Köszi szépen! Tarack harcolok én is. Sok sikert hozzá, és figyelem az eredményeidet.

Ez ám az érdekes tartalom! Sikerekben gazdag új évet kívánok

Szia! Sajnos kemény tapasztalataim vannak a tarackkal. Rettenetesen szívós növény. 15 éve nem bolygatott, tarcakkal teljesen behálózott területet kezdem el művelni. A tapasztalatom az, hogy a két évig hullámpalával letakart tarack vidáman kizöldült miután levettem róla. Véleményem szerint a 15 centi komposzton és a kartonon keresztül is vissza fog jönni. Nálam csak az segített, hogy 3 ásónyom mélyen teljesen átfésültem a területet és minden apró gyökérdarabját is eltávolítottam, ezután alakítottam ki a komposztos ágyásokat, amelyeket már ezután én sem bolygattam és nem is fogok. Még egy megdöbbentő tapasztalatom volt: ezen a tarackkal átszőtt területen, 0 azaz nulla darab földigiliszta volt a talajban. Feliratkoztam a csatornára, nagyon kíváncsi vagyok, hogy fognak nálad alakulni a dolgok. Nem elkeserítésképp akartam ezt leírni, én is a no dig és a teljes vegyszermentesség híve vagyok, de a tarack egy brutális növény. Sok sikert és jó termést kívánok neked! Hajrá, hajrá!

@gyurgyalagostanya

Жыл бұрын

Szia Péter! Köszönöm szépen a hozzászólást és a követést is! :) Afelől semmi kétségem, hogy ennyi idő után a kitakarás eltávolítása után újra kihajtana. Itt kb. 10 cm mélyen csak tarackgyökér van, alatta viszont sima barna homok (Jászság), tehát nem igazán ment lejjebb a gyökérzet. Volt olyan része a területnek, ami tavaly, sajnos, fel lett szántva. Nagyon meglepő volt, hogy tényleg csak 10cm gyökérzet van, aztán szinte semmi (nyilván a tarackon nem igazán nőtt át semmi). A letakart területen nézegettem a gyökereket és szinte csak elhalt, vizenyős könnyen szétroppanó gyökereket találtam. Tavaszra (igazából minél előbb, időjárástól függően) a terület ismét teljesen le lesz takarva, ugyanis az ágyások között a komposzttal megegyező vastagságú szalmaréteg lesz, azaz az egész területen 15 cm mulcs lesz. Abban bízom, hogy a már nagyon meggyengült tarack ezt a 15cm vastag borítást nem lesz képes áttörni a kis legyengült tartalékaival...DE...majd kiderül... :D Nem állítom, hogy biztosan jó lesz így, de...csak reménykedni tudok, hogy elég lesz ez. Gilisztával nem találkoztam én sem, bár nem is áskáltam nagyon. Azt tuti, hogy a tarackos gyökértömegben nem sok minden képes az életre... Már csak pár hónap és mindketten meglátjuk, hogy mi lesz ebből a kísérletből. :)

@balazskiss985

Жыл бұрын

én beleengedek mangalica malacokat olyan 40 kilósig kipucolnak mindent és marad a bekevert morzsalékos humuszos, azt újra mulcsolod

@dalmajuling3570

Жыл бұрын

Én is cm-ről cm-re kigazoltam. Rohadt nagy munka, de megéri. Utána már könnyebb lesz.

@szentesigabor4800

Жыл бұрын

@@gyurgyalagostanya A taracknak van egy olyan gyalázatos tulajdonsága, hogy a tarackgyökeret arrafelé növeszti, amerre vizet sejt. Akár több méternyire is "kitolja", a takarás alatt is, csahogy vízhez jusson. Ha jót akarsz magadnak, kénytelen leszel az ágyás melletti részen villás lazítás után kiszedni az összes tarackgyökeret. Megszárítani, és elégetni! A kiszárított gyökér akár több év után is képes újra kihajtani. Tapasztalat.

@gyurgyalagostanya

Жыл бұрын

@@szentesigabor4800 őszintén szólva ez az, ami miatt a leginkább aggódom...azaz a szélről benövő tarack hajtások/gyökerek. Köszönöm a tanácsot, esélyes, hogy ezt fogom tenni, mert nagyon erősek a le nem takart részen a növények és szerintem semennyiből sem tart benőniük a takart rész alá. Köszönöm!

Köszönöm szépen💕🙏

Nagyon hasznos videó! Köszönet érte!

@gyurgyalagostanya

Жыл бұрын

Én is köszönöm!

Örülök a gilisztának,mert az a föld minőségének a mérője !!

Szuper perspektíva. Köszönöm szépen a tájékoztatást.

@gyurgyalagostanya

Жыл бұрын

Köszönöm a hozzászólást!

Sok sikert kívánok!

@gyurgyalagostanya

Жыл бұрын

Köszönjük szépen!

Mindenkinek Boldog Ùjèvet kìvànok! Örülök hogy ide talàltam. Èn is több ève takarok kartonnal kisebb telületeket, tavaly szalmàval is kezdtem. A komposzt nàlam is hemzseg a lótücsök làrvàktòl, egyenlőre kiszedegetek amit talàltok. Àrnyekolàson is goldolkoztam, hogy az idèn talàn màr elèngedhetetlen lesz. Tavaly a levèltetűvel küszködtem, probàlkoztam többfèle biò modszerekkel ami nem igazàn hasznàlt, időt veszitettem ès igy tönkrement uborka, paprika. A nyővènytàrsìtàssal pròbàlok majd, hàtha segìt.

@gyurgyalagostanya

Жыл бұрын

Boldog új évet kívánok! :) Lótücsökkel én még nem találkoztam, remélem ez így is marad, de az árnyékolás az valószínűleg jó ötlet...főleg, ha hasonló nyarak jönnek, mint a tavalyi. Az állati kártevők ellen és elsősorban rovarhálóval fogok védekezni, illetve durvább esetben van egy-két olyan biológiai szer, amely gombákkal, baktériumokkal, adott esetben fonalférgekkel védekezik a különböző károsítók ellen. Érdemes lehet ezeket is megnézni. Mindenesetre sok sikert az elkövetkezendő szezonhoz! :)

@dalmajuling3570

Жыл бұрын

Levéltetű! Egy kis hipós víz megöli őket. Sokan esküdnek a tejre is. A hamut sem szeretik. A mosogatószeresvíz is jó. Fokhagyma, csípőspaprika, csalán lét is kipróbálhatod. Szódabikarbónat sem szeretik. Próbálkozz!! A lótetűket én is utálom egy idöben vadasztuk őket a fiaimmal, ha tudsz ellenük vmi jót légyszi írd meg.

@liziszabo7504

Жыл бұрын

@@dalmajuling3570 A mosogatószeres-szódabikarbónás és a káliszappanosat kiprobáltam, nem használt és addigra ki is futottam az időből. Valaki mondta, hogy paradicsomlevelet+ bodzalevelet vízben rohasztani hasznos. Olyankor nincs sok idő kisérletezni mert napokon belül tönkre megy, legalábbis én igy jártam az uborkával. A paprika ujraéledt. A lótetűkkel ráérek tavasszal foglalkozni, örülök hogy most másra is van időm.☺

Szia. Tapasztalataim alapján a vastag szalma takarás ideális lesz a földigiliszta állomány növekedéséhez. És mivel kiváló nappali búvóhely a meztelencsigák számára, az ő populációjukat is növelni fogja, aminek kordában tartására érdemes felkészülnöd. Ilyen szempontból kedvezőbb a faforgács takarás.

@tok-tcfm

Жыл бұрын

:) Rögtön indok az indiai futókacsa tartásra :)

Szia! Először is elnézést kérek a tegezésért. Remélem sikerűl sok hasznos és igazán értékes tudást adni és kapni. A földforgatás nélkűli talaj- vagy földművelésről csak nagyon kevés ideje tudok. Eddigi ismereteim alapján azt mondhatnám el, hogy nagyon szimpatikus ez a fajta növénytermesztés. Legfőképpen azért mert a lehető legkörnyezetkímélőbb módszerrel igyekeznek elérni az emberek a megkívánt sikert. Azt hiszem a Charles Dowding-tól hallottam erről legelőször, aki Angliában él és népszerű az itteniek körében, akik ugyanezzel a módszerrel foglalkoznak. Személyesen nem ismerem. Illetve Magyarországon a dr Gyulai Iván is hasonló dolgokat csinál, tudtommal. Örömmel hallottam ezen a felvételen, hogyha valakinek nincsen hozzáférése a kartonpapírhoz, akkor se csüggedjen, hiszen alternatívaként lehet használni a szalmát, a faforgácsot is a talajtakaráshoz. Mindenkinek Jó Egészséget, valamint Kellemes Karácsonyi Ünnepet, És Békés, Áldott, Harmónikus, Áldott, Boldog Új Esztendőt Kívánok Nagyon Sok Szeretettel!

@gyurgyalagostanya

Жыл бұрын

Szia! Egész nyugodtan tegezz, azt hiszem ez itt alap! :) Igen, Charles talán a legrégebbi motoros a szakmában, nagyon nagy név. Szinte az összes könyve meg is van, bár még sajna nem sikerült mindent elolvasnom. Dr. Gyulai Ivánnal is leveleztem korábban, nagyon nagy tudású és emellett nagyon szerény és segítőkész ember. Az ő módszere a mélymulcsos művelés, ami szintén forgatás nélküli technika, de más mint ez. Az a módszer itt nekünk nem igazán felelne meg. A kartonpapír nem elegengedhetetlen, de vannak esetek, amikor hasznos. A lényeg a fény blokkolása lesz és emiatt alkalmas egy csomó egyéb növényi anyag is. Köszönjük a támogatást és minden jót kívánunk innen a tanyáról! :)

@irmadobi8584

6 ай бұрын

A fenyő forgács, savassá teszi a földet..Lombhullató faforgács ,jó.

Ezt tavasszal érdemes csinállni. 3 hétig takarod, egy hétig hagyod nőni. ez 3x. Akkor pusztul ki a tarack. (Nem teljesen) Ne rostáld a komposztot. Minek? Már direkbe is komposztálok-bele a veteményesbe. Sok év lesz az...... :-) szép a cica. Gyulai Iván Dr. -nézz rá, sok videója van.

Én is próbálkozom miniben valami hasonlóval, lényegében szakértelem nélkül, hobbikertészként. Már kialakítottam egy ágyást, kartonpapíros takarás és gyomlálás után ősszel fűnyesedékkel kb. 10 cm vastagon betakartam. Készül a komposzt is, amit tavasszal akarok ráhordani. De attól tartok, hogy ha most vagy bármikor fóliával letakarnám akkor állati kártevők szaporodhatnak el alatta. A kartonpapíros takarás alatt azt tapasztaltam, hogy tücskök vertek tanyát. A komposztban pedig elszaporodtak a lárvák és nyilván a peték is, amiket - attól tartok - nem tudok majd teljesren kirostálni, és elfertőzöm velük a készülő ágyást. A szomszédom tapasztalata, hogy a komposztálója alatt tenyésztek ki a lótücskök. Mi a teendő ezeknek a problémáknak az elkerülésére?

@gyurgyalagostanya

Жыл бұрын

A fóliás (esetemben fekete fóliós, de jó esetben vastag silófóliás) letakarás azért kell csak, hogy az ott lévő gyomok elpusztuljanak. Ha van egyéb takarás, akkor nincs rá szükség igazán, bár ez a területtől és az adott gyomflórától is függ. Vannak olyan gyomok, amelyek már egy kis kartonpapíros, vagy vékonyabb komposztos takarástól is kipusztulnak és vannak olyanok is, akiknek hosszú hónapok kellenek.. A komposztban egész biztosan szaporodik mindenféle állat, de ez alapvetően nem egy rossz dolog. Nyilván nem azt mondom, hogy szuper, ha a lótücsök elszaporodik, de az mindenképpen jó, ha van élet a komposztban. A lótücsök, ha esetleg valóban gondod okozna a későbbiekben, jól csapdázható kis műanyag poharak földbe ásásával (úgy, hogy a pohár teteje egy szintben legyen a földfelszínnel)...így aztán gyéríthető az állomány, illetve vannak remek biológia szerek, amelyek vagy fonálférgek, vagy gombák segítségével teszik ártalmatlanná (értsd: ölik meg) az ilyen jószágokat. Egyébként sok mindent még én is most fogok élesben letesztelni, rengeteg tanulnivalóm van még... :)

@szentesigabor4800

Жыл бұрын

A lótücsök ragadozó! Kedvenc csemegéje a fonálféreg. A járatait arrafelé ássa, amerre ezek tenyésznek. Sokan azt hiszik, hogy a lótücsök a gyökereket rágja. Pedig nem. Ő pont azokat a lárvákat vadássza, amelyek valójában a gyökérkártevők. Az első években nálunk is rengeteg volt. Fonálféreg is. Alíg tudtunk pl. hónapos retket egészségesen betakarítani. Aztán ahogy a mulcsolás megváltoztatta a talaj flóráját és faunáját, eltünedeztek a fonálférgek, és a lótücsök is.

@irmadobi8584

Жыл бұрын

Hagyd ott a frissen ásott földet , fedezzék fel a madarak, takarítanak !

Nagyon hasznosak a videòk. Mi több éve pròbálkozunk komposztálással, ásásmentes kertészkedéssel. Az első alkalommal a kartonpapírral ősszel letakart területre beköltöztek a pockok. Azóta keményen” dolgoznak”, még a vakondhálós magaságyásba is bejutottak. Egy másik területen a málnát szalmával takartuk, tavaszra ugyanígy jártunk😔A tavaly rengeteget termő málnából idén nem sok lesz, rengeteg tő kipusztult, elszáradt. Valamit biztos rosszul csinálunk.

Én is szerettem volna ezt megoróbálni idén de olyan árajánlatot kaptam komposztra és szállítására, hogy letettem róla. 207000ft 15 m3 komposzt szállítással. Ha nem nagyon nagy kérdés mennyiért tudta beszerezni ezt a hatalmas mennyiségű komposztot?

@gyurgyalagostanya

Жыл бұрын

Igen, az elég durvának tűnik... Nekem a közel 40 köbméter (valójában azt hiszem, hogy 37 körül volt) került szállítással kicsivel többe, mint 207e ft (ha jól emlékszem 230e volt). A szállítás nagyon drága tud lenni, nekem szerencsém volt, hogy a környékbeli ismerősöm tudta, hogy kihez kell fordulni a szállítással kapcsolatban, illetve az, hogy viszonylag közel volt komposzt. A másik elérhető komposztforrás több, mint 100km-re lett volna, de azt nem tudtam volna már anyagilag megindokolni magamnak, úgyhogy szerencsém is volt.

Szia! Megkérdezhetem, hogy mennyi ideiga volt a talajon az a fekete agroszövet összesen? Júliustól, ha jól emlékszem, de meddig? Köszönöm a választ! Jó munkát! Üdv., Anikó

@gyurgyalagostanya

Жыл бұрын

Elnézést a megkésett válaszért! Tavaly július elejétől idén febr-márciusig.

@gezanehegedus4542

Жыл бұрын

@@gyurgyalagostanya Semmi baj! Jobb későn, mint soha! :-)) Köszönöm a választ! Üdv., Anikó

Kedves Ferenc! A kérdésem az, hogy maga az ágyásra miért nem került kartonpapír (több videót láttam már erről a módszerről - lengyel és angol csatornákon, magyarul még sajnos nincs sok - ahol úgy csinálták) - ez talán segítene visszafojtani a tarackot. A másik kérdésem, hol lehet kapni komposztot? Tavasszal kezdtem én is (laikusként) saját permakultúrás/no dig kertet, remélem sokat fogok tanulni Öntöl. Sok sikert kívánok, várom a fejleményeket! (belájkolva, feliratkozva).

@gyurgyalagostanya

Жыл бұрын

Kedves Renáta! A kérdés teljesen jogos! Először is mi a szerepe a kartonnak? Takarás. Pontosabban a fény blokkolása. Mikor van igazán jelentősége? Akkor, ha egyből szeretnénk egy területet termelésbe vonni. Ez persze nem minden területen alkalmazható (az én területemen, a tarackkal sűrűn átszőtt területen biztos nem). Olyan területen ahol gyengébb szárú/növekedésű, leginkább kétszikű társulás van, ott elég lehet az, ha valaki lerak egy kis kartont, majd rárakja a kellően vastag komposztréteget (legalább 10cm, de inkább 15cm) és egyből ültethet is bele, nem fognak átnőni rajta azok a típusú növények (ezt teszteltem is egyébként, tökéletesen működik. Itt nálam, ugye, van ez a durva tarackos, amit, reményeim szerint, kellően meggyengített az elmúlt hónapok agroszövetes takarása. Most elkezdtem kialakítani az ágyásokat, ahol magukban az ágyásokban 15 cm (egyébként néhol még több is) vastag komposztréteg lesz. Ez már magában kellően blokkolja a fényt, egy kartonréteg nem adna hozzá igazán semmit. Az ágyások között viszont nem lesz 15 cm komposzt (lesz viszont közel ilyen vastag szalma), és ezért úgy gondoltam, hogy itt lehet értelme a papírnak. Hozzáteszem, hogy ez a hullámpapír csík így nagyon vékony, jó lenne rendes karton, de abból sajnos nincs elég, így lehet, hogy a hullámpapírt fogom duplán rakni inkább. Tehát itt a komposzt hiányában a papír ad egy extra blokkolást a fényt illetően, ami a komposzt alatt, ebben az esetben, szerintem már felesleges. Egyébként pár hónapon belül kiderül, hogy jól okoskodtam-e. Meglátjuk. A komposztot saját, kiskerti mennyiségben magunk is elő tudjuk állítani, de persze ehhez sok növényi anyag és idő kell, azaz a jövő tavaszi ültetéshez már idén tavasszal/nyáron kellett volna elkészíteni a komposztot. Lehet vásárolni nagy mennyiségben komposztot zöldhulladék lerakó telepekről, egészen nagy mennyiségben is. Én a Jászságban vagyok és a Tura mellett lévő hulladékudvartól vásároltam. előtte be is vizsgáltattam egy szolnoki laborban a komposztot, ugyanis előfordul, hogy mindenféle nehézfémmel szennyezett a komposzt, amikor a zöldhulladék mellé kedves emberek esetleg elemeket is bedobnak...de szerencsére itt szép tiszta volt a komposzt. Szóval, a lakóhely közelében (vagy legalább az adott megyében) érdemes keresgélni, mert a szállítás többe kerülhet, mint maga a komposzt.

@denagyok

Жыл бұрын

A másik videóban nem volt világos hogy csak egy réteg hullámpapír van letéve, nos az én tapasztalatom az, hogy az halottnak a csók. Mindenféle formában tettünk le takarást és ahol csak a kigöngyölt hullámpapír ment, ott 2 éve küzdök az x-szer vastagon kigazolt tarackkal. Mindegy mit milyen vastagon mi ment rá utána. Fel is adtam, most az az ágyás pihen, kap még tavasszal papír vagy geotextil takarást, évközben kétszer a kigazolt cuccal takartam le, így sok minden kiment már alatta. Kartonpapírt a tecsóból szoktunk kunyerálni és mivel gulába teszik össze naponta, nem bánják ha egy adag eltűnik. Persze le kell címkézni. És még a dupla vastagon tett vastag kartonon is átjött a tarack, ugyanis a papír lényege, hogy átázva elkezd lebomlani.Ha nincs felette addigra elég vastag föld vagy komposzt réteg, melybe már ültettünk, hogy a növények maguk is nyomják el a gazokat, simán a réseken utat talál. A 30 centis istállótrágyázott mélymulcs is így járt nyár végére, nem volt időnk visszahordani a vastagságot, októberben még szedtük a cukkinit belőle, decemberre már tarackmező volt újra. Szinte kár volt a munkáért, de mérges lettem és kapott vastagon nyírt füvet ami nedvesen összeáll, így nehezebb alóla kibújni, kap majd megint papír réteget és trágyát is, szalmát is. De egyelőre csak küzdünk vele és tanuljuk a dolgokat mi hogyan működik 😁 3 éve kezdtük a saját kertet és mindent újra kell tanulni mert a régi tudás alig alig használható most, sok minden megváltozott. Sok sikert a kerthez, nézni fogom! 😌 Nekem sajnos nincsen ingerenciám filmezni pedig minden tapasztalat hasznos másnak, legyen minél több magyar videó is. 😉

Szia! 33 éven át műveltünk egy homok alapú földet, de a tarackot nem sikerült rendesen kiirtani. Gilisztákat odacsalogatni legjobban konyhai növényi hulladékkal, héjakkal (répa, krumpli, alma) lehet. fél ásónyomra letenni, megtalálják. A szomszéd földeket sajnos nem művelték rendszeresen. Belefáradtunk a haszontalan küzdelembe. Sok sikert a további kertészkedéshez!

@gyurgyalagostanya

Жыл бұрын

Szia! Milyen módszerrel próbáltátok a tarackot kiírtani? A takarást próbáltátok?

@evailonaliszynekovacs5512

Жыл бұрын

@@gyurgyalagostanya Szia! Abban az időben még nem volt divat a takarásos módszer. 1988. A szomszéd földeket nem nagyon művelték, kukoricát ültettek, az meg bírja a tarackot és valamennyire ki is pusztítja. 3000 nm volt a terület 10,5 x 290 m kb. Kiástuk a földet 60 centi mélyen, erre a célra alkalmas ásóvillával, de haszontalan próbálkozás volt. Én csak hétvégén, férjem minden 4. nap. A munka miatt kevés idő ez ilyen tevékenységre. Egyik ismerősünk, körbeásta a kertjét 60 cm mélyen, 40 cm szélesen, de a tarack átjutott a 40 cm-es árkon. A tarack gyökere gyógynövény, segíti a májat a zsírbontásban, ezért a fogyasztó teák alkotórésze. Én beteges lettem , + a 80 feletti anyós, após, rászakadt a városi aszfaltkoptató férjemre az egész művelés. Permetezett, ami kiirtotta a tarackot, és az összes évelő virágomat. Az érzékeny kétszikűek nem nőttek, mert a vegyszer 3-4 év alatt bomlik le. Tök, dinnye, uborka, a bab se akart nőni. Mire a taracktól ilyen módon nagyjából megszabadultunk, a csillag pázsit foglalta el a helyét. Talpas fű. Ahol leér egy íz, ott gyökeret ver. Sokkal rosszabb . Az időjárás is megtette a magáét, nagyon forrók és szárazak a nyarak. Vértesben van a kert. Homok. Déli tájolású, reggeltől 16 óráig derékszögben kapja a napot. Nagyon trágyáztunk, locsoltunk, de az csak arra volt elég, hogy életben maradjanak a növények. Aki megvette állatokat akar tartani. Arra még jó lesz. További töretlen kitartást, üdvözöllek Éva

@gyurgyalagostanya

Жыл бұрын

@@evailonaliszynekovacs5512 nagyon köszönöm! 😊

Hol sikerült komposztot vásárolnod? Én felkutattam fél GYMS megyét, de sehol nincs. Köszönöm!

@gyurgyalagostanya

11 ай бұрын

Én a turai hulladékudvarból vettem tavaly, bár ez neked nem nagy segítség azon a környéken sajna..

Szi. Nos meg néztem a videódat és az irány abszolút jó amit te ki akarsz alakítani. Ebben talán az Ökológiai intézet álltal kiadott kis videók,még inkább segítséget fognak,tudnak nyújtani. Erdemes azokat is meg nézegetni,noha nem csak növény termesztéssel kapcsolatosak a videok,hanem a vidéki kis kert gazdaságok minden napjaiban nyújtanak,nyujthatnak segítséget.Én is fel fogok iratkozni a csatornádra,mert engem is erdekel a vég eredmény. :) Amúgy nem rég láttam 1 videót ahol pont az elmúlt év aszálya miatt egy szemléltető videóval mutatták be a mély szántás és mű trágyázás komoly környezet romboló hatását. Nos akkor várom a következő videódat. Addig is további szép napot neked. :)

@gyurgyalagostanya

Жыл бұрын

Köszönöm a támogatást! :)

Ha ennyi komposztom lenne, másfél órán át zokognék a kertben összekuporodva. 😄

@csabatari1924

Жыл бұрын

?

@gyurgyalagostanya

Жыл бұрын

Én is megkönnyeztem, amikor hordták a teherautók... :D

@csizmadiatamas9091

Ай бұрын

@@gyurgyalagostanya Hello milyen árban volt neked a komposztod?

@gyurgyalagostanya

Ай бұрын

@@csizmadiatamas9091 8ft/kg

Üdvözlöm Geotextílt ajánlom az agroszövet helyett ha legközelebb venni kell, kibír 3-4 évet míg az agroszövet 1 et kint a napon és még ügye porlik is szét és az a sok kis műanyag darabka is ott marad utána, 2 mm es geotextilen már nem igazán jön át a tarack. Úgy tudom a fapernyét sem szereti. Mikorrhiza gombát is ajánlom

@vitafild

Жыл бұрын

Fordítva gondoltad szerintem. Az agroszovet az az erősebb tartósabb.

@zsoltnagy9658

Жыл бұрын

@@vitafild úgy van ahogy írtam

@gyurgyalagostanya

Жыл бұрын

Köszönöm szépen!

Kérdésem lenne, nem tudom hogy itt vagy másik oldalon, email-ben, facebook-on, vagy hol tehetem.

@gyurgyalagostanya

Жыл бұрын

Akár itt is :) Az email egyébként gyurgyalagostanya kukac gmail pötty com

En beszereztem a lazitot szloveniabol a mall. Hun ketesztul. Kotrektul kuldtek par nap alatt az elote utalas mellett. Meglatjuk mi lesz😅

Agrármérnökként gondolom kiszámoltad az input és output költséget, beleértve a bevételt? El lehet játszani néhány száz négyzetméteren ezzel, de a termelt növény ára messze meg fogja haladni a "hagyományos" módszerrel előállított terményekét. Csak egy-két kérdés? Mennyibe került a szalma borítás, a komposzt és a vegetáció alatti munka? Tápanyagutánpótlás csak a komposztból történik? Ez bizony nagyon egyoldalú ásványi anyag pótlást fog jelenteni stb.

@gyurgyalagostanya

Жыл бұрын

Teljesen jogos a kérdés az anyagikat illetően, de itt egy picit előreszaladtunk már (hiszen a videó még csak az ágyások előkészítéséről szól), de pár szó akkor erről. Valóban, ennél a módszernél a kezdeti költségek jóval magasabbak, hiszen meg kell venni a komposztot, be kell szerezni majd rovarvédő hálókat, ki kell még építeni az öntözést és valószínűleg ezek mellett is szükség lesz egy-egy biológia termesztésben is használatos növényvédőszerre, amelyek általában drágábbak, mint a hagyományos, mindent (is) kiírtó szerek, sőt, még szervestrágya granulátum is kelleni fog (ez lesz az extra tápanyag...) Ha mindezt egy hagyományos műveléssel képzelném el, akkor nem kellene komposzt...sem szalma, sem fólia, sem rovarháló, de még szervestrágya granulátum sem, hiszen egy totális gyomírtóval egy menetben megoldható lenne több gond is, és a műtrágyák és egyéb szerek is nagyban megkönnyítenék és valószínűleg olcsóbbá is tennék ezt az egészet. DE! Az első évben egész biztosan nem a profit lesz a lényeg, azzal együtt, hogy valóban drágább is így az indulás. A további években sem a profit lesz a fő lényeg, hanem az, hogy ne irtsunk ki minden élőlényt magunk körül, és olyan élelmiszereket állítsunk elő, amit akár a kertből leszedve azonnal tudnak fogyasztani akár a gyerekeink is (ha lesznek). Ez a bolti termékekről nem mondható el, az előállításuk pedig rendkívüli terhet ró a környezetre...de, tény, hogy egyszerűbb és olcsóbb. Egyébként a szalma teljesen ingyen volt (kb. 50 bálát örököltünk a területtel, amelyből még van jó néhány, a komposzt pedig mulcsként szolgál és nem tápanyagforrás. A komposzt pénzbe került, csak úgy, ahogy a szállítása, de komposztból évről-évre kevesebb kell majd és vannak terveim arra is, hogy én magam állítsak elő jelentősebb mennyiséget (így ez sem lesz később jelentős tétel) Szóval, nem a profit a fő cél...de valóban szükség van egy üzleti tervre is, ha kifejezetten profit céllal dolgozik az ember, ehhez azonban nem kell agrármérnöknek lenni. Az agrármérnökség csak arra jó, hogy biztosan tudjam, hogy hogyan NEM akarom csinálni. :)

@csabarajnai7423

Жыл бұрын

@@gyurgyalagostanya Valóban ez a helyzet, amit leírtál. De csak gondolati szinten, egy megyeszékhelynyi embernek ilyen módszerrel előállítani a terményt enyhén szólva illuzórikus. Mivel én is agrármérnök vagyok, sőt 34 évig tanítottam is a szakmát egyetemen, ezért valami rálátásom van erre a módszerre is. Ha valakinek van egy olyan kertje, ahol mindezt meg tudja valósítani, valamin befektetni való pár tízezer forintja (vagy inkább százezer), akkor van létalapja ennek a módszernek is. Én hagyományosan művelem a kertemet, és nem kell beleszakadni a kapálásba sem, és az egyéb munkákba sem, mégis jelentős mennyiségű zöldséget termelek úgy, hogy vegyszer csakis a burgonyabogár kiirtására használok. Magyam komposztálom a kertből kikerült gazt, a lenyírt fűvel és egyéb szerves anyaggal együtt. Minden ősszel ezt szórom ki a kertre lazításként, és némi tápanyagutánpótlásként. Mivel már több, mint 22 éve csinálom ezt a módszert, azt hiszem bátran kijelenthetem, hogy versenyképes az angolok által kitalált (bár máshol is gyakorolják ezt a megoldást), no dig rendszerrel. Sok sikert kívánok a kertészkedéshez, és majd úgy öt év múlva visszatérünk a rendszer értékelésére.

@gyurgyalagostanya

Жыл бұрын

@@csabarajnai7423 Erre két dolgot tudok reagálni: 1. mi nem megyekszékhelyben gondolkodunk (de egyébként értem a felvetést), 2. a jelenlegi, nagyipari művelés olcsóvá teszi az élelmiszert és nincs is rákényszerítve senki arra, hogy maga termeljen. Ennek meg is van a hatása: a gyerekek azt hiszik, hogy a répa a Tescoban, a csirke meg a műanyag dobozban terem és az is meglepő sokaknak, hogy a legtöbb zöldség szezonális, azaz nem természetes, hogy januárban mindenféle zöldségeket fogyaszthatunk, majdnem korlátlan választékban (köszönhetően a spanyol és holland termesztőknek). Ez az a rendszer, ami lehetővé tette, hogy így túlszaporodjunk a bolygón és ezt az embertömeget valóban nehéz lenne már ezen nagyipari, egyébként öngyilkos módszerek nélkül ellátni, főleg, hogy sem a tudás, sem az akarat nem áll az emberek rendelkezésére....de, azért azt lássuk be, hogy régebben is pont ilyen kisüzemi/háztáji módszerekkel termeltek az emberek sok-sok-sok évig. Nyilván utópia az, hogy ezt a rendszert visszahozzuk, főleg amikor a vezetőknek sem érdeke az, hogy önmagát ellátni képes családok jöjjenek (újra) létre... De vissza az elejére, ez valóban egy alapvetően kisüzemi módszer a gazdaságossággal kapcsolatban pedig számos hazai példa is van már (az ilyen termelők közül sokkal találkoztam már) és egyiküket sem kell attól félteni, hogy nem találnak piacot a drágábban előállított termékeikre, hiszen egyre többen ébrednek rá, hogy mennyire fontos az egészség...és az egészséges ételek. Természetesen rengeteg más módszer is létezik, amellyel környezetbarát módon lehet termeszteni (ahogy az Ön kertje és módszerei is ezt bizonyítják) és nem is állítom, hogy ez az egyetlen jó módszer. Ez csak egy módszer, ami nekem nagyon szimpatikus, amiről sokat tanultam és amit most igyekszem, végre, valósággá tenni. Nem hiszem, hogy elsőre minden jó lesz, sőt biztos vagyok benne, hogy sok hibán keresztül fogom majd a legtöbb dolgot megtapasztalni, így nagyon is reális az, hogy 5 év múlva értékeljük a dolgokat! :) Mindenesetre köszönöm a hozzászólásait és a felvetéseket (amelyek teljesen jogos felvetések) és szívesen veszem továbbra is, ha észrevételeivel, kritikáival segíti ezt az egészet! Jó egészséget és minden jót kívánok!

@csabarajnai7423

Жыл бұрын

@@gyurgyalagostanya Természetesen egyetértek azzal a gondolattal, hogy akinek lehetősége van az termelje meg a saját élelmiszer szükségleteit. Amiért én tollat/billentyűt ragadtam, az a kijelentés volt, hogy a nagyüzemi termelés tönkre teszi a környeztet. Ha ez valóban így lenne, akkor már régen egy sivár, terméketlen bolygón élnénk, hisz a több évezredes termelés kiszipolyozta volna a földet. Éppen az a szakmailag helytálló termelési módszer, hogy úgy állítsak elő élelmiszert, hogy közben a természetet, és a talajt jobb állapotba hozzam, mint a termelést megelőző időszakban. Gondolom tanultál a tápanyagmérlegről, így azt is tudod, hogy amennyi tápanyagot leviszek a földről, annyit vissza is kell pótolnom, ahhoz, hogy a talaj termőképessége megmaradjon. Ezt mennyiséget komposzttal nagyon nehéz évről évre pótolni. A műtrágya ésszerű használata nem károsítja környezetet, hanem segíti azt a lebontásban. Mondom ésszerű, és nem a megszokás szerinti szórjunk ki rá ha kell, ha nem kell módon. Mindenesetre példaként megemlítem az aquakultúrát, ami abszolút nem károsítja a talajt, mivel nincsen kapcsolatban vele. Persze a minőség az más, mint a kistermelési módszerekkel előállított élelmiszereké. Ez is egy nagyüzemi, sőt iparszerű módszer. No, de befejezésül, sok sikert kívánok a munkádhoz! Remélem öt év múlva arról számolhatsz be, hogy a saját élelmiszerellátásod biztosítva van, és nem kellett ezért súlyos többlet ezreket befektetni. Jó egészséget a munkádhoz.

@csabarajnai7423

Жыл бұрын

@@gyurgyalagostanya Még egy dolog. Elnézést kérek a tegezésért, de szakmai berkekben nem szoktunk magázódni., és mivel én legalább 30 évvel vagyok idősebb gondoltam, hogy kezdem ezt a megszólítást. Természetesen viszont is elvárom a tegezést.

Szervusz, először is mondtál egy-két jó dolgot a videóban, de sajnos többségében nem tudok azonosulni a véleményeddel. Ezt a módszert nem no dig-nek hanem zero tillage-nek nevezik! (így többet neked sem kell magadat rosszul érezned mikor kimondod, mint itt a videóban) Az alapját adó gondolattal egyet is értek, mi szerint ne forgassuk a talajt, ne apprózzuk ami porosodáshoz vezethet, és ami az ország nagy részén nagyobb probléma mint a talaj forgatása, és a rossz gyakorlatból és nem magából az eszközből ered! De szeretnélek megkérdezni: miben más szerinted ha a forgatás miatt kerül alsóbb rétegekbe a talaj felső rétege, mintha a 15 centis takarás miatt kerülne lejebb? Szerintem semmiben. Illetőleg, hogy valaki jól tud bánni a talajjal, és meg tudja valósítani ezt a módszert nem egyenlő azzal, hogy hozat magának egy teljesen újat és azt ráteríti. Ennyi erővel használhatnál cserepeket is. (Ráadásul erre a keveretlen nyers komposzt nem is lesz alkalmas: a túl sok tápanyag égetheti majd a fiatal növényeidet, a túl sok nitrogén túl nagy zöld tömeg növekedést fog eredményezni amivel ezer gond lesz, a nyers komposztnak nincs jó szerkezete magában, így az eső miatt kérges lesz a teteje, de a vízgazdálkodása pocsék lesz) Még egy dolog. Az, hogy növényi résszel mulcsolsz nem ugyanaz mintha komposztal tennéd ugyanezt. A még nem lebomlott növényi rész persze, hogy működik, hiszen itt a talaj fizikai takarása a cél. Na de ha te talajjal takarod a talajt... ( A komposzt tartalmaz magvakat, nem csak fás részekből van! Ezek a magvakat csak a komposztálás közben képződő hő csírátlaníthatja, de sajnos ez nem szokott megtörténni.) Őszintén szurkolok, az eredményes növénytermesztéshez, de 40 köbméter komposzt idehurcolása és a talaj tetejére teregetése nem a helyes út a fenntartható talajművelés felé! Mint ahogy a nejlonnal hetekre, hónapokra letakart talaj sem! (Talán mind közül ez hangzik a leg rosszabbnak, mert a komposzt mint mulcs pusztán csak naív gondolat, de legalább nem árt)

@gyurgyalagostanya

Жыл бұрын

Kedves Áron! Köszönöm a hozzászólást! Nem is kell azonosulni a véleményemmel, ez a szép benne! :) Mindenkinek lehet sajátja! A felvetéseiddel kapcsolatban: ez no dig. A dig azt jelenti "ásás". Ez egy kiskerti, kisüzemi módszer. A zero tillage (meg aztán van többféle, pl. minimal tillage, stb.) az szántóföldi módszer. A "till" szántást jelent. Tehát ez egy no dig módszer, azaz "ásás" nélküli, talajforgatás nélküli módszer és ne aggódj, nem érzem rosszul magam, hacsak azért nem, mert magyarok vagyunk és nem biztos, hogy az angol kifejezések jól értelmezhetőek mindenki számára (mint ahogy a fenti példa is mutatja), tehát, ha úgy gondolod, hogy "rosszul éreztem magam" az csak emiatt lehetett és nem azért, mert nem a helyes kifejezést alkalmaztam. :) A kérdésedre válaszolva: A nagy különbség az a forgatás és a mulcsozás között, hogy míg a forgatás esetén (legyen az szántás, vagy ásás), függetlenül attól, hogy "jól alkalmazzák-e" a fenti talajréteg hirtelen alulra kerül, oxigénben szegény környezetbe, így az oxigénigényes szervezetek rövid idő alatt elpusztulnak. Az alsó talajrétegből felülre került mikroorgaizmusok pedig oxigénben gazdag környezetben gyorsan túlszaporodnak és gyakorlatilag felélik annak humusztartalmát, így gyakorlatilag elvész a tápanyagtartalom. Amikor valaki mulcsot használ, akkor nincs semmi ilyen drasztikus változás (még vastag mulcsréteg esetén sem), így aki a felső rétegekben le lett takarva komposzttal, annak simán van esélye akár feljebb is vándorolni, de maga a komposzt is egy levegős anyag, szóval a mikroorgaizmusok köszönik szépen, nagyon is örülnek annak, ha nyakonöntik őket egy nagy adag "étellel", hiszen a komposzt szervesanyagait fogják "enni". Szóval, ez egy nagy különbség, és csak simán egy tény, de természetesen nem kell egyetérteni vele. Valóban, jó esetben nem kell hozatni komposztot, de ennél a módszernél a kezdeti nagy adag komposzt nagyon hasznos, így én úgy döntöttem, hogy hozatok. Évről-évre kevesebb kell belőle, akár önellátó is lehet az ember jó esetben. Valóban, használhatnék cserepeket is, hiszen a fényt az is takarná, csak az nem táplálná aztán a talajéletet és persze azt is megnézném, ahogy mondjuk valaki lefed egy 500nm-es területet cseréppel. Elég nagy meló lenne, sokkal nagyobb ráfordítással (mind pénzben, mind energiában), mint a komposztmulcs. Ez a komposzt nem nyers és nem keveretlen. Ez az alőnye annak, ha valaki nagy telpről veszi a komposztot, ott ugyanis van géppark arra, hogy megfelelő legyen a keverés. Ez kiskert körülmények között, nagyobb zöldtömeg esetén nagyon nehezen kivitelezhető. A komposzttal kapcsolatban hatalmas tévhit, hogy "perzsel". Nem perzsel. Az az éretlen szervestrágya lenne. Ez viszont érett zöldkomposzt. Ez nem "éget". Az lehet gond, ha még nem teljesen komposztálódtak el a növényi részek, de nem azért, mert "éget", hanem azért, mert a széntartalmú növényi részek további komposztálódásához nitrogénre van szükség, így az ilyenbe ültetett növény nagy eséllyel nem jut elegendő nitrogénhez és nem fejlődik rendesen, de nem fog "megégni". Tehát nem, hogy túl sok lesz a nitrogén az esetleg éretlen komposztban, hanem túl kevés, de majd erről is lesz egy videó valamikor, mert ez valóban egy nagy tévhit. A komposztnak egyébként remek a szerkezete és a vízgazdálkodása, ezek is a legfőbb előnyei közé tartoznak, és ez azt is jelenti, hogy kevesebb öntözés is elég lesz összehasonlítva például egy mulcsozatlan homoktalajjal (amilyen ez is lenne, ha nem raknám rá a komposztot), szóval pont az ellenkezője a "pocséknak" "Az, hogy növényi résszel mulcsolsz nem ugyanaz mintha komposztal tennéd ugyanezt. A még nem lebomlott növényi rész persze, hogy működik, hiszen itt a talaj fizikai takarása a cél. Na de ha te talajjal takarod a talajt..." Ezt nem teljesen értem....a komposzt az nem talaj. Az komposzt. Rengeteg növényi maradvány, nagy szervesanyagtartalommal. A talajban élő élőlények aztán majd ezt a komposztot fogyasztva teszik azt a talaj részévé, de ez még nem talaj....azaz kiváló mulcs. "A komposzt tartalmaz magvakat, nem csak fás részekből van! Ezek a magvakat csak a komposztálás közben képződő hő csírátlaníthatja, de sajnos ez nem szokott megtörténni." Ez a másik előnye, ha valaki telepről vesz komposztot, ugyanis az ilyen telepek nagy mennyiséggel dolgoznak, nagyon felhevül az anyag és nagyon nagy eséllyel elpusztulnak a gyommagok, főleg, ha a forgatás is megfelelően történik. Ez a komposzt még enyhén meleg volt, amikor elhoztam szeptemberben. Azóta már nem az, viszont a teljes kupacon 2, azaz kettő darab növény csírázott ki, tehát nem félek a gyommagoktól (mármint attól, hogy a komposzt tele lenne velük) A nejlonos (valójában agroszövetes) takarás valóban olyan, ami nem hangzik jól a műanyag miatt, de azt azért ne felejtsük, hogy ezeket az anyagokat hosszú évekig lehet újra és újra használni. A használatukkal elkerülhető rengeteg növényvédőszer kiszórása, illetve a forgatásnélküli módszer miatt jelentős mennyiségű szén marad a földben (sőt még kerül is oda be a légkörből). Ezek fontos sszempontok. Fontos az is, hogy miután egy terület pár év alatt közel gyommentessé válik, akkor már nincs szükség erre a takarásra, tehát nem kell mindig újabb és újabb műanyagot vásárolni, csak úgy, ahogy ilyen mennyiségű komposztra sem lesz többé szükség. Még egyszer, köszönöm a hozzászólást és remélem sikerült néhány félreértést tisztázni! Ajánlom egyébként figyelmedbe az alábbi filmet, ami sok extra információt adhat a témában: kzread.info/dash/bejne/m2plsaqahrXOmdo.html

@aronlaki2963

Жыл бұрын

Köszönöm a válaszod. Elfogadom amit írsz, többségében és kíváncsian fogom várni, ha lesz folytatása a videónak. A leg őszintébben mondom ezt, hiszen sok mindent a kommentemből nem tapasztalati hanem elméleti tudásra alapoztam. Azt viszont nagyon is tapasztalatira, és ez az egyetlen ami mellett most is makacsul kitartok, hogy a komposzt magaban nem lesz jó tulajdonságokkal rendelkező közeg. Valóban nem láttam még olyat, hogy a komposzt égette volna anövényt ezt én is csak hallottam, lehet, hogy ez valóban félreértés. A kevertet viszont úgy értettem, hogy talajjal van összekeverve (sajnos általában homokkal szokták) és így javulnak a tulajdonságai. Mert sok pusztán humuszt, vagy homokkal kevert humuszt láttam kertekben szétteregetve, ami a napon csontszarazzá vált és a teteje is megkeményedett. Szerintem a tökéletes elegy a humusz egy kissé agyagos földel való összedolgozasa, bár eheznásni kell :). Szerintem a szalmas takarást vidd rá az ágyásokra is, a művelőutakról és azzal megelőzheted az eső erózióját, jobban tartaná a nedvességet ( bár több víz is kéne az atnedvesítéshez!) és a gyomok ellen is ezt érzem igazán hatékonynak. Ui.: Köszönöm a linket jól néz ki, Dr. Gyulai Ivánt igen nagyra tartom! Üdv

Co2 a talajban van, a növények abból a gázbol élnek. Gaz, gáz, bar bár, a viz körforgása lényege.

Tarack ellen diófalevél avar takarás!

Én idén szeretnék elkezdeni ezzel foglalkozni, viszont ismerősöm szöget ütött a fejembe a szalmatakarás kapcsán. Elvileg permetezik a búzát is és a szalmában/szalmán megmarad valamennyi vegyszer (ha nem az egész). Takarásnál meg az eső bemossa a földbe ezeket a vegyszereket és a növény meg felszívja. Vagy rosszul gondolja? Érdemesebb fűnyesedékkel, falevél darálékkal takarni inkább (szomszédnak a hatalmas tölgy fája rengeteg alapanyagot ad)?

@tok-tcfm

Жыл бұрын

Ez úgy van, hogy legyen saját szalmád, amit nem permeteztél, saját istállózott állatod, vagy ilyesmi... Hajrá kedves László! Valami okos majd megmondja, hogy a tölgylevélnek van-e csersav tartalma. Én azt látom, hogy a sikerhez legyél elszánt, szorgalmas, állj több lábon - nem árt, ha valamiből meg is élsz a kertészkedés mellett, - és mindig találj egy jó indokot, hogy most éppen miért nem sikerült. Fogd az időjárásra, esett az eső, nem esett az eső, sütött a nap, vagy nem , elfagyott, vagy kiégett, jöttek a rovarok, nem jöttek a rovarok, kikaparta a kutya, benőtte a gaz, stb.

@gyurgyalagostanya

Жыл бұрын

Jogos a felvetés, de az én konkrét esetemben arról van szó, hogy 1. egy közvetlen jóbarátom báláiról volt szó (azaz le tudtam kérdezni, hogy mivel kezelte őket (nagyjából semmivel), illetve rozs szalma volt, aminek alapból kevesebb növényvédelem szükséges, 2. ezek a bálák kb 5-6 évesek, azaz, ha volt is benne szermaradvány, az már régen lebomlott. Ezzel együtt teljesen jogos a felvetés és nem is bíznék meg egy ismeretlen helyről származó bálában. Az egyéb növényi anyagok is jók lehetnek, amennyiben száraz anyagról van szó, tehát pl. szénáról, mert a friss fűnyesedék gyakorlatilag rohadni kezdene. A másik gond, hogy ilyen mennyiségű nyesedéket, vagy lombot jelenleg teljes képtelenség lenne szereznem, szalmabálám viszont van dögivel.

Szia!Én azt hallottam hogy ,a lucerna kiírtja a tarackot?Ez igaz?Vagy hamis?Mert akkor az egyszerűbb lenne,nem?

@gyurgyalagostanya

Жыл бұрын

Szia! Ez sajnos nem igaz. Az lehetséges, hogy egy lucernaföldön, amit évente párszor lekaszálnak (jó esetben, amikor esik is az eső), ott az egyéb gyomok kikopnak, de magában a lucerna nem tud ilyesmit...és, ha tudna is, akkor sem lennék igazán előrébb, hiszen nem egy lucernatáblát szeretnék, hanem zöldségeket. :)

@mihalykun6715

Жыл бұрын

A lucernát is nehéz kiirtani.

@szavinlaszlo488

Жыл бұрын

én meg azt olvastam, hogy a csicsóka irtja a tarackot... 5 évvel a kezdetek után az adott tetület a kert végében: 100%tarack 100% csicsókával

@tibcsi67

Жыл бұрын

@@gyurgyalagostanya Szia,éppen maradt rám egy lucerna tábla.Mit javasolsz( esetleg más is nyugodtan) hogyan,milyen módszerrel tudom felszámolni,hogy veteményezhessek a területen?

@tok-tcfm

Жыл бұрын

@@tibcsi67 Hogy marad valakire egy lucernatábla? Mindegy :) csak irigykedem:) Igazából az foglalkoztat, hogy komolyan egy komment alapján akarsz valamit kezdeni a földeddel, időddel, munkáddal pénzeddel? Egyébként Gyulai Iván videóit ajánlom... Mondjuk beveti zabbal, aztán zölden lekaszálja az összehordott sávokba ültet lila krumplit... 2 év... akkor bejött neki. Mindig az kaszál , aki az aktuális sláger terméket és módszert találja meg.

Hát ez nálam nem jött be. Maradtam a négykézlábasdi dudvázásnál, de hozzáteszem, egy év nem eleg hozzá☝ Min.3év folyamatos négykéhlábasdi után meglesz az eredménye. (Max.1évre) utána folyt.köv..A takarás után meg évekkel nyugvó magok kelnek ki. Másik módszer, follon telibetakarni évekre a földet. Utána 1-max2 évig fend ledz.

@gyurgyalagostanya

Жыл бұрын

A takarás folyamatos lesz. Ezt a célt szolgálja a komposzt (az utakon pedig majd a szalma). A komposztban nincsenek gyommagvak, az alatta lévők 15-20 cm takarás alatt nem fognak kikelni. A gondot a tarack és a besodródó magok okozhatják. Ez utóbbi ellen csak a gyomlálás marad, az előbbi pedig...meglátjuk, hogy mennyire okoz majd gondot.

Szia hol lehet ennyi komposztot szerezni es mennyiert?

@gyurgyalagostanya

Жыл бұрын

Szia! Én ezt a turai hulladékudvartól vásároltam. Kilónként kellett fizetni, de...teljesen őszintén...nem emlekszem, hogy mennyi volt az ára. Az biztos viszont hogy a szállítás többe kerül mint maga az anyag.

@mihalykun6715

Жыл бұрын

@@gyurgyalagostanya A hulladékudvari komposzt az nem olyan mint a szenyvíztelepi komposzt?🕊

@gyurgyalagostanya

Жыл бұрын

Nem tudom, hogy a szennyvíztelepi milyen, de ez olyan, hogy mindenféle zöldfelületekről (parkok, kertek, utcák, stb.) levágott zöldhulladék (ágak, levelek, stb.) kerül ide és azt komposztálják

@mihalykun6715

Жыл бұрын

@@gyurgyalagostanya Köszönöm a válasz!Ezek szerint nem hogy nem olyan,hanem teljesen más.Üdv!🕊

@awe1976

Жыл бұрын

@@gyurgyalagostanya Szia! Tudsz valami elérhetőséget a turai hulladékudvarhoz? Nem találtam ilyen néven semmit :(

A tarack, foci+ teniszpályára való..

Üdv! Ma mindenki alternatív megoldásokat keres a kertészkedéshez, de nem értem hogy miért. Ha van szervestrágyázás, a talaj nem fog tönkremenni hagyományos műveléssel sem. Egy laikusnak ma már egy kiskert művelése, lassan olyan bonyolultnak tűnik, hogy teljesen tanácstalanná válik. Mindenki csak tolja a mulcsozást, a komposztot stb. közben meg egy igazán jó minőségű istállótrágya ezerszer többet ér. Ezek a talajtakarások ne haragudj, de nem működnek agresszív gyomoknál: pl. apró szulák, tarackbúza, nádtippan, aszat stb. A komposztokkal is az a baj, hogy nagyon változó a minőségük, sokan azt képzelik hogy a komposzt csodaszer, mert a csapból is ez folyik, közben meg nagyon nem az, ok. hogy szerves anyag, de nem mindegy miből készül, hogyan készül, milyen a tápanyagtartalma stb. megint csak azt tudom mondani hogy egy átlag kiskertbe aki csak teheti érett istállótrágyát alkalmazzon minél nagyobb mennyiségben, annál nincs jobb. Lehet kábítani a népet komposzttal meg mulccsal, sajnos az eredményekről nem sok jót lehet látni, a módszerekről annál többet. Ja és aki meg munka nélkül akar eredményeket (sokan ezért kezdik el a mulcsozást) az felejtse el a kertészkedést. Mi 40 éve hagyományos módon kertészkedünk, ásás+ istállótrágya+ öntözés, talajpusztulásnak nyoma sincs, a talaj jobb állapotban van mint a kezdeteknél, a terméseredmények kiegyenlítetten magasak (nem használunk műtrágyát). Amit eddig láttam eredményeket az alternatív módszerekkel művelt kertekben számomra megmosolyogtató volt, bár kétségtelen, hogy a talajnak nem árt.

@gyurgyalagostanya

Жыл бұрын

Üdv Attila! Köszönöm a hozzáaszólást! Nos, itt több dolog is van, amire reagálnom kell! :) Az alternatív megoldások keresésének, szerintem, az az oka, hogy az eddigi rendszer az bizony nagyon rossz hatással van a környezetre. Úgy érzem viszont, hogy egy kicsit keverted itt a nagyüzemi mezőgazdaságot és a kiskerti művelést. A nagyüzemi mezőgazdaság káros hatásairól remélhetőleg nem kell sokat beszélni, elég csak elmenni egy búzatábla mellett, ahol a búzán kívül a legtöbb esetben semmi más élőlény sincs jelen és pont ez is a cél, ahogy a legtöbb nagyüzemi monokultúra esetén. Amikor egy laikus elmegy egy ilyen tábla mellett tavasszal, csak azt látja, hogy szép zöld és azt hiszi, hogy ez a "természet" és ez így biztos nagyon jó az élővilágnak, pedig ezek a táblák pusztaságok, ahol semmi másnak nincs helye az egyetlen kiválasztott növényen kívül....és akkor még nem beszéltünk semmilyen más káros hatásról sem...(talajerózió, stb.) Kiskertben azért általában jobb a helyzet, de nagyon sokan azt hiszik, hogy az ásás kötelező, a gyomlálás szükséges rossz, de persze aki szereti, az csinálja, de az, hogy valaki százszor produktívabb/hasznosabb dolgokkal foglalkozna a kapálás helyett, az nem azt jelenti, hogy "munka nélkül akar eredményeket". Van ott éppen elég munka így is, aminek haszna is van. A gyomlálás olyan szükséges rossz, amit amennyire lehet minimalizálni érdemes...ha valaki hatékony is akar lenni. A kiskertben az ásás/gyomlálás mellett más dolgokat is nagyon szükségszerűnek találnak sokan, mint például a permetezést különböző mérgekkel, amelyek persze minden hasznos dolgot is kiirtanak...mivel erről nem tettél említést, így ezt most hanyagolom is a továbbiakban is, lényeg, hogy a kiskertben is el lehet követni rengeteg dolgot a természet ellen, de valóban a szervestrágyázás nem ilyen, annak valóban van haszna. Még szervestrágyázás esetén sem tesz jót egyetlen talajlakó élőlénynek sem, ha a talajt forgatják. Ez csak egy tény, nem azt jelenti, hogy ha valaki felássa a kiskertjét, akkor évek alatt tönkremegy a talaj. Nyilván nem. A nagyüzemi termelés az igazán gonosz dolog itt, de ezt is hagyjuk most, hiszen kiskertről beszéltél. "A talajtakarásos dolgok nem működnek" De, nagyon is működnek és, ahogy már írtam is másnak, több ilyen technikát alkalmazó gazdaságban jártam már és köszönik szépen, nagyon jól működik nekik, arról nem is beszélve, hogy nem tudnak eleget termelni, akkor a kereslet az ilyen termékek iránt. Tény, hogy vannak olyan gyomok, amelyek szívósabbak. Ezek közül az apró szulák az, amit valóban nem öl meg a takarás és csak több év kitartó munkájával írtható ki. A másik a tarackbúza, amely szintén szívós, de például itt nálam már ez a takarás is kicsinálta (erről fogok majd egy külön kis videót csinálni, mert más is említette, hogy az ettől nem pusztul ki...de már kipusztult. Legalább is itt nálam. Minden talaj más és van ahol sokkal mélyebb rétegekbe is lemennek a gyökerei, de nálam valóban a felső 10-15 cm-en vannak csupán és nagyon nem tetszett nekik a július óta fentlévő takarás. Persze, majd meglátom tavasszal, de...ez a módszer kiválóan működik, és erre rengeteg példa van, úgyhogy azt kell mondanom, hogy "a komposzttal kábítás" egy kicsit erős (vagy inkább gyenge?) kijelentés volt. A komposztoknak valóban nagyon változó a minőségük, de azt kell megérteni a komposztokkal kapcsolatban, hogy azok nem elsősorban a növényeek számára szolgáló tápanyagként funkcionálnak, hanem takaróanyagként és a talajlakó szervezetek tápanyagaiként, amelyek aztán segítenek a növényeknek a tápanyagfelvételben, ami ebben az esetben szervestrágya lesz, csak nem istállótrágya formában, hanem granulátumként, illetve néhány olyan anyag, amelyek ásványi anyagokkal gazdagítják a talajt. Egyébként azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy "az eredményekről nem sok jót látni", és azzal kapcsolatban, hogy "egy laikusnak ma már egy kiskert művelése, lassan olyan bonyolultnak tűnik, hogy teljesen tanácstalanná válik"....szóval, ezekkel kapcsolatban hoztam létre ezt a csatornát...hogy ne legyen megmosolyogtató, ha valaki mást is szeretne, mint ásni és kapálni és találjon információt más módszerekről is, amelyek nem csak egészségesebb termékeket, hanem egészségesebb környezetet is jelentenek. A leírtak mellett persze mindenki szíve joga megmosolyogni mind ezt a próbálkozást, mind pedig más, hagyományos módszerektől eltérő technikákat, de, ugye, azt szokás mondani, hogy "az nevet, aki..." :) További jó kertészkedést és sok sikert kívánok!

@szpap9056

Жыл бұрын

Ajánlom végignézni: kzread.info/dash/bejne/m2plsaqahrXOmdo.html

@tok-tcfm

Жыл бұрын

A trágyázás és a komposzthagyó mélymulcsozás (komposztból humusz=feketeföld gyarapító mulcsozás) között az a fő különbség, hogy a talajlakó élőlények számára a trágya nem az ideális mértékben, állagban tartalmazza a tápanyagokat a nitrogén szénarány nem jó, tömör szerkezetű anaerob folyamatok játszódnak le a trágyában. A növények tápanyagutánpótlását pótolja, azonban a takarás nélküli talaj erodál (a nap UV sugárzása is pusztítja a humuszt, nem csak a szél, eső viszi), ezért jó a mulcsozás. Hogy a gazzal hogyan kűzdjön meg az ember, azt nem tudom, mert nekem nem sikerül :)

Két külön dolog van: természet meg mezőgazdaság. Ne keverjük. Lejöttünk a fáról, aztán mikor elcseszünk valamit mindig másznánk visszafele. Ha van egy darab földem az egyrészt felelősség, hogy ne tegyem tönkre, megőrizzem a következő nemzedéknek. De az is felelősség, hogy az általam birtokolt földdel szolgáljam a közösségem, tehát jó hatásfokkal, megbízható módszerekkel, használható dolgokat termesszek amit a közösségem aztán meg tud venni és meg tud enni. Ha farmerkedésre adom a fejem akkor valószínűleg nem fogok bizonytalan kimenetelű, kísérleti jellegű termesztési eljárásokkal dolgozni, legalabbis semmiképp nem az egész területen. A piacon nem mondhatom, hogy "Juliska néni, most nincs zöldség mert nem jött be ez a kurva mélymulcsos nó-niges permakultúrás baszakodás, tessék menni a teszkóba. Vagy ha a saját kiskertemben a családnak termesztek, a gyereknek se mondhatom, hogy kisfiam, idén nincs paradicsom mert apuci telibebaszta a kertet kartonpapírral, meg szalmával meg mindenfaszommal aztán apuci rosszul nézte meg valamelyik youtube videót aztán ez a paradicsom palántának nem tetszett. Másik dolog: ha termelékeny, jó hatásfokú, intenzív módszerekkel termesztek akkor adott területen sokkal nagyobb mennyiségű termésem lesz, nem vagyok arra kényszerítve, hogy a természettől újabb területeket vegyek el és tegyek tönkre. Ne legyenek illúzióink, 8 milliárd embert kell etetni és az emberek etetése azok feladata akik farmerkedésre adják a fejüket. Ez óriási felelősség. Ha nem akarom a földet tönkretenni, akkor vödrös termesztés, kókuszrost meg egyéb alternatív termesztési közegek, aquapónia, ésatöbbi. Ezek működnek egy lebetonozott teraszon is. Minden tiszteletem azoké akik tesznek azért, hogy ez a bolygó egy élhető hely maradjon, nyilván. Imádom a kertészkedő embereket. De ismerem a saját helyem is a világban, ismerem az összes youtube-on keringő hippy módszert, meg rengeteg youtuber hippyt, de csak nagyon kevés megbízhatóan és évek óta működő no-dig farmról tudok. Azt ne nevezzük farmnak, hogy valaki egy 20m2 művelt területen egy lapátot támasztva filozófál a mélymulcsról, meg mutat nekem 5 kiló krumplit és büszkén mondja, hogy ez permakultúrás. Ezek nem fognak élelmezési problémákat megoldani. Viszont attól kezdve meg ugyanolyan önzés meg beszűkült látásmód mint a rotakapa/műtrágya megoldás. Ezeket a sokak számára talán nem túl szimpatikus gondolatokat azért írtam le, mert már nem emlékszek miért, csak úgy kijött belőlem. De vita ébresztőnek mindenképp jó, meg ezzel segítem ezt a számomra kedves youtube csatornát is itt.

@gyurgyalagostanya

Жыл бұрын

Kedves Gap! Köszönöm a hozzászólást! Nos, valóban, ehhez szoktunk hozzá (és a nagyüzemi, hagyományos módszerek pont ilyenek is), azaz a mezőgazdaság és a természet az két külön fogalom....és tényleg, egy hagyományos művelésű, monokultúrás mezőgazdasági tábla valójában egy pusztaság, ahol csak az egyetlen kiválasztott növénynek van létjogosultsága, semmi másnak. A csatornám (és ez a módszer) nem a nagyüzemi mezőgazdaságról szól, és azt kell mondjam, hogy ez a módszer bőven teret enged a természetnek is, sőt. Növényvédelemről itt még nem esett szó, de fontos része lesz az is ennek a módszernek és amint majd látható lesz, a természet sem szorul ki teljesen, vagy legalább is nem kerül veszélybe, mint a hagyományos módszerek többsége esetén. Valóban, ha van egy darab földem, akkor a felelősségem, hogy ne tegyem tönkre (sőt, inkább javítsam az állapotát), ezt a hagyományos módszerek közül kevésnél tudjuk elmondani, ennek a módszernek viszont talán ez a legnagyobb erőssége. A másik kérdés, azaz a közösség szolgálata és ellátása...és a megbízható módszerek. Nos, ezt a módszert az egész világon, többféle klímán sikerrel alkalmazzák nagyon sokan évtizedek óta, tehát azt állítani róla, hogy "kísérleti jellegű" az tévedés. Lehet, hogy itthon sokan nem ismerik, de ettől ez még nem lesz kísérleti jellegű és örülök, ha valakihez az én csatornám juttatja el ennek a módszernek a hírét. A kimenetele persze a tapasztalat növekedésével válik egyre megbízhatóbbá, de azt hiszem, hogy ezt az összes létező módszerről elmondhatjuk, hiszen egy hagyományos művelés esetén is ezer buktató van, amelyek megoldását nem lehet tankönyvekből megtanulni, csakis tapasztalat útján. Így van ez itt is, sőt itt azt is lehet tudni, hogy az évek előrehaladtával biztosan egyre jobb minősége lesz a talajunknak és egyre megbízhatóbb a termés...ez fordítva, azaz a hagyományos módszereknél kicsit sem biztos. A trágár szavakkal nem tudok mit kezdeni, az biztos, hogy ha lesz egy kisfiam, akkor nem fogok vele így beszélni...még akkor sem, ha hagyományos módszerek mellett nem sikerült a paradicsom (mert, ugye, ott is simán előfordulhat az ilyesmi)...azt pedig nem igazán értem, hogy hogyan jött a képbe a mélymulcsos, illetve a permakultúrás módszer, ugyanis azok két, az "enyémtől" teljesen eltérő módszer/megközelítés. A termelés intenzitásáról és termésmennyiségről: ez a módszer kifejezetten az intenzív, anyg mennyiségű termelést teszi lehetővé. A termelés itt nem feltétlenül arról szól, hogy "csináljunk idén paradicsomot", hanem egy jól megtervezett rendszerben többféle növény szoros egymásutánban történő termesztését, ahol kifejezetten nagy hozamok érhetőek el, nem túl valószínű, hogy emiatt a "természettől kell újabb területet" elvenni...ez inkább a hagyományos módszerek sajátja, hiszen azoknál nem túl jellemző a talajélet építése, sokkal inkább a pusztítása...így aztán csökken a megművelhető területek nagysága (lsád Brazília, erdőírtás a szójatermesztéshez). Egyébként én is ismerem a helyem a világban...nem tartom magam sem hippynek, sem youtuber hippynek (sőt youtubernek is alig, hiszen most kezdtem el egy csatornát, amin eddig 2 videó van), de azt már látom, hogy ez a felület sem más, mint a többi social media felület... Mivel tudom a helyem a világban, így a csatorna helyét is tudom: ismeretterjesztés azoknak, akiket érdekel ez a módszer. Nem akarok élelmezési problémákat megoldani, hanem egy itthon kevésbé ismert módszer bemutatása a célom, amellett, hogy a tanyám egyéb dolgairól is fogok készíteni videókat, amikor úri kedvem úgy diktálja majd. Akit érdekel az megnézi majd őket, akit nem érdekel, vagy nem akar ezzel foglalkozni, azt nem tartóztatom, annyi más csatorna van még a youtube-on és biztos vagyok benne, hogy sok olyan is van, ami a hagyományos talajforgatásos-növényvédőszeres vonalat képviseli.

@gapthomson934

Жыл бұрын

@@gyurgyalagostanya köszönöm a választ, engem érdekelnek a videók, kíváncsi vagyok milyen eredmények lesznek meg hogyan fog működni ez a dolog. A stílusom meg a dolgokhoz való hozzáállásom egy másik dolog, nem volt szándékom bántó vagy gúnyos lenni, leírtam azt ahogyan én látom az egészet. De az, hogy itt vagyok, meg ilyen dolgokat nézegetek az nem véletlen. Én sem vagyok híve a talajt tönkretevő hagyományos megoldásoknak de ahogyan írtam is, én inkább a high-tech felé orientálódok. A csatornához sok sikert kívánok, várom az új videókat, remélem kialakul egy normális beszélgetés is itt.

@gyurgyalagostanya

Жыл бұрын

@@gapthomson934 Köszönöm szépen és nagyon remélem én is, hogy lesz eszmecsere normális mederben. Egyébként az eredményekre talán én vagyok a legkíváncsibb, ugyanis élesben én magam most próbálom először, azaz nyilván vétek egy csomó hibát és biztos nem megy majd minden tökéletesen, de ezeket is meg fogom osztani, hátha tanul belőle valaki. A kérdéseket és a kritikákat egyébként szívesen veszem, főleg, ha építő jellegűek, hiszen abból tudok én is építkezni. Köszönöm, hogy itt vagy és támogatod a csatornát! :)

@gapthomson934

Жыл бұрын

@@gyurgyalagostanya Nekem is nagy álmom, hogy legyen egy farmom. Nem Magyarországon élek, de tervezem, hogy néhány éven belül majd hazaköltözök. Van otthon egy kertes házam, veszek még valami kis földet aztán meglátom mi merre. Addig meg álmodozok, tervezgetek, tanulok, nézegetem mások videóit, szurkolok a sikereknek.

@gyurgyalagostanya

Жыл бұрын

@@gapthomson934 én 12 évig éltem Londonban. Álmodtam, tervezgettem...aztán most itt. Ne add fel, odaérsz! 😉

Jobb lenne rá telibe a kartonpapír, szalma, sok falevél, fa apríték.

@gyurgyalagostanya

Жыл бұрын

Értem, köszönöm!

dig it?

@gyurgyalagostanya

Жыл бұрын

Do not dig it! 😄

AZ NOTIL NIM NOTIG

@gyurgyalagostanya

Жыл бұрын

Értem. Köszönöm! 😄 (Két különböző dologról beszélsz.)

Műtrágyát azért használnak, mert kiírtják a állatállományt, mert nem ökológus, ezért nincs szervestrágya. A komposztot miből készíti? Vajon az ön általt javasolt gazdálkodás nyújt-e elegendő táplálékot az emberiségnek a Földön? Majd a nagy reszet után talán elég lesz. Nem vagyok híve a műtrágyának, de sajnos az Ön által felvázolt kertészkedés az emberiségnek nem nyújt elég betevő falatot.A gondolat jó, csak nem elégséges.

@gyurgyalagostanya

Жыл бұрын

Kedves Terézia! Melyik mondatom sugallta azt, hogy az emberiség élelmezési problémáit szeretném megoldani?

A no dig csak gyenge utánzata az igazi mélymulcsos fölmúvelésnek:kzread.info/dash/bejne/p3yXrLFxaNe-Zag.html

@gyurgyalagostanya

Жыл бұрын

Valójában 2 különböző dolog, különböző célokkal. Felesleges összehasonlítani, bár sok közös vonásuk van.

Báttya tégedet felcsavart a nyugati tudomány! Kár😁

40 m3 komposzt???? És ennyibe került??? És mekkora értékű termés lesz??? Na,hát erről van szó... TÖBBE KERÜL A LEVES MINT A HÚS.Ez a mulcsozás gyenge pontja...

@gyurgyalagostanya

8 ай бұрын

Erre csak annyit, hogy bőven megtérült. Többszörösen.

@user-rs4se6lh7p

8 ай бұрын

​@@gyurgyalagostanya És ráadásul évente pótolni kell,újra egy vagyonért... Én is híve vagyok a no-dig-nek,de ez a komposztozási láz kicsit tulzás...

@gyurgyalagostanya

8 ай бұрын

@@user-rs4se6lh7p szerintem nem jött át a mondanivaló...évről-évre kevesebb komposztra van szükség...a talaj egyre jobb lesz, a termés pedig egyre szebb és tartalmasabb. Nincs komposztálási láz, nem kötelező...(csak nagyon hasznos), mindenki úgy gondozza a területét, ahogy szeretné. Ez csak egy opció.