A magyarságkutatás és a régészet kapcsolata, a honfoglaláskori magyarok | egyetem tv | Tandem

Ғылым және технология

A régészet tudománya nagy mértékben hozzájárul ahhoz, hogy a leletek segítségével tisztább képet kaphassunk a magyarság származásáról, egyben a honfoglalás időszakában érkező magyarokról. A Tandem legújabb vendége prof. dr. habil. Révész László, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, régész, aki többek között a leletek fontosságáról és a kutatási módszerekről beszélt.
00:00 bevezető
01:12 Melyek a legjelentősebb honfoglaláskori magyar leletek?
02:34 történelmi tévhitek tisztázása a leletek által
04:42 Miért nem találtak magyar fejedelmi sírokat?
07:20 Miként azonosítható be egy maradvány? - Archeogenetika
10:55 Milyen tudomány a régészet?
11:46 Miért politizálódik át a régészet tudománya?
14:09 Kik voltak itt a honfoglalás előtt?
16:30 Cáfolható-e a honfoglalás a leletek alapján?
20:37 reklám
23:57 Milyen ékszereket hordtak a honfoglaló magyarok?
29:13 Férfiak hordtak ékszereket?
30:20 Milyen eltéréseket vélnek a leletek között felfedezni?
33:20 a magyar kultúra alcsoportjai a leletek alapján
36:44 a régészeti leletek és a magyar eredettörténet
39:42 a magyarok és az Urál kultúrája
Főszerkesztő, műsorvezető: Dobi Richárd
Szerkesztő: Czapár Viktória
Adásrendező: Novák Tamás
Vágó: Szilasi Larion
Indexképet készítette:
Közösségimédia-munkatárs: Kiss Tamás
Kövess minket a többi oldalunkon is:
/ egyetemtv
/ egyetemtv
/ egyetemtv_szeged
/ egyetemtv
#magyar #finnugor #hun #régészet

Пікірлер: 86

  • @sigmundklaus
    @sigmundklaus7 күн бұрын

    micsoda felüdülés ez a beszélgetés a pártkatona tudosokhoz képest, akik állandóan szerepet kapnak a "közszolgálati" TV csatornákon. Köszönöm

  • @krisztinamerenyi4136
    @krisztinamerenyi41365 ай бұрын

    Igaza van, sok MTA kutató véleményén az utókor /már most is/ jókat fog derülni. TISZTELET A KIVÉTELNEK!

  • @torokbalint2429

    @torokbalint2429

    5 ай бұрын

    Igy van, hisz mindannyian tudjuk, hogy a magyarság Európa legősibb népe. Úgyhogy a magyarok a nandervölgyiek egyeneságú leszármazottai.

  • @aati6442
    @aati64425 ай бұрын

    "Ezeket az írásokat 50-100 évvel utána is fogják olvasni" Csak 50. Száz év múlva nem maradnak fenn, lásd erről Gelencsér András (akadémikus rektor) előadásait (Cassandra projekt, deep adaptation).

  • @istvanpesti5758

    @istvanpesti5758

    Ай бұрын

    Ez a Gelencsér a Momentumos rokona? Mert nagyon egy szinten vannak.

  • @janosnagy1307
    @janosnagy13074 ай бұрын

    Azt azért tudni kellene, hogy a "Taksony" és "Szt. István" személynevek, amiket nagy betűvel kell kezdeni!

  • @mrroyale5688
    @mrroyale56884 ай бұрын

    Sárvár településünk neve milyen eredetű?

  • @gabor6259
    @gabor62594 ай бұрын

    6:22 Felvidéken is van egy Taksony nevű falu.

  • @agnesviranyi7217
    @agnesviranyi72175 ай бұрын

    Hát ez borzasztó volt!

  • @kabodipal
    @kabodipal5 ай бұрын

    "Azt is tudjuk, hogy a magyarok kultúrája sztyeppei lovas-nomád kultúra". Pontosan a régészek bizonyították be, hogy a magyar népben max. 10% a lovas-nomád.

  • @defiletia8838

    @defiletia8838

    5 ай бұрын

    Vagy még annyi sem.....

  • @mrroyale5688

    @mrroyale5688

    4 ай бұрын

    A Kárpát-medence népessége döntően befolyásolta a gyep övezet népeinek műveltségét, mint azt Michelangelo Naddeo felismerte. Szerintem nyelvét is, még ha genetikailag alig maradt belőlük nyom.

  • @mrroyale5688

    @mrroyale5688

    4 ай бұрын

    A szkíta kortól több hullámban uralták a lovas népek a Kárpát-medencét. Szkíta, szarmata, hun, avar és hun, magyar.

  • @kabodipal

    @kabodipal

    4 ай бұрын

    @@mrroyale5688 "Szerintem nyelvét is, még ha genetikailag alig maradt belőlük nyom." Én nem vagyok meggyőződve, hogy a genetikai vizsgálatok elégségesek lennének már a teljes kép kialakításához. Mit tudunk a kurdokról, mit tudunk az ujgurokról? A mai magyarok között is keresni kell az Árpád-kori magyarok leszármazottjait. Lehet sokezer vizsgálatot végezni, aminek eredménye hamis képet fog mutatni.

  • @mrroyale5688
    @mrroyale56884 ай бұрын

    Száray Miklós: Történelem 9. című tankönyven így ír a Balkánon megalapított Bolgária bolgár honalapítóiról (149. oldal): "Lélekszámuk azonban jóval kisebb volt az általuk meghódított szláv népességnél, így rövidesen átvették a meghódítottak nyelvét."

  • @istvanpesti5758
    @istvanpesti5758Ай бұрын

    A régészet nem népekkel, hanem kultúrákkal foglalkozik. Azért meg lehetne keresni a magyar leletek tarsolyának, padmalyos sírjainak, a lóbört húzóknak párhuzamait, miként nagy történészeink is megkeresték a finn-permi népek és a magyar szavak párhuzamait.

  • @mrroyale5688
    @mrroyale56884 ай бұрын

    Valóban őseink a VIII.-IX. században Kárpátban élt emberek. A X. század népességének 90 %-t alkották az eddigi kutatások szerint.

  • @mrroyale5688

    @mrroyale5688

    4 ай бұрын

    Száray Miklós: Történelem 9. című tankönyven így ír a Balkánon megalapított Bolgária bolgár honalapítóiról (149. oldal): "Lélekszámuk azonban jóval kisebb volt az általuk meghódított szláv népességnél, így rövidesen átvették a meghódítottak nyelvét."

  • @kabodipal
    @kabodipal5 ай бұрын

    "Azt is tudjuk, hogy genetikai szempontból a legújabb vizsgálatok szerint ... kimutatható egy közép ázsiai, belső ázsiai réteg, kimutatható egy Ural-vidéki réteg és kimutatható egy kelet-európai réteg." A Kárpát-medence lakóival pedig nem foglalkozunk - teszem hozzá én. Felháborító, hogy még mindig megtehetik "tudósaink", hogy nem gondolkodnak.

  • @Arpoxais1Ateas2

    @Arpoxais1Ateas2

    5 ай бұрын

    Ezért mellőzik azokat a néprajzkutatókat mint például Andrásfalvy Bertalan, aki azt elmondja szinte mindenhol, hogy a magyar őstörténet kutatás és az ezzel kapcsolatos oktatás is téves alapokon áll, mert nem a többségi földműves és állattenyésztő alaplakosság eredetét és történelmét kutatták, hanem mindig is csak annak a kisszámú katonai elitnek a történelmét akik Árpáddal érkeztek a Kárpát-medencébe! Andrásfalvy Bertalan azt mondja, hogy minden kutatás azt bizonyította, hogy ez a főleg falusi lakosság már a 11-dik században is nagyon jól gazdálkodott és megművelte a földeket, az ártéri területeket, amit ártéri gazdálkodásnak neveznek ma már a kutatók, és amit egy nép több évszázadon keresztül tudott csak ilyen jól megtanulni! Andrásfalvy és más kutatók is azt mondják, hogy az alföldön is ilyen gazdálkodás volt még a középkorban és helyenként még az újkor elején is, csak a nagy földesurak kezdték felszámolni és lecsapolni ezeket a területeket, mert kellettek a legelők, főleg a szürkemarháknak, amelyeket minden évben ezerszámra hajtottak a nyugati országokba busás aranyért! Tehát nem volt ott soha sztyeppevidék vagy pusztaság legkésőbb a 16-dik századig, amit ezek a régészek mondanak! Persze azóta volt több nagy lecsapolás és folyószabályozás az alföldön is, ezért ma már sok helyen sivatagosodik el a terület, és sokan azt hiszik, hogy ott mindig is ilyen pusztaság volt!

  • @mrroyale5688

    @mrroyale5688

    4 ай бұрын

    @@Arpoxais1Ateas2 Iszapos árpadokra árpát vetett.

  • @Arpoxais1Ateas2

    @Arpoxais1Ateas2

    4 ай бұрын

    @@mrroyale5688 Arpoxais neve valószínűleg szkíta-magyar nyelven Árpás volt, de akkor Koloxais neve Kolos vagy Kolozs lehetett, és mivel a Lipoxais van ahol Napoxais-ként jelenik meg (Lipos - Napos), ezért inkább ő lehetett a Napos királyfi! Tehát ha Targithaos volt Hargita, a szkíták első királya, akkor az ő fiai lehettek Árpás, Kolos és Napos. Ezért is gondolom, hogy tudhattak ezekről a magyarok amikor Álmos fiának az Árpád nevet adták, valószínűleg az ős Árpás tiszteletére! És akkor nem lehet az sem véletlen, hogy Kolos-nak nevezték el azt a várat és a könyéken még vagy hét falut, ahol azelőtt ezer évvel létezett egy Napos település vagy Naposvára! Mindez Kolozsváron és környékén, ahol három "honfoglalás kori" temetőt találtak az elmúlt száz évben!

  • @istvanpesti5758

    @istvanpesti5758

    Ай бұрын

    Pénzt nem tudásért adnak, hanem "tenni kell valamit" érte.

  • @miklosbalatinecz6851
    @miklosbalatinecz68515 ай бұрын

    Nagyon kedvelem minden előadását, megnyilatkozását. Kezd elterjedni azonban egy finomított megfogalmazás miszerint a korábban itt élő -egyébként európai alapnépesség- keveredés során részben a rokonainknak, elődeinknek, felmenőinknek tekinthető. Kedves megfogalmazás nehéz is lenne ezt kifogásolni, ebben az esetben egész Európával rokonságban állunk és ugyanez történt más európai államokkal is. Most már csak nevén kellene nevezni a rokonainkat.

  • @mrroyale5688
    @mrroyale56884 ай бұрын

    Nyelvészeink szerint az üregi ürgénél az ürge szónak semmi köze nincs az üreg szóhoz. Ki érti ezt?

  • @gabor6259

    @gabor6259

    4 ай бұрын

    ürge Bizonytalan eredetű szó. Talán az ótörök nyelvek altaji csoportjában lelhető örke, örge (‘ürge’) szavakkal kapcsolatos; az egyetlen gond, hogy ez az eredeztetés nem magyarázza megnyugtatóan a régiségben itt-ott felbukkanó irge alakváltozatot. üreg Ismeretlen eredetű szócsalád; feltehető ür- alapszava főnév, esetleg igenévszó lehetett. Az űr elvonás az üreg vagy üres alakokból. Az ismeretlen eredet azt jelenti, hogy semelyik másik nyelvben nem találtak párhuzamokat. Nem arról van szó, hogy nincs közük egymáshoz, hanem arról, hogy nem tudjuk bizonyítani, hogy van.

  • @mrroyale5688

    @mrroyale5688

    4 ай бұрын

    @@gabor6259 Akkor azt hogyan tudták bizonyítani, hogy a törökben a sár és sárga megfelelője összefügg?

  • @gabor6259

    @gabor6259

    4 ай бұрын

    @@mrroyale5688 Az Arcanum etimológiai szótár szerint nincs összefüggés a sár és a sárga között. Igaz, hogy a sárga régen sár volt, de az csak véletlenül egyezik a mai sárral.

  • @mrroyale5688

    @mrroyale5688

    4 ай бұрын

    @@gabor6259Zaicz Gábor féle Etimológiai szótár még elérhető, az ennél régebbit már bevonták.

  • @mrroyale5688

    @mrroyale5688

    4 ай бұрын

    @@gabor6259 Sár, sárga, űr, ürge.

  • @kkjj6325
    @kkjj63255 ай бұрын

    Nincs honfoglalás, tehát honfoglaláskor sincs. Visszajövetel van, második visszajövetel.

  • @tamaszlav

    @tamaszlav

    5 ай бұрын

    Sőt, harmincadik!!!

  • @szakaattila7899

    @szakaattila7899

    5 ай бұрын

    @@tamaszlav Akkor miért írják a Magyarságkutató Intézet honlapján azt, hogy keveredve más népekkel de Árpád magyarjai visszatértek ide a Kárpát-medencébe?! Idézem: "A ma élő magyarság őseinek Kárpát-medencei jelenléte több ezer éve folyamatos" "A Kárpát-medence megbonthatatlan egysége A szerzők a módszert a Kárpát-medence egykori és mai népességeinek vizsgálatára alkalmazva azt találták, hogy a mai populáció túlnyomó többsége egy rézkori (Kr. e. 4500-Kr. e. 2800) - bronzkori (Kr.e. 2800-Kr.e.700) alapnépességre vezethető vissza, míg a keleti sztyeppei régióból érkező bevándorlások a jelek szerint kisebb genetikai hatást gyakoroltak a tizedik-tizenegyedik századi népességre. Ez az eredmény egybevág az Magyarságkutató Intézet kutatói által jegyzett korábbi közlemény eredményével, melyben azt találták, hogy a 10 -11. századi köznépi temetők népessége elsősorban a korábbi helyi népességet képviseli. Korábbi publikációnkban megállapítottuk, hogy a 10 -11. századi köznemesek többsége valószínűleg a Kárpát-medence helyi lakosságát képviseli, amely természetes módon keveredett, abba beolvadtak a keletről (vissza)érkező csoportok, köztük Árpád magyarjai, és a vele érkező törzsek." Tehát, a "visszaérkező csoportok"! És akkor ott van a Tarih-i Üngürüsz, amelyben ugyanezt írják, vagy a Dzsagfar tarihi bolgár-kazár krónika, ahol azt írja, hogy: "Arbat (Árpád) magyarjainak nyelve a törökös környezetben, az avarok bejövetele óta jelentősen megváltozhatott, nem beszélve a magyarul sohasem beszélt kara-bolgár katonákról. Az avar- baskortok segítettek birtokba venni a területet és lányaik is jelentős számban váltak a magyar-bolgár csapatok hitveseivé. A Dzsagfar tarihi szerint Arbat katonáinak szinte újra kellett tanulniuk az "eredeti magyar" nyelvet. A következő generáció azonban - főként helyi anyáik révén - már túlnyomó többségben ezen az "eredeti(hez közelebb álló) magyar" nyelven beszélt." Akkor nem véletlen az sem, hogy az idegen szívű "magyar akadémiai történészek" ezt a krónikát sem tartják hitelesnek, hiszen késői átiratokban maradt fenn, és ezért nem is foglalkoznak vele! De akkor kérdem én, honnan tudták volna mondjuk a 19 és 20-dik századi krónika hamisítók, hogy Árpád magyarjai a baskortokkal (baskírokkal) jöttek be a Kárpát-medencébe, ha ezeket az adatokat a baskírokkal csak az utóbbi években igazolta a régészet és az archeogenetika?! Vagy miért írtak volna ilyeneket a magyarokról az oroszok vagy a bolgárok ha már meghamisították az eredeti krónikát, hogy a magyarok keveredve a baskírokkal és bolgárokkal de visszatértek a Kárpát-medencébe, ahol azok az ungárok várták őket akik soha el sem mentek innen?! Számomra már világos, hogy csakis az idegen szívű "magyarok" és a szomszédos népek tiltakoznak leginkább amikor ezeket az adatokat látják a magyarság valós őstörténetéről!

  • @peterferenc3671

    @peterferenc3671

    5 ай бұрын

    Tamàs! Viccelsz, bolondozòl?

  • @sorosarpad

    @sorosarpad

    5 ай бұрын

    @@tamaszlav Csak ennyi tellik ki tölled? A gúnyolódás? Nem gondolod,hogy éppen ezzel válsz hiettelenné,röhelyessé és tudatlanná?

  • @szapemi

    @szapemi

    4 ай бұрын

    Inkább sokadik bejövetel!

  • @csilivily
    @csilivily5 ай бұрын

    Ennyi hülyeséget! A nyelv története és a nép története nem fedi egymást? A 200 ezer népdal nem elég lefedésnek? Az írek agyon rossz példa volt. Minket is megpróbáltak beolvasztani a németek, mégis megmaradt a nyelvünk...

  • @Arpoxais1Ateas2

    @Arpoxais1Ateas2

    5 ай бұрын

    Az MKI honlapjáról idézek: Kutatásainkból: A Kárpát-medence népességének archeogenetikai vizsgálata: "A ma élő magyarság őseinek Kárpát-medencei jelenléte több ezer éve folyamatos" "A szerzők kimutatták, hogy a központi vektor jó közelítéssel azonosítja azokat az ősi populációkat, melyek keveredéséből a mai népességek eredeztethetők. A módszerrel nem csak az egykori keveredések forrásai azonosíthatók, de kiszámíthatók a keveredés arányai is. A Kárpát-medence megbonthatatlan egysége A szerzők a módszert a Kárpát-medence egykori és mai népességeinek vizsgálatára alkalmazva azt találták, hogy a mai populáció túlnyomó többsége egy rézkori (Kr. e. 4500-Kr. e. 2800) - bronzkori (Kr.e. 2800-Kr.e.700) alapnépességre vezethető vissza, míg a keleti sztyeppei régióból érkező bevándorlások a jelek szerint kisebb genetikai hatást gyakoroltak a tizedik-tizenegyedik századi népességre. Ez az eredmény egybevág az Magyarságkutató Intézet kutatói által jegyzett korábbi közlemény eredményével, melyben azt találták, hogy a 10 -11. századi köznépi temetők népessége elsősorban a korábbi helyi népességet képviseli. Korábbi publikációnkban megállapítottuk, hogy a 10 -11. századi köznemesek többsége valószínűleg a Kárpát-medence helyi lakosságát képviseli, amely természetes módon keveredett, abba beolvadtak a keletről (vissza)érkező csoportok, köztük Árpád magyarjai, és a vele érkező törzsek." Érdekes, hogy ezt írja a Dzsagfar tarihi bolgár - kazár krónikában is, hogy Árpád katonáinak szinte újra kellett tanulniuk az "eredeti ungarus" nyelvet amikor ide visszaköltöztek, de keveredve a baskírokkal együtt. A következő generáció azonban - főként helyi anyáik révén - már túlnyomó többségben ezen az "eredeti ungarus" nyelven beszéltek! Ezért is szerintem Grover S. Krantznak van igaza, aki „Az európai nyelvek földrajzi kialakulása” című könyvében néhány nagyon figyelemre méltó megállapítást tesz a magyar nyelvvel kapcsolatban, például hogy a jelenlegi uráli nyelvek elterjedése könnyen követhető ha a Kárpát-medencéből indulunk ki és nem fordítva! Amikor többezer évvel ezelőtt a szarvasmarhák tenyésztésének elterjedésével több mint kétszeresére növekedett a népesség, az itt élő eredeti négy vadásztörzs többletszaporulata elvándorláshoz vezetett, új területek keresésére indultak egyes proto-ugor nyelvű csoportok. Grover S. Krantz szerint az elvándorló csoportoknak nyelvi különbözőségeik is voltak, tehát akkor négy különböző nyelvjárás indult ki a Kárpát-medence területéről. Az első csoport elérte a Balti tengert, de itt beolvadtak, nyelvi nyomuk nem nagyon maradt. A második csoport északra, majd keletre ment, ez lehetett a finn ág, akik feltehetően a szarvasmarháról áttértek a rénszarvasok tenyésztésére. A harmadik proto-ugor vagy ős-magyar csoport pásztorai az északi iránytól 20 fokkal kelet felé terjeszkedtek, majd teljesen kelet felé fordultak, ebből lett a szamojéd ág, de ma már ezek is nagyon kevesen vannak. A negyedik csoport szintén kelet felé tartott, ezekből lettek az obi-ugorok (vogulok és osztjákok) akik ma már pár tízezren vannak csak! Természetesen minden kivándorló csoport útközben az évszázadok alatt elvegyült a helyi őslakossággal is, és a távol-keletre induló két csoport főleg a mongoloid népességgel keveredtek leginkább. A kivándorló népesség genetikai változásai Krantz írásából nagyon jól követhetők. Tehát, a proto-ugor vagy másnéven ősmagyar nyelv kialakulásának bölcsője csakis a Kárpát-medencében volt lehetséges, de nagyon sok idő kellett ahhoz, hogy a mai magyar nyelv és népi kultúra kialakuljon, ahogy a magyar nép kialakulása is egy hosszabb folyamat volt, és nem Attilával vagy Árpáddal kezdődött! Azok akik innen indultak ki északi és keleti irányba, csak az eredeti nyelvet tudták magukkal vinni, ezért is a nyelvi változások már inkább az ottani nyelvekkel és népekkel hozhatók kapcsolatba. De sajnos a finnugrista és turkológus magyar nyelvészek pont fordítva vezetik le ezt a vándorlást, és ez a mai adatok tükrében már felettébb gyanús! Grover Sanders Krantz következő mondata a legfontosabb minden magyar érzelmű ember számára: „....a görög nyelv tehát jelenlegi helyén Kr.e. 6500-ban, a kelta nyelv Kr.e. 3500-ban alakult ki Írországban. A magyar nyelv ősisége a Kárpát-medencében hasonlóképpen meglepő, úgy találom, hogy eredete a mezolitikumba vezet, a kőkorszakot megelőzve.” A magyarság valós eredetének kérdésében mindig is a magyar nyelv és a népi kultúra kellene számítson elsősorban, és nem annyira a gazdagabb régészeti leletekből megállapított szűk katonai rétegek sírjából vett genetikai származás! Mert például Magyar Adorján, Hóman Bálint, Tomory Zsuzsa, László Gyula, Mario Alinei, Michelangelo Naddeo, Grover S. Krantz és újabban Dr. Révész Péter amerikai professzor elméletei sokkal hihetőbbek, mert ők a nyelv eredetéből és a népi kulturális elemekből indulnak ki, de sajnos ezeket az összefüggéseket még a magyarok közül is nagyon kevesen látják!

  • @laszlovarga1046

    @laszlovarga1046

    4 ай бұрын

    Mert a német az primitívebb nyelv, mint a magyar. Mindig a fejlettebb integrálja a primitívebbet. Ezért vagyunk még itt 100 millió német és 200 millió szláv között. Ez csak ezért sikerülhetett.

  • @giovanniczermanek4936
    @giovanniczermanek49365 ай бұрын

    Ami engem illet, én szívesen hálnék finn ugorókkal : kzread.info/dash/bejne/pJuJrM-ldKfKj8Y.html

  • @PeterTeglas-lt9ld

    @PeterTeglas-lt9ld

    5 ай бұрын

    Ez a közelebbi nyelvrokonainkról már nem mondható el.

  • @giovanniczermanek4936

    @giovanniczermanek4936

    5 ай бұрын

    @@PeterTeglas-lt9ld Ugyan már. Őseink a neandervölgyieket is megprütykölték...

  • @PeterTeglas-lt9ld

    @PeterTeglas-lt9ld

    5 ай бұрын

    @@giovanniczermanek4936 Vagy a neandervölgyi férfiak prütykölték a homo sapiens nőket,fordítva ,ismerve a nők kényes ízlését,már kevésbé tudom elképzelni.

  • @istvanpesti5758

    @istvanpesti5758

    Ай бұрын

    Kádár etárs! Tojást már sütöttek a hátán?

  • @peterkalnai9112
    @peterkalnai91125 ай бұрын

    Legfrissebb kutatások szerint, a beérkező honfoglalók közel fele baskir volt, főleg a Kárpát- medence keleti részein talált leletek alapján.

  • @szakaattila7899

    @szakaattila7899

    5 ай бұрын

    Tehát akkor igazat írtak a Dzsagfar tarihi bolgár-kazár krónikában, hogy "Arbat (Árpád) magyarjainak nyelve a törökös környezetben, az avarok bejövetele óta jelentősen megváltozhatott, nem beszélve a magyarul sohasem beszélt kara-bolgár katonákról. Az avar- baskortok segítettek birtokba venni a területet és lányaik is jelentős számban váltak a magyar-bolgár csapatok hitveseivé. A Dzsagfar tarihi szerint Arbat katonáinak szinte újra kellett tanulniuk az "eredeti magyar" nyelvet. A következő generáció azonban - főként helyi anyáik révén - már túlnyomó többségben ezen az "eredeti(hez közelebb álló) magyar" nyelven beszélt." Az akadémiai őstörténészek ezt a krónikát nem tartják hitelesnek, hiszen késői átiratokban maradt ránk, és ezért is nem foglalkoznak vele! De akkor honnan tudták volna mondjuk a 19-dik századi krónika hamisítók, hogy Árpád magyarjai a baskortokkal (baskírokkal) jöttek be a Kárpát-medencébe?! Vagy miért írtak volna ilyeneket a magyarokról ha már meghamisították az eredeti krónikát az oroszok vagy a bolgárok, hogy a magyarok keveredve a baskírokkal de visszatértek a Kárpát-medencébe, ahol azok várták őket akik soha el sem mentek innen?!

  • @istvanpesti5758

    @istvanpesti5758

    Ай бұрын

    A baskir is ugric ?

  • @turulcsaba68
    @turulcsaba682 ай бұрын

    Az MTA s honfoglalás😂😂.. HAZATÉRÉS!!!!!! Szent István Kardja Viking kard

  • @gergelynagy9097
    @gergelynagy90975 ай бұрын

    Megint pogánykodnak a “honfoglalóink”…?! Jaj, ne! Ez borzasztó volt!

  • @mrroyale5688

    @mrroyale5688

    4 ай бұрын

    Még Dr. Türk Attiláék is találtak Uelgiben keresztet. (Az jellegzetes nesztoriánus kereszt volt.)

  • @mrroyale5688

    @mrroyale5688

    3 ай бұрын

    Sőt Szob-kiserdő 60. sírban megtalálták az Uelgiben feltárt kereszt párját.

Келесі