Kazuális Kozmológia #3 Herbert: A Dűne

Ойындар

Kazuális Kozmológia ☆ Sci-fi könyvklub Lumival és Brittel minden hónap első keddjén (Élőben: / casual_lumi )
A harmadik epizódban Frank Herbert A Dűne című regényéről beszélgettünk, ami amellett, hogy a műfaj egyik legnagyobb klasszikusa, nekünk személyes kedvencünk is.
Következő alkalmak:
2018. március 6. kedd Cixin Liu: A Háromtest-probléma (三体, 2008) moly.hu/konyvek/cixin-liu-a-h...
2018. április 3. kedd Dan Simmons: Hyperion (Hyperion, 1989) moly.hu/konyvek/dan-simmons-h...

Пікірлер: 2

  • @AkeszL
    @AkeszL2 жыл бұрын

    Sziasztok! Mivel jó volt titeket hallgatni és sok jó dolgot mondtatok, ami úgy nekem kimaradt a könyvből én is megosztok pár érdekességet/infot amit én észre vettem olvasás alatt. Úgy-e a Bene Gesserit-ről beszéltetek. Számomra elég egyértelmű párhuzam vonható a könyvben szereplő „szekta vagy vallás” és a tibeti buddhizmussal kapcsolatban vagy úgy egyébként a keleti vallásokkal kapcsolatban is. A különbféle mantrák, mint a félelem elleni kis szöveg, ami a belső érzelmekre való hatás gyakorlata. Ehhez hasonlók jelen vannak például a zen buddhizmusban, mint a vágyak és az érzelmek kiüresítése. A Bene Gesserit erők vagy csodák is szerepelnek máshol. Például mikor Jessica az Élet vize mérget testében hatástalanítja. Milarepa tibeti aszkéta szerzetesről van az a történet, hogy bármilyen mérget képes hatástalanítani (fun fact: halálát is egy méreg okozza, de mivel a nem cselekvés tannával ellenszegülne, hogy meggyógyítsa magát, ezért bele hal). A könyv egyszer használja a tao szót, ami a kínai taoizmus egyik fő szava. Profán fordítása csak annyit jelent, hogy arany középút (nagyon profán fordítása), szokás még útként is fordítani (tao te king, út és erény könyve). Azt hiszem mikor Paul megtalálja az utat valami jövő képhez, akkor a tao szót használja. Egyébként a wikipédia szerint „Gyermekkorában (Frank Herbert) katolikus neveltetést kapott, de felnőtt korában inkább a zen buddhizmust fogadta el.” A másik, amin nekem fen akadt a szemem az a dzsihád sztorik Paulnál. Ugye van a szent vallási háború értelme ami megjelenik az álmaiban is (ez a „kis dzsihád”), de van a misztikus (régi/hagyományos) iszlám hagyománybeli értelem, ami a belső háborút jelenet vagy másként, önmagunkkal való belső ”civakodás” (ez a „nagy dzsihád”). Többször is előjön a könyvben, hogy Paul próbálja elkerülni a végzetes véget és önmagával viaskodik. Erre ugyan úgy lehet használni ezt a szót. További jó olvasást! Meg mikor lesz a következő BabyRage???

  • @kockafej987
    @kockafej9876 жыл бұрын

    Háhh de király, bele kerültél a Daily Hearthstone egyik montage-ába, így találtalal meg xD Pomt amikor a dupla Ancient One-t idézted meg, szép volt ;)

Келесі