A Szenior Akadémia 2021-es tavaszi online szemeszterének első alkalmán az érdeklődők dr. Hosszúfalusi Nóra, a Belgyógyászati és Hematológiai Klinika professzorának előadását hallgathatták meg a cukorbetegségről. Ebben többek között ismertette az 1-es és 2-es típusú diabétesz tüneteit, kialakulásának okait és a kezelési lehetőségeket is.
A Szenior Akadémia negyedik szemeszterének első, „A cukorbeteg” című előadásában dr. Hosszúfalusi Nóra összefoglalta a cukorbetegséget érintő alapvető tudnivalókat, a jellegzetes tünetektől kezdve a rendelkezésre álló kezelési módokon át az esetleges megelőzésig. Figyelmet szentelt a köztudatban élő téves információk tisztázásának és a terület legújabb vívmányainak is. A Belgyógyászati és Hematológiai Klinika egyetemi tanára rámutatott a betegséggel élők sokféleségére is: „Egyetlen közös van bennük: emelkedett a vércukorszintjük és ez az emelkedés eléri a cukorbetegség diagnózisát.”
Dr. Hosszúfalusi Nóra 1985 óta dolgozik a Semmelweis Egyetem III. sz. Belgyógyászati Klinikáján, a jelenlegi a Belgyógyászati és Hematológiai Klinikán. Belgyógyász, hematológus és endokrinológus szakorvos, a klinika egyik igazgatóhelyettese, egyetemi tanár. 1992 óta vezeti az anyagcsere-betegekkel (elsősorban diabétesz) foglalkozó szakambulanciát.
A cukorbetegség kezelésének célja az akut életveszély elhárításán kívül a krónikus szövődmények elkerülése - mutatott rá. Ilyen a koszorúér-betegség, a szívinfarktus, a stroke különböző formái, illetve a perifériás verőerek betegségei. Kiemelte a kisérszövődményeket, melyek a szemet, vesét és az idegrendszert érintik. Hazánkban magas a cukorbetegség miatti végtagamputációk száma - hívta fel a figyelmet.
A diabétesz klasszikus tünete a sok és nagy mennyiségű vizelés, a következményes szomjúság és sok ivás és/vagy a beteg súlycsökkenése. A gyengeség, az ismétlődő fertőzések (húgyúti vagy bőr), a szemlencse duzzanatából adódó homályos látás is utalhat cukorbetegségre - részletezte, hozzátéve: ha a tünetek észrevétlenek maradnak, akár súlyos, életveszélyesen magas vércukor is kialakulhat.
Dr. Hosszúfalusi Nóra előadásában bemutatta az 1-es és 2-es típusú cukorbetegség közötti legfőbb különbségeket is. Előbbit régebben fiatalkori cukorbetegségnek hívták, ez azonban téves elnevezés, mivel nem csak fiatalkorban kezdődhet: hazánkban a legidősebb újonnan felfedezett 1-es típusú cukorbeteg 83 éves volt - hívta fel a figyelmet. Theresa May volt brit miniszterelnöknél 56 éves korában fedezték fel a betegséget és 2-es típusú diabéteszként kezdték kezelni. Annak ellenére, hogy jelentkeztek nála a klasszikus tünetek, a kora miatt fel sem merült, hogy 1-es típusú diabétesze is lehet. Évekkel később, amikor a kezelés nem hozta meg a várt eredményt, tipizálták a cukorbetegségét, ekkor derült ki, hogy 1-es típusú diabéteszben szenved. Ez az eset is hozzájárulhatott, hogy Nagy Britanniában széles körűen bevezették azon vizsgálatok elvégzését, amelyek tisztázzák, hogy milyen típusú cukorbetegség áll fenn.
A cukorbetegség okairól elmondta: az 1-es típus diabétesz autoimmun betegség, amikor a saját immunsejtek pusztítják el az inzulintermelő sejteket. Gyakran társul hozzá más szervek autoimmun betegsége, mint a pajzsmirigybetegségek, lisztérzékenység, pigmenthiány, mellékvese-elégtelenség. A 2-es típusú cukorbetegséget régen időskorinak is mondták, de ma már sajnos - elsősorban a kövérség elterjedése miatt - a serdülők közt is előfordul.
A túlsúly és a mozgásszegény életmód nagy kockázatot jelent a cukorbetegség, elsősorban a 2-es típusú diabétesz kialakulására. A vércukorszintet nagyon emelő „rossz” szénhidrátokat, mint a fehérkenyér, a finom őrlésű gabona, cukros üdítőitalok, krumpli, péksütemény, édesség ajánlott helyettesíteni étrendünkben „jó” szénhidrátokkal, például gyümölccsel, zöldséggel, hüvelyessel, teljes kiőrlésű gabonafélékkel, nagy rosttartalmú müzlikkel. Hasznos módszer az úgynevezett „okostányér”, melyen az egyes táplálékfajták javasolt arányait tüntették fel: a tányér egyik felét minden étkezés során elsősorban zöldség, kisebb részben gyümölcs foglalja el. A fizikai aktivitással kapcsolatban hozzátette: egy gyereknek mindennap legalább 60 percet kell mozogni, egy felnőttnek pedig hetente 150 percet, lehetőleg a héten három napra elosztva, mert a szervezet 2 napon át emlékszik arra, hogy a mozgással javítottuk az inzulinérzékenységet. A fentieken túl dr. Hosszúfalusi Nóra hetente kétszer - különösen időskorban - rezisztencia típusú súlyzós gyakorlatokat is javasol.
A teljes előadás diasora letölthető az alábbi linken: semmelweis.hu/hirek/files/202...