A Magyar Királyság délkeleti védvonalán, ahol Székelyföld és Királyföld találkozik, a Nagy-Küküllő menti dombvidéken a székelyek és szászok felbecsülhetetlen értékű szellemi hagyatékot és épített örökséget hagytak az utókorra. A hálátlan utókor meg fogta magát, és módszeresen elkezdte lerombolni az anyagelvű ateizmus számára értéktelenné nyilvánított hagyatékot. A 13. századtól 1876-ig fennálló Segesvárszéken, a későbbi Nagy-Küküllő vármegyén mintha egy pusztító ár száguldott volna végig, elűzve a szászok többségét, a gregorián helyébe manelét, a céhmesterek helyébe kéregető cigányokat söpörve. A metamorfózis az ódon erődtemplomokat és a köréjük épült szabad szász települések arculatát fájdalmassá torzította. De égbe kiált a Nagy-Küküllő mentén 1849 szelleme is.
Körtúránkat a Küküllő-menti Héjjasfalván kezdjük. Felkanyarodunk Erkedre, majd Szászkézdre, ahonnan Szászdályát, majd Apoldot útnak ejtve megyünk egészen Keresdig. Visszatérve a Küküllőhöz, Segesvár következik, hogy végül Fehéregyházán zárjuk túránkat, ahonnan legközelebb már Keresztúrszék felé indulunk tovább.
Látnivalók / Erdély / Királyföld
Héjjasfalva
Keresd
Segesvár
Fehéregyháza