Elképesztő, hogy Bibók Bea ahányszor interjúalanyként beszél a parentifikációról, mindig újat és újat és újat mond. Fantasztikus ember és szakember.

@vargaildi5506

2 ай бұрын

Igen. Csak sajnos pont rólam beszél, hajszálpontosan leírva engem.

@evagalaczi2002

2 ай бұрын

@@vargaildi5506 kedves Varga Ildi, nem vagy egyedul ...

@catissocatisso

2 ай бұрын

Én egyszerre vagyok parentifikált és infantilizált. Azt hogy lehet kigyógyítani?

Elmúltam ötven éves.... És azt kell mondjam, ez a beszélgetés alatt világosodtam meg... Néha megállítottam, mert szinte idő kellett, hogy a hallott mondatokat befogadjam..... Hiszen " rólam szólt".... Megrendített ez az egész, de szívem mélyéről mondok köszönetet a beszélgetés minden résztvevőjének! 🩵

@kocsisszilvia3304

2 ай бұрын

Csatlakozom ..

@levipinter6229

Ай бұрын

Ugyanez nalam

@littleprincess1sth

24 күн бұрын

Nem vagy egyedül. Csatlakozom.

11:29 engem meddőseggel kezeltek, terápia során pontosan erre jutottunk amit a hölgy említ. Ez volt bennem a lelki gát, mert nekem ez nem volt tudatos. Mára egy csodálatos kislány boldog édesanyja lehetek ❤

Endre a Lélekben sorozattal elképesztő társadalmi munkát végez, nyújt segítséget. Mind színvonal, mint lefedettség tekintetében. Nézők nagy tömegei kerülhetnek a gyógyulás útjának első köveire.

Imadtam mindkettojuket hallgatni. Otto elkepesztoen nagy elmenyt jelentett♥️

Köszönöm szépen ezt a podcast-et, rávilágított valami olyasmire, amit eddig nem tudtam a saját életemmel kapcsolatban.

Bibók Bea szavai megint sokat adtak. Hálásan köszönöm!❤🙏😊

Érintettként Beának újfent, már sokadszor köszönet a könyvért, a parentifikáció köztudatba emeléséért! Öröm volt hallgatni Ottót! A legjobbakat kívánom neki, remek férfi! És milyen nagyszerű, hogy képesek párbeszédet folytatni és közösen feldolgozni az édesanyjával e helyzetet!

Ismét egy fantasztikus, lebilincselő egyéniséget, mélyen érző, ugyanakkor realista, sőt pragmatikus fiatalembert ismerhettünk meg Ottó személyében! Extra köszönet a rendkívül őszinte szavakért! Nem ismertem a nevét, szakmai sikereit, de ezt hamarosan pótolom, hisz nem véletlenül kapta azokat a díjakat! Mind privát, mind alkotói életében sok sikert, boldogságot kívánok! A beszélgetés utolsó mondatai nagyon sok érintettnek ad bizakodást! Endrének is üdv!

Köszönöm! Bánovics Ottó nagyon szimpatikus ember! További sikereket és boldogságot kívánok neki!

Uhhh, ez nem semmi téma, magamra ismertem , de sajnos én ebben 67 éves koromig benne voltam, mire elhatárooztam, hogy ennek véget vetek. Előbb kellett volna, de soha nem késő megtanullni NEMET mondani. és ezzel egyidejűleg magamra az IGENT. Fantasztikus volt.köszönöm.

@littleprincess1sth

24 күн бұрын

Köszönöm, hogy megosztottad! Szívből örülök, hogy pontot tudtál tenni ennek a rémálomnak a végére! Én még nem vagyok ennyi idős, de már azt gondoltam, hogy késő.. Ezek szerint, sohasem késő.. Amíg lélegzünk, dobog a szívünk, soha nem késő.

Háromszor hallgattam meg, annyira fontos téma. Szívből köszönöm!

Mindkét interjú jó volt, ugyanakkor nagyon fontosnak tartok pár dolgot, ami ellenpontozáskènt a második interjúban megjelent. Hogy egy anyát a gyereknevelèsben nem szabad magára hagyni. Ez nagyon sokszor megtörtènik...hogy amikor megszületik egy baba egy családba hirtelen minden családtagnak rengeteg dolga lesz ès ezer meg egy okot találnak arra, hogy mièrt nem segítenek. A nehezebbik rèsz az az, amikor az anyagiak megteremtèse mindemellett mèg pluszban az anyára is hárul. Ès bizony amikor egy gyerek parentifikálódik, akkor igazából valóban a túlèlès miatt cselekszik így. De ebben nem csak az anya a felelős, hanem a környezete is, aki asszisztál ehhez. Ès az életben sok a kiszámíthatatlan tènyező...jó lenne húsz èven át gondoskodó stabil családi háttèrben felnőni. De a szülők is emberek. Ès felnőtt korunkban fontos az a felismerès ha parentifikàltak vagyunk, ha nem, hogy a jóllètünkèrt mi magunk vagyunk elsősorban felelősök ès senki más.

@plumeria1978

25 күн бұрын

Mélyen egyetértek azzal, amit írsz és átérzem. Egyedülálló szülőként neveltem fel a fiaimat 2,5 és 5,5 éves koruktól. Most 18 és 21 évesek. Segítség nem volt, sem fizikai és anyagi sem igazán. Kamaszkori probléma miatt családállítás során ébredtem rá, hogy a kisebbik fiam parentifikálom. Sokkolt a felismerés, nehéz volt a korrigálás és csak remélni tudom, hogy nem okoztam maradandó károkat. Egyetlen dolgot tudok csak magam mentségére felhozni, hogy akkor egyszerűen nem voltam többre képes.

Végtelenül szimpatikus fiatalember, sok mondatát ki fogom írni.

Nagyon köszönöm.❤ Mint mindig értelmes,tartalmas műsor🥰

Otto nagyon jol mondod. koszonom

Imádtam ezt a beszélgetést. A bajom csak az lett, hogy magamra ismertem.

@agnesszucs1984

2 ай бұрын

Nincs azzal semmi baj. Közhely, de az az első lépés a gyógyulás felé. Ajánlom Bea parentifikációról szóló könyvét, nekem sokat segített megérteni a dolgokat.

@krisztinanyeste7316

2 ай бұрын

@@agnesszucs1984 köszi, be fogom szerezni a könyvet. Járok psychológushoz sok éve kisebb-nagyobb megszakításokkal. Sajnos nálam a megfelelési kényszer dominál. Próbálkozom...... próbálkozom...

@krisztinakovacs645

2 ай бұрын

Nekem is. Most olvasom.

@TheMarcsi54

2 ай бұрын

Igazad van, de 70 évesen fájdalmas.​@@agnesszucs1984

@littleprincess1sth

24 күн бұрын

@@agnesszucs1984 Ezek szerint a könyv segíthet? Köszönöm, hogy megosztottad. És örülök, hogy te már a gyógyulás útjára léptél.

37 éves voltam mire, terápia segítségével, erre rájöttem, hogy így éltem anyám anyja voltam. Nekem a család nem biztonság, nem is lett gyerekem és egyedül maradtam. Már ezt el is fogadtam. Ez egy borzasztóan nehéz egy gyereknek. Szörnyű. 😔

@littleprincess1sth

24 күн бұрын

Sajnálom. Igen, gyerekként egy olyan terhet veszünk a vállunkra, ami még egy felnőttnek is kihívás lenne..

Egyértelműen transzgenerációs örökség...🤔 Szuper a könyv és a beszélgetések is - köszönöm Endre !

Szuper beszélgetés.Imàdtam

Annyira köszönöm mindkét interjút! Bár már én is tudatosan foglalkozom magammal, és a gyerekkorból hozott csomagommal, még mindig meglepett, ahogy Otto elmondásai alapján felismertem, mekkora sorsközösség van köztünk, parentifikáltak között! 37 éves vagyok, úgyhogy Otto történetei számos ponton kísértetiesen hasonlítanak az enyémekhez. Köszönet az őszinte elbeszélésért, a konstruktív gondolatokért! Nekem erőt adnak!

Rendkívül tanulságos beszélgetés volt. Köszönöm mindnyájuknak!

Ez nagyon jó volt. Kösz a sok érthető és világos információt mindkét személy részéröl. Kiválóan intelligens előadás volt. És nagyszerű volt a kérdés Endrétöl, hogy felnőttként ki lehet e ebből jönni. És meg is felelte ezt Ottó. Szerintem az önismeret fontos, de nem az a fajta ahogy mi magunkat csak úgy meghatározzuk, hogy na mi ilyenek vagyunk. Hanem a valóságos racionális tényszerü önismeret. Azért is jó eféléket hallgatni, olvasni, vagy szakemberrel elemzéseket folytatni magunkról, hogy a felismerés megtörténjen. Az biztos már fél szabadulás a kellemetlen nyűgeinkböl. Én is szeretem a rendet, de nem mániákusan, és fontos dolgokat e miatt nem teszek félre. Szeretek tudni a dolgokról, főként ami engem érint, vagy a családomat, de nem hordozok egyedüli felelősséget és nem feszülök emiatt. 😅😅 Úgyhogy még követem a műsort, vajon mi lesz az én pakkom? Vagy hogy lesz e?

Zseniális ! Köszönöm magamra ismertem Kedves Bea 👏🙏🙏🙏

Szíven ütött ez a beszélgetés kedves Endre. Úgy a 8. perctől lebiggyedt a szám…

Nagyon nagyon érdekes téma, ez valahogy kimaradt az életemből,eddig.. 😆 és vicc, hogy sok pontban tudtam kapcsolódni. Bea könyvét meg fogom venni. Köszönöm 😊

Bámulatos választékossággal, lebilincselően beszél Bánovits Ottó. Nem vehető észre, hogy külföldön nőtt fel, és nemzetközi színtéren alkot. Vajon hol érhetők el a filmjei? Szívesen megnézném őket.

Bea elképesztően jól beszél. Erdekfeszítő, lényegretörő, sallangmentes! Kiváló szakember!

❤

Köszönet ezért a témáért. A hálátlan című regényemben épp ezt írtam meg.

@erikabuzas6636

2 ай бұрын

❤❤❤ imádom azt a könyvet, sok mindenben magamra ismertem

" Én vagyok a projekt. Nem más. "

Szuper volt! ❣️

Jaj Istenem Sajnos való igaz. ❤😭😭❤

endre❤ ottonak ❤ jo beszélgetés volt

Hálasan köszönöm. Aha élmény volt. Megértést kaptam hogy mi ez a belső folyamatos késztetés, miszerint mindent meg kell csinálni illetve hogy miért égetem ki magam folyamatosan, nem tudok pihenni.

Ottót nagyon bírtam, még a szakember idejét is inkább neki adtam volna (utóbbit az első pár mondata után át is ugrottam, pedig eddig mindig azt a részt tartottam érdekesebbnek)

Nagyon jó volt mint mindig ,de hol van a zakó a díszzsebkendővel?😂

Endre most kicsit túlirányította a beszélgetést Ottónál. Keményen fogta a gyeplőt. Nagyon köszönöm,hogy láthattam.

Nagyon nehéz ez. Én is nemrég láttam rá hogy ezzel küzdök, de már megbarátkoztam és megszerettem magam így. Le tudtam tenni a megfelelés azon részét ami megmentő helyzetbe helyezne.

Ajánlott olvasmányom a témához: Barnás Ferenc: A kilencedik

Erintett vagyok, nem pont ugyanezen okbol, de igen en voltam a csaladom szive es lelke es onkentes egyensulypont probaltam lenni...

Hamis self, te jó ég.

Jó, hát akkor a kodepencia mellé a parentifikációt is felpattintom a sérüléseim listájára.

@martazetenyi1993

2 ай бұрын

Sajnos minden parentifikált kodependens, de kodepensek között másfajta abúzust elszenvedettek is vannak, az egy tágabb kör.

@fhe0202

2 ай бұрын

@@martazetenyi1993én mondjuk erősen parentifikalt de abszolút nem társfüggő, sőt….🙈

@fhe0202

2 ай бұрын

Berentés Éva, mindenható gyermekkort ajánlom olvasásra

A dicséretért teszik, sajnos koldulják a szeretetet. 😢 Ezt tanulják meg.

Bánovits, ez nő vagy férfi?

Phú rossz hallgatni az ürget magyartalan " Svedorszagba született " elkapcsoltam 😢😢😢

@agiban100

2 ай бұрын

Tovább kellett volna nézned!

@zsuzsannakruj3531

2 ай бұрын

Az “ürge”azt mondta -helyesen-,hogy “Svédországban”.Viszont B.Ottó germanizmusa számomra zavaró,ugyanúgy,ahogyan a magyar nyelv írásmódjában jelen lévő mellékjelek-ékezetek-elhagyása.

@faragoannamaria7764

2 ай бұрын

Szerintem fantasztikusan választékosan beszél Ottó!

@faragoannamaria7764

2 ай бұрын

Értem a jelenséget, de szerintem NEM parentifikáció, ha gondozzuk az idős szülőket! Mi mást tehetnénk? Egy valamennyire is szeretteljes kapcsolatban ez alap! Akkor is, ha sajnos a gyerek 18, amikor megbetegszik a szülő! S vigyázzunk arra is, hogy ne minden gyereki segítséget bélyegezzünk károsnak-kórosnak! Életkornak megfelelően meg kell tanítani a gyereket segíteni:takarítani, főzni, akár csekket befizetni, vásárolni. Ha ez nincs, a gyerek extra önállótlan lesz!

@faragoannamaria7764

2 ай бұрын

Ottó roppant értelmes és rokonszenves!

❤