Az öreg azt mondja az elején hogy ezek voltak a szerszámai 30 éve. Akkor 1990 körül járunk, de ez a “múzeum” inkább 1890-et idézi. 1990-ben, a legmodernebb CNC gépeket kivéve, már tulajdonképpen minden eszköz, gép és technika ki volt fejlesztve a modern famunkához. Ez a (hamis) vonal az egész videón áthúzódik. E szerint a két dolog ami közül választani kell: 1) kézi szerszámokkal készített egy év / bútor sebesség és 2) pozdorjalemezből készült IKEA-szerű gyorsbútor. Én nem akarok semmit elvenni ennek a cégnek a sikeréből és a munkatársak tehetségéből, de ezt jobban el kellett volna helyezni a asztalos szakma egész spektrumán. Természetesen létezik modern, kézműves, mesteri bútorkészítés is, és nem is tart egy évig egy szekrény elkészítése.

Nem akarok ironizálni, de azért van amit ki kell mondani.... Előszöris ez az első olyan része a Mesterember sorozatnak, ami nagyon nem tetszett. Több okból is... A kisfilmben látott cég, nem mutatott be mesterembert, mert ez a munkafolyamat sima betanított munka, nem kellene hozzá több évnyi tanulás. Kész program, ON gomb, még két csavar és kész a konyha. Nem hiszem, hogy egy kezdő fiatal asztalos képes lenne valaha is megengedni magának, hogy beruházzon több milliót egy CNC lapszabász gépbe, amikor a kézi szerszámait még önmaga is el tudja készíteni. Így egyértelmű, hogy csak beosztottként vállalhat munkát egy hasonló méretű kft-nél, vagyis sokáig nem lesz a maga ura...lásd RATRACE. Többször is hangsúlyozták a mesterek, hogy a bútorlap mennyire egy környezetbarát alapanyag. Ez egy hatalmas hazugság. Nem hiszem el, hogy bármelyik intelligens ember ezt ma még elhiszi. Selejtes, felaprított fa összekeverve kemikáliákkal telített műgyantával, beszendvicselve műanyag fólia közé. Az előbb felsorolt anyagok lebomlásához 200 év sem elegendő, valamint az alapanyag összetétele és a szerkezete miatt újra sem hasznosítható. Az így készült bútorok silány minőségűek és nem túl hosszú élettartamúak, haláluk után pedig jóideig lesznek tárolva a szeméttelepeken, annélkül hogy elbomlanának. Nem is beszélve arról, hogy mi párolog ki belőlük, míg az otthonainkban vannak. Persze olcsóbb, mint a tiszta fa, de semmiképp sem környezetbarát. A fa bútor, természetes alapú ragasztóval, dióból és más növényekből főzött páccal, méhviasszal kezelve igen csak zöldebb megoldás. Vannak olyan fafajták, melyek gyorsan nőlnek, mint pl a szikamor, így megújuló forrást jelentenek. Ezek a bútorok generációkat is kiszolgálnának és akkor egy kezdő fiatal párnak talán nem kerülne az első otthon bebútorozása több százezer forintjába. Említettük a mesterember kifejezést és én szerettem volna látni egy igazit, olyat aki tényleg csodát művel pár kéziszerszámmal. Sajnos az orosz hatás még mindig érződik Magyarországon és nem gondolva a jövőre választjuk ezeket a mű csodákat. Valahogy elfogyott az igényesség, mert mindent azonnal akarunk és viszonylag olcsón, no de milyen áron? Íme pár link az igazi műbútor asztaloshoz, akit szerettem volna látni: kzread.info/dash/bejne/qH-p25WHlK_OnKg.html ő egy magyar mester aki amerikában lett nagy... kzread.info/dash/bejne/pIGotcVrfa2yk9o.html így csinálják a japánok... kzread.info/dash/bejne/d4CFyrF_eZfcmqg.html ha esetleg nem találnátok mesterember Magyarországon, mert azért van egy pár... kzread.info/dash/bejne/lJ2ms7t-dMLXadY.html ő lenne az igazi példakép... Legközelebb szeretnék jobb képet kapni egy adott szakmáról, mert a fenti videó sajnos használhatatlan. Köszönöm előre is. x

@impact84

5 жыл бұрын

Így van. Ami a videóban van az bútorszerelés. Ma azt hívják asztalosnak aki leszabatja a bútorlapot egy lapszabász cégnél, összetiplizi a korpuszt, felkapcsozza a hátfalat, felcsavarozza az ajtót és kész a bútor. Ez nem asztalos szakma ez bútorszerelés. Annyiban különbözik egy IKEÁS bútor összerakásától, hogy nincs előre kifúrva. Még szakképzettséget sem igényel, én gépi forgácsoló létemre,már nem egy bútort, komplett konyhát csináltam meg magamnak, és senki meg nem mondaná, hogy nem asztalos csinálta. Az viszont valószínű, hogy a bútorszösszeszerelő asztalosok is szívesebben dolgoznának valódi fával, de erre van igény. A tömegeknek nincs pénze valódi fa bútorokra, hisz még bútorlapból is egy vagyonba kerül egy konyha vagy egy gardrób. Szóval nem az asztalosokat szóltam le mert így csinál bútort. Muszáj neki, hisz ezt keresik, ezt tudják megfizetni.

@nistvan10

5 жыл бұрын

Nagyon egyetértek még talán annyival kiegészítve,hogy sajnos már ezeket is Mesterembernek hívják holott ezt esetleg ezermesternek hívnám én ,a mester a bútorasztalos szakmában nem itt kezdődik és nem is fejeződik be .

@nistvan10

5 жыл бұрын

@@impact84 Aki asztalos akar lenni valójában és szereti a fát az még ma sem megy el dolgozni ilyen helyre tehát én úgy gondolom szóld csak le nyugodtan az asztalosokat mert megérdemlik,én hallottam olyat ,hogy egy ilyen mai ezermester azt mondta ő utálja a fát ,ez azt jelenti már az iskolában is baj van az ilyet azonnal kirúgnám mi régen úgy mentünk különböző szakmát tanulni mert szerettük azt és többet akartunk tudni ,a mai kölkök azért mennek ipari tanulónak ha mondhatok ilyet,hogy kapja az anyja a segélyt ez megtörtént ugyan is én iskolából mentem nyugdíjba és kérdezgettem a tanulókat mit tanultok? a válasz nem tudjuk értik a kölök azt mondta nem tudjuk már pedig másod éves volt én visszakérdeztem akkor minek jöttél ide a válasz ,hogy anyám kapja a segélyt mert ha nem tanul megvonják tőlük a segélyt:, na kérem ilyen szar világ lett ez,verjék bele ,hogy úgy mondja.

@MrHarpad

5 жыл бұрын

Minden szó igaz amit leírtàl.

@fakeezel

4 жыл бұрын

Elnézést a megfogalmazásért, de "Ember!" Már az első videónál kikerekedett a szemem, és gyönyörködve tekertem vissza a videót az elejére az 5. perc után. Wow! Nem nagyon találkoztam ilyen szintű profikkal készült videóval eddig, pedig nézegettem már párat a témában. Kedves Orsolya, feldobta a napomat! Köszönettel, Roland

4:15-től: öltözködés és fürdés nélkül is hazamehet... Sándor és / vagy Miklós 21:24-nél eléggé be van izzadva. Vagy csak ilyen a pólója mintája? :D A lamellózás is elég meredek, munkavédelmi szempontból, illetve 8-8 cm-re betenni a korpusz szélétől... korpusz széléhez igazítani a gépet / jobban eloszlatni a lamellókat nem megy?

Lehet , hogy 1 évig csinálta a mester azt a szekrényt , de az még 100 év múlva is szekrény, ágy stb stb (nekem csak ilyenek vannak, nem engedek be a házba, de még az udvarba se ilyen mocsok préselt szemetet), ellenben ezekből a préselt lemezből készült bútorutánzat pár év után széthullik, leszakad stb stb, koszi a videót

korpusz szorító nincs ?, átlót/vinklit hogy ellenőrzöd (állított korpusznál) ? pántoló gép ?? (haha) , lamelló gépet csak szemre/érzéssel az élhez tartod ?

A forgácslap környezetbarát?? Mióta?

@antalhorvath7748

11 ай бұрын

Hulladékanyagokból állítják elő

@Lewi1976

11 ай бұрын

@@antalhorvath7748 Ok, és a tetején a műanyag? Az is környezetbarát??

@antalhorvath7748

11 ай бұрын

@@Lewi1976 Azt is újrahasznosítják, úgyhogy igen, a laminát is ami rajta van, azt is ugyanúgy ledarálják, persze csak ha újrahasznosító üzembe kerül!

Sajnos ma Magyarorszàgon asztalos szakmában, még mindig a bútorlap, a laminàlt forgácslap képvisel nagyobb értéket a valódi fàval szemben.

Ja csak az egyik 200 év múlva is szekrény lesz, a másik meg 2 év után szét esik. :D

@adam880902

5 жыл бұрын

Az ember nem 200évre vásárol. Aki 200 év használatra gyárt terméket, az a mai piacion éhen hal, mert mások az igények. A piacon kialakult helyzet dominál.

@sevenhorse8563

5 жыл бұрын

@@adam880902 Egy felhasználó mennyire szarja le a piacot??? Egyszer meg veszem és szolgáljon ki ameddig tud. Nem minden héten veszel bútort. ;)

@adam880902

5 жыл бұрын

@@sevenhorse8563 Annyira szarja csak le, hogy amit talál kénytelen abból választani. Ha valamit szeretne, de nem található meg, akkor meg így járt. Csak ennyire végül is.

@sevenhorse8563

5 жыл бұрын

@@adam880902 Nem az igényes vásárló , meg csináltatja. És nem a szar pozdorját veszi. ;)

@adam880902

5 жыл бұрын

@@sevenhorse8563 így van, legalábbis ez lenne a normális.