Szeretem Neumann János munkásságát! Ő egy igazi magyar tudós akiről keveset tudunk Magyarországon.Látta a jövőt!
@janoshaasz5219Ай бұрын
5:14-nél nem értem, hogy MIT sugárzó intézményt említ? "szíd"-nek (seed) vélem hallani. (Esetleg hír vagy streem lenne, csak rosszul ejtette a hölgy.??)
@rbelatamas2 ай бұрын
Draga Tanar ur ❤
@ferenchorvath53112 ай бұрын
Magyarországon elöször a 30-s években, majd másodszor a negyvenes években gyártottak néprádiót. Az első teljes középhullámú sáv, a második csak Kossut és Petőfi rádió vételére készültek. Az első alumínium, a második fa dobozba volt szerelve. Az 50-es évek akkori pártpolitikája miatt nem engedték a külföldi rádiók hallgatását. Ezen , mi rádió amatőrők úgy segítettünk, hogy a néprádióba egy fogó kondenzátort építettünk, melyel az egész középullám vehető volt. Később a Petófi hullámot rövid hullámra hangoltuk, és lehetőség volt a rövid hullámú Szabadeurópa programm vételére. Én is több ilyen átépítést végezten. Az ötvenes évek végére a kormányzat belátta, hogy nem jó megodás, és ekkor jöttek a zavaró adók. Ez ez URH keleti-nyugati sávval is megismétlődött a TV-k CCIRT és OIRT , majd szinesnél a SZEKAM és PAL rendszerrel! Most ugyanezt a digitalizációval és kodolással igyekeznek megoldani. Üdv:H.F.
@lemezbak4 ай бұрын
Nagyon jó videó. Annyival egészíteném ki, hogy az első mai jellegű mp3 lejátszó 1998 ban jelent meg, MPMan F10 néven. Az Apple-t pedig megelőzte 2000-ben a Creative Nomad Jukebox 2000.09 ben.
@sandoriro66944 ай бұрын
Látom 10 éve volt az előadás, most találtam rá! Szép emlékek és zseniális megoldás volt a maga korában! Az nem hangzott el, hogy a szocialista piac több országában is ezt használták!
@balazsmeszaros30404 ай бұрын
világos, ugye?
@ehog905 ай бұрын
L É N Y E G
@szucsattila19625 ай бұрын
Mk 25 az egy katasztrófa volt, főleg a hangerő. Ennél szarabbal nem is találkoztam.
@mi1r26 ай бұрын
3:56 Önvezető autók... a fejlődés valóban gyors, de még ma a közelébe nincs annak amit pl. egy sima _légy_ gombostű meretű idegrendszere kalkulációt el tud végezni térben navigálva a rovart villámsebesen.
@sakkmatt6 ай бұрын
A jövő innovációja. -- Q3! Hol van a kulcscsomóm? Mit főzzek ma ebédre?
@sakkmatt6 ай бұрын
Az ősember 200.000 éves "áttörései" nem semmi. A hordozható tűz, Gyógynövények ismerete, Isten hit a káosz elkerülése érdekében. A kannibalizmus elítélése. Nem volt tétlen a Homo soha!
@J243456 ай бұрын
Ezt kérem, NE HAGYJÁK ABBA!!
@J243457 ай бұрын
Köszönet Tanár úr! Boldog új évet kívánok! tehát Neumann János lehetett pozitív! értelemben az első HACKER? Stallman (RMS) szerinti meghatározásban) Neumann ahol csak megjelent, mindenhol elhintette a gondolatait, értelmezéseit .. javaslatait ...
@BelaLaszloSimon-hf7ti7 ай бұрын
❤❤
@J243457 ай бұрын
Köszönet,! de lenne még az intonáció, nekünk a Magyar... amit a média munkásai össze - vissza alkalmaznak, sajnos sokan rongálnak! Hibásan nem veszik figyelembe a mondathangsúly ÉRTELEMMEGKÜLÖNBÖZTETŐ jellegét, ami nyelvek szerinti eltérő voltát. Élőbeszédben médiamunkásoknál pl. hírfelolvasóknak jelölt szövegek mutatása adás alatt! Főleg fiatalabb nők a média magyar nyelvű részében hibáznak rengeteget ilyenkor, mondatvégén felemelt hangsúlyozással, a hallgatóságban mintegy "párzásra / üzekedésre " felkeltve a férfiak figyelmét! jellemző erre > Hallgassa csak meg mindenki a Kossuth Rádió szerkesztőjének Sárán Juditnak (amúgy jó szerkesztett műsoros munkájú) hírfelolvasásait, hát nagyon félrevisz, főleg ha párunk is mellettünk van. szerintem
@J243457 ай бұрын
Köszönet,! de lenne még az intonáció, nekünk a Magyar... amit a média munkásai össze - vissza alkalmaznak, sajnos sokan rongálnak! Hibásan nem veszik figyelembe a mondathangsúly ÉRTELEMMEGKÜLÖNBÖZTETŐ jellegét, ami nyelvek szerinti eltérő voltát. Beszédrendszerekben szövegautomatáknál talán a második lehetőség lenne alkalmazandó, "formások" alkalmazása?! Élőbeszédben médiamunkásoknál pl. hírfelolvasóknak jelölt szövegek mutatása adás alatt! Főleg fiatalabb nők a média magyar nyelvű részében hibáznak rengeteget ilyenkor, mondatvégén felemelt hangsúlyozással, a hallgatóságban mintegy "párzásra / üzekedésre " felkeltve a férfiak figyelmét! jellemző erre > Hallgassa csak meg mindenki a Kossuth Rádió szerkesztőjének Sárán Juditnak (amúgy jó szerkesztett műsoros munkájú) hírfelolvasásait, hát nagyon félrevisz, főleg ha párunk is mellettünk van. szerintem
@janosbujdoso97458 ай бұрын
Köszönöm szépen!😊
@karvak14928 ай бұрын
Öteletem: A Kutor múzeumot készitsétek el virtuális alakban és nagy felbontásban, részletdúsan, hogy megörizhessük az utókornak. Csodálatos gyüjteménye van.
@tocsa120ls8 ай бұрын
1:00 ezt a "számítógépet" a mai napig meg lehet tekinteni a Bletchley-i angol Nemzeti Számítástechnikai Múzeumban, a hibbant britek helyreállították és működik.
@norbertslakta43858 ай бұрын
Az a tragédia, hogy míg mi már csak nosztalgiázunk azon, hogy volt valaha magyar nagyipar és magyar gyártmányfejlesztés, addig a kínaiak elhúztak mellettünk (nem csak mellettünk, tegyük hozzá). Ez a rendszerváltás iparpolitikusainak felelossége és a népé, amely elhitte, hogy a saját ipar teljes felszámolása fogja elhozni a nyugati életszínvonalat. Volt lemaradás? Igen! De volt gyártókapaciás, vállalati kultura és szakemberek egész generációi. A kínaiaknak ebbol semmi nem volt 30 éve. Ma mi összeszerelo ország vagyunk minimális hozzáadott értéket termelve. Kína pedig a világ élvonalába került. A KKP KB sokkal jobban sáfárkodott a rábízott országgal, mint a mi nagyondemokratikusésszbadliberális vezetésünk.
@tibsim8 ай бұрын
Egy nagyszerű embert ismerhettünk meg Lukács József személyében! Köszönjük!
@feketetimea43138 ай бұрын
EVOLÚCIÓ!!!!!!!!!!
@tibsim9 ай бұрын
Elképesztő!
@tibsim9 ай бұрын
Csodálatos ez a csatorna, és Kutor László tanár úr munkája!
@tocsa120ls9 ай бұрын
Az a Videoton daxlirádió is elég gyakori bútordarab volt a nyolcvanas években.
@robokaland-official9 ай бұрын
❤
@robokaland-official9 ай бұрын
❤
@tibsim9 ай бұрын
A gaz nácik nem kivégezték a zsidót a táborban, hanem támogatták...
@zoltanvida49559 ай бұрын
Láttam a videóban, Benefon márkájú telefont. Tudomásom szerint az NMT rendszert használt. Magyarországon a Westel 0660 forgalmazta. Én is tőlük vettem az első Nokiámat. Kérdezni szeretném, az NMT rendszert, használják még valamire?
@lkutor9 ай бұрын
Az NMT legfőbb előnye a nagy működési tartomány volt. A GSM Magyarországon is kiszorította 2003-ban: en.wikipedia.org/wiki/Nordic_Mobile_Telephone
@zoltanvida49559 ай бұрын
@@lkutor Köszönöm szépen a választ.
@viktormolnar9 ай бұрын
A 3210 es talán a leg ikonikusabb darab
@janosbujdoso97459 ай бұрын
Köszönöm szépen!Ez hiányzott az eddigi ismereteim közül!😊❤
9 ай бұрын
Én még az 1980-as években kezdtem számítástechnikával foglalkozni. Én még lyukszalagon illetve lyukkártyán tanultam programozni. 1981-ben számítógépeket kezdtem építeni Z80-as illetve U558-as processzorokkal. (homelab számítógépek) Akkor magnó kazettát használtunk adattárolásra. az 1990-es években az Orion vállalatnál dolgoztam ahol az optikai tárolókat, képlezemet fejlesztettük és teszteltük nem sok sikerrel. Az ok egyszerű. A műanyag alaphordozó érzékeny a hőmérséklet változásra, tágul illetve zsugorodik, így apró szemmel nem látható repedések jelentek meg a lemezen ami elrontotta a tárolt adatokat. Ezért nem fog a büdös életben tartós lenni egyetlen cd vagy DWD sem. Az egyik nyugati cégnél nemrég volt ebből hatalmas botrány és kár, mert a klimatizált helységéken tárolt CD és DVD lemezeket nem tudták elolvasni és ebből a cégnek sok tízmillió dolláros kára származott. Amikor erről olvastam a hírt, akkor elővettem a régi CD és DWD lemezimet a polcról és próbaként megnéztem, hogy igaz e ez a hír. Sajnos igaz, a több int 10 éves lemezeim 80 %-a már hibás volt és nem lehetett olvasni őket.
10 ай бұрын
1982-ben véletlenül tévedtem be az Ötvös klubba, ahol Lukács Endre pont akkor mutatta be egy szűk, emlékeim szerint egy 5-6 fős csoportnak az első HomeLab 2 számítógépet, ami egy Junoszt TV képernyőjén adta a képet. Én akkor 24 éves voltam, és teljesen elvarázsolt az amit láttam, így ezekután minden pénteki napon ott voltam a klubban, és mivel be tudtam szerezni TTL íc-ket, ezért emlékeim szerint az 5-dik HomeLab 2 az én gépem volt, amit sikerült összeraknom. Természetesen nem működött mert a nyáklapot saját magam készítettem el tussal megrajzolva a nyáklemezre és volt olyan rész, ahol 2 IC lába között nem egy, hanem 2 vezetéket vezettek el a rajzon, amit én tustollal nem tudtam olyan szépen megoldani és emiatt zárlat volt. Endre élesztette fel a gépemet, amiből ott nagyon sokat tanultam. Borzasztó nehéz volt Z80-as processzort szerezni, így szinte mindenki az U 558-as processzort használta. Ezért elhatároztam, hogy segítek beszerezni Z80-as processzort. A két processzor nagyjábol kompatibilis volt, de az U-558-asok között nagyon sok volt, ami nem jó jelszinteken kapcsolt és emiatt nagyon sok megépült gépet csak Endre tudta életre kellteni. Én egy új trabantot vettem akkoriban, és kimentem vele Münchenbe bejáratni az autót, persze egy rakás TTL ic-t és több tucat Z80-as processzort rejtettem el a Trabant első sárvédői alá, így sikerült becsempésznem az országba. Pillanatok alatt elkapkodták a srácok a klubban az ic-ket és akkor lendült be az itthoni építés. Endrétől tanultam meg ez első programozási ismereteket még gépikódban majd ASM-ben. Egyszer visszafejtettem a 4Kb-os eprom tartalmát, ami az Operációs rendszert tartalmazta, ami rendkívül nehéz volt, mert Endre annak idején gépikódban írta meg a rendszert és rendkívül sok jump utasítással viszzaugrott két utasítás közé, ami így már teljesen más kódsorozatot eredményezett és ez nagyon megnehezítette a visszafejtést. Készült eprom égető nyáklap is a géphez, azzal segítettem j pár embernek az operációs rendszert beégetni. Készült ASM compiler és decompiler is a géphez, aminek 4 Kb memóriában el kellett férnie. A HomeLab 2-nél még magnó kazettáról olvastuk be a magunk által írt gépikódú, asm, vagy Basic programokat. A következő generációs géphez a HomeLab 3-hoz már készített az Endre egy dupla floppy meghajtó áramkört is, így egyszerre 2 darab floppy meghajtót tudtunk vele kezelni. Endre nem volt tétlen, készített egy pascal fordítót is a géphez, majd egy dbase nevű adatbázis kezelő programot módosított úgy, hogy az is fusson a HomeLab gépen. Az egyik floppy lemezen volt a Dbase 180Kb méretben elférve, és a másik floppy meghajtón volt az adatbázis. Ebből a gép verzióból 3 darab gépet építettem az Orion vállalatnak, ami a fejlesztési raktár kezelő szoftvere lett a programommal, amit írtam hozzá, mivel akkor ott dolgoztam. Az első HomeLab gépeimhez otthon reszelgettem meg felsőmaróval martam a billentyűzet gombokat danamitból és rétegelt lemezből készítettem a számítógép dobozát, amit szépen le is festettem fehérre. Összesen körülbelül 25-30 darab homelab 2-és homelab 3-as gépet építettem annak, aki megkért rá. A Homelab 3-nak már 32 illetve 64 Kb memóriája is lehetett lapozós technikával válltva a 2 darab 32 Kb-s memóriát. Később Endre és Józsi elkészítette az első vércukorszint mérő készülékük prototipusát amit piacra akartak dobni mert akkora volt rá az érdeklődés. Az első 100 darabos szériát én forrasztottam össze és élesztettem fel, amit sikerült. Amit nem sikerült felélesztenem az Endre kelltette életre. Elvégre ő volt a gép hardverének a tervezője és jobban értett hozzá, mint én. Ez a pár év amit a HCC-be töltöttem meghatározta egész további életem, rettentő sokat köszönhetek a Lukács testvéreknek. Közel 30 éven keresztül programozóként dolgoztam tovább nagy vállalatoknál, ahol dbase, dbase 2 és clipper nyelveken írtunk többed magammal ügyvviteli és vállalat irányítási rendszereket, amik akkor már az első IBM PC-ken futott 4 Mhz processzor sebeséggel. Majd később jöttek a gyorsabb, nagyobb teljesítményű IBM pc-k Írtam több raktár kezelő programot, főkönyvi rendszert, bérszámfejtést és ég felsprolni is nehéz lenne mi mindent. Majd átcsábítottak a Orionból a 4i kft-hez ahol akkor kezdték el a Borsodi sörgyár főzőház vezérlő szoftverét készíteni PLC vezérléssel kezelve a futószalagokat, szelepeket, motorokat és kismillió érzékelőt, én meg írtam hozzá a központi vezérlő rendszert Clipperben amibe ASM betéteket is írtam amik a PLC-ket vezérelték és gyűjtötték be a mért adatokat. Ezzel a Brosodi sorgyár lett a világ legmodernebb sörgyára akkoriban.
@mi1r210 ай бұрын
2:35 "amatőr megfigyelőrendszerek építéséhez" Ezt mára profin, orwelli módon művelik azt csiripelik a madarak. Állítólag a 90-es évek elején valamelyik inteles alaplapon még elcsíphető volt az a felületszerelt kondenzátornak álcázott kristályos alkatrész ami egyfajta non-Hertz hullámközegen keresztül hálózati kapcsolat nélkül is megfigyelhetővé teszi a sz.gépeket vagy mára mindent amiben CPU van. Az alapelv valahol az alagút-effektus nyitja és a piezo-elektromos kristályok gyártása körül van; a speciálisan szétválasztott kristályok ÖRÖKRE kapcsolatban maradnak információsan egymással a térbeli helyzetüktől függetlenül, ahol a két végpont lehet akár ezer fényévre is, akkoris realtime marad a leárnyékolhatatlan kapcsolat a két darab között. Olcsón sorozatgyártható s kiszúrni sem egyszerű mert egy sima kvarckristályt manipulálnak. A régi alaplapokon még nem volt a processzorba integrálva úgy szúrta ki egy fejlesztéssel foglalkozó magyar mérnök.
@gaborm476710 ай бұрын
Nagyon örülök ennek a videónak mert alapvetően IT-s vagyok, de mostanában újra elővettem az órás témát is, ami szintén nagyon érdekel. Nagyon szeretem a mechanikus, elektromechanikus gépeket, órákat ... Létezik még órásmester képzés?
@robokaland-official10 ай бұрын
Vártuk már nagyon! ❤
@peterbanhegyi9625 Жыл бұрын
Mi van azóta a Tanárnővel?
@robokaland-official Жыл бұрын
❤
@robertnagy2491 Жыл бұрын
A blu ray nem igazan terjedt el, nem valtotta le a dvd-t. Nekem nem tetszik hogy konnyen karcolodnak.
@jogar33zs Жыл бұрын
Lényegében ma is viszonylag kevés ország illetve cég képes procit előállítani. Mindössze néhányan vannak. Atombombát többen tudnak csinálni mint ezt.
@robertnagy2491 Жыл бұрын
Sok gyato meg is szuntmint a Cyrix is.
@molnibalage8313 күн бұрын
Ez ebben a formában nem igaz. Csúcskategóriát képes kevés és n+1 ország LEHETNE atomhatalom, ha akarna. De nem akar. Vagy csak volt. Pl. Dél-Afrika.
@jogar33zs13 күн бұрын
@@molnibalage83 Két kezeden meg tudod számolni a gyártó országok számát. Rendkívül különleges körülmények kellenek hozzá.
@M3MB3Rrr Жыл бұрын
Imádom ezeket a bivaly IBM procikat, büszke AS400 fejlesztőként. :D
@mi1r2 Жыл бұрын
0:06 Apollo-program... 4:10 A ferritgyűrűs tárak addig megbízhatóak míg a Curie-hőmérsékletet elérve el nem veszítik a mágneses tulajdonságukat... s azt olvastam anno szakértőktől akik próbálták az Apollo leszállóegységének navigációs kompjúterét újraépíteni korabeli alkatrészekből, hogy a hűtést pl egyáltalán nem oldották meg és hasonló technikai banánhéjak sora. Ergo azzal NEM repültek soha, ilyen szinten már nem dolgozták ki a szemfényvesztést, a Stanley Kubrick féle stúdió trükkfelvételekhez elég volt a felszín (meggyónta halála előtt h őt kérték fel), le is nyomták az emberiség torkán.
@M3MB3Rrr Жыл бұрын
Nocsak, befigyelt a személyes szál. :)
@bati67 Жыл бұрын
Köszönöm, érdekes volt!
@HollosySzabi Жыл бұрын
25:47 - Csontváry finoman megmutatta a fény eredetét is jobbra, amikor még főztek és világítottak vele a barlangban.
@istvanpellus281 Жыл бұрын
Tisztelt Uram. Pellus István vagyok Bokodról. Gratulálok az önáltal közre adott ismeret anyaghoz. Segítségét szeretném kérni. Tulajdonomba került pár db régi elektron cső. Sajnos nem tudom beazonosítani őket. Van köztük nagy alma formályu üvegbúrával épített is. Nagyon megköszönném, ha venné a fáradságot, és leellenőrizné őket. Kérem jelöljön meg egy helyet, időpontot, hogy megkereshessem. Köszönöm megtisztelő türelmét, maradok baráti tisztelettel.; Pellus István.
@lkutor Жыл бұрын
Tisztelt Pellus Úr! Kérem küldjön fényképeket az említett csövekről. Ha tudom azonosítani őket, akkor szívesen segítek. Üdvözlettel: KL
@mikloskanics9385 Жыл бұрын
"Diplomatatáskákba építették bele... Nem emlékszem a srácra... Toshiba volt a minta neve, de ő Fushibának nevezte el a sajátját... Nem emlékszek már a srác nevére, de rendes gyerek volt az..." Az bizony én voltam. 😉 Szép idők voltak azok, Lujó barátom. Pezsgett a klubélet, születtek a Homelab gépek...
@robokaland-official Жыл бұрын
Kedves László! Kaptam néhány hete "ferrit ROM" -ot. Picike ferrit "gombák" alkotják. Nem tudja véletlenül, mi ennek az alkatrésznek a pontos neve? Köszönöm szépen! Hiánypótló videó, nagyon köszönjük!
@alexanderfocht6443 Жыл бұрын
Nagyon jó , ksznjk.... Kibernetika ,képtefon,.... A múlt scifije megvalósúlva
Пікірлер
Szeretem Neumann János munkásságát! Ő egy igazi magyar tudós akiről keveset tudunk Magyarországon.Látta a jövőt!
5:14-nél nem értem, hogy MIT sugárzó intézményt említ? "szíd"-nek (seed) vélem hallani. (Esetleg hír vagy streem lenne, csak rosszul ejtette a hölgy.??)
Draga Tanar ur ❤
Magyarországon elöször a 30-s években, majd másodszor a negyvenes években gyártottak néprádiót. Az első teljes középhullámú sáv, a második csak Kossut és Petőfi rádió vételére készültek. Az első alumínium, a második fa dobozba volt szerelve. Az 50-es évek akkori pártpolitikája miatt nem engedték a külföldi rádiók hallgatását. Ezen , mi rádió amatőrők úgy segítettünk, hogy a néprádióba egy fogó kondenzátort építettünk, melyel az egész középullám vehető volt. Később a Petófi hullámot rövid hullámra hangoltuk, és lehetőség volt a rövid hullámú Szabadeurópa programm vételére. Én is több ilyen átépítést végezten. Az ötvenes évek végére a kormányzat belátta, hogy nem jó megodás, és ekkor jöttek a zavaró adók. Ez ez URH keleti-nyugati sávval is megismétlődött a TV-k CCIRT és OIRT , majd szinesnél a SZEKAM és PAL rendszerrel! Most ugyanezt a digitalizációval és kodolással igyekeznek megoldani. Üdv:H.F.
Nagyon jó videó. Annyival egészíteném ki, hogy az első mai jellegű mp3 lejátszó 1998 ban jelent meg, MPMan F10 néven. Az Apple-t pedig megelőzte 2000-ben a Creative Nomad Jukebox 2000.09 ben.
Látom 10 éve volt az előadás, most találtam rá! Szép emlékek és zseniális megoldás volt a maga korában! Az nem hangzott el, hogy a szocialista piac több országában is ezt használták!
világos, ugye?
L É N Y E G
Mk 25 az egy katasztrófa volt, főleg a hangerő. Ennél szarabbal nem is találkoztam.
3:56 Önvezető autók... a fejlődés valóban gyors, de még ma a közelébe nincs annak amit pl. egy sima _légy_ gombostű meretű idegrendszere kalkulációt el tud végezni térben navigálva a rovart villámsebesen.
A jövő innovációja. -- Q3! Hol van a kulcscsomóm? Mit főzzek ma ebédre?
Az ősember 200.000 éves "áttörései" nem semmi. A hordozható tűz, Gyógynövények ismerete, Isten hit a káosz elkerülése érdekében. A kannibalizmus elítélése. Nem volt tétlen a Homo soha!
Ezt kérem, NE HAGYJÁK ABBA!!
Köszönet Tanár úr! Boldog új évet kívánok! tehát Neumann János lehetett pozitív! értelemben az első HACKER? Stallman (RMS) szerinti meghatározásban) Neumann ahol csak megjelent, mindenhol elhintette a gondolatait, értelmezéseit .. javaslatait ...
❤❤
Köszönet,! de lenne még az intonáció, nekünk a Magyar... amit a média munkásai össze - vissza alkalmaznak, sajnos sokan rongálnak! Hibásan nem veszik figyelembe a mondathangsúly ÉRTELEMMEGKÜLÖNBÖZTETŐ jellegét, ami nyelvek szerinti eltérő voltát. Élőbeszédben médiamunkásoknál pl. hírfelolvasóknak jelölt szövegek mutatása adás alatt! Főleg fiatalabb nők a média magyar nyelvű részében hibáznak rengeteget ilyenkor, mondatvégén felemelt hangsúlyozással, a hallgatóságban mintegy "párzásra / üzekedésre " felkeltve a férfiak figyelmét! jellemző erre > Hallgassa csak meg mindenki a Kossuth Rádió szerkesztőjének Sárán Juditnak (amúgy jó szerkesztett műsoros munkájú) hírfelolvasásait, hát nagyon félrevisz, főleg ha párunk is mellettünk van. szerintem
Köszönet,! de lenne még az intonáció, nekünk a Magyar... amit a média munkásai össze - vissza alkalmaznak, sajnos sokan rongálnak! Hibásan nem veszik figyelembe a mondathangsúly ÉRTELEMMEGKÜLÖNBÖZTETŐ jellegét, ami nyelvek szerinti eltérő voltát. Beszédrendszerekben szövegautomatáknál talán a második lehetőség lenne alkalmazandó, "formások" alkalmazása?! Élőbeszédben médiamunkásoknál pl. hírfelolvasóknak jelölt szövegek mutatása adás alatt! Főleg fiatalabb nők a média magyar nyelvű részében hibáznak rengeteget ilyenkor, mondatvégén felemelt hangsúlyozással, a hallgatóságban mintegy "párzásra / üzekedésre " felkeltve a férfiak figyelmét! jellemző erre > Hallgassa csak meg mindenki a Kossuth Rádió szerkesztőjének Sárán Juditnak (amúgy jó szerkesztett műsoros munkájú) hírfelolvasásait, hát nagyon félrevisz, főleg ha párunk is mellettünk van. szerintem
Köszönöm szépen!😊
Öteletem: A Kutor múzeumot készitsétek el virtuális alakban és nagy felbontásban, részletdúsan, hogy megörizhessük az utókornak. Csodálatos gyüjteménye van.
1:00 ezt a "számítógépet" a mai napig meg lehet tekinteni a Bletchley-i angol Nemzeti Számítástechnikai Múzeumban, a hibbant britek helyreállították és működik.
Az a tragédia, hogy míg mi már csak nosztalgiázunk azon, hogy volt valaha magyar nagyipar és magyar gyártmányfejlesztés, addig a kínaiak elhúztak mellettünk (nem csak mellettünk, tegyük hozzá). Ez a rendszerváltás iparpolitikusainak felelossége és a népé, amely elhitte, hogy a saját ipar teljes felszámolása fogja elhozni a nyugati életszínvonalat. Volt lemaradás? Igen! De volt gyártókapaciás, vállalati kultura és szakemberek egész generációi. A kínaiaknak ebbol semmi nem volt 30 éve. Ma mi összeszerelo ország vagyunk minimális hozzáadott értéket termelve. Kína pedig a világ élvonalába került. A KKP KB sokkal jobban sáfárkodott a rábízott országgal, mint a mi nagyondemokratikusésszbadliberális vezetésünk.
Egy nagyszerű embert ismerhettünk meg Lukács József személyében! Köszönjük!
EVOLÚCIÓ!!!!!!!!!!
Elképesztő!
Csodálatos ez a csatorna, és Kutor László tanár úr munkája!
Az a Videoton daxlirádió is elég gyakori bútordarab volt a nyolcvanas években.
❤
❤
A gaz nácik nem kivégezték a zsidót a táborban, hanem támogatták...
Láttam a videóban, Benefon márkájú telefont. Tudomásom szerint az NMT rendszert használt. Magyarországon a Westel 0660 forgalmazta. Én is tőlük vettem az első Nokiámat. Kérdezni szeretném, az NMT rendszert, használják még valamire?
Az NMT legfőbb előnye a nagy működési tartomány volt. A GSM Magyarországon is kiszorította 2003-ban: en.wikipedia.org/wiki/Nordic_Mobile_Telephone
@@lkutor Köszönöm szépen a választ.
A 3210 es talán a leg ikonikusabb darab
Köszönöm szépen!Ez hiányzott az eddigi ismereteim közül!😊❤
Én még az 1980-as években kezdtem számítástechnikával foglalkozni. Én még lyukszalagon illetve lyukkártyán tanultam programozni. 1981-ben számítógépeket kezdtem építeni Z80-as illetve U558-as processzorokkal. (homelab számítógépek) Akkor magnó kazettát használtunk adattárolásra. az 1990-es években az Orion vállalatnál dolgoztam ahol az optikai tárolókat, képlezemet fejlesztettük és teszteltük nem sok sikerrel. Az ok egyszerű. A műanyag alaphordozó érzékeny a hőmérséklet változásra, tágul illetve zsugorodik, így apró szemmel nem látható repedések jelentek meg a lemezen ami elrontotta a tárolt adatokat. Ezért nem fog a büdös életben tartós lenni egyetlen cd vagy DWD sem. Az egyik nyugati cégnél nemrég volt ebből hatalmas botrány és kár, mert a klimatizált helységéken tárolt CD és DVD lemezeket nem tudták elolvasni és ebből a cégnek sok tízmillió dolláros kára származott. Amikor erről olvastam a hírt, akkor elővettem a régi CD és DWD lemezimet a polcról és próbaként megnéztem, hogy igaz e ez a hír. Sajnos igaz, a több int 10 éves lemezeim 80 %-a már hibás volt és nem lehetett olvasni őket.
1982-ben véletlenül tévedtem be az Ötvös klubba, ahol Lukács Endre pont akkor mutatta be egy szűk, emlékeim szerint egy 5-6 fős csoportnak az első HomeLab 2 számítógépet, ami egy Junoszt TV képernyőjén adta a képet. Én akkor 24 éves voltam, és teljesen elvarázsolt az amit láttam, így ezekután minden pénteki napon ott voltam a klubban, és mivel be tudtam szerezni TTL íc-ket, ezért emlékeim szerint az 5-dik HomeLab 2 az én gépem volt, amit sikerült összeraknom. Természetesen nem működött mert a nyáklapot saját magam készítettem el tussal megrajzolva a nyáklemezre és volt olyan rész, ahol 2 IC lába között nem egy, hanem 2 vezetéket vezettek el a rajzon, amit én tustollal nem tudtam olyan szépen megoldani és emiatt zárlat volt. Endre élesztette fel a gépemet, amiből ott nagyon sokat tanultam. Borzasztó nehéz volt Z80-as processzort szerezni, így szinte mindenki az U 558-as processzort használta. Ezért elhatároztam, hogy segítek beszerezni Z80-as processzort. A két processzor nagyjábol kompatibilis volt, de az U-558-asok között nagyon sok volt, ami nem jó jelszinteken kapcsolt és emiatt nagyon sok megépült gépet csak Endre tudta életre kellteni. Én egy új trabantot vettem akkoriban, és kimentem vele Münchenbe bejáratni az autót, persze egy rakás TTL ic-t és több tucat Z80-as processzort rejtettem el a Trabant első sárvédői alá, így sikerült becsempésznem az országba. Pillanatok alatt elkapkodták a srácok a klubban az ic-ket és akkor lendült be az itthoni építés. Endrétől tanultam meg ez első programozási ismereteket még gépikódban majd ASM-ben. Egyszer visszafejtettem a 4Kb-os eprom tartalmát, ami az Operációs rendszert tartalmazta, ami rendkívül nehéz volt, mert Endre annak idején gépikódban írta meg a rendszert és rendkívül sok jump utasítással viszzaugrott két utasítás közé, ami így már teljesen más kódsorozatot eredményezett és ez nagyon megnehezítette a visszafejtést. Készült eprom égető nyáklap is a géphez, azzal segítettem j pár embernek az operációs rendszert beégetni. Készült ASM compiler és decompiler is a géphez, aminek 4 Kb memóriában el kellett férnie. A HomeLab 2-nél még magnó kazettáról olvastuk be a magunk által írt gépikódú, asm, vagy Basic programokat. A következő generációs géphez a HomeLab 3-hoz már készített az Endre egy dupla floppy meghajtó áramkört is, így egyszerre 2 darab floppy meghajtót tudtunk vele kezelni. Endre nem volt tétlen, készített egy pascal fordítót is a géphez, majd egy dbase nevű adatbázis kezelő programot módosított úgy, hogy az is fusson a HomeLab gépen. Az egyik floppy lemezen volt a Dbase 180Kb méretben elférve, és a másik floppy meghajtón volt az adatbázis. Ebből a gép verzióból 3 darab gépet építettem az Orion vállalatnak, ami a fejlesztési raktár kezelő szoftvere lett a programommal, amit írtam hozzá, mivel akkor ott dolgoztam. Az első HomeLab gépeimhez otthon reszelgettem meg felsőmaróval martam a billentyűzet gombokat danamitból és rétegelt lemezből készítettem a számítógép dobozát, amit szépen le is festettem fehérre. Összesen körülbelül 25-30 darab homelab 2-és homelab 3-as gépet építettem annak, aki megkért rá. A Homelab 3-nak már 32 illetve 64 Kb memóriája is lehetett lapozós technikával válltva a 2 darab 32 Kb-s memóriát. Később Endre és Józsi elkészítette az első vércukorszint mérő készülékük prototipusát amit piacra akartak dobni mert akkora volt rá az érdeklődés. Az első 100 darabos szériát én forrasztottam össze és élesztettem fel, amit sikerült. Amit nem sikerült felélesztenem az Endre kelltette életre. Elvégre ő volt a gép hardverének a tervezője és jobban értett hozzá, mint én. Ez a pár év amit a HCC-be töltöttem meghatározta egész további életem, rettentő sokat köszönhetek a Lukács testvéreknek. Közel 30 éven keresztül programozóként dolgoztam tovább nagy vállalatoknál, ahol dbase, dbase 2 és clipper nyelveken írtunk többed magammal ügyvviteli és vállalat irányítási rendszereket, amik akkor már az első IBM PC-ken futott 4 Mhz processzor sebeséggel. Majd később jöttek a gyorsabb, nagyobb teljesítményű IBM pc-k Írtam több raktár kezelő programot, főkönyvi rendszert, bérszámfejtést és ég felsprolni is nehéz lenne mi mindent. Majd átcsábítottak a Orionból a 4i kft-hez ahol akkor kezdték el a Borsodi sörgyár főzőház vezérlő szoftverét készíteni PLC vezérléssel kezelve a futószalagokat, szelepeket, motorokat és kismillió érzékelőt, én meg írtam hozzá a központi vezérlő rendszert Clipperben amibe ASM betéteket is írtam amik a PLC-ket vezérelték és gyűjtötték be a mért adatokat. Ezzel a Brosodi sorgyár lett a világ legmodernebb sörgyára akkoriban.
2:35 "amatőr megfigyelőrendszerek építéséhez" Ezt mára profin, orwelli módon művelik azt csiripelik a madarak. Állítólag a 90-es évek elején valamelyik inteles alaplapon még elcsíphető volt az a felületszerelt kondenzátornak álcázott kristályos alkatrész ami egyfajta non-Hertz hullámközegen keresztül hálózati kapcsolat nélkül is megfigyelhetővé teszi a sz.gépeket vagy mára mindent amiben CPU van. Az alapelv valahol az alagút-effektus nyitja és a piezo-elektromos kristályok gyártása körül van; a speciálisan szétválasztott kristályok ÖRÖKRE kapcsolatban maradnak információsan egymással a térbeli helyzetüktől függetlenül, ahol a két végpont lehet akár ezer fényévre is, akkoris realtime marad a leárnyékolhatatlan kapcsolat a két darab között. Olcsón sorozatgyártható s kiszúrni sem egyszerű mert egy sima kvarckristályt manipulálnak. A régi alaplapokon még nem volt a processzorba integrálva úgy szúrta ki egy fejlesztéssel foglalkozó magyar mérnök.
Nagyon örülök ennek a videónak mert alapvetően IT-s vagyok, de mostanában újra elővettem az órás témát is, ami szintén nagyon érdekel. Nagyon szeretem a mechanikus, elektromechanikus gépeket, órákat ... Létezik még órásmester képzés?
Vártuk már nagyon! ❤
Mi van azóta a Tanárnővel?
❤
A blu ray nem igazan terjedt el, nem valtotta le a dvd-t. Nekem nem tetszik hogy konnyen karcolodnak.
Lényegében ma is viszonylag kevés ország illetve cég képes procit előállítani. Mindössze néhányan vannak. Atombombát többen tudnak csinálni mint ezt.
Sok gyato meg is szuntmint a Cyrix is.
Ez ebben a formában nem igaz. Csúcskategóriát képes kevés és n+1 ország LEHETNE atomhatalom, ha akarna. De nem akar. Vagy csak volt. Pl. Dél-Afrika.
@@molnibalage83 Két kezeden meg tudod számolni a gyártó országok számát. Rendkívül különleges körülmények kellenek hozzá.
Imádom ezeket a bivaly IBM procikat, büszke AS400 fejlesztőként. :D
0:06 Apollo-program... 4:10 A ferritgyűrűs tárak addig megbízhatóak míg a Curie-hőmérsékletet elérve el nem veszítik a mágneses tulajdonságukat... s azt olvastam anno szakértőktől akik próbálták az Apollo leszállóegységének navigációs kompjúterét újraépíteni korabeli alkatrészekből, hogy a hűtést pl egyáltalán nem oldották meg és hasonló technikai banánhéjak sora. Ergo azzal NEM repültek soha, ilyen szinten már nem dolgozták ki a szemfényvesztést, a Stanley Kubrick féle stúdió trükkfelvételekhez elég volt a felszín (meggyónta halála előtt h őt kérték fel), le is nyomták az emberiség torkán.
Nocsak, befigyelt a személyes szál. :)
Köszönöm, érdekes volt!
25:47 - Csontváry finoman megmutatta a fény eredetét is jobbra, amikor még főztek és világítottak vele a barlangban.
Tisztelt Uram. Pellus István vagyok Bokodról. Gratulálok az önáltal közre adott ismeret anyaghoz. Segítségét szeretném kérni. Tulajdonomba került pár db régi elektron cső. Sajnos nem tudom beazonosítani őket. Van köztük nagy alma formályu üvegbúrával épített is. Nagyon megköszönném, ha venné a fáradságot, és leellenőrizné őket. Kérem jelöljön meg egy helyet, időpontot, hogy megkereshessem. Köszönöm megtisztelő türelmét, maradok baráti tisztelettel.; Pellus István.
Tisztelt Pellus Úr! Kérem küldjön fényképeket az említett csövekről. Ha tudom azonosítani őket, akkor szívesen segítek. Üdvözlettel: KL
"Diplomatatáskákba építették bele... Nem emlékszem a srácra... Toshiba volt a minta neve, de ő Fushibának nevezte el a sajátját... Nem emlékszek már a srác nevére, de rendes gyerek volt az..." Az bizony én voltam. 😉 Szép idők voltak azok, Lujó barátom. Pezsgett a klubélet, születtek a Homelab gépek...
Kedves László! Kaptam néhány hete "ferrit ROM" -ot. Picike ferrit "gombák" alkotják. Nem tudja véletlenül, mi ennek az alkatrésznek a pontos neve? Köszönöm szépen! Hiánypótló videó, nagyon köszönjük!
Nagyon jó , ksznjk.... Kibernetika ,képtefon,.... A múlt scifije megvalósúlva