Szerintetek hány évre vagyunk a hidrogén tömeges elterjedésétől?

@GoeroegViktor

Жыл бұрын

15

@Spirit_81

Жыл бұрын

Személyautóknál nem fog elterjedni, nem lesz tömeges elterjedés.

@magickrisz

Жыл бұрын

Én 8-10 évre saccolnán de inkább az befolyásolja hogy meddig lesz benzin/gázolaj

@bitblueduck

Жыл бұрын

úgy 13 milliárd éve eléggé elterjedt már, azóta meg inkább csak fogy.

@molnarakos1731

Жыл бұрын

annyira Tesla elvitte electromos autózás irányát ebbe az irányba szerintem nagyon sokára ! :) mivel fejlödik akku technologia szerintem max tömegközelekedésben vagy szállitmányozásban tudnám elképzelni ezt ! :)

Szerintem marhajó hogy egyetemi kutatókkal is próbálsz videókat csinálni. Több ilyet!

@LelkesTamas

Жыл бұрын

Igen mert ki más lehetne authentikusabb forrás mint egy állami/EU támogatásból ezt kutató így cseppet sem elfogult ember...

@kmolnardaniel

Жыл бұрын

@@LelkesTamas Úgy tűnik nem vagy tisztában az elfogultság szó jelentésével. Gondolom geográfus előadók videója alá meg bekommenteled, hogy elfogultak a laposföld témában.

@Handras

Жыл бұрын

@@LelkesTamas Hanula Barna sokkal jobb, akit az Audi fizet dízelmotorok tervezéséért igaz? :D

@strobi0001

Жыл бұрын

@@LelkesTamas "Különböző technológiák nem fogják kiváltani egymást, viszont kiegészítik egymást" - Az elfogult kutató. Szerintem így kell egy témakört kivesézni, a lehető legmegbízhatóbb forrás, így kéne a napelemes témakört is körbejárni.

@sirgunar7608

Жыл бұрын

@@Handras Jó hát azzal saját magát tette hiteltelenné, amit ott leadott a "mester kurzuson" , ha jól emléxem a címre. Annyira egysíkú volt, hogy már már elgondolkoztam, talán direkt, hogy észre vegye aki gondolkozik is, neki ezt kell mondani. 🤔

Ezek a videok nagyon jok, amiben nem egy konkret auto model van bemutatva, hanem a szukseges technologiakat es fejleszteseket jarod korbe. Szivesen latnek meg tobb ilyet a csatornadon. Koszi az igenyes es erdekes anyagot!👏

András, jó volt a videó, esetleg kicsit érdemesebb többet hagyni beszélni a szakértőt (pl amikor megkérdezed hogy hány fajta hidrogén létezik és mindjárt sorolod is őket, el is magyarázva, hogy melyik micsoda)... Ezzel együtt mindig élvezetesek a videoid és nagyon magas színvonalúak, köszönjük

@balazsszabo6109

Жыл бұрын

Pont ez jutott eszembe. Legyen egy téma, pontokba szedve, szépen felepítve, mert néha oda-vissza ugráltok. Te kérdezel és hagy kibontani a témát, ne fojtsd bele a szót.

@fredonorth1788

Жыл бұрын

HAndras annyira lelkesedik, hogy azért tűnik úgy, hogy nem hagyja eleget beszélni a szakértőt. De jó ez így, ez a stílusa. Pörgős, és a lényeg így is átjön.

@SzabolcsSzekacs

Жыл бұрын

@@fredonorth1788 Ez is igaz :)

Már várom a szilárdtestes akksikról a videót! 😊

ilyen energetikai témákban csinálhatnál kerekasztal beszélgetéseket is amiket riporterként levezényelnél. Elég ismert vagy hozzá , érdeklődésed is van és biztos könnyen beletanulnál abba is:) Nagyon jók az anyagaid, csak így tovább. Az intelligens "zöld emberek" kellenek a világnak:)

@damn332

Жыл бұрын

Egyet értek, csak hagyja az embereket beszélni, mert ez így zavaró nézőként is, nemhogy interjú alanyként.

@poti732

Жыл бұрын

@@damn332 én ezt sose értettem amikor bekommentelitek, barati viszonyban van mindenkivel akit félbe szokott rendszeresen szakítani és ők is legalább annyiszor beleszólnak a mondataiba.

@damn332

Жыл бұрын

@@poti732 Én szeretem András tartalmait, de ez az egy tulajdonsága nézőként zavar.

@LelkesTamas

Жыл бұрын

Lehetne a témája a kör négyszögesítésre :)

@gerybeetle

Жыл бұрын

@@damn332 Értem amit érzel, de egy fogyasztható időkeretbe csak úgy lehet beleférni, ha határozottan irányítja azt akivel beszél. Egy szenvedélyes, a saját szakmáját szerető kutató a végtelenségig képes beszélni. Ez jó, de nem alkalmas szélesebb körű fogyasztásra.

Soha nem szoktam megjegyzéseket fűzni videók alá, de most mégis megteszem. Handras kiváló videót készítettél, öröm volt hallgatni a témában egy olyan kutatót, akinek ez a szakterülete. Remélem lesz beszélgetés velük a szilárdtestes akkumulátorokról is!

@raytry69

Жыл бұрын

Csak nem Kovács András vagy Finnországból? :)

Japánok nagyon előre járnak. Ők már vörös hydrogént állítanak elő. Ez egy újfajta atomerőmű ami nem gőzt fejleszt, hanem nagyon olcsó hidrogént és ha leáll a hűtése sem robban fel.

Nagyszerű anyag! Szemléletformáló, közérthető, az animációk didaktikusak. Gratulálók a készítőknek és a kutatóknak is!

Én a legnagyobb jelentőségét a zöld energia energia tárolásában látom. A leharcolt lítiumos akksikban történő energia tárolás elég hervasztó ötlet volt, ez viszont már olyan lépték, ami valós megoldás lehet.

Képzeljük el azt a rengeteg energiát, ami leszabályzásra kerül nyáron, akár itthon vagy más országokba, ha ez mind vízbontásra menne el :)

H2 ! Végre! Még még, még több infót !!! Andás köszi az infót! Köszi, hogy foglalkozol ezzel a (kissé mellözött) témával is. Örülnénk itt páran, ha tudnál még a késöbiekben is foglalkozni vele.

Végre rájött kedves András, hogy lebontani a lítium ércet tartalmazó hegységet, és abból sósavval kioldani a lítiumot, az nem környezetbarát megoldás, hanem zsákutca!

@Handras

Жыл бұрын

Tévedsz.

Tetszett az adás, Köszönöm szépen!

nagyon élveztem a vidit! legnehezebb a húlyebiztos otthoni hidrogen termelő cuccok előállitása lesz! és még száz egyéb dolog IS....

Ha az épületek, gazdaság és ipar energiaellátása megoldható lenne ilyen zöld módon, már akkor nagyot nyernénk, nem beszélve a közlekedésről, szállításról. Lelkesítő videó volt, reménykedünk.

Tök sokat tudtam meg most erről a témáról, köszi szépen! :D

nagyon érdekes téma, nyugodtan lehet rendszerezni.

A tudományos része a dolgoknak engem is és másokat is nagyon érdekel, köszönjük a videót lehetne egy ilyen video sorozat :)

Köszi András, ez ismét szuper tartalom volt ;)

Végre kimásztál az akkumulátorból és elkezdted bemutatni a "konkurens" meghajtási fejlesztéseket. Ez nagyon tetszett, gratulálok András! Csak így toább.

@Handras

Жыл бұрын

Az ugye megvan, hogy 2-3 éve is csináltam videót a hidrogénről?:)

@kanadabandapodcast

Жыл бұрын

Milyen kár, hogy a FCEV nem konkurenciája semminek. Eddig sem volt az, ezután se lesz az.

Жыл бұрын

@@Handras Persze. Csak az nagyon régen volt már a technológia meg fejlődik.

A világ No.1 hidrogén töltőállomásokat fejlesztő csapatának vagyok tagja és jelentleg a kereslet óriási. Németország, Svájc és Hollandia rendelkezik elfogadható infrastruktúrával jelenleg csak. 2035-re már jelentős kiépítettség várható mindenhol 😌 Bármi kérdésre szívesen válaszolok

@istvanhajdu4851

2 ай бұрын

Szia Hol lehet hidrogén meghajtású autót vásárolni ? Esetleg címet is .

Én mindig is mondtam, hogy a hidrogén is a jövő része lesz. Nagyon jó műsor. Nagyon élvezhető. Egy nagy forradalom előtt állunk az energia szektorban!!! Régen, amikor bejött az autó akkor se tudták elképzelni, hogy a lovat leváltsa. Ugyanez a helyzet most is....Erre kéne költeni, nem a háborúra!!!!

@kanadabandapodcast

Жыл бұрын

Eddig is használt az ipar hidrogént, nem is keveset. A közlekedésnek eddig sem volt része, ezután sem lesz.

Sokkal jobb lett. Köszönjük.

Gratulálok, ez egy nagyon érdekes téma volt, és köszönet Tompos Andrásnak is. Bár amiket elmondott, érdeklődő műszaki emberként magam is tudtam, de megnyugtató, hogy a valódi, ezzel foglalkozó szakértő is nagyon hasonlóan gondolkodik a hidrogén jövőjéről mint én, és ezzel megerősített, hogy nem azoknak lesz igaza, akik szerint az akkus autó zsákutca mert csakahidrogén a jó. És vicces hogy rendszeresen megkapom hogy hidrogén utáló vagyok, pedig nem is, csak műszaki és gazdasági realitások talaján maradva simán racionális vagyok, ezek szerint. És ha esetleg olvassa, a rezsi démon kapcsán felmerült bennem és érdekelne hogy mennyire látja reálisnak egy háztáji hidrogénes energia tárolót, a közeljövőben, ami a szezonális tárolást tudná megoldani megfizethető áron? Itt ilyen 1-4MWh tárolásra gondolok.

@hidrogentechnologiaiplatfo9165

Жыл бұрын

A nagymennyiségű föld feletti szezonális tartályos tárolás még fejlesztendő: alaposan le kell törni az árakat. Jelenleg 200 euró/kg hidrogén. A kérdésében említett 4000 kWh (33 kWh/kg) kb. 120 kg H2 tárolását teszi szükségessé, ami kb. 50 mFt-ba kerülne. A föld alatti tárolás árai jobbak: 10 euró/kg. Magyarországon az Akvamarin projekt (az MFGT kardoskúti telephelyén) a hidrogén földalatti tárolását készíti elő. Mindazonáltal az családi házaknak/energiaközösségeknek meg kell teremteni a lehetőséget a saját, föld felletti szezonális tárolási lehetőségnek. Elképzelhetőnek tartom a hidrogénből előállítható szintetikus formák térnyerését, amelyek szállítása és nagymennyiségű tárolása már megoldott (pl. metán, metanol, ammónia). Ide tartozik a Liquid Organic Hydrogen Carriers (LOHC) technológia is. Itt például a toluol hidrogénnel telítve metil ciklohexánná alakul, ami könnyen le tudja adni a hidrogént és visszalakul toluollá. Mindenestre minden átalakítási lépés további hatásfokveszteséggel jár a teljes energiaátalakítási folyamatban. A hatásfokveszteségeket kompenzálja az energiabiztoság megteremtése. Még mindig jobb, hogy „van, de drága” a „nincshez” képest.

@lacikeri3102

Жыл бұрын

@@hidrogentechnologiaiplatfo9165 Köszönöm a nagyon részletes választ! Egyetértek. Az én szintemen is, amikor a téli termelésre méretezett napelemeim nyáron jelentős többletet termelnek, másodlagos dolog a hatékonyság, hiszen az alternatíva az lenne, hogy elveszik az az energia.

Érdekes és informatív műsor volt! Hallgattam volna még! Legközelebb jobban fejtsétek ki!

@LelkesTamas

Жыл бұрын

Az veszélyes lehet. Milyen ez a megoldás röviden: jó! És bővebben kifejtve: nem jó.

Király videó volt, én elnézegettem volna még legalább 19 perccel tovább, szeretném kérni Bandi hogy legyen több 30 perces videó :) tudom h van és volt, de jobb lenne felfelé tolni a percek számát szerintem, van még annyi soksok anyagodban amit kicsit jobban kifejtve vagy úgy vágva összejönne a 30p. Köszi a videót :)

Kedves András, tetszenek a videói, sok érdekességet oszt meg velünk, amiért hálás vagyok. Kis svédcsavar: megtisztelőbb lenne ha a szakértőket is hagyná bőségesen kibontakozni:)

Fegyver fejlesztések és gyártások helyet a szuper elit gazdagoknak ezt kellene támogatni

Kosziii! Meg tobb ilyet!💯

Ez a rész szuper volt👍

Ez mind jól hangzik András, de ha jól emlékszem, korábban ezt teljesen ellenezted mondván, hogy egyszerűbb az áramot felhasználni.

@Corvin_

Жыл бұрын

Még végig sem tudtad nézni a videót.

@horvatharnold9995

Жыл бұрын

@@Corvin_ hat igen, en se ertem, 10 perce jelent meg a szinte 20 perces video 4 perc kommentelt emberunk. O lehet gyorsan nez :-?? Vagy patreon.

@Handras

Жыл бұрын

Ha esetleg megnéznéd a videót kommentelés előtt, az sokat segíthetne. :)

@lacikeri3102

Жыл бұрын

Ez továbbra is így van, de amikor felesleges áram van amit nincs mibe beletölteni, abból lehet hidrogént gyártani, és ez várhatóan a szezonális napelem kapacitás túlméretezés miatt, hatalmas nagy energia felesleget fog jelenteni, így érdemes erre építeni (ahogy a kutató is elmondta) párhuzamosan a lítium akkus technológiával használva. Meg ha jól emlékszem Handrás a személyautókban való használatról beszélt abban a videójában.

Ezt majd a gazdagék eldöntik mikor kezdik támogatni. Ha elkezdik működni fog a dolog. Ilyen egyszerű legalábbis az anyagi része. Ugyanez volt az akkus autó is. Mikor elkezdték a technológiába betolni a lóvét, szép lassan de biztosan felpörgött.

@hammerjoe1975

Жыл бұрын

És brutális haszonnal dolgozik!

Kicsit azt éreztem, hogy a csávó nem tudja végigmondani a gondolatait folyton belevágtál a szavába, illetve úgy tetted fel a kérdést, hogy már félig meg volt válaszolva.

Anno én is megjegyeztem, hogy ez kellene lennie a jövőnek, akkor eléggé lehurrogtál. De hát a szélkakas úgy néz ki mindig az érdekek felé fordul. :)

@Handras

Жыл бұрын

Milyen érdek? Semmiféle érdekem nem fűződik a hidrogénhez. Ebben a videóban is azt mondtam, hogy személyautóba nem jó a hidrogén.

Még több ilyen videót, ez szuper volt! :)

@Handras

Жыл бұрын

Tervezek még hasonlókat. :)

@gezad21

Жыл бұрын

@@Handras Csatlakozom, érdekelne a hidrogén technológia a jövőben ,meg a többi alternatíva is. Például a hidrogén technológiánál az a nagy kérdés számomra, hogy elektronizáló telepek mekkora méretben kezdenek gazdaságossá válni... Mert azért az nem vicces, hogy lesz megint egy nagy központ, aztán aki azt birtokolja ő diktál... Ha egy kis város vehet magának elektronizál telepet, az már elég jó lenne...

meg 200 ev es tokeletes lesz :-) a video kivalo , mint mindig

Ez a videó most jobban tetszett mint az átlag.

A hidrogén szerintem tévút az autóban... sokkal-sokkal robbanásveszélyesebb, mint a benzin... És soha nem fogod tudni otthon megtermelni. Viszont mivel otthon nem fogod tudni előállítani, ezért adót lehet kivetni rá!

@robertnagy2456

Жыл бұрын

Minden tévút az autóban, nincs jó megoldás. Mindennek megvan az előnye meg a hátránya is. A végén meg a Föld elnéptelenedik, ez garantált.

Köszi szépen, urak!

jó volt, köszi.

Már ott vagyunk csak mesterségesen van visszafogva. De örülök, hogy végre efféle mozdultak több évvel ezelőtt én már említettem neked.

@Handras

Жыл бұрын

Pont ott tartunk ahol több éve is tartottunk. :)

Jó videó!

2002-ben a Gépészmérnök képzés elején volt egy körkérdés alternatív hajtásokkal kapcsolatban. Ki, miben látja a jövőt. Én a Hidrogént mondtam mire a tanár jó, hogy nem lehülyézett. Mondván nem lehet tárolni, nem lehet optimálisan felhasználni és drága előállítani. Pedig már akkor autóba integrált technológia volt. Kb 10 éve olvastam egy tanulmányt arról, hogy a német piacon csak helyben, megújuló energiával előállított hidrogént forgalmazhatnak a kutak. Idén már azt olvastam, hogy a Bosch átállítja az üzemeit saját tervezésű hidrogén cellás energia felhasználásra. Én teljesen egyetértek abban, hogy ezek a különböző energia hordozók egymást kiegészítve fognak működni.

@Handras

Жыл бұрын

azota eltelt 20 ev. milyen autokat latsz az utakon? a tanarodnak egyelore igaza volt… :)

@jozsefvarga4881

Жыл бұрын

@@Handras Ebben van igazság, de én a technológiára gondoltam és nem a gazdasági oldalra. Ő amúgy a Hybrid hajtást szerette volna hallani a hallgatóktól. (Nem kicsit volt szponzorálva a Toyota által) Az én szememben a Hybrid akkor sem volt már előremutató, a PHEV kicsit javított a megítélésen (én is ilyennel járok és töltöm is folyamatosan), de ettől még tény, hogy a technológia régóta adott volt. Akkumulátorok rengeteget fejlődtek, de továbbra is városi használatra és minél kisebb, könnyebb formában lenne igazán zöld. Mivel szakmában is dolgozom (jármű háttéripar, diagnosztika) elég gyakran esik szó különböző hajtási rendszerek összehasonlításáról. Nem egy olyan tanulmányt láttam ahol pl elektromos autók CH lábnyomát kb az első tollvonástól kezdve számolgatták és hasonlították össze a benzines modell gyártó által kiadott kibocsájtásával. Nem akarok elkalandozni, hogy egy belsőégésű motor és váltó hány alkatrészből áll amit a világ minden pontján gyártanak, majd szállítanak, vagy a folyamatos kenőanyag igény....és akkor még a kőolaj járulékos terheléséről nem is beszéltünk). A lényeg, hogy szerintem nagyon jó amit csinálsz és fontos mindig megvizsgálni több oldalt. Pl tudom, hogy soha nem hittél annyira a Hidrogénbe leginkább a veszteségek miatt, de ha ezeket a veszteségeket valamilyen megújuló energia forrás fedezi akkor szinte mindegy is!? Viszont kapunk egy olyan energia hordozót ami nagyon gyorsan "tankolható" éjjel/nappal a rendelkezésre áll, tárolható.

Ez egy NAGYON jó rész volt!!!

Miért nem fér bele az adásba ? Én nézném tovább is...

Na végre erről is esik szó pozitív vonatkozásban.

Hagyni kellett volna picit többet beszélni a szakértőt, ha már egyszer felkerested. Kicsit a Pap Tibire emlékeztet a Novoth Tibinél. No offense :)

Köszönjük!

@Handras

Жыл бұрын

Köszönöm! :)

A hetvenes években láttam egyik "Delta" című műsorban egy Ausztráliában élő magyar feltalálót aki karburátor helyett vízbontó készüléket tervezett az autójába. Desztillált vizet tankolt. Akkor bemutatták, aztán soha többet nem hallottam róla.

@norbertnorbert5156

Жыл бұрын

Eltűnt mint Rudolf Diesel

Hogy a témához is hozzaszoljak, a hidrogénnak főleg az iparban látom az értelmét (pl acelgyartas), a közlekedésben a repülőgépeknel és hajozasban (talán), minden mást meg fog enni az aksi. Pl a szakértő sorolta hogy miért nem terjedt el a hydrogeny egyik okként felhozta a töltő infrastruktúra hianyat, de az kimaradt, hogy ennek jo oka van, mert többszöröse a elektromos töltőállomás kialakítású költségének. Néhányan említik még a hosszútávú energiatarolast mint igényt, de ez is kérdéses. Fűtésre a hidrogén energiapazarlo és túl drága...

@lacikeri3102

Жыл бұрын

Nagyrészt egyetértek. Viszont azt lenne érdemes kideríteni hogy csupán a műtrágya gyártáshoz szükséges ammónia előállításához menyi hidrogént használnak a világon, és ez hogy viszonyul a tervezett zöld hidrogén kapacitásokhoz. Lehet nem is kéne mással foglalkozni még egy darabig, elég lenne ezt kielégíteni a megújulók túltermelésével.

Ha többet beszélne a kérdezett, vagy mondjuk "szakértőnek", akkor talán élvezetesebb is volna... Nem értem miért kell megkérdezni valamit amire utána én adom a választ amivel azt érzékeltetem a nézőkkel, hogy én ezt mennyire tudom, és mennyire képben vagyok... Vagy magyarázd el te egyénileg, vagy ha már szakértővel csinálsz ilyen videót, akkor ne szólj bele amikor ő beszél... Nem egyszer kért elnézést a kérdezett.... Idegesítő.

@Handras

Жыл бұрын

akkor ne nézd

@tocoka191

Жыл бұрын

@@Handras stílusod nem változott... próbáltam építő jellegű kritikát megfogalmazni mert a hozzászólásokat olvasva más is szóvá tette ezt... De igazad van, nem fogom nézni.

@Handras

Жыл бұрын

Ha bármi apró fogalmad lenne, hogy mennyire nehéz felvenni egy videót úgy, hogy ne csússz ki az időből, de közben pörgős legyen, érdekes legyen, ne hagyj ki semmi lényegeset, akkor nem cseszegetnél ezzel. Teljesen felesleges kioktatnod a saját csatornámon, hogy hogyan készítsek videót. PS: egyetlen nap alatt 70 000 megtekintés, alig van dislike. Van épp elég visszajelzésem a beszólogatásod nélkül is.

Sajnos a hidrogénnek rengeteg baja van, ami miatt nem nagyon fog elterjedni. Nem sorolom fel az összeset, csak párat a legfontosabbakból. 1. A hidrogén energiasűrűsége nagy, ha a tömegéhez viszonyítjuk, viszont kicsi, ha a térfogatához. Még extrém nyomáson vagy extrém alacsony hőmérsékelten is. Emiatt a hidrogénes autók hatótávja valójában nem nagyobb a tisztán elektromosakénál. Nagyobb járműveknél ez kevésbbé probléma. 2. Az előző pont miatt, és mert a hidrogén molekula nagyon kicsi, nagyon nehéz és veszélyes a tárolása és kezelése. Még a rakétáknál is ritkán használják, hiába a legjobb üzemanyag. Az SLS-nél is lehet látni, hogy mennyit szenvednek vele. 3. A költség is fontos. Az átalakítási veszteségek miatt a hidrogén mindíg sokkal drágább lesz a villanynál, így eleve csak akkor jöhet számításba, ha akkumulátorral nem lehetséges megoldani az adott problémát. 4. Volt szó az infrastruktúra hiányáról, de legalább ennyire fontos az is, hogy az aksi fejlesztésre és gyártásra nagyságrendekkel több pénzt költenek, így a technológia már meglevő nagy előnye csak tovább nő. Ráadásul ez nem állami pénz, hanem magán, ami jellemzően ezerszer jobb hatásfokkal szokott hasznosulni. Már vannak elektromos kamionok, hajók, és repülők is. A Tesla kamiont elvileg egy hónapon belül lekezdik szállítani, úgyhogy ez megoldott problémának tekinthető. Mivel sok éve tesztelik, a megadot 800km hatótáv legalábbis nem lehet túl messze a valóságtól, és annyi bőven elég. A repülésben nem tudom mennyire jó ötlet hidrogént használni, tekintve hogy milyen robbanékony. Már a kerozin is nagyon veszélyes, és a hidrogén sokkal rosszabb. A hajóknál lenne esélye, ha pár éven belül elkezdenének átállni. Utána túl késő lesz, mert az aksi technológia és a gyártókapacitás el fogja érni azt a szintet, amikor már az óriás konténerszállítók is mehetnek aksiról. Jelenleg olyan iszonyatos akkumulátor gyártókapacitás épül, ami alapvetően átírja a korábbi számításokat. Csak a Debreceni CATL gyár 100GWh kapacitású lesz, ami több, mint az egész világ termelése volt alig pár éve. És még csak most kezd igazán beindulni a móka. A hálózati energiatárolással kapcsolatban pedig érdemes megnézni Tony Seeba előadásait. Ők azt számolták ki, hogy nem kell több hónapnyi energiát tárolni, 1-2 hét elég. A trükk az, hogy a nap- és szélenergia kapacitást többszörösen túl kell méretezni, így télen is akkor is elég áramot termelnek, ha a körülmények nem optimálisak. És az így létrehozott rendszer még mindíg olcsóbb minden más erőműnél. Plusz az idő nagy részében rengeteg felesleges áramot termel, amit rengeteg módon lehet hasznosítani. Sőt, kicsit több pénzt befektetve drasztikusan növelhető a termelés, így rettenetes mennyiségű rendkívül olcsó energia állítható elő. Azt érdemes tudni az illetőről, hogy a korábbi hasonló jóslatai rendre pontosan beváltak, így érdemes komolyan venni amit mond. Például 10 évvel ezelőtt megmondta, hogy ma mennyibe fog kerülni egy elektromos autó. És mégegy utolsó gondolat. Energiát importálni nagy mennyiségben nem jó. Bármilyen formában is történjen az. Már láttuk ezt az olajjal gyakorlatilag amióta autót használunk, és az utóbbi években láttuk a földgázzal is. Egyedül az atomenergia kivétel, mert ahhoz simán lehet évtizedekre elegendő üzemanyagot tárolni. Persze ha magát az erőművet importáljuk, és külföldi hitelből fizetjük, az egy egészen más történet.

Jó lett a videó. A hidrogén még egy területen lehet nagyon meghatározó ez pedig a vasúti közlekedés. Olyan helyeken ahol nagy távolság van és rossz vagy nehezen kiépíthető az infrastruktúra(Amerika, Kanada, Kína, Oroszország stb) és most dízel mozdonyokat használnak. Ott is jó megoldás lehet. Az Alstom és a Stadler is csinált már ilyesmi vonatokat.

@LelkesTamas

Жыл бұрын

A típusok neve pénz nem számít ha más fizeti.

@strobi0001

Жыл бұрын

A felsővezeték kihúzása annyira bonyolult! A komplexitása hozzá sem mérhető egy hidrogénüzemű vonatszerelvényhez, még akkor sem, ha hozzávesszük a hidrogén előállító és töltőpontokat. A hidrogénnel 2 baj van. Nagyon drága az üzemanyagcella, és az előállított villamosenergia 60%-a veszteség. Ezt a technológiát ott kéne használni, ahol tényleg szükség van rá. Felsoroltál olyan országokat, ahol (Kanada kivételével) az energia szürke, vagy fekete módon állítódik elő, tehát se időjárásfüggő erőmüvek nincsenek ott, se (időszakos) fölösleges energia, amit hidrogénné kéne alakítani

A lítium valószínűleg hamar el fog fogyni.Szóval lehet kevésbé gazdaságos hidrogénnel közlkedni,könnyen lehet hogy idővel nem is nagyon lesz más választás.

@gyurci80

Жыл бұрын

végig néztem a videót, régóta olvasom ezt a témát (de nem vagyok szakértő), régen az volt a tüzelő anyag cellával, hogy hidegben az se olyan jó, meg a katalizátorhoz platina kell, bent is a videóban, az is véges.

Handrás az Alstrom 3 éve gyárt hidrogénvonatot (iLint) Ausztriában az öBB már üzemeltet ilyeneket. A nem villamosított vonalakra használják a hidrogénvonatot.

Most még az elején...van elég vizünk és lesz elég? Ez még akkor is kérdés ha hidrogén alkalmazásakor víz keletkezik. Érthető ott ahol nem alkalmazható más technológia., akkor használjunk hidrogént. Mennyi szél és nap energia hasznosítható? Egy jól felépített földrészeket és országokat összekötő hálózattal, szélből háromszor több, napenergiából szinte felbecsülhetetlen mennyiségű energiánk lenne mint amit feltudunk használni. Nagyon jók a videóid. Mint zöld forradalmárnak Musk-al kellene szövetkezned.! Üdv.!

Kösz a videót.

Szia András! Az lenne a kérdésem, hogy a Hajsza a serlegért című videódnak amit Andival és Andrissal forgattatok annak várható e folytatása és ha igen mikor ?

Andras Horvath, köszönöm, hogy vagy nekünk! 🥰

Ne igyál vizet mert abban a halak szekszelnek! Aztán ha bajod lesz nem tudsz kihez fordulni! ;-)

Hehe, amikor a támogatókat elmondtad, a csávó elismerően bólintott: "Azt oszt' igen." :)

@Handras

Жыл бұрын

:)

Kösz a videót

Üzemanyagcellás-lítium akkus plug-in hibrid autó kellene. A mindennapi használatra elegendő akkut lehet otthon tölteni, akár napelemről is, a hosszabb utakra meg ott lennének az autópályák mellett a hidrogén kutak, ahol pár perc alatt tele lehet tankolni.

@zoltannagy8677

Жыл бұрын

Nem kell olyan sok kút, mert rövid ideig kell tölteni és 1000-1500 km hatótáv elérése nem ördögtől való.

@Handras

Жыл бұрын

Koncepcióban van ilyen, videóm is van róla. Scenic vision

Kedves András! Valóban, a végterméket igen!! Ahogy a címben írja, legyen óvatos 🤣🤣🤣

Mostanában olvastam, hogy a Hyundai szériában gyárt egy hidrogén üzemanyag cellás autót (és Ausztrália lesz az elsődleges piac, ha jól emlékszem). Erról mi a vélemény?

100 év alatt egy kicsivel. A benzinesről kb. ennyi ideig húzták a profitot. Most az elektróról húzzák 100 évig aztán jöhet a hidrogén.

Na igen ez a technologia sem itt tartana, ha amikor elkezdték a 70-es években az üzemanyag cellákat nagy erőkkel fejleszteni, nem derül ki, hogy alábecsülték a földünk fosszilis készleteit, mire akik befektettek a Shell és pár társuk, kivonták a pénzt ebből, mert minek is ebbe ölni a milliárdokat talán.

Köszönöm a videót, egy pár kérdésem lenne, laikus vagyok... A hidrogén cellában, mi csinálja, okozza a hidrogén atomról/atomokról az elektron eltávolítását, hogy "hidrogén proton", hidrogén ion keletkezzen? Mert ugye ehhez is kell energia, ionizációs energia... A videóban tulajdonképpen azt láttuk, hogy "hidrogén protonok" keletkeznek a hidrogénatomokról eltávolított elektronok következtében és a hidrogénprotonok "áramlása" a ventillátor fogyasztón keresztül eredményezi a ventillátor forgását? Tehát keletkeznek pozitív töltéssel rendelkező "hidrogén protonok" és negatív töltéssel rendelkező elektronok? Köszönöm a választ előre is..

Még mindig nem tudott senki arra válaszolni, hogy egy kis/ alsóközép kategóriás autóba hogyan akarnak 3 db, összesen 120-140 literes hengeres tartályt elhelyezni úgy, hogy legyen használható csomagtér és beltér.

Hidrogén cella mint a T 800 -asban 😎

Tavaly el kellett volna jönnöd a Toyota Mirai bemutatójára. Linde töltőállomás bemutató, autó teszt és minden is volt. Egyértelmű hogy hosszú távon ez lesz a jövő üzemanyaga, csak győzzük kivárni..... Érdekes videó volt köszi!

@Handras

Жыл бұрын

Meg voltam hívva, de egy másik autót forgattam aznap.

@petertakacs3402

Жыл бұрын

Te csatornádon van róla fent videó?

@Autosnavi

Жыл бұрын

@@petertakacs3402 igen

@kanadabandapodcast

Жыл бұрын

A bemutató, aminek kb. semmi értelme sem volt. A hidrogén a jövő üzemanyaga marad ... örökre! Nem kell várni, soha sem fog eljönni.

@LuighiOne

Жыл бұрын

Mennyi is a Mirai ára? Maradt még kérdés? =:-O

Jó lett a videó, simán jöhetett volna a 2 óra vágatlanul 😁 Egy kérdés: a gázhálózathoz mennyire keverhető? Tudja valaki?

@LuighiOne

Жыл бұрын

Semennyire

@stefanpista8823

Жыл бұрын

hát annyira, hogy náluk Szlovakiaba tesztelik is egy 300 hazat egybefoglalo faluba. 3 majd 5 szazalekot kevernek. Eredményrol meg nem tudok.

Hello szia

Na ezért nem szabad leírni a különböző technológiákat. Jön egy másik szemlélet, módszer, és lehet kukázni az addigi okfejtéseket, hogy miért nem jó....😉

Szia Handrás! E videó után már érezhető, hogy változik a véleményed a hidrogén meghajtásról. Az lehet, hogy nem olyan hatékony mint az "klasszikus" elektromos meghajtás de az emberiség nem arról híres, hogy a legértelmesebb megoldásokat választja. Lásd az első automobilok is elekrtomos meghajtásúak voltak és mégis több mint 100 éven keresztül kőolajat használtunk. Az lesz a jövő amely irányába lobbiznak majd. Azt mondjátok hogy nincs elég hidrogén töltőállomás! Majd lesz! 15-20 éve mennyi elektromos töltőállomás volt? Az is elterjedt, bár az sem olyan tempóban terjed ahogy kellene. Talán nem 100%-ig ez lenne a jövő??? És az aku technológia még mindíg drága és nem is lesz olcsóbb mint ahogy több videóban mondtad, hogy majd évek múltán olcsóbb és olcsóbb lesz. A szintetikus üzemanyagról még szó sem esett!

@bekojozsef9744

Жыл бұрын

Én sem ismerem a szintetikus üzemanyagokat szívesen hallgatnék róla előadásokat HAndrás stílusban :D 2035 után is ugye engedélyezve lettek, de pontosan melyek?

@strobi0001

Жыл бұрын

A videó a hidrogén előállításáról és felhasználásáról szólt.A hidrogénhajtású autók csak egy szelete a hidrogén felhasználásának. A kutató is említette, hogy nem feltétlen ez a jövő. Hidrogén további felhasználási területei melyek részben szerepeltek a videóban is: hosszútávú energiatárolás, hosszútávú energiaszállítás(értsd tengerentúli), ipari fogyasztók direkt ellátása hidrogénnel.

@Handras

Жыл бұрын

Szerintem a szintetikus üzemanyaggal is rengeteg a probléma. Drága, nagy mennyiségben előállítani co2 semlegesen kb esélytelen.

András, szuper videóvolt. Lehetne, majd csinálni videót a geotermikus energiáról is, mivel lényegében, mint Izland geotermikus világhatalom vagyunk de természetesen áldott jó kormányunk nem használja ki ezt a lehetőséget a zöldülésre. Hiszen akkora a geotermikus gradiens Magyarországon, hogy a fűtést és az áram előállítást is lehetne fedezni róla. Neked erről mi a véleményed?

@Bonewerkz

Жыл бұрын

A geotermia a Paks jelenlegi teljesitmenyevel megtamogatva a zsinoraramot siman megtermelhetne az orszagnak. Raadasul ugyanugy szabalyozhato,mint jelenleg a gazeromuvek. Ezt kiegeszitve nap es szelenergiaval (amiben szinten jol allunk) energiaexportorok lehetnenk.

@Handras

Жыл бұрын

Tévedés. Gazdaságosan geotermikus energiával, kb 2 százalék szükségletet tudnánk megtermelni.

@Bonewerkz

Жыл бұрын

@@Handras akkor atomeromuveket kell epiteni. De ennek ellenere nem szabad kinyorni a megujulokat,se a napot, se a szelet. Azonkivul szerintem vannak gaztartalekok az orszagban is...

@totya979

Жыл бұрын

@@ciba20 Győrben is van. Az Audi is használja(ha jól tudom).

@LuighiOne

Жыл бұрын

@@Handras Japersze! Azért használja az Audi

Meg lehet inni a végterméket, de utána tessék enni hozzá egy kis sót :D DesztVíz nem túl egészséges önmagában:)

A diplomamunkámat az LNG terminálból és hajtóanyagból írtam. A tengerjáró hajók és tehergépjárművek hajtóanyaga valószínű inkább ez lesz a jövőben. A japánok már a '90-es évek második felétől folyamatosan fejlesztették a hidrogén hajtást, nem véletlen, hogy késztermékük van a piacon Toyota Mirai néven.

Mint villamosmérnök nem igazán értem, hogy mi akadályozza a hidrogén gyors és széleskörű elterjedését. Nemcsak sűrített formában lehet szállítani, hanem gáz formájában is: a meglévő földgázvezetékek minimális módosításokkal alkalmasak a hidrogén szállítására, mi több, még egy fürdőszobai gázbojler is átalakítható gázüzeműre. A hatásfok(ok)ról természetesen lehet beszélni, de fölösleges: a nap mindig süt valahol, a szél pedig fúj, teljesen ingyen, csak úgy, magától. A sivatagok területének csak egy minimális töredékét kellene áram-, jelen esetben hidrogéntermelésre használni, és az emberiség energiaszükséglete gyakorlatilag örökre megoldódna. Ehelyett...csillagászati összegeket nyomnak a fosszilis energiahordozók kitermelésébe, újabb lelőhelyek felkutatásába, és újabb, értelmetlenül drága atomerőművekbe.

@Handras

Жыл бұрын

Az infrastruktura borzalmasan sokba kerül kiépíteni.

Abszolút hiánypótló videó. A főokosok is megnézhetnék!

szelintem a hidrogént az autókhoz kéne elhasználni a szél nap és megújuló megmaradna a hálózati betermelésre

Szia András, dr. Kun Róbert a munkatársa Tompos Andrásnak? Szilárdtestes akkumulátorokról is kérnék majd hasonló videót :)

Hát egyre kérdésesebbé válik lesz-e létjoga a veszteségeit nézve a H hajtásnak. Most kb 5 perce olvastam el a GMG Al-ion akku jelentését 2022.06.21. publikálás és ott 290-310Wh/kg 5min 100% feltöltéssel, itt tartanak most és idén megkezdték a tasak akkuk egyelőre még kistételes gyártását. Ha minden igaz övék lesz v már az övék a technologia globális licensze is és ez még nem a plafon ennél a kémiánál, arról nem is beszélve, hogy nélkülözi a Li-ion akkuk sarkalatos problémáit, mint a hőfok érzékenység és a tűzveszély. Csak mint érdekesség dobtam be, de mindenképp elgondolkoztató, számomra legalábbis. Persze a fizikát kihagyni nem lehet, mert kell hozzá nagyon nagy teljesítményű töltő is, ami nem 1xű technikailag, de lesznek erre gondolom felhasználó barát megoldások , trükkök. Az ipari és otthoni zöld energia tárolására, az éjjel olvasott anyag a Polyjoule féle plasztik akku lehet talán egy megoldás, ami már jelenleg is kézzel fogható itt ott, hiszen nem is régen leszállították az első kisebb tételt egy megrendelőjüknek, aki gondolom a valós teszt üzemelésben is részt vesz, mint kb egy beta teszt szoftverek esetén. Lehet a Hidrogénes fejlesztéssel kapaszkodni, persze találnak majd helyet neki, mert van is, csak sietni kell, mert kiszorítják a gyorsabb megoldások talán a hétköznapokból.

Szerintem a napelem túltermelés el tárolására jól lenne télire

Udv, elektrolizissel tudsz hydrogent eloallitani otthon, ez nem hiszem hogy gond, de hogy a kocsidba tarold 700 bar nyomasra kellene osszesuriteni, ez a problamasabb szerintem.

A JÖVŐBEN kozmikus energia lesz, ami még a világürben is elérhető, és nem kell akkumulátor.🥰

Van még a Japánoknak most valami Red hidrogénjük is. :)

Épp ma néztem utána: a tárolt hidrogén tömegének 15x-öse (700bar) - 50x-ese (60bar) a tartály tömege. Ezt jó lenne mindig említeni, amikor a hidrogén energiasűrűségét dicsőítik.

@Handras

Жыл бұрын

5 kg hidrogén = 75 kg, ugyanennyi hatótáv most aksiban 500 kg.

Otthoni napelemes rendszerbe lenne jó,estére ott a súly se annyira számítana.

Üdv! Nem követtem ezt a videó sorozatot, most bukkantam rá, ezért nem tudom, hogy volt-e szó a Stirling motorról. A Wikipédia nagyon megdicséri: " hatásfoka megközelítheti annak az ideális Carnot-körfolyamatnak a hatásfokát". Önök mit gondolnak róla?

Lesz több rész a hidrogénről?

@Handras Jól értem hogy a víz hidrogénné bontása több/ugyanannyi energiába kerül mint amennyit aztán kitudunk belőle nyerni? Azaz, lenyegében ezért működik a hirdogen energiatárolóként?

@palkiss6746

Жыл бұрын

Több energiába (magától értetődő). Hődisszipáció is van.

És mi van az újonnan kifejlesztett nátriumos akkukkal?

Kimaradt a PINK hidrogén. Nézz utána András, a japók eléggé rákanyarodtak!

Jó a téma, jó a videó, köszi! Nekem van egy olyan emlékem hogy a tartály, illetve a szelepek, csatlakozások szivárgása is probléma. Mármint az hogy beletöltesz x liter hidrogént, áll az autó 2-3 napig (esetenként tovább) és a hidrogén egy része elszivárog, akkora nyomás kell a tartályokba hogy azon a nyomáson már nem lehet megakadályozni a szivárgást. Ezzel mi a helyzet, mennyi ez a veszteség, van-e ilyen egyáltalán, illetve hol tart a technika?!

@Handras

Жыл бұрын

Ez urban legend, mondtuk is a videóban.

@milannedelykov7603

Жыл бұрын

@@Handras Sajnos nem legenda, persze nem napok alatt diffundál, de diffundál. És nem a nyomás miatt, hanem mert a hidrogén molekula a legkisebb, így előbb-utóbb bármilyen anyagon átmegy. A videóban ezt nem nagyon domborították ki, de az üzemanyagcellának nagy tisztaságú hidrogén kell, tehát amit bele lehet keverni a metángáz mellé a gázhálózatba, az nem alkalmas a tüzelőanyagcella meghajtására. Aztán ott a platina. A villanyautóknál mindenki aggódik a ritkaföldfémek, a kobalt, stb. miatt. Az üzemanyagcellába platina kell, ami szintén nem terem minden sarkon. Aztán az üzemanyagcella nitrogénoxidot is termel, ha kismértékben is, tehát annak a semlegesítésére itt is az AdBlue-hoz hasonló karbamidos katalizátorra lesz szükség. Szóval annyira nem egyszerű, mint ahogy azt sokan elképzelik.

@gyorgyreisch440

Жыл бұрын

Én azt hallottam hogy egy NASA mérnök mondta egyszer: az nem kérdés hogy egy szelep szivárog-e, csak az a kérdés mennyire?! Akkortájt ez is problémát jelentett a hidrogénnel hajtott autókban. Nyilván lehet olyan szelepet, mi egymást csinálni amiben ez elenyésző mértékű, elhanyaholható, remélhetőleg nem túl drágán....

@Handras

Жыл бұрын

Diffundál, de olyan kis mennyiségben, hogy szóra sem érdemes.

@lacikeri3102

Жыл бұрын

@@Handras A tartály falán keresztüli diffúziót tudják megakadályozni egy spéci bevonattal, de ahogy a Görgy is írta a cső csatlakozásoknál van mindig rés. Normál méretű atomoknál ez nem gond, de a hidrogén ott képes szökni. Hidrogénnel foglalkozó ismerős mondta hogy ez a legnagyobb problémájuk, hogy ezt szinten tartsák. Laborban azért más. Ott simán lehet olyan technológiákat alkalmazni amit pl. egy autóban célszerűtlen vagy túl drága lenne.

@Handrás a szilárdtesteshez jól tudom, hogy Grafén szükséges?

@lacikeri3102

Жыл бұрын

Nem. Az megint más dolog. A szilárdtest akkunál a szeparátor anyag, ami egyben elektrolitként is funkcionál, a fő műszakik probléma. Kerámiából csinálják, vagy valamilyen polimer gélből. Jelenleg ez a két fejlesztési irány van. A kerámia jó csak sérülékeny és drága. A polimer olcsó de nem hatékony. A grafén mint jó vezető anyag, illetve nagyon nagy felületű atomi szintű struktúra, gyakorlatilag bármilyen akku tulajdonságait képes lenne javítani, de ennek előállítása is problémákba ütközik.

Persze laikusként, a témát csak kissé körbekárva írom ezt: Jelenleg a hidrogén meghajtású jármű és bármilyen hidrogén energia előállítás legnagyobb problémája a hidrogén tárolása és szállítása. Az infrastruktúra nincs kiépítve, a szállítás, tárolás veszélyes. Ha ezekre a problémákra lesz használható megoldás, akkor kezdődhet a lítium akkumulátorok lecserélése.

@miklostoth1449

Жыл бұрын

Nem lesz az akku lecserélve, egymás mellett lesznek más, más fő felhasználási területtel.

Hidrogénhajtást biztos nem a személyautókkal kezdeném, hanem a tömegközlekedésre, ipari célra, és akkor máris nem olyan nagy gond a töltőhálózat hiánya…

@Handras

Жыл бұрын

Ezt mondtuk a videóban.

@pjuhasz1976

Жыл бұрын

@@Handras Ja okés.

Szerintem az ipari áramtermelésben fog elterjedni a hidrogén tömegesen. Öt éven belül. Ahogy a jó Margaret Thatcher is megmondta: "There is no alternative". Érdekelne egy olyan videó, ami arról szól, hogy termőföldekre, vagy kivágott erdők helyére telepített napelempark mennyire zöld és fenntartható. Szerencsére egyre többször merül fel a kérdés. Imádom azokat a képeket, amelyek úgy népszerűsítik a napelemeket, hogy egy dús, zöld mezőn, vagy egy erdei tisztásbon vannak elhelyezve.

@miklostoth1449

Жыл бұрын

Ne akard kivágni az erdőket! Napelempark tetők, gk parkolók fölé. Tavak fölé stb.

@Handras

Жыл бұрын

Termőföldekre nem tesznek napelemeket sehol. Van épp elég terület, ami nem termőföld és használható napelemek telepítésére.