Clio Intézet - Clio Institute (Budapest)

Clio Intézet - Clio Institute (Budapest)

Mi, a történetírással hivatásszerűen foglalkozó fiatal kutatói generáció tagjai kötelességünknek érezzük, hogy a 20. századi magyar történelem sorsfordító eseményeit és térségbeli összefüggéseit alapos forrásfeltárásra alapozva, megfelelő kritikai érzékkel, közérthetően dolgozzuk fel és mutassuk be.

Úgy véljük, hogy a felelős történetírásnak továbbra is fontos mondandója és szerepe van a 21. századi modern Magyarországon, s valljuk, hogy a gyakran terméketlen rögeszmecserék helyett olyan valós ­- az ellenkező véleményeket ütköztető és azokat tiszteletben tartó - szakmai vitákra van szükség, amelyek hozzájárulnak egy kiegyensúlyozott nemzeti önképhez és történelemszemlélethez.

A pályájuk elején járó történésznemzedék képviselőiként a jelenkori Magyarország sajnálatosan újratermelt és egymással gyakran még ma is szembeállított traumáihoz tárgyszerűen, higgadtan és empatikusan szeretnénk közelíteni.

Пікірлер

  • @GaborBerecz
    @GaborBerecz8 күн бұрын

    piszkok

  • @GaborBerecz
    @GaborBerecz8 күн бұрын

    ez mit sejpit? xd

  • @mdavidkj
    @mdavidkj16 күн бұрын

    Fogyatékos kérdezők 🤣

  • @mihalybabos74
    @mihalybabos74Ай бұрын

    Nem minősítem...mert nincs pénzem ügyvédekre... Dr. Karsai könyve nekem hitelesnek tűnő.... Azt olvassa el mindenki!!! Aztán osszon-szorozzon bolsik. libdok. népi-demokraták...

  • @glatisant74
    @glatisant743 ай бұрын

    hatalmas koponya! köszönjük !

  • @pfefferjozsef
    @pfefferjozsef4 ай бұрын

    Érdekes és fontos téma, de időnként nehéz volt követni, mert olykor nem értettem, mit mondanak a megszólalók. Némelyeknek nem ártana gyakorolni a kiejtést.

  • @user-mj6pw6qb5t
    @user-mj6pw6qb5t4 ай бұрын

    Fantasztikus előadás-sorozat, öröm hallgatni! Valaki meg tudná nekem mondani, hogy hívják az 1:21:25 - kor felszólaló urat? Köszönöm szépen!

  • @NixUgriBugri
    @NixUgriBugri4 ай бұрын

    nagyon nem szeretem a Don kanyaros videokat de hol vannak ha voltak azok a vesztesegek papiron kb 600 EZER magyar halt meg de ennek semmi nyoma hol vannak ? es ha meg nezzuk Mo-on sincs semmi nyoma ekkora veszesegenk ... Ez megint tul hazudssnak lehet a termeke NINCS olyan nyoma sehol kis/nagy/kozepes varosban ahol ilyen veztesegenk lehet volna nyoma.. Tudom enekek szolnak errol de nyoma nincs

  • @zoltanhegyi4280
    @zoltanhegyi42805 ай бұрын

    A nyilasokból lettek kommunisták Az sem volt probléma Szégyen

  • @Barthai3999
    @Barthai39996 ай бұрын

    A bevezető előadás egy tisztességtelen szerecsenmosdatás.

  • @gyorgybartok-csato2776
    @gyorgybartok-csato27766 ай бұрын

    Ott is kiderült, hogy szart sem érünk. Orsós és provokátorai működnek. Miért ne lehetne beszélni róla 1990 elptt, ha valaki katona vagy hadifogoly volt ?

  • @laszlomolnar7962
    @laszlomolnar79626 ай бұрын

    Birom az okos embereket...Az árulást kiugrásnak hívják, és igy már lehet konferenciázni...oda se kellett volna menni!

  • @Culturesocialism-cz7jx
    @Culturesocialism-cz7jx6 ай бұрын

    Az, hogy Lukács György mennyire volt marxista, teljesen mellékes. .. Maga a marxizmus több irányban fejlődött. A szociáldemokrácia is a marxizmusból indult. .. Lukács György a saját meggyőződését képviselte 1919-ben és 1956-ban is. .. 1956-ban, 1957-ben Lukács György amiatt vált a rendszer ellenségévé, mert védte Nagy Imrét. .. Lukács marxista szemszögből bírálta a magyarországi szocializmust (a Kádár-rendszert). .. Lukács reménykedett abban, hogy Kádár diktatúrája csak ideiglenes, és az ország demokratizálódni fog, előbb-utóbb. .. Tehát Lukács abban hitt, hogy a szocializmus csak véletlenül diktatúra. .. Az ún. Lukács-iskola 1968-ban amiatt bomlott fel, hogy a Varsói Szerződés csapatai bevonultak Csehszlovákiába. .. Emiatt elszálltak a szocializmus demokratizálásához fűzött remények.

  • @Culturesocialism-cz7jx
    @Culturesocialism-cz7jx6 ай бұрын

    Én fontosnak tartom kiemelni, hogy voltak valódi hazafiak, mint pl. Werbőczi Kálmán, akik szívvel-lélekkel szembeszálltak a román hadsereggel. .. Sajnos, az ország nagy része nem fogta fel, hogy az ország sorsa , a magyarság sorsa évtizedekre, évszázadokra eldőlhet. .. Nem egymás elleni harcokkal kellett volna foglalkozni, hanem a románok, a csehek elleni honvédelemmel.

  • @roberthalasz8653
    @roberthalasz86537 ай бұрын

    Szomorúan látom, hogy általában jellemző a történelem finom hamisítása, ez igaz több, magát történésznek nevező "úriemberre". Több visszaemlékezést olvastam, ahol nem az volt a jellemző, hogy a népbiztosok fiatalok voltak. Sokkal inkább az, hogy zsiráf származásúak voltak, és gyakorlatilag rátámadtak a magyarságra.

  • @petererki9085
    @petererki90854 ай бұрын

    😂 mely zsinagogaba jartak? Egyikbe sem! Tehat sztem te csusztatsz! Romaniaban ezt kovetoen tudod kik alkottak a kommunista partot? Magyarok! Azert mert a kommunizmus az addig elnyomott kisebbseg partja volt!

  • @roberthalasz8653
    @roberthalasz86537 ай бұрын

    Rab bácsinak nagyon beakadt a turul, meg a Pokorni is, szomorú, hogy egy egyébként szélbalos újság újságírójaként még mindíg a komcsi mantrát nyomja. Szerintem ezeket az embereket ebben az országban csak egy dolog zavarja, az pedig a magyarok. Számtalanszor olvasom azt a figyelmeztetést, hogy ne magyarkodjunk. Ezen nem illik megsértődni, de ha valaki azt merné mondani, hogy ne zsidóskodjunk, abból bizony nagyon nagy baj lenne.

  • @roberthalasz8653
    @roberthalasz86537 ай бұрын

    Azért elég érdekes, hogy az elhangzottakkal ellenkező dolgokról is lehet olvasni, megbízható emberek írásaiból.

  • @zoltan5200
    @zoltan52006 ай бұрын

    Igazad , van. Màr az is nagy dolog, ebben , az orszàgban, hogy azt a szòt, hogy olvasàs, leìrtad : megtörtènt, az ősrobbanás. Talàn, valamikor, /van-e erre, elèg időnk?/ követi majd ezt , a csodàt , a gondolkodàsra valò kèpessèg is ?

  • @LaszloRadanyi-sp7ib
    @LaszloRadanyi-sp7ib7 ай бұрын

    Simán sikerülhetett volna, ha a magyar elit akarta volna.

  • @leventeszecsi7237
    @leventeszecsi72377 ай бұрын

    Dicsőség a hősöknek! Vesszenek a piszkos kommunisták! Végezni kell velük! Csak a magyar maradhat! Ez a mi földünk!

  • @tiborhajdu3115
    @tiborhajdu31157 ай бұрын

    Holocaust ja, a legendák velünk élnek... Azaz köztetek vannak legendák... érdekelne egy hasonló összefoglaló az izrealita hitközségi tényeket kerüli...

  • @ferenckovacs2267
    @ferenckovacs22677 ай бұрын

    az az összefüggés nem hangzik el, hogy az osztrák-magyar hadsereg jelentős része nemzetiségi (szlovák, román stb.) katonákból állt, akik nyilván nem akartak a magyar hadseregben tovább szolgálni.

  • @ferenckovacs2267
    @ferenckovacs22677 ай бұрын

    19 ezer szekérrel... szánalmas.

  • @arpadkoncz9785
    @arpadkoncz97857 ай бұрын

    Nagyon jó előadás volt, igazi tényfeltáró, részletes. A kommunizmus hosszantartó hasonló rémtetteiről is szívesen látnék ilyet!

  • @ferenckovacs2267
    @ferenckovacs22677 ай бұрын

    szóval, ez egy tragikus pancserakció volt.

  • @georgkaplan3262
    @georgkaplan32627 ай бұрын

    kzread.info/dash/bejne/k6KE0tOFdMvNY5c.htmlsi=FUdtzUfEm6uXIxfT

  • @ww95
    @ww957 ай бұрын

    Kb mintha Schmitt Pál vezényelte volna a kiugrást.

  • @avenaoat
    @avenaoat8 ай бұрын

    A kódmegfejtők megfejtették a Japán diplomáciai kódot, így tudták hogy háború lesz Japánnal. Ők Guam, Fülöp szigetek és a brit (holland) gyarmatok megtámadására gondoltak és nem Pearl Harbour megtámadására. Pedig ott volt Taranto példája 1940 novemberből.

  • @Culturesocialism-cz7jx
    @Culturesocialism-cz7jx8 ай бұрын

    Számomra vitatható az, amit az egyik előadó koncepcióvá fejlesztett. .. Ugyanis, én nem látom értelmét a Károlyi-kormány, Berinkey-kormány hadserege és a Vörös Hadsereg olyan alapon való szembeállításának, hogy az előbbi megvédte volna a teljes Magyarországot, az utóbbi pedig nem. .. Jászi Oszkárék a wilsoni elveket elfogadták, tehát potenciálisan feladták a területi integritás elvét. Igaz, eleinte hittek abban, hogy autonómiák adásával egyben tartható az ország. Viszont én nem tudok arról, hogy pl. Erdély teljes visszafoglalását tervezte volna a Károlyi-kormány vagy a Berinkey-kormány. .. Tehát, nem volt éles határ a két korszak között ebben a kérdésben. .. Ugyanakkor, tény, hogy a Székely Hadosztály egy része, Kratochwil Károllyal az élen megadta magát a románoknak, és ezzel hazaárulást követtek el. 1919 április végén. .. Úgy tudom, személyes ellentét volt Kratochwil Károly és az egyik politikus (Pogány József?) között. .. Szomorú történet. .. A velünk analóg Törökország orosz segítséget kapott ahhoz, hogy megakadályozza a még súlyosabb terúleti veszteségeket. Sikerrel jártak, Isztanbul nem lett Görögországé. .. Törökország mintája alapján Magyarországnak is volt esélye hasonlóra.

  • @nittaberi
    @nittaberi9 ай бұрын

    Két Hungarista bácsi lelkesen mentegeti a hazafinsk csúfolt tömeggyilkos gazembereket. Ne zavarjuk őket össze tényekkel, mert rögtön harapnak.

  • @zoltankovacs2902
    @zoltankovacs29029 ай бұрын

    Ajánlom elolvasni Nemeskürty István könyvét "Requiem egy hadseregért" 😢

  • @gusztavbankuti8272
    @gusztavbankuti827210 ай бұрын

    A vörö.terror elkövetőiről kellene be.zélni.

  • @laistvan2
    @laistvan210 ай бұрын

    Na ez erdekes musor volt. Egy telekszomszedom(2001-ben meghalt)volt Belorussziaban, aztan meselte, hogy partizanvadaszkent bosszubol egesz falvakat szuronyra huztak.

  • @laistvan2
    @laistvan210 ай бұрын

    Ez egy eléggé "ott a haza, ahol az anyagi javaim, erdekeim" szellemiségű előadás volt.

  • @zoltankosa901
    @zoltankosa90111 ай бұрын

    ..érdekelt volna...de Ungváry miatt nem.. már előre hányok minden szavától... Romániában kellene élnie..

  • @tamasschild1202
    @tamasschild120211 ай бұрын

    most nagy veszteség érte a művészvilágot. azért szeretnél te ezred annyit tudni, mint ő 😀

  • @emiliapetro1304
    @emiliapetro1304Ай бұрын

    De akkor mèrt hallgatod meg mindig? Kiszàradsz, ha ennyit hànysz...

  • @istvanpesti5758
    @istvanpesti575811 ай бұрын

    Szálasi állama a Dunántúl volt pár hónapig. A hadsereg felett nem diszponált. Eskütétele után 3 hónappal elesett Budapest, április elején (5 hónappal esküje után) meg elesett az utolsó magyar falu is.

  • @Retfie719
    @Retfie71911 ай бұрын

    Miért van valakinek ilyen szakálla?

  • @LaszloHegedus-rn5xi
    @LaszloHegedus-rn5xi11 ай бұрын

    Teljesen döbbenetes Ungváry dilettáns hozzállása a témához. Az öreg hozzászló úr leordításáról már nem is beszélve. 1. Nagyon könnyű okosnak lenni utólag. Nyílván Horthy akkor nagyon nehéz helyzetben volt, és a döntése, vagy inkább döntésképtelensége teljes mértékben érthető. Ezen az Clio Intézeti által rendezett összeröffenésen, egy nagyon lényeges tény kimaradt, ami sokkal nehezebb helyzetben találta Horthyt mint az olaszokat vagy a románokat a kiugrásuk idején. Ez a tény az, hogy Magyarország német megszállás alatt volt, míg az olaszok és a románok meg nem. Horthy a német megszállás után egy elszigetelt helyzetben volt a Budai várban. A Magyar Honvédség fronton harcoló alakulatai teljes mértékben német parancsnoklás alatt álltak. Horthy nekik semmiféle parancsot továbbítani nem tudott. Ezért volt szükség a proklamációra. Csakhogy egy parancsnok nem proklamációra cselekszik, hanem parancsra! Ezért is tervezték, hogy Horthy utazzon le a frontra valamelyik magyar hadsereghez. Ezt sem lehetett volna végrehajtani, mert az egész ország a Gestapo ellenőrzése alatt állt. Tehát Horthyt valahol az úton lekapcsolták volna. Horthy teljes mértékben kényszerpályán mozgott. A történésekre neki gyakorlatilag semmi befolyása nem volt. Minden Hitlertől és Sztálintól függött. 2. A legújabb USA levéltárakban fellelhető dokumentumok bizonyítják, hogy a Szövetségesek a kiugrási tárgyalások jegyzőkönyvét, kettős ügynökök segítségével, a németeknek átadták. Tehát a kiugrási tárgyalásokról Hitler szinte azonnal tudomást szerzett, és ezért szállta meg Magyarországot. Miért tették ezt a Szövetségesek? Azért tették, hogy kiprovokálják Magyarország német megszállását, hogy ezzel haderőt vonjon el Hitler az Atlanti faltól, ahol a nomandiai partraszállás tervezték. Magyarország német megszállása 1944. márc.19, a normandiai partraszállás 1944. jun. 6. Tehát a Szövetségesek a saját kisebb veszteségük érdekében eszközként, használták fel Magyarországot, annak tudatában, hogy mit jelent egy független ország német megszállása(Pl.Holokauszt). 3. Nézzük meg, hogy Faragó milyen "eredményeket" ért el tárgyalása során Moszkvában: Két legfontosabb: A Magyar Királyi Honvédség vonuljon vissza az 1937-es határok mögé. A Magyar Királyi Honvédség támadja meg a német hadsereget. Az 1937-es határokra való visszavonulás a teljes revizó feladását jelentette volna, ami 1920-óta a magyar külpolitika elsődleges célja volt. Ez teljes képtelenség! A gyengén felszerelt magyar csapatok az akkor még nagyon erős német hadsereg megtámadásával tulajdonképpen felszámolta volna önmagát. Lehet, hogy pont ez volt Sztálin célja. A német hadsereg olyan erős volt, hogy csak a három nagyhatalom A Szovjetunió, az USA és Nagy Britannia együttes ereje volt képes legyőzni. Nos ezt a hadsereget kellett volna a Magyar Honvédségnek megtámadnia. Már az ötlet is annyira abszurd, hogy szinte tragikomikus! Tehát a kiugrásért semmit sem kaptunk volna cserében. A Moltov-Benes paktumban Sztálin biztosította a cseheket, hogy a Felvidéket maradéktalanul visszakapják. Az 1937-es határok meg azt jelentette, hogy a románok pedig szintén visszakapják a bécsi döntésben Magyarországnak ítélt területeket. Tehát Ungváry térképe a mesék birodalmába tartozik. Semmit területet nem kaptunk volna vissza! Ezt Sztálin már korábban eldöntötte. 4. Horthy mit láthatott az akkori időkben? Tudomása volt a katini NKDV-s mészárlásnak. Mi volt a biztosíték, hogy a magyar katonatisztekkel nem ugyanazt teszi az NKDV mint a lengyelekkel? Azt is láthatta, hogy a varsói felkelés idején a Vörös Hadsereget Sztálin Varsó előtt megállította, hogy megvárja, hogy a németek verjék le a felkelést, és tegyék Varsót a földfelszínnel egyenlővé. Ez várt volna Budapestre is, ha a "hazai ellenállást" Horthy felfegyverzi, ha egyáltalán lett volna elegendő barom, hogy a mészárszékre menjen önként. Azt is tudni illik, hogy a hazai ellenállási mozgalom a nullával volt egyenlő. Tervezgettek.. tervezgettek, de érdemben semmi nem történt. Aztán volt egy áruló, hogy mindenki lebukjon, és Sopronkőhidán végezze a bitón. Hacsak azt nem tekinthetjük eredménynek, hogy felrobbantották a Gömbös szobrot.... Nevetséges! Ezzel Horthy és köre is tisztában volt. Miért állította meg Sztálin a hadseregét Varsó előtt? Azért mert neki nem volt szüksége semmiféle nem moszkovita ellenállásra. Neki megbízható, kommunistákra volt szüksége, mint pl. Rákosi Mátyásra és moszkovita elvtársaira. Ezeknek mint helytartókra volt szüksége, akik biztosítják a kommunista átmenetet, és a megszállt ország szovjet kirablását, valamint a megfelelő számú hadifogoly kontingenst a kényszermunkákra a Szovjetunió háborús kárainak a helyreállításához. 5. Nemcsak Horthynak de az egész magyar közvéleménynek személyes tapasztalati voltak, hogy mivel jár egy bolsevista hatalomátvétel. A Tanácsköztársaság emléke, még nagyon sokakban élénken élt. Tudták, hogy teljes vagyonvesztés, a gyárak, üzemek, földek államosítása, akasztás, agyonverés, kínzás (Lenin fiúk) stb. vár az ország lakosságára. Ki az a barom, aki az ilyen kiugrásban részt vesz, hogy saját nyakára tegye a kötelet? 6. Így 2023-ban visszatekintve az akkori történésekre, azt kell megállapítanom, hogy teljesen mindegy, hogy kiugrottunk volna, vagy ahogy történt, nem ugrottunk ki. Mi történt Romániában a háború után? A kiugrást szervező királyt elzavarták, a kommunisták kezébe került a hatalom, annak minden következményével együtt. Bulgária soha nem üzent hadat a Szovjetuniónak, mégis amikor a románok kiugrottak, Sztálin ha már ott vannak csapatai a bolgát határon,... hát lerohanta Bulgáriát. Ott is a királyt elzavarták, és a moszkovita kommunistákat ülteték be a hatalomba. A lengyelek azt kapták jutalmul, amit mi büntetésül. Pedig ha volt áldozata igazán a II. világháborúnak, akkor azok a lengyelek voltak. A cseheknél Benest is elzavarták, és a kommunisták vették át a hatalmat. Pedig Benes nagyon készségesen együttműködött Sztálinnal. Sztálin mégsem kért belőle később. Mi történt Magyarországon a háború után? Két éves látszatdemokrácia után az 1947-es választások elcsalásával jött a terrorista diktatúrás Rákosi rezsim, ÁVH, akasztások, agyonverések, kínzások, kietelepítések, gyárak, üzemek, földek államosítása, az emberek javainak elzabrálása, földönfutóvá tétele, aminek egyik következménye volt aztán 1956, de az már egy másik történet.... Ki az a naív ember, aki azt hiszi, ha sikerül a kiugrás, ami az előbbiekben felsoroltak miatt eleve lehetetlen volt, akkor másfajta berendezkedés jöhetett volna létre, mint a Rákosi rezsim? A Rákosi rezsimért érdemes lett volna kiugrani? A Rákosi rezsimért érdemes lett volna akár egy emberéletet is kockáztatni? Ugyan már....!

  • @belabiro715
    @belabiro715 Жыл бұрын

    ....nyári öltözet, papír bakancs, 100 emberre 30 puska,....nyerészkedő hátország, szerencsétlen zsidó munkaszolgálatosok megalázása, saját bajtársait legéppuskázó tábori csendőrök, Sára Sándor eredeti kordokumentum összes filmjét követelem vissza !!!....hova tünt ???...a túlélők nem hazudnak !!!....önök kozmetikáznak !!!!

  • @zolikingsthorpe7297
    @zolikingsthorpe7297 Жыл бұрын

    Meghallgattam volna Patton tábornok üzenetét! A sztoriból pontosan másfél mondat volt hátra, nem tartozott szorosan a tárgyhoz ugyan, de azért valamit hozzátett volna a kiugrási kísérletet övező nemzetközi hangulat megismeréséhez... Így két perc totális időpazarlássá vált. Meg lehetett volna szakítani az beszélőt 40 másodperccel korábban vagy 15 másodperccel később, de az MC (Master of Ceremony) lépése a legrosszabb ütemű akció volt, amit valaha láttam...

  • @janospolereczki6030
    @janospolereczki6030 Жыл бұрын

    A háború utáni ÁVÓ tagjai kikből álltak ?

  • @roberthalasz8653
    @roberthalasz86537 ай бұрын

    Netuddki.

  • @zoltan5200
    @zoltan520025 күн бұрын

    Nyilvàn, nyilasok is voltak közöttük. A rohadèk fideszfrakcióban ülő, vèn szarok, vajon mit csinàltak, a kàdàr-rendszerben ? Miért akadàlyozta mindìg, orbán, az ügynökaktàk nyilvànossàtètelèt, mièrt nem teszi meg most ezt ?

  • @EuropeanFeline
    @EuropeanFeline Жыл бұрын

    2:10:50 Hazudik.

  • @ferenckovacs2267
    @ferenckovacs22677 ай бұрын

    Te aztán tudod. Konkrét cáfolat hiányában semmit sem ér ez a beszólásod.

  • @miert7661
    @miert7661 Жыл бұрын

    Jól hallom, hogy nincs hang?

  • @BiharyGabor
    @BiharyGabor Жыл бұрын

    8:35 Kiskunhalas soha nem volt "megyei jogú város". Ilyen megjelölés, jogállás nem is létezett 1954 előtt. 1929-ben az addigi rendezett tanácsú városok elnevezése MEGYEI városra változott, mivel e városokban az addigi (rendezett) tanács megszűnt, feladatainak és hatásköreinek nagy részét a polgármesterre ruházták. E városok azonban nem a megyékkel, hanem a járásokkal voltak egyenrangúak, legalábbis abban az értelemben, hogy nm tartoztak valamely járáshoz, és a járásokban a főszolgabíró által gyakorolt hatáskörök nagy részét itt a polgármester gyakorolta. A (vár)megyékkel egyenrangú, azoktól különálló városok elnevezése 1950-ig "törvényhatósági jogú város" volt, Kiskunhalas azonban soha a közelébe sem jutott e jogállás megszerzésének. A "megyei jogú város" megjelölés 1954-ben, a második tanácstörvénnyel született meg, majd 17 év után, 1971-ben a harmadik tanácstörvénnyel meg is szűnt. Négy város tartozott e körbe (Debrecen, Miskolc, Pécs és Szeged). 1990-ben újra feléledt az elnevezés, bár más tartalommal és sokkal könnyebben osztogatták. Ugyanígy egészen más volt a tartalma az 1971 és 1990 között létezett "megyei város" megjelölésnek, mint az 1929 és 1950 előtti "megyei város" jogállásnak.

  • @MrVegso
    @MrVegso Жыл бұрын

    Köszönöm a pontosítást.

  • @lajosbacsi956
    @lajosbacsi956 Жыл бұрын

    Idézetek egy könyvből....Egy tanulságos névsor...Kit szolgált Kiss Jánosék elárulója ? ...Mindez miért történhetett igy? Mert a történelemben mindennek van oka. Kinek állt érdekében, hogy a szovjetekkel már kapcsolatot felvevő tisztek akciója és Budapest gyors elfoglalása ne sikerüljön? Moszkvának biztosan nem. Mert ekkor, az ardenneki téli offenzivában a németek éppen alaposan ronggyá verik az angol-amerikai szövetségeseket. És éppen ezért jól jött volna egy gyors szovjet győzelem és utána egy még gyorsabb támadás Bécs ellen. Jaltában más térképet lehett volna februárban jóváhagyatni az angol és amerikai vezetőkkel, ha jóval nagyobb terület van szovjet kézen, mint végülis január végén tényleg volt. De a román vezetésnek igenis érdeke volt, hogy ez ne történjen meg! Mert ha sikerül , akkor megintcsak van egy komoly érdeme Magyarországnak a németek elleni harcban. És akkor a Debrecenben lévő, részben Horthy-jogfolytonos vezetés érvelhet azzal, hogy még mindig nem dőlt el véglegesen Erdély sorsa! Tehát a román hirszerzés épitette be a lebuktató ügynököt Kiss Jánosék társaságába, s ennek román részről nagyon is volt értelme. Ezért nyujtottak 12 évig menedéket Mikulichnak. Aztán, amikor már tul kényelmetlenné válik a tanu-no akkor jön egy gyors egyezség Kádárral, mi vállaltuk Nagy Imre és tsai őrizetét Snagovban , addig, amig ez nektek fontos volt, cserébe viszont ti gyorsan végezzétek ki a nektek átadott Mikulichot. A lényeg : csendben történjék minden ! Mikulich ne beszélhessen egy szót sem a nyilvánosság előtt árulásának okairól. ""

  • @MrVegso
    @MrVegso Жыл бұрын

    Köszönöm. Türk Attila: Tévedések a magyar történelemben. című könyvéből van, ugye?

  • @lajosbacsi956
    @lajosbacsi956 Жыл бұрын

    @@MrVegso Talált-süllyedt...

  • @MrVegso
    @MrVegso Жыл бұрын

    Köszönöm. Olvastam.

  • @zoltan5200
    @zoltan5200 Жыл бұрын

    Ungvàry Krisztiàn nagy törtènèsz, ez, nem lehet vita tàrgya, mèg ner ķörökben sem /ha, ezek èrtik egyàltalàn, mirôl beszèl/ , de az ìtèlkezès, koncepciò tàrgyában, tèvùton jàr, szerintem.

  • @ferenckovacs2267
    @ferenckovacs2267 Жыл бұрын

    senki sem tévedhetetlen. Annyiban az ő véleménye, "ítélete" megalapozottabb, hitelesebb lehet, mint a tiéd, mert ő történész, a téma szakértője, te meg (valószínűleg) nem. Ettől még a véleményedet tiszteletben tartom.

  • @zoltan5200
    @zoltan5200 Жыл бұрын

    Csak mellèkesen: mèg ezt sem tudtuk /sem be, sem ki/ "normàlisan" megcsinàlni, hogy tudnànk normàlis tagja lenni, bàrmilyen /EU ; NATO/ közössègnek is, tagja lenni?

  • @zoltan5200
    @zoltan5200 Жыл бұрын

    Kivàlò tudòsok, nagyszerű együttműködèse. Magas szìnvonalú hozzàszòlások. Mièrt nem jelenik meg mindez, mièrt nem ölt testet, ez a gondolkodàs, a közèletben? Szembenèzni azzal, ami törtènt, törtènik. Következtetèseket, tanulsàgokat levonni, nem szègyen. Euròpa legszegényebb, legbutább orszàgànak lenni, nemzeti-keresztèny baromsàgokat ordìtva, pusztulàsba rohanni, egy pszihopata szarhàzi, ès jellemtelen szar, pènzèhes, tehetsègtelen seggnyalòi miatt , az, szègyellnivalò.

  • @liuntikaharka3033
    @liuntikaharka3033 Жыл бұрын

    Kiváló minikonferencia. Technikailag is jól sikeredett a felvétel. Véleményem szerint Gellért Ádám mindig színvonalasan moderál (csak az online elérhető videóanyag alapján tudok ítélni). Nagyon kíváncsi lettem volna Borhi László véleményére, hiszen a témát bizonyos értelemben a német megszállásról szóló vitaest továbbgondolásának látom.

  • @laszlojulis3115
    @laszlojulis3115 Жыл бұрын

    Jó, Szakács Árpád tényleg nem normális. De azért ennyire névre szólóan mégse kéne másokat lefikázni a távollétében egy tudományos konferencián.

  • @ferenckovacs2267
    @ferenckovacs2267 Жыл бұрын

    mennyire ennyire?

  • @wernerreiner1343
    @wernerreiner1343 Жыл бұрын

    Jó előadások, bár nekem Bartha Ákosé egy kicsit száraznak tűnt ..talán azért is mert rengeteg információ sűrűsödik igen rövid előadásba ...az sem szerencsés, hogy a két társ előadó érthetően hangosan beszél, ő pedig ehhez képest suttog, a minikonferencia vita-részben mindenképpen. Érdekes, hogy néhány előadásban Ungváry Krisztián a Felvidék 93%át, néhányban 83%-át említi...azért jó lenne ezt pontosítani.