A hang minősège teljesen elrontja az amùgy profin kidolgozott előadást.Kàr mert ìgy nézhetetlen..kb 20 percet néztem aztán feladtam.
@kashmirhaАй бұрын
Wow. nagyszerű előadás!!!
@2011tatamiАй бұрын
Köszönöm.
@gaborbakos7058Ай бұрын
Ki a franc terjesztette el Magyarországon ezt a "csaucseszu"-zást?? Valami proli elkezdte így mondani Ceausescu-t (ejtsd: Csáuseszku) és még egyes történészek is így mondják. Így 30 év után tanuljuk már meg: Csáuseszku. A másik, hoyg szánalmas ez a hágny tenger most a "Magyarország" partjait. Ez perszonálunió volt, vagyis nem az ország határai váltoiztak. Ennyi erővel azt is lehetne mondnai, hogy Lengyelországhoz tartozott egész Magyarország és a többi is.
@belloq4506Ай бұрын
Egy újabb nagyszerű előadás. Csak nem fér a fejembe, hogy 2024-ben miért nem lehet ezt egy kicsit profibban rögzíteni. A 720p még hagyján, de legalább a lavalier mikrofon ne csak dísznek lenne...
@2011tatamiАй бұрын
Köszönöm! Igyekszünk majd javítani rajt, és a terem sajnos nagyon visszhangzik.
@belloq4506Ай бұрын
@@2011tatami Köszönöm, hogy válaszoltál és ne haragudj a kritikáért, de valami tényleg nem jó a hangrögzítéssel. Példának itt egy hasonló előadás, ahol az előadó, Ifj. Takaró Károly hangja kiemelkedik a háttérzajból. kzread.info/dash/bejne/on6szLuOkZquppM.html Lehet, hogy csak valamilyen beállításbeli probléma van nálad. A közönség nélküli előadásaidnál viszont tökéletes a hang és a kép is. Azt a minőséget kellene valahogy tovább vinni. Amúgy az előadások tényleg nagyon jók (lennének). Csak így tovább.
@2011tatamiАй бұрын
@@belloq4506 Miért haragudnék? Köszönöm, hogy végighallgattad és a tippekért is.
@JuditMail2 ай бұрын
Gabor gondold vegig, ha nekunk az autópálya konszernek kiássák a lelöhelyet mert ut kell nekik, örulnel ha kihordanak kincseinket onnan? Nem igazán értem az álláspontodat, se a magyarázatodat.
@2011tatami2 ай бұрын
A hasonlat sántít. 1798-ban Egyiptomban (de 1880-at is írhatnék, mert még akkor se) a kutyát nem érdekelték a régi emlékek, konkrétan ott pusztultak le a sivatag homokjában. Ennél én sokkal jobbnak tartom, hogy Párizsba kerültek, vagy Londonba és tudósok megvizsgálták, értelmezték, elolvasták őket. Ha ez nincs, ma az Egyiptológia hátrább tartana, a Rosette-i kő meg talán meg sem lenne. Fenntartom az álláspontomat, és semmiben sem hasonlítahtó egy mai autópálya építéséhez, mivel nálunk törvények szabályozzák a leletekkel való bánásmódot, méghozzá szigorúak. Ha ma visszaadnák az Afrikából ,Mezopotámiából Európába került kincseket, ott jó eséllyel 50 éven belül megsemmisülnének egy helyi konfliktusban. Ma divat ez a nyugat kifosztotta a szegény ázsiai és afrikai népeket felfogás, de a műemlékek kapcsán legalábbis méltánytalan. Nem azt jelenti, hogy nem történt ilyen, de az összkép nem ez, ezeket megmentették az enyészettől. Ez a véleményem.
@2011tatami2 ай бұрын
Közben a blogomra tettem fel egy kis válogatást a hadjárat forrásaiból: hagibal.blogspot.com/2024/03/forrasok-napoleon-egyiptomi-hadjaratarol.html
@tibormiklos17012 ай бұрын
Nagyon várom!
@jenopuskas1225 ай бұрын
Nagy Sándor ismerte volna Horváth úr előadását a " nagyobb létszámú hadsereg mindig győz" eszébe sem jutott volna a perzsáknak neki menni
@2011tatami5 ай бұрын
Nem hinném, hogy ilyen mondat hagyta el a számat, de szívesen várom, hogy idelinkelje mikor is hangzik el ilyen a szövegben... Viszont azt tartom, hogy rendszerint a nagyobb hadsereg győz. Szóval hány perc hány műsodpercnél hangzik el, hogy a " nagyobb létszámú hadsereg mindig győz"???
@belagaal22516 ай бұрын
maket nagyon hadar nehezen érthetö - a bankárok szerepéről a központi bank a fed megszezése volt a célja a amerikai polgárháborunak -1913 dec 23 sikerült magán kézbe adták a pénz kibocsátás jogát - 3-elnököt meggyilkoltak akik elenezte a fed magán kézbe adását - a rabszolgág felszabaditása fedő sztori -drábik jános nagyon sokat tudmondai a történtekröl
@joules83a7 ай бұрын
Alig lehet hallani valamit. 🔉🔈🔇
@2011tatami7 ай бұрын
Köszönöm a jelzést. Igyekszem javítani, ma már bemikrofonozva vagyok, és igyekszem a képeket is betenni.
@nagylacc7 ай бұрын
Nem lehetett volna a fali képek helyett a vetített tartalmat mutatni a videón???
@2011tatami2 ай бұрын
Jogos észrevétel, igyekszem a jövőben ennek megfelelni. Az új videók már így készülnek jó ideje.
@balazskiss9859 ай бұрын
ijesztő
@77ferrum9 ай бұрын
Azt hallottam, hogy a zsidók üzleteinek jobban kedvezett az északi kapitalista társadalmi rendszer mint a déli földesúri rendszer amelyben a kereskedelem kis szinten volt jelen. Ugyanaz a zsidó bank pénzelte mindkét hadban álló felet és a kezén játszotta a háború sorsát.
@toncsi1888 Жыл бұрын
Nagyon zavaró, a folyamatos köhögés, krákogás.
@2011tatami Жыл бұрын
Esküszöm, nem én voltam... :)
@Derhone Жыл бұрын
Szar a hang
@drotosarpad1392 Жыл бұрын
Kár, hogy nagyon rossz a hangfelvétel.
@2011tatami Жыл бұрын
Valóban kár.
@zsuzsannaszabo2647 Жыл бұрын
Kedves HorváthGábor! Érdemes lenne elolvasnia Kéri Edit: Ki volt Görgey? C. Könyvét
@2011tatami Жыл бұрын
Ismerem a könyvet, olvastam is, de jobban tenné, ha nem ajánlaná senkinek...
@nicsevoigor3558 Жыл бұрын
Jó előadáshoz illene egy jó hangminőség! Kár ezért a rossz hangért.
@zoltandeveny9599 Жыл бұрын
A boroszlós hol van fent?
@horogimre2978 Жыл бұрын
Horváth Gábor valamennyi előadása kiváló,a felvételek egyenletesen, kitartóan gyalázatosak.
@MrPatinay Жыл бұрын
Hitlerről nem található előadás.??
@SalaKaland Жыл бұрын
Kedves Gábor ! Régebben jártam pár előadásokon. Mostanság is tartasz ? Tisztelettel.
@2011tatami Жыл бұрын
Hogyne. Áprilisban lesz a következő elvileg. III. Béla király és kora a tervezett téma.
@SalaKaland Жыл бұрын
@@2011tatami Szuper. Hol fogok róla pontos időpontot/infõt találni? Köszönöm szépen!
@2011tatami Жыл бұрын
@@SalaKaland honlapomon, illetve a blogomon: hagi.hupont.hu/ és hagibal.blogspot.com/
@SalaKaland Жыл бұрын
Kedves Gábor ! Bevallom őszintén,csak most néztem meg. Nagyon érdekes előadás volt,köszönöm. Szerencsés vagyok,mert Mostanan,Pociteljben,Jajce-ban,Srebrenicben már jártam. Tudtam a magyar vonatkozásokròl,de nem ennyire részletesen. Én általában Pap Gábort,Sazántai Lajost hallgatok/szakrális történelem/de a Te előadásmód dal kiegészítve nagyon jó, Köszönöm szépen az élményt ! Várom a folytatást ! Jó lenne újra élőben!
@tamasangyal6156 Жыл бұрын
Valódi, múzeális darabok?
@2011tatami Жыл бұрын
Bizony azok. Mind. Fantasztikus gyűjtemény. Az ember csak néz. Némelyiken még a próbalövések nyoma is ott, jelezve, hogy kiállta a muskéta lövését. Fel lehetne szerelni itt több száz 17. századi lovast és gyalogost. Ide tettem be képeket még: hagibal.blogspot.com/2022/08/seta-graci-landeszeughausban.html
@sandorboszormenyi5960 Жыл бұрын
Lőrincet állitólag Tomori fogta el, és Kolozsváron máglyára került.
@SwoleDoge Жыл бұрын
A legjobb előadás észak délről amit magyarul láttam.
@2011tatami Жыл бұрын
Örülök, hogy tetszett.
@avenaoat Жыл бұрын
AZ OSTOBA NÉMETORSZÁG MI A FENÉNEK KÜLDTE VISSZA SVÁJCBÓL!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
@MyJohnGotti Жыл бұрын
Ezt már nagyon vártam...Stonewall Jackson-hoz hasonlították Patton tábornokot, mielőtt felpofozott egy katonát Olaszországban 😐 Gratulálok az előadáshoz.
@2011tatami Жыл бұрын
Köszönöm.
@szolizoli8151 Жыл бұрын
Nagyon tetszik az előadás! Köszönöm!
@2011tatami Жыл бұрын
Örülök és köszönöm. :)
@totemvadasz1919 Жыл бұрын
Nagyon jó volt végignézni az előadást. Engem például kifejezetten érdekel az amerikai polgárháború témája, de sajnos magyar nyelvű youtube videó kevés van belőle. Ezért örülök, hogy rátaláltam erre. Nemrég olvastam ki Szilvay Gergely: "Az amerikai Dél. Régi rend az új világban" című könyvét és bár csak egy kis rész foglalkozik a Polgárháborúval, de rengeteg érdekességet meg lehetett tudni belőle és, hogy Dél és Észak mennyire más is volt valamint, hogy a rabszolgaság tényleg csak egy részét tette ki a két fél közötti feszültségnek. És nemrég rendeltem meg Stephen W. Sears: "Richmond kapujáig" című könyvét és már alig várom, hogy a kezembe vehessem és kiolvashassam. 😁 Nagyon köszönöm az előadást és remélem fog még felkerülni Polgárháborús témában videó.🙂
@2011tatami Жыл бұрын
Örülök, hogy tetszett. Szilvay könyve nagyon izgalmas bevezetés a Dél történetébe, valóban. A To the gates of Richmond magyar kiadását én is nagyon várom, a Félszigeti hadjárat az egyik legizgalmasabb része a háborúnak, a maga módján zseniális ötlet volt, csak a kivitelezés... :D Egyelőre nincs betervezve, de át akarok menni rövidebb, egy-egy kisebb témát kibeszélő videóbe, úgy veszem észra, hogy a polgárháború iránt meglepően nagy itthon az érdeklődés, nem kizárt, hogy kísérletként csinálunk egyet, ha valami megtetszik valami részlet különösen. :)
@Nattilahorka Жыл бұрын
Köszönöm!
@tamaswittmann248 Жыл бұрын
Örülök az új előadásnak!Köszönöm szépen!
@oroszlan1957 Жыл бұрын
👍
@szalard Жыл бұрын
Ami a filmfeldolgozásokat illeti, megemlítendő a Gettysburg folytatásaként, ha nem tévedek, 2003-ban készült a Gods and Generals című film, amely általában idegösszeomlást szokott okozni a filmes szakértőknek és youtuber történészeknek egyaránt, mivel, valóban van egy déliekkel szimpatizáló olvasata, amelyet sokan déli, "lost cause", rabszolgatartáspárti propagandának neveznek. Emiatt általában a legrosszabb történelmi filmek között említik, pedig egyáltalán nem az. Érdekes módon már ezeket a filmeseket és youtube történészeket a tonnaszámú, a délieket ördögöknek bemutató északi propagandafilmek nem zavarják. A film, annak ellenére, hogy Stonewall Jackson háborús karrierjét mutatja be, nem szól egy szót sem a shenandoah völgyi hadjáratáról, amely a hadtörténelem egyik legbrilliánsabb hadművelete volt. Ez valóban egy elég furcsa ténye ennek, a 4,5 órás filmnek. Ami furcsa Jackson halálával kapcsolatban, hogy a chancellorsvillei briliáns megkerülő hadművelete után visszatérő Jacksont a sötétben a katonái ellenségnek vélték, és rálőttek. Halálát pedig tüdőgyulladás okozta, amelyet a karjának amputációja után az ágyban feküdve kapott el. Természetesen a legyengült szervezete ezt már nem tudta elviselni.
@2011tatami Жыл бұрын
Nem rossz film, én is láttam. Mai szemmel mindkettő vontatott egy kissé, de akkoriban még nem volt a közönség hozzászokva, hogy állandóan történjen valami. Stonewall eleve jó karakter volt filmi szempontból is.
@szalard Жыл бұрын
@@2011tatami Igen a Gods and Generals egyféle, mondhatni, konföderációs film, amely az államok nagyobb függetlenségéért tör lándzsát. A film bevezető zenéje alatt az államok zászlajának bemutatása nagyon szép. És gondolom az is nagyon zavarja a másik oldalt, mert a rabszolgák nincsenek úgy bemutatva, ahogy szeretnék. Stonewall együtt imádkozik a szakács-rabszolgájával, aki inkább barátja, mint rabszolgája. Meg ott vannak a biedermeier festménybe illő idilli családi ünnepek, amikor az egyik női főszereplő megvarrja a déli zászlót, és átadja Lee tábornoknak (ha jól emlékszem), az államuk függetlenségéért epedő, életüket áldozni kész civil emberek, férfiak és nők, sokszor eltúlzottan érzelmes bemutatása. Na ez mind kiveri a biztosítékot a haladóknál. És szó sincs arról, hogy a film egyoldaluan délpárti lenne. Elég csak az északiak oldalán harcoló Chamberlainnak a délieket elítélő szavaira, vagy Stonewall rabszolgája, a szakácsnak az imájára gondolni. De mindez nem elég a mai, a politikai korrektséget szem előtt tartó, és attól félő emberek és szakmaiak számára. Csak akkor elég, ha minden déli gonosz, vérszívó ördögként, és Dél minden szempontból egy szörnyű helyként van bemutatva.
@szalard Жыл бұрын
A civilek elleni atrocitásokkal kapcsolatban azonban voltak kivételek, amikor hadvezérek arra játszottak, hogy minél nagyobb szenvedést és pusztítást okozzanak a fegyvertelen lakosságnak. Például A Sherman tábornok híres menetelése Atlantáig, ahol kimondottan a céljai között ott volt a civilek kirablása, házaik, földjeik elpusztítása, hogy ezzel a pszichológiai fegyverrel vegye el a déliek kedvét az ellenállástól. A déliek viszont az északiak területére való betöréseikben vigyáztak arra, hogy ne okozzanak szenvedést a lakosságnak. Lee ezzel a háború idealizált romantikus korszakára emlékeztető viselkedéssel próbálta bizonyítani a déliek ügyének az igazságosságát. Míg pl. Sherman a 20. századi háborúk borzalmait előlegezte meg. A déliek részéről is voltak kegyetlenkedések. Pl., ha nem tévedek, Forest követett el ilyent az elfogott északi néger katonákkal. És persze ott voltak a gerillák kegyetlenkedései.
@szalard Жыл бұрын
Az élőt lekéstem, de majd megnézem a régóta várt előadást. :)
@2011tatami Жыл бұрын
Úgysem volt ténylegesen élő. :)
@steves9305 Жыл бұрын
Hú ,ez márt alig vártam! Köszönöm!
@2011tatami Жыл бұрын
Remélem nem okoz csalódást. Sajnos voltak problémák a felvétellel (azon túl, hogy egy-két bakit vétettem, visszahalgatva), egy kis része a vége előtt hiányzik, de nem sok és nem feltűnő. Plusz igyekeztem belerakni a képeket, hogy élvezhetőbb legyen.
@steves9305 Жыл бұрын
@@2011tatami Nemhogy csalódást nem okozott, de az Ön előadási fantasztikusak és közérthetőek. Túlzás nélkül mondhatom. Ennyire érdekesen nagyon kevesen tudnak hasonló témából előadást tartani. Abszolút nem elfogult, objektív, lényegre törő s bőven tartalmaz meglepetéseket. A KZread-on nem tudok ebben a témában más ilyen színvonalú előadásról.
@2011tatami Жыл бұрын
@@steves9305 Örülök, ha tetszett. Majd igyekszem hasonlóakkal szolgálni. Tervek szerint a Krími háború témája jön november közepén. Elvileg készül majd felvétel.
@petermiklosmolitornagy4889 Жыл бұрын
sziget pajzsai-TÖRTÉNELMI REGÉNY-a legjobb, s méltatlanul mellözöt
@szalard Жыл бұрын
Meg szeretném kérdezni, hogy a VII. hadtest melyik két zászlóalja vett részt a nagysallói ütközetben? Több helyen leírják, hogy két tászlóalj, de sehol sem írják meg, hogy melyikek. Illetve még azt leírják, hogy Poeltenberg a hadtest lovasságát vezeti.
@arpadvazul5299 Жыл бұрын
Hogy lehet, hogy Mátyás nem tudott eljutni Salzburgig, viszont a németek simán benyomultak a székes városunkba?
@sandorboszormenyi5960 Жыл бұрын
nem elég hogy alig lehet hallani, még szét is köhögi az egészet.
@belloq45062 жыл бұрын
Nagyszerűek az előadásaid és a meglátásaid. Csak a videó és a hang minőséget tartsd legalább ilyen szinten, mint ebben a videóban. Sajnos a régi előadások (videó, hang) minősége minősíthetetlen. (Ennél sokkal jobbat érdemeltek volna.) Viszont szerintem nem probléma, ha egy előadás hosszú. Akit érdekel az adott téma, az végig fogja nézni. Köszi az eddigi munkádat és reméljük hamarosan jelentkezel új videóval.
@zoltandeveny95992 жыл бұрын
A Mennyei Királyságban kit játszott? Mert a főszereplő Orlando Bloom volt.
@leventeszecsi72372 жыл бұрын
Várom már ezt az előadást!
@2011tatami2 жыл бұрын
A felvétel megvan -voltak aggályaim, mert van benne pár véletlen baki-, és képeket szerkesztünk bele. Szerintem pár hét és jön.
@buggyant2 жыл бұрын
Múlik a járvány, jó lenne több előadás!
@belloq45062 жыл бұрын
Nagyon jó előadás. Szörnyű hangminőség.
@Abyss.442 жыл бұрын
Azóta már kiderült hogy mégis csak III. Bélát és Antiochiai Annát találták meg és nem Könyves Kálmánt. Illetve korábban is vertek már koronázási emlékérméket, Szent Istvánnak is van.
Пікірлер
A hangtechnikán kéne egy kicsit javítani.
A hang minősège teljesen elrontja az amùgy profin kidolgozott előadást.Kàr mert ìgy nézhetetlen..kb 20 percet néztem aztán feladtam.
Wow. nagyszerű előadás!!!
Köszönöm.
Ki a franc terjesztette el Magyarországon ezt a "csaucseszu"-zást?? Valami proli elkezdte így mondani Ceausescu-t (ejtsd: Csáuseszku) és még egyes történészek is így mondják. Így 30 év után tanuljuk már meg: Csáuseszku. A másik, hoyg szánalmas ez a hágny tenger most a "Magyarország" partjait. Ez perszonálunió volt, vagyis nem az ország határai váltoiztak. Ennyi erővel azt is lehetne mondnai, hogy Lengyelországhoz tartozott egész Magyarország és a többi is.
Egy újabb nagyszerű előadás. Csak nem fér a fejembe, hogy 2024-ben miért nem lehet ezt egy kicsit profibban rögzíteni. A 720p még hagyján, de legalább a lavalier mikrofon ne csak dísznek lenne...
Köszönöm! Igyekszünk majd javítani rajt, és a terem sajnos nagyon visszhangzik.
@@2011tatami Köszönöm, hogy válaszoltál és ne haragudj a kritikáért, de valami tényleg nem jó a hangrögzítéssel. Példának itt egy hasonló előadás, ahol az előadó, Ifj. Takaró Károly hangja kiemelkedik a háttérzajból. kzread.info/dash/bejne/on6szLuOkZquppM.html Lehet, hogy csak valamilyen beállításbeli probléma van nálad. A közönség nélküli előadásaidnál viszont tökéletes a hang és a kép is. Azt a minőséget kellene valahogy tovább vinni. Amúgy az előadások tényleg nagyon jók (lennének). Csak így tovább.
@@belloq4506 Miért haragudnék? Köszönöm, hogy végighallgattad és a tippekért is.
Gabor gondold vegig, ha nekunk az autópálya konszernek kiássák a lelöhelyet mert ut kell nekik, örulnel ha kihordanak kincseinket onnan? Nem igazán értem az álláspontodat, se a magyarázatodat.
A hasonlat sántít. 1798-ban Egyiptomban (de 1880-at is írhatnék, mert még akkor se) a kutyát nem érdekelték a régi emlékek, konkrétan ott pusztultak le a sivatag homokjában. Ennél én sokkal jobbnak tartom, hogy Párizsba kerültek, vagy Londonba és tudósok megvizsgálták, értelmezték, elolvasták őket. Ha ez nincs, ma az Egyiptológia hátrább tartana, a Rosette-i kő meg talán meg sem lenne. Fenntartom az álláspontomat, és semmiben sem hasonlítahtó egy mai autópálya építéséhez, mivel nálunk törvények szabályozzák a leletekkel való bánásmódot, méghozzá szigorúak. Ha ma visszaadnák az Afrikából ,Mezopotámiából Európába került kincseket, ott jó eséllyel 50 éven belül megsemmisülnének egy helyi konfliktusban. Ma divat ez a nyugat kifosztotta a szegény ázsiai és afrikai népeket felfogás, de a műemlékek kapcsán legalábbis méltánytalan. Nem azt jelenti, hogy nem történt ilyen, de az összkép nem ez, ezeket megmentették az enyészettől. Ez a véleményem.
Közben a blogomra tettem fel egy kis válogatást a hadjárat forrásaiból: hagibal.blogspot.com/2024/03/forrasok-napoleon-egyiptomi-hadjaratarol.html
Nagyon várom!
Nagy Sándor ismerte volna Horváth úr előadását a " nagyobb létszámú hadsereg mindig győz" eszébe sem jutott volna a perzsáknak neki menni
Nem hinném, hogy ilyen mondat hagyta el a számat, de szívesen várom, hogy idelinkelje mikor is hangzik el ilyen a szövegben... Viszont azt tartom, hogy rendszerint a nagyobb hadsereg győz. Szóval hány perc hány műsodpercnél hangzik el, hogy a " nagyobb létszámú hadsereg mindig győz"???
maket nagyon hadar nehezen érthetö - a bankárok szerepéről a központi bank a fed megszezése volt a célja a amerikai polgárháborunak -1913 dec 23 sikerült magán kézbe adták a pénz kibocsátás jogát - 3-elnököt meggyilkoltak akik elenezte a fed magán kézbe adását - a rabszolgág felszabaditása fedő sztori -drábik jános nagyon sokat tudmondai a történtekröl
Alig lehet hallani valamit. 🔉🔈🔇
Köszönöm a jelzést. Igyekszem javítani, ma már bemikrofonozva vagyok, és igyekszem a képeket is betenni.
Nem lehetett volna a fali képek helyett a vetített tartalmat mutatni a videón???
Jogos észrevétel, igyekszem a jövőben ennek megfelelni. Az új videók már így készülnek jó ideje.
ijesztő
Azt hallottam, hogy a zsidók üzleteinek jobban kedvezett az északi kapitalista társadalmi rendszer mint a déli földesúri rendszer amelyben a kereskedelem kis szinten volt jelen. Ugyanaz a zsidó bank pénzelte mindkét hadban álló felet és a kezén játszotta a háború sorsát.
Nagyon zavaró, a folyamatos köhögés, krákogás.
Esküszöm, nem én voltam... :)
Szar a hang
Kár, hogy nagyon rossz a hangfelvétel.
Valóban kár.
Kedves HorváthGábor! Érdemes lenne elolvasnia Kéri Edit: Ki volt Görgey? C. Könyvét
Ismerem a könyvet, olvastam is, de jobban tenné, ha nem ajánlaná senkinek...
Jó előadáshoz illene egy jó hangminőség! Kár ezért a rossz hangért.
A boroszlós hol van fent?
Horváth Gábor valamennyi előadása kiváló,a felvételek egyenletesen, kitartóan gyalázatosak.
Hitlerről nem található előadás.??
Kedves Gábor ! Régebben jártam pár előadásokon. Mostanság is tartasz ? Tisztelettel.
Hogyne. Áprilisban lesz a következő elvileg. III. Béla király és kora a tervezett téma.
@@2011tatami Szuper. Hol fogok róla pontos időpontot/infõt találni? Köszönöm szépen!
@@SalaKaland honlapomon, illetve a blogomon: hagi.hupont.hu/ és hagibal.blogspot.com/
Kedves Gábor ! Bevallom őszintén,csak most néztem meg. Nagyon érdekes előadás volt,köszönöm. Szerencsés vagyok,mert Mostanan,Pociteljben,Jajce-ban,Srebrenicben már jártam. Tudtam a magyar vonatkozásokròl,de nem ennyire részletesen. Én általában Pap Gábort,Sazántai Lajost hallgatok/szakrális történelem/de a Te előadásmód dal kiegészítve nagyon jó, Köszönöm szépen az élményt ! Várom a folytatást ! Jó lenne újra élőben!
Valódi, múzeális darabok?
Bizony azok. Mind. Fantasztikus gyűjtemény. Az ember csak néz. Némelyiken még a próbalövések nyoma is ott, jelezve, hogy kiállta a muskéta lövését. Fel lehetne szerelni itt több száz 17. századi lovast és gyalogost. Ide tettem be képeket még: hagibal.blogspot.com/2022/08/seta-graci-landeszeughausban.html
Lőrincet állitólag Tomori fogta el, és Kolozsváron máglyára került.
A legjobb előadás észak délről amit magyarul láttam.
Örülök, hogy tetszett.
AZ OSTOBA NÉMETORSZÁG MI A FENÉNEK KÜLDTE VISSZA SVÁJCBÓL!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
Ezt már nagyon vártam...Stonewall Jackson-hoz hasonlították Patton tábornokot, mielőtt felpofozott egy katonát Olaszországban 😐 Gratulálok az előadáshoz.
Köszönöm.
Nagyon tetszik az előadás! Köszönöm!
Örülök és köszönöm. :)
Nagyon jó volt végignézni az előadást. Engem például kifejezetten érdekel az amerikai polgárháború témája, de sajnos magyar nyelvű youtube videó kevés van belőle. Ezért örülök, hogy rátaláltam erre. Nemrég olvastam ki Szilvay Gergely: "Az amerikai Dél. Régi rend az új világban" című könyvét és bár csak egy kis rész foglalkozik a Polgárháborúval, de rengeteg érdekességet meg lehetett tudni belőle és, hogy Dél és Észak mennyire más is volt valamint, hogy a rabszolgaság tényleg csak egy részét tette ki a két fél közötti feszültségnek. És nemrég rendeltem meg Stephen W. Sears: "Richmond kapujáig" című könyvét és már alig várom, hogy a kezembe vehessem és kiolvashassam. 😁 Nagyon köszönöm az előadást és remélem fog még felkerülni Polgárháborús témában videó.🙂
Örülök, hogy tetszett. Szilvay könyve nagyon izgalmas bevezetés a Dél történetébe, valóban. A To the gates of Richmond magyar kiadását én is nagyon várom, a Félszigeti hadjárat az egyik legizgalmasabb része a háborúnak, a maga módján zseniális ötlet volt, csak a kivitelezés... :D Egyelőre nincs betervezve, de át akarok menni rövidebb, egy-egy kisebb témát kibeszélő videóbe, úgy veszem észra, hogy a polgárháború iránt meglepően nagy itthon az érdeklődés, nem kizárt, hogy kísérletként csinálunk egyet, ha valami megtetszik valami részlet különösen. :)
Köszönöm!
Örülök az új előadásnak!Köszönöm szépen!
👍
Ami a filmfeldolgozásokat illeti, megemlítendő a Gettysburg folytatásaként, ha nem tévedek, 2003-ban készült a Gods and Generals című film, amely általában idegösszeomlást szokott okozni a filmes szakértőknek és youtuber történészeknek egyaránt, mivel, valóban van egy déliekkel szimpatizáló olvasata, amelyet sokan déli, "lost cause", rabszolgatartáspárti propagandának neveznek. Emiatt általában a legrosszabb történelmi filmek között említik, pedig egyáltalán nem az. Érdekes módon már ezeket a filmeseket és youtube történészeket a tonnaszámú, a délieket ördögöknek bemutató északi propagandafilmek nem zavarják. A film, annak ellenére, hogy Stonewall Jackson háborús karrierjét mutatja be, nem szól egy szót sem a shenandoah völgyi hadjáratáról, amely a hadtörténelem egyik legbrilliánsabb hadművelete volt. Ez valóban egy elég furcsa ténye ennek, a 4,5 órás filmnek. Ami furcsa Jackson halálával kapcsolatban, hogy a chancellorsvillei briliáns megkerülő hadművelete után visszatérő Jacksont a sötétben a katonái ellenségnek vélték, és rálőttek. Halálát pedig tüdőgyulladás okozta, amelyet a karjának amputációja után az ágyban feküdve kapott el. Természetesen a legyengült szervezete ezt már nem tudta elviselni.
Nem rossz film, én is láttam. Mai szemmel mindkettő vontatott egy kissé, de akkoriban még nem volt a közönség hozzászokva, hogy állandóan történjen valami. Stonewall eleve jó karakter volt filmi szempontból is.
@@2011tatami Igen a Gods and Generals egyféle, mondhatni, konföderációs film, amely az államok nagyobb függetlenségéért tör lándzsát. A film bevezető zenéje alatt az államok zászlajának bemutatása nagyon szép. És gondolom az is nagyon zavarja a másik oldalt, mert a rabszolgák nincsenek úgy bemutatva, ahogy szeretnék. Stonewall együtt imádkozik a szakács-rabszolgájával, aki inkább barátja, mint rabszolgája. Meg ott vannak a biedermeier festménybe illő idilli családi ünnepek, amikor az egyik női főszereplő megvarrja a déli zászlót, és átadja Lee tábornoknak (ha jól emlékszem), az államuk függetlenségéért epedő, életüket áldozni kész civil emberek, férfiak és nők, sokszor eltúlzottan érzelmes bemutatása. Na ez mind kiveri a biztosítékot a haladóknál. És szó sincs arról, hogy a film egyoldaluan délpárti lenne. Elég csak az északiak oldalán harcoló Chamberlainnak a délieket elítélő szavaira, vagy Stonewall rabszolgája, a szakácsnak az imájára gondolni. De mindez nem elég a mai, a politikai korrektséget szem előtt tartó, és attól félő emberek és szakmaiak számára. Csak akkor elég, ha minden déli gonosz, vérszívó ördögként, és Dél minden szempontból egy szörnyű helyként van bemutatva.
A civilek elleni atrocitásokkal kapcsolatban azonban voltak kivételek, amikor hadvezérek arra játszottak, hogy minél nagyobb szenvedést és pusztítást okozzanak a fegyvertelen lakosságnak. Például A Sherman tábornok híres menetelése Atlantáig, ahol kimondottan a céljai között ott volt a civilek kirablása, házaik, földjeik elpusztítása, hogy ezzel a pszichológiai fegyverrel vegye el a déliek kedvét az ellenállástól. A déliek viszont az északiak területére való betöréseikben vigyáztak arra, hogy ne okozzanak szenvedést a lakosságnak. Lee ezzel a háború idealizált romantikus korszakára emlékeztető viselkedéssel próbálta bizonyítani a déliek ügyének az igazságosságát. Míg pl. Sherman a 20. századi háborúk borzalmait előlegezte meg. A déliek részéről is voltak kegyetlenkedések. Pl., ha nem tévedek, Forest követett el ilyent az elfogott északi néger katonákkal. És persze ott voltak a gerillák kegyetlenkedései.
Az élőt lekéstem, de majd megnézem a régóta várt előadást. :)
Úgysem volt ténylegesen élő. :)
Hú ,ez márt alig vártam! Köszönöm!
Remélem nem okoz csalódást. Sajnos voltak problémák a felvétellel (azon túl, hogy egy-két bakit vétettem, visszahalgatva), egy kis része a vége előtt hiányzik, de nem sok és nem feltűnő. Plusz igyekeztem belerakni a képeket, hogy élvezhetőbb legyen.
@@2011tatami Nemhogy csalódást nem okozott, de az Ön előadási fantasztikusak és közérthetőek. Túlzás nélkül mondhatom. Ennyire érdekesen nagyon kevesen tudnak hasonló témából előadást tartani. Abszolút nem elfogult, objektív, lényegre törő s bőven tartalmaz meglepetéseket. A KZread-on nem tudok ebben a témában más ilyen színvonalú előadásról.
@@steves9305 Örülök, ha tetszett. Majd igyekszem hasonlóakkal szolgálni. Tervek szerint a Krími háború témája jön november közepén. Elvileg készül majd felvétel.
sziget pajzsai-TÖRTÉNELMI REGÉNY-a legjobb, s méltatlanul mellözöt
Meg szeretném kérdezni, hogy a VII. hadtest melyik két zászlóalja vett részt a nagysallói ütközetben? Több helyen leírják, hogy két tászlóalj, de sehol sem írják meg, hogy melyikek. Illetve még azt leírják, hogy Poeltenberg a hadtest lovasságát vezeti.
Hogy lehet, hogy Mátyás nem tudott eljutni Salzburgig, viszont a németek simán benyomultak a székes városunkba?
nem elég hogy alig lehet hallani, még szét is köhögi az egészet.
Nagyszerűek az előadásaid és a meglátásaid. Csak a videó és a hang minőséget tartsd legalább ilyen szinten, mint ebben a videóban. Sajnos a régi előadások (videó, hang) minősége minősíthetetlen. (Ennél sokkal jobbat érdemeltek volna.) Viszont szerintem nem probléma, ha egy előadás hosszú. Akit érdekel az adott téma, az végig fogja nézni. Köszi az eddigi munkádat és reméljük hamarosan jelentkezel új videóval.
A Mennyei Királyságban kit játszott? Mert a főszereplő Orlando Bloom volt.
Várom már ezt az előadást!
A felvétel megvan -voltak aggályaim, mert van benne pár véletlen baki-, és képeket szerkesztünk bele. Szerintem pár hét és jön.
Múlik a járvány, jó lenne több előadás!
Nagyon jó előadás. Szörnyű hangminőség.
Azóta már kiderült hogy mégis csak III. Bélát és Antiochiai Annát találták meg és nem Könyves Kálmánt. Illetve korábban is vertek már koronázási emlékérméket, Szent Istvánnak is van.
Így van. Elismerem.
A király nem volt hazaáruló...?
Uram isten...