Kedves Nézőink!
A kommentelés új felületünkön keresztül lehetséges, eseményeinket is itt találjátok meg.
templom-ter.hu/
Köszönjük, hogy nézitek videóinkat!
Találkozzunk a Templom térben!
**********************************
Elgondolkodtál-e magadról, mint ember - mi az ember?
A zen semmi egyebet nem tanít, minthogy a vízcsepp hogyan tér vissza az óceánba, hogy az ember hogyan találja meg a helyét ezen a világon, hogyan találja meg az útját a világmindenségben.
Hogyan tudjuk az élet és halál körforgását valami egyébre fordítani, mint puszta ismétlés?
A puszta változatosság nem üdít föl, a puszta ismétlés nem tesz mesterré.
A nemlátás úgy keletkezik, hogy te úgy döntesz, hogy te nem akarsz látni - és amikor már az ebből következő szenvedésből elég volt, akkor meg akarod ismerni a szenvedés okát, megszüntetését és a megszüntetés útját.
Érdemes egy idő után kijönni a könyvtárból, félretenni a könyveket és közvetlenül a tudatra irányulni, ugyanis ez a tudat, ami benned most figyel, ez teremti a szeretetet vagy a gyűlöletet, a boldogságot vagy a nyomorúságot.
A zen semmi olyan, ahol valamit vagy valakit imádni kellene - magunk fölé emeljük igazi önvalónkat, ez tényleg a szerénység és az alázat gyakorlata.
A születés és halál küszöb alatti hat keletkezett világ: a látható az állati és az emberi világ, ezek alatt démonok és pokollakók világa, fölöttük pedig a félistenek és istenek világa - ezek tulajdonságait ebben az emberi testben át tudod élni, és egyik sem menedék.
Amikor úgy érzed, hogy nagyon nyom a világ és senki sem ért meg téged és csak a baj van, akkor erre emlékezz, hogy valójában a saját tudatodon múlik, a saját jelenléteden múlik, a saját tudatosságszinteden múlik, hogy hogyan tapasztalod ezt a világot és hogyan teremted meg újra és újra, pillanatról pillanatra.
Van egy olyan energia és tudatállapot, amely a születés és halál küszöb fölött van, melyben négy nagyon fontos attribútum van: srávaka, pratjékabuddha, bodhiszattva és buddha.
A tíz nagy szerencse közül a négy legfontosabb: emberi testbe születni, találkozni egy élesszemű tanítóval, elérni a felébredést és újra segíteni minden lénynek.
Mennyit vállaltál ebből a születésből és mennyi a kényszer?
A szenvedés kezdete, amikor a társamat, a családomat, a népemet bele akarom erőltetni abba, hogy én mit tudok róla.
Sokkal nagyobb alázattal és szerénységgel kellene figyelnünk és eggyéválnunk és tisztán látnunk ahhoz, hogy valóban megtudjuk, hogy kik vagyunk, miért vagyunk itt, milyen világban élünk és mi a dolgunk.
Hogyan tudom meghaladni a halogatást?
Egyre többen meg akarják mondani nekem, hogy mit csináljak - hogy tudom ezt kikerülni?
Kinek mi a menedék?
Családi karma tekintetében mit jelent, ha van egy ikertestvérem?
Vezető pozícióban dolgozom és érdekelne, hogy közösségépítés szempontjából mi a helyes, tudatos cselekedet?
Hogyan tudom a saját belső feszültségeim okát, eredetét felismerni?
Emberként mit tegyek vagy ne tegyek azért, hogy kilépjek a születés és halál körforgásából?
Mit tegyek, ha én nagyon kevés ember iránt érzek empátiát és sokkal inkább érzek az állatok iránt?
A mai fiatalság tud-e önfenntartó lenni, és közösségben, egymást segítve, önzetlenül működni?
Lehet-e úgy újra és újra ismételni két embernek ugyanazt a helyzetet, ha csak az egyikőjük nem tudatos?
Amikor az ember szeretné meghaladni a saját korlátolt személyiségét, mert nagyon erősen látja a saját korlátait, viszont az elméje túlságosan erős, mit lehet tenni?
Mit jelent számodra az a szó, hogy nemzetkarma, néplélek?