig tartózkodnak. A hidrogénégető csillagok a fősorozaton tartózkodnak egészen addig, amíg a hidrogénátalakulás a csillag magjában zajlik. Ezután a hidrogén a mag körüli héj mentén alakul át, a csillag vörös óriássá válik." Forrás: fizikaiszemle.hu/archivum/fsz1103/kissm1103.html

@szonikuszuhany8643

5 жыл бұрын

@@ncsafab-ia6176 A protonból, mert más nincs. A protonból lesz a neutron úgy, hogy energia szabadul fel. Pl. ezért világít a csillag, meg ezért árad belőle meleg, meg egy raklapnyi más sugárzás.

1 fényév az 63240 AU tehát a 11 fényév az nem negyedmillio AU hanem majdnem egymillió

Az ősrobbanáskor iciri-piciri porszem (vagy még annál is kisebb) volt a világegyetem.... :-)

Lenyűgöző előadás, bár még csak a felénél járok, azért felvetődik bennem (gondolom másban is) 1-2 dolog. Teljesen laikusként kérdezem, nem túlzott magabiztosság kijelenteni a "ma már tudjuk.." típusú mondatokat, miközben az egész előadás arról szól, hogy miként cáfolták meg, ill. módosították az adott korszakban a "ma már tudjuk" típusú gondolatokat , elméleteket? Persze a fizika és a csillagászat fejlődésével , valamint a technológiai/informatikai fejlődéssel nagyságrendeket javultak az eredmények, és bizonyítékokat szolgáltatnak, mégis ez nekem kicsit mindig visszatetsző. A professzor úr maga is rávilágít erre, pl. az Andromeda ismert távolságával kapcsolatban.

@elteatomcsill8013

Жыл бұрын

A tudomány általában nem úgy halad, hogy a korábbi tanokat mindenestől megcáfolják és szemétre dobják. Az új elméletek a régiek kiterjesztései, ezért azok (a korábban véltnél szűkebb területen) később is használhatók. A traktorok tervezéséhez Newton törvényei ma is használhatók, nincs szükség sem relativisztikus, sem kvantumos kiterjesztésükre. Mindazonáltal mindig előfordulhat, hogy egy elmélet teljesen tévesnek bizonyul (pl a flogiszton elmélete). Ezért nem árt óvatosnak lenni. Én is az vagyok. Lásd pl "A következő 137 kvintillió év" című előadás végén a Disclaimert, ahol megjegyeztem, hogy egy idő után az itt elhangzottaknak még az ellenkezője sem lesz igaz. :) dgy

Egy hozzá ilyen szinten messze nem erto, de érdeklődő kerdeznè, hogy ha a tudomány mai allasa szerint az univerzumunk időben nem allando és végtelen. Akkor mikor is volt az az időpont amikor végtelen nagysagù lett? Hiszen kezdetben a nagy bummnàl vagy az időnk kezdetènèl 0 nagysagù volt. Ezek szerint nőtt nőtt az univerzum majd x km vagy nyilván fényév nagysàg után atlèpett végtelenbe? Vagy én értek félre valamit? Továbbá, amikor tágul akkor a nagysàga abban az adott pillanatban már végtelen plusz amit tagult?

@eposz2

5 жыл бұрын

Én úgy tudom, a tudomány mai állása szerint az univerzum határtalan, de nem végtelen (azaz véges).

@tatyesz

5 жыл бұрын

1:28:13-nál kiderül, hogy végtelen. Már a születése pillanatában végtelen volt. És ez nem zárja ki azt, hogy tágul. A tágulás csak annyit jelent, hogy két pont között a távolság nő.

@laszlotallodi

5 жыл бұрын

@@eposz2 Ezt azzal szokták demonstrálni, hogy egy hangya számára a léggömb felülete határtalan, akármeddig vándorolhat rajta, de a léggömb maga nem végtelen. Na, most ezt a modellt kellene elképzelni három dimenzióban.

@bone2540

5 жыл бұрын

@@laszlotallodi ezt a modellt valamikor a videó közepén elvetette D Gy

@bone2540

5 жыл бұрын

@@tatyesz tehát a szinte mindenki által elismert nagy bummnál az univerzum köztudottan atomi méretnél is kisebb volt. Olyan léptékű volt a tágulás, hogy pontszerűből egyből végtelen nagyságú lett. Nekem ez még mindig nem tiszta

7:22 mily' szubtilis referencia :D

Szerintem a világegyetem olyan mint a tüzijáték! Hirtelen felfénylik, aztán lassan kialszik! 🤔🤔🤔 Van kezdet, és vég! Ami megszületik, az meghal! Semmi sem tart örökké!🤔🤔🤔

@elteatomcsill8013

8 ай бұрын

Szerintem meg: "Az élet olyan, mint egy nyári ruha mellénye: rövid és céltalan." (Rejtő Jenő: A szőke ciklon) dgy

A tér, az idő és az anyag egyszerre keletkezett. Az egyik a másik nélkül nem létezhet. Az anyag csak a térben jöhetett létre és a létrejöttének ideje maga az idő kezdete. Érdekes, de a Biblia első sora is erről árulkodik: Kezdetben (idő) teremté Isten az eget (tér) és a földet (anyag). Ne bántsatok! :)

@mateszabo5487

5 жыл бұрын

Kreatív.

@elteatomcsill8013

5 жыл бұрын

És mi a helyzet a vizek elválasztásával (égbolt feletti és alatti vizekre)? :) Az viszont stimmel, hogy a fény hamarabb teremtetett, mint a Nap, hiszen már az ősi tűzgömb is világított (gamma-, röntgen- és UV-sugárzással)... dgy

@mateszabo5487

5 жыл бұрын

@@elteatomcsill8013 Ezen is gondolkoztam már.Nem véletlen volt a fő foglalatossága Newtonnak a bibliakutatás.

@laszloneszilagyi5461

4 жыл бұрын

Az ég az a menny, egy virtuális tér, kitöltve információval, minden lehetséges dolog megnyilvánulatlanul csak elméletben, de mégis konkrét és rendezett, mondhatjuk egy szuperszámítógép ami csak gondolat. A fôld az elvileg ennek a másik fele, ahogy az egyik kocka létrejön, teremtődik a menny úgy jelenik meg a párja is. Végül elkêszül és a menny tudása által kelletkezik a semmiből valami ugye ez az az Isteni formula ami már mindent tartalmaz, kb tíz a 216.on kapcsolati ponttal, ezen túl nincs tudás mert ezen részinformációkból, mintázatokból minden más kirakható, mint prímszámoknál hogy mindig van egy nagyobb amit az egyen és önmagán kívűl másból nem lehet előállítani, de itt van egy végső egy határa az információnak. Aztán azt írja Isten lelke lebegett a mélység felett, vagyis hiába volt már kész a menny a teljes tudással, a föld még csak egy végtelen mély és üres sötét vákum volt, ez a pillanat az a fázisállapot innen nézve végtelen ideig állt fent, aztán a következő vers azt írja Isten szólt hogy legyen villágosság ez analóg az ősrobbanással ahol amikor egy hang beleszól a semmibe, és megnyilvánul az akarat az ami a menyben már készen állt mint terv. A fény aztán részecskéket kelt, gyakorlatilag leegyszerűsítve elektronok és protonok lesznek, anyagba záródik ideiglesen ez a fény hogy ideiglenes formákat hozzon létre. Minden pontban csak a fény van, ugyanaz a foton ami a mennyből lövődött bele a fôldbe hogy lecsengjen, szerveződjön, tudatára ébredjen, és végül újra létrehozza önmagát. A vízek elválasztása az a föld földön történt, gyakorlatilag a vízpára elkülönülése felhőkre és tengerekre közte pedig egy tér ami átlátszó, mert előtte egy masszív felhő volt az összes víz a felszinen és csak szórt fény volt, utána jöhettek a növények majd az állatok, azokat is pontos sorrendben írja a Biblia,előbb a vízben aztán a madarak többi állat és legvégűl az emberke.

A fekete lyuk sűrűsége mennyi lehet? A neutroncsillag kitalálható, mondjuk 1 milliárd tonna per cm3. Lehet hogy 1000 szer sűrűbb anyag?

@szonikuszuhany8643

5 жыл бұрын

Számold ki. Súgó: akkora a gravitációs vonzása, hogy a foton sem tudja elérni a szökési sebességet. A fekete lyuk átmérője? A gugli a barátod.

@V_Atti

4 жыл бұрын

@@szonikuszuhany8643 Ha a sűrűséget kérdezi, a fekete lyuk átmérője nem az eseményhorizontos gömb (a Schwarzschild-féle sugarú) átmérője, hanem a hatást okozó belső "mag" mérete.

@V_Atti

4 жыл бұрын

Ha a hatást okozó belső "mag" sűrűségét kérdezed, akkor az szerintem végtelen, mert a belső "igazi" fekete lyuk átmérője szerintem zérus. A külső eseményhorizontos gömb (a Schwarzschild-féle sugarú) átmérője véges és így számolható egy sűrűség, ami a tömeg négyzetével fordítottan arányos, de ennek kb. semmi értelme. Szupermasszív, pl. galaxisközepi nagy fekete lyuknál ez a "sűrűség" a vízénél is kisebb lehet, de ez csalóka.

@szonikuszuhany8643

4 жыл бұрын

@@V_Atti Mondtam én mást?

@PafiTheOne

4 жыл бұрын

@@V_Atti De miképpen tudna anyag az eseményhorizont alá kerülni, hacsak nem már eleve ott volt az előtt, hogy a fekete lyuk bekebelezte volna az adott térrészt? Szerintem egy nem forgó, növekvő fekete lyuk sűrűsége belül csak egyféle lehet a sugár mentén vizsgálva, mindenhol pont akkora sűrűségűnek kell lennie, amekkora éppen c szökési sebességet eredményez az adott pontban. Ez növekvő sűrűséget igényel a középpont felé haladva, de nem vagyok benne biztos, hogy feltétlenül fekete lyuknak kell lennie a középpontban is. (Valamiért erről a témáról a szkeptikus társaság fórumon nem voltak hajlandóak bármit is mondani, csak viccelődni kezdtek amikor felvetettem.)

Az rendben van, hogy az ember /az emberi tudat és intelligenciai mint "tükör"/ meg akarja ismerni a világot ,a létezés titkait ,fizikai biológiai szintjeit .De van itt egy "naiv " kérdésem.Az egyre bővülő tudásunk által ,arányosan boldogabbakká válunk-e ? A szeretetben,vagy éppen a testi-erotikus szerelemben a tudomány által fogunk - e jobban kiteljesedni ? Az emberi érzelem,vajon milyen tudományos mérőeszközzel ér fel ?A tudománynak pld .nincs esztétikája./De nem is feladata annak a keresése /Mit ér a lét a szépség fogalma és megjelenítése nélkül ? .A fizikai törvényeket a kvantummodellek szerint ,ha iszonyatos kis mennyiségekkel is ha módosíthatnánk,akkor már nem ugyanaz lenne a végeredmény ugyebár !A földi életet pedig "morális tévedésből" , meg tudnánk atomkatasztrófákkal semmisíteni. Végezetül ,az én elmeállapotom szerint ,kizártnak tartom hogy ez a világegyetem benne az emberi földi-lét ,talán kivételes csodájával " finomrahangoltságával" egy kívülálló teremtő /transzcendens/ programja nélkül létre jöhetett volna,fönntartva azt, hogy erre a kívülállóra csak következtetni tudunk.De lehet hogy egyszer ,pont az" Ő programja szerint" ,akármilyen informatikai,/fény,foton meg hullámtermészeti kutyafüle/ folytán,valóságos kapcsolatba lépünk vele. Mindenesetre kíváncsi lennék arra,ha és amennyiben léteznek még civilizációk a világegyetemben,hordoznak-e ,vagy teremtettek-e olyan attribútumokat,mint A SZERETET-GYŰLÖLET,ellentétpár,vagy SZÉPSÉG-CSÚNYASÁG ellentétpár. Mindenesetre az emberi létezésünk különlegessége és egyedisége ebben állhat a világegyetemben ! !

@elteatomcsill8013

5 жыл бұрын

A természettudománynak természetesen nem feladata a szépség, a szerelem és a hasonló fogalmak vizsgálata. De senki sem mondta, hogy a természettudomány lefedi az emberi tevékenység, ezen belül az emberi megismerő tevékenység egészét. Alaposan kidolgozott fogalmomrendszerrel és módszertannal vizsgálja a természet objektív törvényeit, ezekről predikcióra is alkalmas matematikai modelleket készít, ami (az alapvető megismerő funkción túl) lehetővé teszi a természeti folyamatokba való aktív és céltudatos beavatkozást, ezáltal kaput nyit az alkalmazott tudományok, a technika és az innováció szakembereinek az életünket segítő és megkönnyítő eszközök kidolgozására. De a tudomány más ágai igenis vizsgálják a szépséget, a szerelmet és a hasonló fogalmakat. Az esztétika alapkérdése a szépség mibenléte, a szociálpszichológia, a kulturális antropológia, sőt az etológia is intenzíven tanulmányozza a különböző emberi társadalmak, illetve a fejlettebb állatok érzelmi életét, ennek kialakulását, fejlődését, idegélettani alapjait, szerepét a társadalmak működésében stb. Az pedig abszolúte nem igaz, hogy a tudománynak nincsen esztétikája. Persze ehhez alaposan el kell mélyedni benne - akárcsak pl az ókori drámaköltészetben. Aki egyszer végigszámolta Einstein gravitációs egyenleteinek megoldását egy forgó test körül, és megértette, sőt megérezte, hogyan illeszkednek össze harmonikus egységbe az elmélet építőkockái, az hasonló katarzist élt át, mint az Antigoné értő nézői. A legtöbb nagy matematikus szerint a különböző versengő elméletek közötti döntés egyik fő motívumát jelenti az elmélet szépsége, harmonikus volta. Ennek megértéséhez és megéléséhez azonban alapos és mély, emellett szerteágazó, a matematika számos területére kiterjedő ismeretre és gyakorlatra van szükség. Hiába, a matematikához nem vezet királyi út. Ahogy a fizikához, és az emberi ismeretek más, igazán mély területéhez sem. dgy

@koldulobaratx9859

5 жыл бұрын

Ja..... Aha.!

@flaviustitus2401

3 жыл бұрын

kzread.info/dash/bejne/pIOEmKukpM61ZNY.html

pì, e, lambda, H és a 42 :)

Szerbusz Gyula bácsi, most nem itt akartam de a többinél nem lehet hozzászólni. Tudod nagyon sok előadásod vágéighallgattam, sajnos belém 1.5 éves koromban és anyányban villám csapott , megmaradtunk de én nem hallok rendesen, meg se beszélni se tudok rendesen, ha nem harapnád el a szavakat! Végig tudtál számolni , most egy két izé valami lemaradott de rájöttél.Tudod Gyula bácsi mit akarok? Segíts nekem megvalósítani fúziós atomreaktorom (sajnos bomba is lehet), gyorsítóval akarom, erősebbet tudok mint müon csinál, tudom mi a hatáskeresztmetszet, tudom ezt eldobják. Én nem vagyok csak fémmunkás, meg tudom csinálni gyorsítót is, mert mikronokra tudok dolgozni, atomfizikát autódidakta módon tudom, de akár érzésemre, akár számításomra, gyorsítóval jobb lennék mint plazmával, mert müontól jobbat tudok .

Kopernikusz csontvázából megállapították, hogy ősz hajú...

@elteatomcsill8013

2 жыл бұрын

A csontokat vizsgáló antropológusok a rekonstrukció során felhasználták a kortársak feljegyzéseit Kopernikusz külsejéről. Ahol hiányoznak a pontos adatok, azt fantáziával pótolják - de az ismert adatok meghatározta keretek között. dgy

@magyargy3425

2 жыл бұрын

@@elteatomcsill8013 Kedves DGy vicceltem:)

A támogatók a videó elején olvashatók.No comment.

@elteatomcsill8013

5 жыл бұрын

Én azért kommentálom. Korábban sok panasz volt a kép és a hang minőségére. A támogatásból kamerákat, mikrofonokat, a közvetítést lehetővé tevő elektronikát vettünk. Valamint kísérleti eszközöket az előadásokat követő kísérletekhez - ezeket az egyetemi előadások demonstrációs kísérleteihez is fel lehet használni. Vettünk emellett még az előző előadásra vonatkozó kérdésekre helyesen válaszolóknak kiosztott/kisorsolt pólókat is. Az általunk felkért előadók és a szervezők önként és ingyen dolgoznak, immár 14 éve. Egy kanyi vasat sem kapnak. Azt a fű alatti feltételezést pedig, hogy az előadások tartalmát valamilyen értelemben befolyásolná bármilyen szervezettől érkező támogatás, az előadók nevében visszautasítom. dgy

@zsuzsaszikora1593

5 жыл бұрын

@@elteatomcsill8013 Legnagyobb elismerésem és nagyrabecsülésem az ELTE Atomcsill előadói és szervezői iránt. Megjegyzésem viszont arra irányult,hogy szeretnék átpolitizálás nélkül végighallgatni egy tudományos előadást, akár egy Bach fúgát. Elvégre a világegyetem pártsemleges. Tisztelettel.

@zoltankatona3498

5 жыл бұрын

@@zsuzsaszikora1593 Nincs két és vagy többféle tudománya az emberiségnek. Egy van, mely rendelkezik egzakt módszertannal, mellyel az élet a természet, az univerzum minden részlete, annak összefüggései elemezhetők, vizsgálhatók törvényszerűségek állapíthatók meg. Ez vonatkozik a művészetek bármely területére, a zenére és benne a Bach fúgára is.. De, pl, a gazdaságtudományokra is, melynek a ma divatos átpolitizálása zajlik.

@ki-van-ott3958

4 жыл бұрын

"Zsuzsa + Zoltán" valóban a tudomány VAN (persze EMBERI....), viszont egyesek félremagyarázhatják (?!) többnyire "filozófusok" de nem a klasszikus görög (hellén ókori) értelműek. Viszont: Egy tuti, a hang folyamatos, hallgatható szóval minőségi lett, nem kell letölteni a videót és utólag barkácsolnom a hangot. Köszönet érte.

@V_Atti

4 жыл бұрын

@@zsuzsaszikora1593 Az igazság óvatos kimondása korántsem átpolitizálás. Ha Önnek ennyi maradt meg ebből a nagyszerű előadásból, akkor csak sajnálni tudom.

Ha tágul, akkor valahova tágul, tehát a térben van valahol, így határa van.

@elteatomcsill8013

2 жыл бұрын

Ez logikai hiba, amit Gauss már 1810-ben megcáfolt. dgy

@ritatasnadi

10 ай бұрын

​@@elteatomcsill8013Köszönöm, ❤

hable állandó. Hable a pipával. Elsüllyedt a hable-ány.

@elteatomcsill8013

4 жыл бұрын

Vannak dolgok, amik nem viccbe valók. :(((( dgy

@MLaciBp

4 жыл бұрын

Lennék légy a falon, amikor épp a fentiekről vitatkozol Dávid Gyulával. A Hableánnyal meg nem viccelünk. Ízléstelen vagy és otromba :(