A Kós Károly Akadémia előadássorozat keretén belül Pollmann Ferenc Az osztrák-magyar hadsereg az I. világháborúban címmel tartott előadást.
Жүктеу.....
Пікірлер: 10
@Mapkentaur1 Жыл бұрын
Köszönöm szépen az előadás feltöltését.
@milanpaul92554 жыл бұрын
Tisztelt Pollmann Ferenc! Ez az előadás fantasztikus volt. Érthető és teljes képet ad az akkori állapotokról. Én is kutatom és olvasok sokat az osztrák-magyar hadseregről és én is így látom ahogy Ön, sajnos nem voltunk eléggé felkészülve erre a háborúra. Az osztrák katonai vezetésről meg inkább ne is beszéljünk mert sokszor hezitáltak, nem tudták mit kellene tenni, rossz döntéseket hoztak, de a MI magyar honvédjeink bátran és hősiesen harcoltak! Köszönöm én is a Kós Károly Akadémiának ezt az előadást! :)
@laszlojuhasz7458
3 жыл бұрын
Egyetértek Önnel. A Monarchiának három hadserege volt, az összbirodalmi Gemeinsame Armee (Közös Hadsereg), és volt a két birodalomfélnek is egy-egy, ennél jóval kisebb "honvédsége", a Magyar Királyi Honvédség és az osztrák kaiserlich-königliche Landwehr. A Gemeinsame Armee az uralkodó kizárólagos fennhatósága alá tartozott, míg a két jóval kisebb honvédség legalábbis békeidőben a magyar és az osztrák kormány felügyelete alatt állt. Azonban a Magyar Királyságból az évi újoncok nagy többsége mindig a német vezényleti nyelvű Gemeinsame Armee állományába lett sorozva, és csak kisebb része a magyar vezényleti nyelvű Magyar Királyi Honvédségébe. 1912-ben például a Magyar Királyság 85 687 újoncot állított, ezekből 68 187 fő lett besorozva a Gemeinsame Armee, és 17 500 fő pedig a Magyar Királyi Honvédség állományába. Vagyis Magyarországról durván az újoncok 79 %-a közös Gemeinsame Armee állományába került, még 21 %-a a Magyar Királyi Honvédségébe. Összegezve az I. világháború idején a magyarországi kiállítású katonáknak csak töredéke volt honvéd, honvédnak ugyanis csak a Magyar Királyi Honvédség állományában szolgálókat nevezzük, a magyarországi kiállítású katonák nagy többsége a Gemeinsame Armee tagja volt, őket viszont nem nevezték honvédnek. Nem csak a honvédek küzdöttek hősiesen.
@istvanpinter44784 жыл бұрын
Összességében jó előadás volt, de lenne 1-2 megjegyzésem. Elhangzott egy olyan mondat kb., hogy "mi ezt a háborút elkezdtük." Megítélésem szerint Szerbia évek óta provokált bennünket. Nyíltan hirdette, hogy a délszlávokat egyesíteni akarja és a történelmi Magyarország területére is igényt tart. Ebbe a háborúba bennünket belekényszerítettek, akár akkor, akár most volt-e vagy van-e olyan nagyhatalom, amelyik hosszú ideig eltűri egy kis ország provokálását? Volt egy másik mondat is, amely szerint ezt a háborút a monarchia már akkor elveszítette, amikor még az első puskalövés el sem dördült. Ezt az elképzelést én nagyon túlzónak érzem. Pl. az 1915-ös év volt a legsikeresebb évünk. Lehetett-e azt előre tudni, hogy Oroszországban csak 1917-ben robban ki a forradalom? Azt lehetett-e tudni, hogy a különböző különbéke tárgyalások mind sikertelenek lesznek? Pintér István történész
@ferenckovacs2267
4 жыл бұрын
A Ferdinánd-merénylet csak ürügy volt a hadüzenetre, és ráadásul a németek is győzködték Ferenc Jóskát, hogy üzenjen hadat. Lehetett volna másként dönteni, de "igény volt" a balkáni terjeszkedésre a Monarchia vezetésében. Erre bizonyíték Bosznia annektálása 1908-ban (a Monarchia 1878 óta tartotta `"ideiglenesen megszállva" Boszniát és Hercegovinát) . Úgyhogy az is csak önfelmentés, hogy minket "belekényszerítettek".
@ferenckovacs2267
4 жыл бұрын
Ilyen erővel azt is lehetne mondani, hogy a kassai bombázás belekényszerítette Magyarországot a 20-szor nagyobb Szovjetunió megtámadására.
@akutyabecikeferike88387 жыл бұрын
nem csoda hogy jott trianon sajat sirjat asta a magyarsag.....Isten itelt!!!!
Пікірлер: 10
Köszönöm szépen az előadás feltöltését.
Tisztelt Pollmann Ferenc! Ez az előadás fantasztikus volt. Érthető és teljes képet ad az akkori állapotokról. Én is kutatom és olvasok sokat az osztrák-magyar hadseregről és én is így látom ahogy Ön, sajnos nem voltunk eléggé felkészülve erre a háborúra. Az osztrák katonai vezetésről meg inkább ne is beszéljünk mert sokszor hezitáltak, nem tudták mit kellene tenni, rossz döntéseket hoztak, de a MI magyar honvédjeink bátran és hősiesen harcoltak! Köszönöm én is a Kós Károly Akadémiának ezt az előadást! :)
@laszlojuhasz7458
3 жыл бұрын
Egyetértek Önnel. A Monarchiának három hadserege volt, az összbirodalmi Gemeinsame Armee (Közös Hadsereg), és volt a két birodalomfélnek is egy-egy, ennél jóval kisebb "honvédsége", a Magyar Királyi Honvédség és az osztrák kaiserlich-königliche Landwehr. A Gemeinsame Armee az uralkodó kizárólagos fennhatósága alá tartozott, míg a két jóval kisebb honvédség legalábbis békeidőben a magyar és az osztrák kormány felügyelete alatt állt. Azonban a Magyar Királyságból az évi újoncok nagy többsége mindig a német vezényleti nyelvű Gemeinsame Armee állományába lett sorozva, és csak kisebb része a magyar vezényleti nyelvű Magyar Királyi Honvédségébe. 1912-ben például a Magyar Királyság 85 687 újoncot állított, ezekből 68 187 fő lett besorozva a Gemeinsame Armee, és 17 500 fő pedig a Magyar Királyi Honvédség állományába. Vagyis Magyarországról durván az újoncok 79 %-a közös Gemeinsame Armee állományába került, még 21 %-a a Magyar Királyi Honvédségébe. Összegezve az I. világháború idején a magyarországi kiállítású katonáknak csak töredéke volt honvéd, honvédnak ugyanis csak a Magyar Királyi Honvédség állományában szolgálókat nevezzük, a magyarországi kiállítású katonák nagy többsége a Gemeinsame Armee tagja volt, őket viszont nem nevezték honvédnek. Nem csak a honvédek küzdöttek hősiesen.
Összességében jó előadás volt, de lenne 1-2 megjegyzésem. Elhangzott egy olyan mondat kb., hogy "mi ezt a háborút elkezdtük." Megítélésem szerint Szerbia évek óta provokált bennünket. Nyíltan hirdette, hogy a délszlávokat egyesíteni akarja és a történelmi Magyarország területére is igényt tart. Ebbe a háborúba bennünket belekényszerítettek, akár akkor, akár most volt-e vagy van-e olyan nagyhatalom, amelyik hosszú ideig eltűri egy kis ország provokálását? Volt egy másik mondat is, amely szerint ezt a háborút a monarchia már akkor elveszítette, amikor még az első puskalövés el sem dördült. Ezt az elképzelést én nagyon túlzónak érzem. Pl. az 1915-ös év volt a legsikeresebb évünk. Lehetett-e azt előre tudni, hogy Oroszországban csak 1917-ben robban ki a forradalom? Azt lehetett-e tudni, hogy a különböző különbéke tárgyalások mind sikertelenek lesznek? Pintér István történész
@ferenckovacs2267
4 жыл бұрын
A Ferdinánd-merénylet csak ürügy volt a hadüzenetre, és ráadásul a németek is győzködték Ferenc Jóskát, hogy üzenjen hadat. Lehetett volna másként dönteni, de "igény volt" a balkáni terjeszkedésre a Monarchia vezetésében. Erre bizonyíték Bosznia annektálása 1908-ban (a Monarchia 1878 óta tartotta `"ideiglenesen megszállva" Boszniát és Hercegovinát) . Úgyhogy az is csak önfelmentés, hogy minket "belekényszerítettek".
@ferenckovacs2267
4 жыл бұрын
Ilyen erővel azt is lehetne mondani, hogy a kassai bombázás belekényszerítette Magyarországot a 20-szor nagyobb Szovjetunió megtámadására.
nem csoda hogy jott trianon sajat sirjat asta a magyarsag.....Isten itelt!!!!