No video

A megújuló energiaforrásokról közérthetően: csodaszer vagy zsákutca?

Janáky Csaba vegyész, elektrokémikus előadása (2022. november 10.)
0:00 | Intro
0:17 | Az előadót bemutatja Perczel András, az MTA Kémiai Tudományok Osztályának elnöke, az est házigazdája
5:02 | Janáky Csaba előadása
37:29 | Kérdések és válaszok
A gyorsan növekvő globális energiaigény és a globális felmelegedéssel kapcsolatos aggodalmak felerősödésével egyre nagyobb figyelem irányul a megújuló energiaforrások kiaknázására. Az új, zöld technológiák elterjedésének azonban gátat szab a megújuló energiaforrások időszakossága (pl. napszakok váltakozása), illetve, hogy a megtermelt villamos energia tárolására egyelőre nincs általánosan kielégítő megoldás. A rövid távon alkalmazható akkumulátoros tároláson túl az időszakosan megtermelt többletenergia kémiai tárolása olyan megoldást kínál, amely az ipari folyamatokba is könnyen integrálható (különböző nagy energiasűrűségű vegyületekben, pl. H2-előállítással). Az előadó bemutatja, milyen lehetőséget kínálnak a megújuló energiaforrások, és milyen kihívásokat jelentenek a szolgáltatók és a felhasználók számára. Végül olyan tudományos-technológiai megoldásokat villant fel, amelyek lehetővé teszik a különböző energetikai-ipari szektorok integrációját és ezáltal a megújuló energiaforrások gyors térnyerését.
Névjegy
Janáky Csaba elektrokémikus, közgazdász, habilitált egyetemi docens. Közel 10 éve dolgozik a Szegedi Tudományegyetemen, ahol sikerrel épített fel egy az alap- és alkalmazott kutatási kérdésekkel egyaránt foglalkozó elektrokémiai kutatócsoportot. Legfontosabb eredményeit az elektrokémiai energiatárolás területén érte el.
#energiatárolás #kémia #ismeretterjesztés

Пікірлер: 42

  • @norbertbabcsan688
    @norbertbabcsan688 Жыл бұрын

    Logikus, érthető, nagy tudású előadás volt. Gratulálok. Köszönet érte.

  • @spacebuzzhungary502
    @spacebuzzhungary502 Жыл бұрын

    Klassz, közérthető előadás és beszélgetés. Köszönöm.

  • @laszlonemet4425

    @laszlonemet4425

    Жыл бұрын

    Kösz a segge

  • @jozsefk.7861
    @jozsefk.7861 Жыл бұрын

    16:33 Sokkal gyorsabban történt a naperőművek építése, mint ahogy ez tervezve volt. Nem tudom, én vagyok az egyedüli, aki ilyenek hallatára a fejét fogja? Az állammal kötött szerződés nélkül NEM létesülhetett naperőműpark. És mi, realisták mindig is mondtuk, a hálózat nem úgy működik, hogy akkor van áram, amikor a Nap kegyeskedik sütni. Nem kellene ilyen dolgokon az első adóforint kiadása előtt gondolkodni?

  • @jozsefk.7861
    @jozsefk.7861 Жыл бұрын

    Törődik a tőzsdei árakkal valaki? Németországban, ha nagyon fúj a szél és nagyon süt a nap, a fölösleges energiát 2,- €/MWh árban lehet a tőzsdén értékesíteni. Ha nem fúj, és kéne az energia, ugyanazon a tőzsdén 600,- €/MWh árban kell energiát vásárolni. Törődik evvel nálunk valaki? Vagy megmentjük az éghajlatot, persze más, az adófizető pénzén, még ha beledöglünk is?

  • @laszlopapp1269

    @laszlopapp1269

    Жыл бұрын

    Inkább az éghajlatváltozásba dögöljünk bele, nagyeszű?

  • @jozsefk.7861

    @jozsefk.7861

    Жыл бұрын

    @@laszlopapp1269 Az a baj, hogy ilyen válaszra egyszerűen fogom a fejemet. Nem tudom, hol kezdjem a felvilágosítást. 1, Az éghajlatváltozásba nem döglünk bele. ennél jóval nagyobb mértékű ingadozásokat is túlélt már az emberiség. 2, Az antropogén CO2-kibocsátás nem felelős az éghajlatváltozásért. 3, Itt egy gigantikus pénzlehúzásról van szó, Európa, Észak-Amerika és Ausztrália tönkretételéről. Gondolom, nem nézed le a kínai tudósok értelmi képességeit. Mégis, uniszónó röhögnek a rögeszméseken. Egyszerűen nem lehet kifejezni, hányszor több CO2-t bocsát ki gazdaságuk. Építik a szénerőműveket otthon, a szomszédos országokban és Afrikában. Próbáld meg ezt megérteni: www.klimarealista.hu/eghajlatvedelem-leket-kapott-oceanjaro-vagy-ures-leggomb/ meg a többi cikket a honlapról.

  • @predikaloszekiraptor5281

    @predikaloszekiraptor5281

    Жыл бұрын

    @@jozsefk.7861Köszi. Ez ihlette a kissé már közhelyszámba menő tanmesét, ami fentebb írtam a hangyákról..

  • Жыл бұрын

    Hatalmas mellébeszélés ! A globális hadiiparnak mekkora lehet az ökológiai lábnyoma, kedves Grínpiszoár ???

  • @wearetheborg

    @wearetheborg

    Жыл бұрын

    gondolom sok de ez most hogy jon ide?

  • @zoltancsaszar2918
    @zoltancsaszar2918 Жыл бұрын

    Vajon mekkora szén-dioxid lábnyoma van egy szódapatrongyárnak? :)

  • @lenanogradi7285
    @lenanogradi7285 Жыл бұрын

    Az atomenergiánál mindennel több anyag, energia és idő kell, mert több ezer évig kell tárolni és megfigyelni a hulladékát. Gondoljunk bele, hogy ha Árpadtól mostanáig 50 évente felújítanánk a tárolót, az mennyi beton, vas, ólom es egyéb anyag és mennyi energia lenne...

  • @jozsefk.7861

    @jozsefk.7861

    Жыл бұрын

    Ezt csak azért írod, mert fogalmad sincs arról, mi az, hogy szaporító reaktor. Segítek. Megeszik a hagyományos atomerőmű hulladékát, amiben még benne van energiatartalmának 99 %-a, és utána óval kevésbé veszélyes és jóval gyorsabban lebomló hulladék keletkezik. Paks II. hulladékát pedig elviszik Oroszországba egy ilyen reaktorba. Win-win szitu.

  • @koldulobaratx9859

    @koldulobaratx9859

    Жыл бұрын

    Huje

  • @lenanogradi7285

    @lenanogradi7285

    Жыл бұрын

    @@jozsefk.7861 Semelyik szerződesben nincs benne, hogy elviszik. Bodan akarnak tárolót. Ha meg ilyen újrahasznosítás is törtenne, akkor is fent áll az 1 000 év a 100 000 evhez képest. Az meg mindig túl sok és ezt nem számolják bele az árba.

  • @mikigador7916
    @mikigador7916 Жыл бұрын

    Azéer ha belegondolok abba, hogy a hálózat nem bírja el az újabb zöld források hálózatra csatlakozását eléggé erősen rávilágít arra, hogy a tervezés mégsem volt jó és teljeskörű, ami ugye felveti a kooperáció és a végrehajtható koncepció hiányát.

  • @TheJmkovacs
    @TheJmkovacs Жыл бұрын

    Itt is fontos, mint minden más, az energiával kapcsolatos kutatásoknál, kiemelt szerepe van a CO2 molekulának. Létfontosságuk a CO2, politikailag kikiáltott, káros hatására lettek építve. A mai kutatások a társadalomra értékes és hasznos befolyásuk még nem egyértelmű.

  • @jozsefk.7861
    @jozsefk.7861 Жыл бұрын

    15:28 Napelem a legkisebb fajlagos költség, gyors csökkenés az árban. Akkor miért fizet a magyar állam az idén 40,- Ft-ot 1 kWh-ért a tavalyi 36,- Ft helyett? Legolcsóbb: számomra azt jelentené, hogy 12 Ft (a paksi ár) alatt van 1 kWh.

  • @laszlopapp1269

    @laszlopapp1269

    Жыл бұрын

    1. Paks nem 12 forintért termel, az csak a működési költsége. 2. Azért fizet az állam 40 Ft-ot, mert azok az erőművek régebben épültek, amikor még drágább avolt a napelem. Az újabbaknak már nem fizetnek egyáltalán.

  • @jozsefk.7861

    @jozsefk.7861

    Жыл бұрын

    @@laszlopapp1269 Sajnos fizet az újabbaknak is. Mármint a napelemparkoknak, nem a magánszemélyeknek. Különben nem építenék őket. Az egész megújuló egy óriási lehúzás biznisz. Évente 100+ milliárdba kerül ez nekünk magyar adófizetőknek.

  • @laszlopapp1269

    @laszlopapp1269

    Жыл бұрын

    @@jozsefk.7861 nem igaz, hogy fizet a legújabbaknak. A Kát már rég megszűnt, piaci alapon épülnek naperőművek. Pl 2021 decemberében a Tolnán átadott napeőmű egy fillért nem kap az államtól. Miért kell tájékozatlanul hülyeséget beszélni?

  • @jozsefk.7861

    @jozsefk.7861

    Жыл бұрын

    @@laszlopapp1269 ok, utánanézek. Egy biztos, az álamkassza évi 100+ milliárdot fizet a hisztériára.

  • @laszlopapp1269

    @laszlopapp1269

    Жыл бұрын

    @@jozsefk.7861 az egy fél puskás stadion ára, és ez legalább értelmes dolog. Neked nagyon beteg az agyad, ha tiszta levegő meg az energiafüggetlenség az hiszti.

  • @ivangaborige8623
    @ivangaborige8623 Жыл бұрын

    Tehát lenne három jó módszer is ami segíthetne a napelemes technológiának a termelés kiegyenlítésében hazánkban. - kémiai energiatárolás - víz szivattyús energia tárolás - geotermikus kiegészítés a holt időszakban. Például: Stirling-motorral hajtott aggregát 55KW tömeggyártott termék, de lehet többet egybekötni, vagy nagyobbat is készíteni Ami már nem járható, gazdasági, környezetvédelmi, jogszabályozási okok miatt: - szénerőműves kiegészítés - gázturbinás üzemű kiegészítés - atomerőműves kiegészítés - szélerőműves kiegészítés Ami kérdőjeles és gazdaságosságtól is függő: - vegyi akkumulátoros áramtárolás

  • @MegaHangos

    @MegaHangos

    Жыл бұрын

    A nappali csúcs napenergiát lehetne vizbontasra használni , a hidrogént hozzákeverjük a városi gázhoz, a rendszert nem rontaná . Akár felesben is hozzákeverve.

  • @drbenedektamas
    @drbenedektamas Жыл бұрын

    Szép dolog a technooptimizmus. Az egész előadás arról szólt, hogy a zöld innováció, mint iparág mekkora biznisz. Néhány kérdés: vajon van-e elég idő a zöld átállásra? Meddig melegítjük még a légkört? Mikor jutunk el a kritikus bukópontokig? Mi lesz 3-4-5 fokos hőmérséglet emelkedés esetén? Szkeptikus vagyok a JELENLEG ISMERT módon funkcionáló emberi civilizáció fennmaradását illetően. Egy kiragadott példa: 2050 körül miként fogunk élelmezni 10 milliárd embert úgy, hogy a jelenlegi előrejelzések szerint felére csökken a termőterület, mert 2,5 fokos melegedésnél fogunk tartani? Tartok tőle, hogy az emberiség későn kapcsolt. Mint a dohányos, aki folyamatosan tervezte, hogy majd egyszer le fog szokni, és közlik vele, hogy végstádiumos tüdőrákos.

  • @sandorracz2401
    @sandorracz2401 Жыл бұрын

    NAPERŐMÜ BEÉPITÉSI ÉS ELÖÁLITÁSI KÖLCSÉGÉRÖL MÉRT NRM BESZÉLNEK?,MILYEN MEGTÉRÜLÉS EZ?

  • @machzoli4882

    @machzoli4882

    Жыл бұрын

    "kölcség"...

  • @istvanpesti5758
    @istvanpesti575811 ай бұрын

    Csodákat ne várjon senki! Valamivel kisebb lesz a széndioxid kibocsátás, de mint tudjuk, nem a széndioxid miatt van a felmelegedés.

  • @laszlonemet4425
    @laszlonemet4425 Жыл бұрын

    A szàmtalan haborruk nincs làbnyomat,.... tűzhyanyit sem

  • @ef9276
    @ef9276 Жыл бұрын

    Senki sem meri kimondani a második gondolatot a "sokan vagyunk" után. Azt, hogy az emberiség létszámát kellene radikálisan csökkenteni. Nyilván nem népszerű gondolat ez, hiszen a legtöbb embernek van felfelé vagy lefelé rokona, meg ő maga, és akkor kinél kezdjük? Ez egy nagyon forró kása...

  • @tothgabor100

    @tothgabor100

    Жыл бұрын

    E F - Azokkal kezdjük, akik még nem léteznek..... és ez nem a nyugati társadalmakra áll, mivel itt csökken a lakosság létszáma. Tehát a tervezett gyerek csinálás a megoldás. Patkány módon szaporodni, katasztrófához vezet.

  • @maestrohun

    @maestrohun

    Жыл бұрын

    Vagy visszavenni az életmódunkból? Egy mai átlag ember mondhatni jobban él egy középkori földesúrhoz képest. Fillérekből mehetünk el kirándulni a világ másik végére, tömérdek élelem van korlátok nélkül és tonnányi tartós fogyasztási cikket vásárolhatunk, miközben jól szigetelt meleg/légkondicionált lakásokban élhetünk. Nem véletlen, hogy az ipari forradalom az ami miatt megugrott a környezetszennyezés. Csak épp nem volt kiemelve az előadásban, hogy az olaj és kőszén használat amiatt valósult meg, hogy elkezdtük gépesíteni a termelési formákat és egyszerűen ez a teljesítményszint-ugrással olyan mámorba kerültünk, hogy csak termeltünk-termeltünk végeláthatatlanul és megnöveltük az általános jólétet. 7:25 Egy átlag némethez képest is közel 2x annyi energiát fogyaszt egy kanadai vagy egy amerikai. De tudomásom szerint az átlag magyar is nagyon közel van az európai átlaghoz. A legjobb megoldás lenne a kényelmes jólét degradálása, mert összességében ez generálja a hatalmas energiaigényt. Ha ez megtörténne, akkor a föld népessége is visszakúszhatna és annyi élelmet termelnénk csak, amennyi megtermelhető állati erővel. Amúgy is szüksége lenne a földeknek a biotrágyára. Nem azokra a szarokra, amivel tönkretesszük a humusz életét.

  • @ef9276

    @ef9276

    Жыл бұрын

    Ezek, már bocsánat, de lófingok. A z általam alkalmazott "radikális" jelző talán jelentene valamit. Az ilyen selymesen simogató módszerek, mint a születésszabályozás meg a nyugdíjasok megfagyása (viszavenni az életmódból...) ezek kb 5 évszázad múlva éreztetnék hatásukat a bolygóra nézve. Arról a sok emberről nem is beszélve, akik Afrikában nyomorognak, de azért már tudják, hogy ja, van ám jobb élet is, és már megfogalmazták magukban, hogy a bozótban rágni a gyökeret, az sokkal kevésbé jó, mint légkondicionált lakásban Fantát iszogatni..

  • @lenanogradi7285
    @lenanogradi7285 Жыл бұрын

    Mennyi öregember.

  • @tothgabor100

    @tothgabor100

    Жыл бұрын

    Léna Nógrádi - Mert ők a bölcsek és te is az leszel, ha megéred....és akkor tapasztalni fogod, egyre inkább gyorsulva telik el az időd.

  • @zsuzsannaszilagyi537

    @zsuzsannaszilagyi537

    Жыл бұрын

    Azt, hogy ezt megértse, azt meg kell érni

Келесі