Mindent a magyar energiapiacról

Tombol az energiaválság Európában. A kormány energiavészhelyzetet hirdetett. Az áram- és gázárak az egekben vannak. A rezsicsökkentés részben visszavonásra került, és már csak az átlagfogyasztás szintjéig van biztosítva a befagyasztott ár. De pontosan mi is az a rezsicsökkentés? Hogyan épül fel az energiapiac? Kinek a kezében vannak kulcsfontosságú energiaelosztóink, termelőink és kereskedőink? Milyen szabályok vezérlik a piacot? A rezsicsökkentésről szóló sorozatom első részében ezekre a kérdésekre tudhatjátok meg a választ.
Köszönöm a segítséget Szőke Tamásnak és Ferenci Tamásnak.
◆ FEJEZETEK ◆
0:00 - Bevezetés
3:20 - A villamosenergia piaca
8:29 - A földgáz piaca
10:15 - Az állam a piacon
12:26 - Gázár és áramár (A merit-order modell)
◆ ELÉRHETŐSÉGEK ◆
Patreon: / dornercsenge
E-mail: csengedorner@gmail.com
Instagram: bit.ly/csengedorner
Facebook: / dornercsengeonyoutube

Пікірлер: 312

  • @DornerCsenge
    @DornerCsenge Жыл бұрын

    Többen írtátok, hogy még az E.ON-tól kapjátok a számlát, szóval nem igaz, amit mondtam, hogy csak az MVM van a piacon, mint egyetemes szolgáltató. De, ettől még ez igaz. Ugyanis 2022 februárjában az E.ON Energiaszolgáltatót felvásárolta az MVM. Vagyis lehet, hogy a számlán még E.ON van, de mivel a cégnek már 100%-ban az MVM a tulajdonosa, így a pénzetek így is-úgy is hozzájuk megy. Több info: www.portfolio.hu/gazdasag/20220224/fontos-atalakulas-az-energiapiacon-megvasarolja-az-eon-aramszolgaltatot-az-mvm-csoport-528815 ✨ REZSICSÖKKENTÉS 2. rész elérhető ITT: www.patreon.com/dornercsenge ✨

  • @sel111

    @sel111

    Жыл бұрын

    A Donably -val közel 50% -al több maradna nálad mint a Patreonnal , közgazdászként talán számít hogy csak harmada , negyede csak a költsége 🙂 Sőt még a konverziója is jobb a magyar nyelv és a + Áfa hiánya miatt.

  • @ujnezopont

    @ujnezopont

    Жыл бұрын

    ​@@sel111 ha viszont nem utalod ki a számládra a pénzt (nincs konverziós és kiutalási költség!), akkor a Paypal a legolcsóbb (én is ezt használom, nem véletlenül). A Donably oldalán van egy összehasonlító táblázat, abból is kiderül, hogy a Paypal Donate a legolcsóbb ha nem utalod ki a pénzt, hanem hagyod a Paypal egyenlegeden, ahonnan gyakorlatilag bármit ki tudsz fizetni (ha pl. dollárban, euróban érkezik a pénz, miért akarnám fostos Ft-ra váltani, meg kiutalni?). Ha már gazdasági csatornán vagyunk, akkor tudjuk már értelmezni a százalékokat khm... :D Ha így nézzük, akkor Donabyval 5-10% mínuszban vagy, Paypallal meg 2.9% meg egy kis apró mínuszban vagy. Ennyi. Azok a plusz szolgáltatások meg amiket felsorolnak Donably oldalán röhejesek, Paypalnál nem is kell telefonos support, mert minden tökéletesen működik, tekintve, hogy a világon legrégebb óta foglalkoznak azzal, amivel, szóval eléggé durván kiforrott a rendszer. :D www.donably.com/hu/compare

  • @sel111

    @sel111

    Жыл бұрын

    @@ujnezopont Viszont itt most a Patreonról volt szó , a maga 35-40% -os teljes költségével :-)

  • Жыл бұрын

    Viszont az mindegyiknél közös, hogy százalékos díjat kérnék felső limit nélkül. Szóval a legolcsobb még mindig a jó öreg fapados banki átutalás (feltéve, hogy jó helyen bankolsz).

  • @jj-big-slay-yo

    @jj-big-slay-yo

    Жыл бұрын

    menj at a donably-ra, kevesebbet nyulnak le mint a volt zeneszek tarsasaga.

  • @belahorvath482
    @belahorvath482 Жыл бұрын

    olyan aranyosan kedvesen magyarázod az ilyen brutál témákat is , hogy mindjárt jobb kedvel fizetem be. Komolyan, profi munka

  • @olahandrasimre
    @olahandrasimre Жыл бұрын

    hát én tisztára abban a hitben voltam, hogy a földgáztárolók olyan jónagy tartályok ahová szépen betöltik a gázt oszt csá, de hogy benyomják a föld alá, vissza ahonnan már kimerítették, na az nekem tök új volt!

  • @georgeparallel9850
    @georgeparallel9850 Жыл бұрын

    Örülök hogy léteznek ilyen hasznos és informatív csatornák a magyar yt-n is. Ma is sokat tanultam neked hála.

  • @joedon9758

    @joedon9758

    Жыл бұрын

    Persze kiscsaj újabban önjelölt energetikai Mérnök is lett, Nem tudtad? 😂

  • @georgeparallel9850

    @georgeparallel9850

    Жыл бұрын

    @@joedon9758 volt bármi is amiben pontatlan a videó?

  • @joedon9758

    @joedon9758

    Жыл бұрын

    @@georgeparallel9850 Persze úgy Alapvetően az egész elejétől a végéig az egész 😉😆 Ha valakit komolyan érdekel a téma nem egy internetről 5 perc alatt összeguberált információkból gyártott videóból fog tájékozódni, minimum egy energetikus mérnököt kérdez ✌🏻

  • @laszlonagy4329

    @laszlonagy4329

    Жыл бұрын

    Orban Viktor ravasz politikus foleg a hatalma megorzese erdekeben.....Rezsi csokkentes , arsapka egy politikai trukk ...Meg az inflaciobol , amit a rosz gazdasagi politikaja okozott is hasznot huz , mintha sajnalna szegenyeket ,mert o jo szivu politikus ...., a szavazatok megszerzese erdekeben...

  • @vittya4373

    @vittya4373

    Жыл бұрын

    @@joedon9758 akkor kérdezz meg valakit és számolj már be róla, hogy konkrétan mi a baj a videóval. Az, hogy "elejétől a végéig", egyrészt elég tág, másrészt inkább a rosszindulatodról árulkodik

  • @darumisi
    @darumisi Жыл бұрын

    Érthető, nagyon jól illusztrált előadás volt. Köszönöm szépen! Várom a 2. részt!

  • @eszti0413
    @eszti0413 Жыл бұрын

    Szia Csenge! Nagyon jó lett a videó :) esetleg még arról jó lett volna beszélni, hogy a merit order modell csak a másnapi piac működésére igaz (itt mindig csak holnapra lehet kereskedni órás bontásban, és a beadott ajánlatok alapján valóban így számol egy algoritmus), amit Mo.-on a HUPX üzemeltet. Ezen kívül van a napon belüli piac, ami tulképp egy tőzsdei felület kinézetű dolog. Plusz vannak a hosszútávú szerződések, akár kereskedő-termelő, akár kereskedő-kereskedő között, amiknél lényegében akármilyen áron meg lehet állapodni, vagy tőzsdei felületen, vagy szimplán egy tárgyalás keretében. Persze mindezekre van EU szintű elég szigorú piacfelügyelet, a spekulációs ügyletek kiszűrésére. És a különböző típusú piacok ára nyilván valamennyire együtt mozog, hat egymásra. És a lánc végén jön a MAVIR, amit már mások is írtak, hogy kiegyenlítse a különbséget a kereskedő által előre megvett energia, és a fogyasztott energia között, amit aztán a kereskedő fizet meg a MAVIR-nak. Remélem, van aki érdekesnek, hasznosnak találja ezeket az infókat is :)

  • @bastianojuaocoimbradelacor4293

    @bastianojuaocoimbradelacor4293

    Жыл бұрын

    Na várjatok! Én nem vagyok branchbéli Szóval hogy van ez az árakkal? Hosszútáv, minél elöbb ánnál kiszámíthatóbb, de nem biztos, hogy mindig olcsóbb, mert a nemzetközi helyzet ... . Igazán érdekes a teljes egész lenne, nem csak egy szelet. Vagyis, ha én egy áramszolgáltató, vagyis MVM vagyok, akkor milyen stratégia szerint vásárolok áramot? Vagyis van egy statisztika a múltról. Ebböl a hosszútávú statisztikából kiválasztom a legolcsóbbat, ami nagy valószínüséggel müködni fog és bebiztosítom a drágábbal, de mindig rendelkezésre állóval. Illetve bekalkulálok minden rendelkezésemre álló adatot, pl. a szélerömü éjjel kevesebb áramot termel, mint nappal épp úgy, mint a napelemes. Vagyis akkor járok legjobban, ha képes vagyok megjósolni a megjósolhatatlant, pl. mikor fúj a szél. Hogy viszonyul egymáshoz a szél és a napenergia, vannak-e bármi kapcsolat közöttük? Mert ha vannak némi törtvényszerüségek és felismerem, abból tudok profitálni. A klasszikust meg drágává teszik, hogy igyekezz "zöld" lenni.

  • @imreszollosi3273
    @imreszollosi32738 ай бұрын

    Imádom hallgatni ahogy beszélsz 🥰

  • @CabStar
    @CabStar Жыл бұрын

    Kösziiiii! Nagyon jól összeállított videó. Várom a 2. részt!

  • @kovacsfanni880
    @kovacsfanni880 Жыл бұрын

    Hiánypótló! Köszönöm! 🙏🏻❤️🌷

  • @aKerZso
    @aKerZso Жыл бұрын

    Köszönjük ezt a hasznos videót.

  • @kristofnagy5829
    @kristofnagy5829 Жыл бұрын

    Pont tegnap jutott eszembe, hogy rég láttam tőled content-et. :)

  • @viharkabat3518
    @viharkabat3518 Жыл бұрын

    Kedves Csenge! Egy álom tőled ez a videó! Kösz szépen! :)

  • @norbertpeli6039
    @norbertpeli6039 Жыл бұрын

    Ez egy igazán hiánypótló videó volt, alig várom a 2. részt! KÖSZÖNÖM!

  • @anette4297
    @anette4297 Жыл бұрын

    Nagyon köszönöm a munkádat!

  • @palkollar7739
    @palkollar7739 Жыл бұрын

    Nagyon hasznos videókat készítesz és nagyon szépen elmagyarázol mindent benne. Keep up the good work!

  • @attilatasciko4817
    @attilatasciko4817 Жыл бұрын

    Na végre ! Már epekedve vártunk , köszi

  • @CsepiTube
    @CsepiTube Жыл бұрын

    Köszönöm szépen, hogy láthattam ezt a videót. Minden jót kívánok neked a folytatáshoz is! Üdv : Csepi Árpi

  • @kanapekocs1418
    @kanapekocs1418 Жыл бұрын

    Legjobb meg akkor is ha csak inni keltem fel és most tuti holnap szenvedni fogok melóban! Köszönjük!

  • @tornaiarpad
    @tornaiarpad Жыл бұрын

    Maximális köszönetem...👍❤😊

  • @oticasi
    @oticasi Жыл бұрын

    Szia! Már nagyon vártam az új videódat. El tudnám viselni ha sűrűbben jelentkeznél. Nagyon hasznos amit csinálsz. Köszönöm szépen!

  • @attiwise
    @attiwise Жыл бұрын

    Penge! Érthető, informatív, tárgyilagos, összeszedett és profi munka - mint mindig. Köszönöm Csenge! 😊👍

  • @Lance42
    @Lance42 Жыл бұрын

    Nagyszerű ez a csatorna! Közérdekű és közérthető. Köszönöm szépen!

  • @Right2Laugh
    @Right2Laugh Жыл бұрын

    Valóban jó csatorna! Gratulálok🎖️👍

  • @gaborpok3616
    @gaborpok3616 Жыл бұрын

    Köszönöm szépen!

  • @TheBalentino
    @TheBalentino Жыл бұрын

    Nagyon jó videó lett ismét! Főleg a Merit Order modell volt újdonság számomra: eddig nem tudtam, miért van "összekapcsolva" az európai tőzsdén a földgáz és a villamosenergia ára.

  • @alakeli
    @alakeli Жыл бұрын

    Nagyon klassz volt, köszönöm.

  • @TheLordKROK
    @TheLordKROK Жыл бұрын

    Szuper videó lett! :)

  • @peterjanak693
    @peterjanak693 Жыл бұрын

    Szuper..Köszönöm! :) 🤍

  • @gyenisattila1069
    @gyenisattila1069 Жыл бұрын

    köszönet ezért a hasznos tisztánlátást javító a videóért!

  • @IU652
    @IU652 Жыл бұрын

    Kiváló videó! Látszik hogy egyre didaktikusabbak a tartalmak.

  • @bakosrobi19
    @bakosrobi19 Жыл бұрын

    Köszönöm ezt a hasznos videót Csenge. Nagyon kellemes erről a témáról videót nézni a te előadás módodban.

  • @louisvalois3863

    @louisvalois3863

    Жыл бұрын

    ez az jó a dumád nyomjad bejössz neki 😆😆😆

  • @Foharbda
    @Foharbda Жыл бұрын

    Köszönjük

  • @attiladezso8508
    @attiladezso8508 Жыл бұрын

    Zseniálisak a videóid!

  • @bitgoldino6745
    @bitgoldino6745 Жыл бұрын

    köszi! 🙂

  • @adamb251
    @adamb251 Жыл бұрын

    Koszonjuk a videot :)

  • @gaborszekely1234
    @gaborszekely1234 Жыл бұрын

    Annyira jó, hogy minden különösebb érzelmi töltet nélkül, tisztàn és érthetõen mondja el Csenge, hogy mi micsoda. Ez így fogasztható még a mostani helyzetben is, sõt talàn pont erre van szükség.

  • @imrenegyesi4075
    @imrenegyesi4075 Жыл бұрын

    Szia Csenge! Nagyon jó a vidi! Azt megkérdezhetem, hogy az euróról szóló videó sorozat második része mikorra várható? Egyébként nagyon tetszenek a videóid és te is szimpi vagy! ;)

  • Жыл бұрын

    Igazad van, varjuk az Euros videot még!

  • @andrasfekete5881
    @andrasfekete5881 Жыл бұрын

    Jo volt!

  • @kiszeg
    @kiszeg Жыл бұрын

    Apró hozzáfűzés, a cégek mellett az önkormányzatok sem jogosultak egyetemes szolgáltatásra. Fontosnak gondolom a "rezsicsökkentés" témában, hiszen az önkormányzat szolgáltatásai közvetlenül a lakosságot szolgálják, nem valamilyen termelési/kereskedelmi profit a céljuk.

  • @Hazardteam
    @Hazardteam Жыл бұрын

    Nem akarok mondani semmit, mert túl pozitiv. Tehát félreérthető. De annyit mondhatok, hogy: Csak igy tovább! Ha meghalok és lepereg az életem filmje, emlékezni fogok rád, tuti benne leszel 11:58 NAGGYON JÓÓÓÓ!

  • @ZopcsakFeri

    @ZopcsakFeri

    Жыл бұрын

    Csak az időbélyegző miatt ide teszem a kérdésemet: Csenge úgy fogalmaz, hogy régen 4 / 7 szolgáltató közül választhatott a lakosság, de vajon tényleg volt választásuk? A villany és földgáz-infrastruktúra vajon valódi választás kérdése, vagy azzal a szolgáltatóval kénytelenek szerződni az fogyasztók, amelynek területén a házuk áll?

  • @Hazardteam

    @Hazardteam

    Жыл бұрын

    ​@@ZopcsakFeri Országos szintre vonatkozott. Tehát az egészre. Ha ilyet kérdezel, nem figyeltél eléggé szerintem. Szépen kifejtette, hogy akik _eljuttatják_ hozzzád ezeket (mármint az energiát fogyasztható formában) azok külön cégek (a rendszarváltás utáni vadprivatizációt követően többnyire regionális, magyar "nevű", de külföldi cégek) Innentől szerencse kérdése a történet, mármint hogy a környéked ellátásában mennyire érdekelt az adott cég és/vagy milyen jogositványai megszerzett/örökölt koncessziói vannak az adott térségre. Ebből a szempontból a szitu olyasmi, mint az internet szolgáltatóknál.

  • @sandorfule6946
    @sandorfule6946 Жыл бұрын

    Ez a recsegés kiborító!

  • @hornyacsekzoltan7374
    @hornyacsekzoltan7374 Жыл бұрын

    Kedves Csenge! Az elmondottak alapján az jutott eszembe, hogy akkor lehet, hogy úgy lenne érdemes napelemes beruházást eszközölni, (ha majd lehet betáplálni) hogy nem az MVM-mel szerződök le szaldós elszámolással, hanem egy áram kereskedőnek adom el a megtermelt áramot, akár a gázerőművek árszintjén és a szükségletemet továbbra is az egyetemes szolgáltatótól veszem, remélhetőleg jóval olcsóbban. Feltételezem, hogy így éri meg naperőmű farmot működtetni. Szerinted működhetne ez a gondolat a gyakorlatban? Vajon minimálisan hány m2 napelem által megtermelt mennyiséggel lehetne piacra lépni?

  • @krisztiankoblos1948
    @krisztiankoblos1948 Жыл бұрын

    Végre új videó :)

  • @bastianojuaocoimbradelacor4293
    @bastianojuaocoimbradelacor4293 Жыл бұрын

    Nekem az energiatermelök áramárazásának elmagyarázásával értékes újat mondtál. Köszönöm!

  • @loveisthekey
    @loveisthekey Жыл бұрын

    Szia. Téged láttalak fent a Trashvod on?

  • @johananczinege1809
    @johananczinege1809 Жыл бұрын

    Fontos téma, logikusan, közérthetően, sőt látványosan remek munka!! Őszintén várjuk a folytatást ;)

  • @fromika
    @fromika Жыл бұрын

    ez így meg is mutatja a kapitalizmus lényegét. Van bőven energia, de fenntartanak egy drága szegmenst, hogy felsrófolja az árakat és a profitot. És ezen a ponton kinek állna érdekében tovább fejleszteni az olcsót? Senkinek, mert akkor leesik a profit. Pár évvel ezelőtt is már annyit termeltek, hogy nem tudták, hova tenni. Valószínűleg idehaza is ezért megy a napelem stop, hogy ne termeljenek túl sokat, mert akkor nem lesz akkora haszon rajta. Vagyis, az egész egy manipulált piac, és nincs köze a valós árakhoz, de lesz jó magas osztalék...

  • @_Tinky_

    @_Tinky_

    Жыл бұрын

    Nem véletlenül lehetetlenítette az Orbán kormány a szélerőművek építését és tartja fenn ma is ezt. Mert esetleg kiderülne, hogy Paks 2-re valójában nincs is szükség vagy kisebb erőmű is elég lenne (de a ruszkik fogják valamivel Orbánt és NER építőipari vállalkozásai is sok pénzt fognak keresni a munkálatokon ezért win-win a szitáció). Nyilván a megújjuló generál problémákat mert meg kell valahogy oldani az energia tárolást.

  • @arpadheizer7126

    @arpadheizer7126

    Жыл бұрын

    " Valószínűleg idehaza is ezért megy a napelem stop, hogy ne termeljenek túl sokat, mert akkor nem lesz akkora haszon rajta" Nem azért. "Egyszerű" műszaki okai vannak. A magyar elektromos hálózat nincs arra felkészítve, hogy sok "mini erőmű" termelését átvegye. Ez így nagy leegyszerűsítés, de kb. ez a helyzet.

  • @fromika

    @fromika

    Жыл бұрын

    @@arpadheizer7126 akkor hogy van az, hogy nagy naperőművek mégiscsak épülnek? Miért nem indultak el a fejlesztések, mikor megindultak a pályázatok? Hogy id van az, hogy hirtelen lett a hálózat működésképtelen, pont amikor az egekbe ugrottak az árak? Miér a lakossági pályázatok fejlődtek, nem pedig a cégesek, hogy ne keljen annyit fizetniük az energiáért, vagyis ne szökjön az egekbe az infláció?

  • @arpadheizer7126

    @arpadheizer7126

    Жыл бұрын

    @@fromika Mert azok nem "kiserőművek", max néhány 10 db lehet. Ott megoldják. A lakossági naperőművek áramtermelésének átvételéhez meg a települések nagy részén le kellene cserélni a "trafót". Pont azért szüneteltetik, mert a megugró árak miatt sokan akarnak napelemet. A hálózat a meglévőt is alig tudja kezelni sok helyen, nem még az új telepítésűeket.

  • @arpadheizer7126

    @arpadheizer7126

    Жыл бұрын

    @@_Tinky_ Az van, hogy a megújulók nem alkalmasak a folyamatos áramtermelésre. Van, amikor hetekig felhős az ég és alig fúj a szél. Magyarország nem tengerparti ország, ahol jóval ritkább a szélcsendes időszak. Valaki kimatekozta, hogy az ország minden idejű áramszükségleteinek kielégítéséhez az ország kb kétharmadát napelemekkel kellene befedni vagy valami hasonlóan böszme mennyiség jött ki. És ugye nem csak a lakosság igényét kell kielégíteni, ami az ország áramfelhasználásának kevesebb, mint fele, hanem az iparét is. Egy öntödének vagy péküzemnek vagy kórháznak akkor is dolgoznia kell, ha éppen nem fúj eléggé szél, vagy borús az ég hetekig. Igen, a németek hülyék. A francia atom és a lengyel széláramon élősködnek, amikor meg túltermelésük van, akkor azt ráterhelik a szomszéd országok hálózatára. Ráadásul a szélerőművek rotorlapátjai nem újrafelhasználhatóak. Konkrétan elássák őket, bár már tesztelnek újrafelhasználható rotorlapátokat. A napelemek meg mérgező nehézfémeket tartalmaznak. Szóval nem olyan egyszerű ez.

  • @janosnyari6342
    @janosnyari6342 Жыл бұрын

    Aranykis csillag! Annyira édesen magyarázol! Jó kis videó lett ez is. Gratulálok!

  • @louisvalois3863

    @louisvalois3863

    Жыл бұрын

    de édes kis aranyédesen magyarázol. Ki is rohadt a fogam tőled annyira édes vagy. aranyeső hulljon rád

  • @oreg1965
    @oreg1965 Жыл бұрын

    Szuper volt ez is Csenge! Csak annyit kiegészítésként, hogy nem mindenki kapja a villanyszámláját az MVM-től, én pl. Győr mellett az EON-tól kapom továbbra is. Csinálj több ilyen videót, ha tudsz, hiánypótlók a magyarázataid!

  • @DornerCsenge

    @DornerCsenge

    Жыл бұрын

    Igen, de az E.ON Áramszolgáltatót már megvette az MVM februárban. Szóval lehet hogy még tőlük jön a számla, de a tulajdonosuk már az MVM. De igaz, hogy a megfogalmazásom pontatlan volt. :) 24.hu/fn/gazdasag/2022/02/24/az-mvm-megvasarolta-az-e-on-t/amp/

  • @Mogyi90

    @Mogyi90

    Жыл бұрын

    Sopronban szintén jelen van még az E.ON, mi is tőlük kapjuk az áramot. Pár éve csábított át az MVM (még valami jóváírást is felajánlottak), de nem fogadtuk el.

  • @oreg1965

    @oreg1965

    Жыл бұрын

    @@DornerCsenge Köszi az infót!

  • @Mogyi90

    @Mogyi90

    Жыл бұрын

    @@DornerCsenge Ez számomra is új infó volt, köszi!

  • @torma993
    @torma993 Жыл бұрын

    👍

  • @kriptomentor
    @kriptomentor Жыл бұрын

    💪🏽

  • @ambrusschubert7716
    @ambrusschubert7716 Жыл бұрын

    Nem tudom hol/mikor láttam utoljára ennyire pozitív kommentszekciót

  • @loserock1
    @loserock1 Жыл бұрын

    Nagyon érdekes kérdés egyébként, hogy mik az elektromos áram előállításának valódi költségei! Mennyibe kerül 1 MWh napelemből és mennyibe kerül uránból vagy szénből? Ha az ember utánanéz a tanulmányoknak, a szórás 100%-nál is nagyobb! Az atomenergia MWh árára pl 35-110 Euro/USD között mindenféle számot mondanak. Tengeri szélenergiára mindent írnak 80-120 USD között. Napenergiára is mindent mondanak 200 és 35 USD között, bár ez utóbbinál a trend az, hogy folyamatosan csökken az egységár, ahogy fejlődnek a napelemek. Az egyébként műszakilag nem igaz, hogy a fenntartási költség a megújulóknál lenne a legkisebb. Kell karbantartás egy szélkeréknek, nem is túl nagy az élettartamuk: nem működnek 100 évig, inkább 20-30, de fajtája válogatja. A napelemek is pont a fejlődés üteme miatt hamar elavulnak, és ott kell még inverter, akkumulátor és egyebek. Persze közgazdász fejjel alighanem máshogy számolnak, mint műszaki fejjel. Az egyébként botrányos, hogy a rangsorban a lignit kedvezőbb, mint a fekete szén. Mondjuk olcsóbb lehet, de kb a legszennyezőbb az elégetése az összes felsorolt közül. Az, hogy középre sorolják, az alighanem politikai döntés: a németeknek főleg lignitjük van, rendes kőszén inkább a lengyelek és a csehek földjén biztosított. A földgáz égetése is tudtommal környezetbarátabb, mint a lignit. De kíváncsi vagyok, hogy más hogyan tudja!

  • @prompt4196

    @prompt4196

    Жыл бұрын

    Határköltség =/= fenntartási költség

  • @vixari
    @vixari Жыл бұрын

    Akkor ez a merit-order modell ugyan úgy módosításra szorul, mint ahogy a szaldó is azért fog kivezetésre kerülni, mert messze nem egy életképes hálózat irányába vezet, csupán csak a napelemek elterjedését segítette. Alapvetően a gáz legfontosabb szerepe, tartalékkapacitásként jelenik meg, mert gyorsan beindítható, így a megújulók elterjedésével, nagyon gyorsan le lehet reagálni, ha alább hagy a szél vagy beborul az idő. Egy nagyon látványos és jól használható, interaktív grafikonon gyorsan meg lehet érteni a működését a smardpontde német oldalon. És ott egyből meg is láthatjuk, hogy a populista politikusokat leszámítva, a valóságban miért nem lehet a villamosenergia igényünket, nap- és szélenergiára, azaz "100% megújulóra" alapozni.

  • @hajnalkaknyul3149
    @hajnalkaknyul3149 Жыл бұрын

    ügyes

  • @krisztiankoblos1948
    @krisztiankoblos1948 Жыл бұрын

    2:22 Ehhez azért hozzá tenném, hogy bőven van olyan háztartás ahol például a vezetékes gáz nincs bekötve. Komárom-Esztergom , Tolna , Baranya , de még Veszprém és Vas megye is bőven 70% alatt van.

  • @YourNickIsTaken

    @YourNickIsTaken

    Жыл бұрын

    Sőt! Nemcsak régi ingatlanok esetén van ez így. Sok modern ház nem is használ "közvetlenül" földgázt! (csak az elektromos hálózat használata által). Rezsit nagyon kevés ingatlan nem fizet.

  • @Ulbert86
    @Ulbert86 Жыл бұрын

    Kiváncsi lennék hogy a Merit Order Modell miatt a megújuló alapú erőművek mekkora profitra tesznek szert idén. Gyanítom szép ajándék lesz a fa alatt.

  • @Shambala04
    @Shambala04 Жыл бұрын

    Komment az algoritmusert, koszonjuk!

  • @iraf.official
    @iraf.official Жыл бұрын

    😎😎😎😎👌👌👌👌

  • @dkis100
    @dkis100 Жыл бұрын

    Nem volt szó a MAVIR-ról pedig az nagyon fontos elem a magyar hálózatban. "Melyik az az utolsó termelő, amire szükség van az igények kielégítéséhez?" kérdésre némileg félrevezető a válasz. A felállított sorrendben egyrészt nem feltétlen a gáz a legdrágább (korábban olcsó volt a gáz). Másfelöl teljesen figyelmen kívül lett itt hagyva a hálózati ingadozás kezelése, ugyanis vannak olyan erőművek amik szinte csak ezt a problémát kezelik. Márpedig az ingadozás amit ki kell egyenlíteni ma már tavaszi, nyári időszakban legnagyobbrészt a fogyasztók oldalát nem nézve a megújulók miatt van, nagyrészt ezt egyenlítik ki a gáz erőművekkel: azaz hiába lenne olcsóbb erőmű, amivel már "elegendő" áramot termelnénk éves szinten, a gázerőműre a hálózati ingadozás kiegyenlítése miatt mindenképp szükség lesz: tehát jelen pillanatban használatuk nem megkerülhető. Vannak akkumlátoros, víz szivattyús rendszerek, amikkel hasonlót lehet elérni, de azok kapacitása még nagyon kevés ilyen szintű ingadozások kiegyenlítésére, másfelöl azokban az energia nem tárolható hosszú távon.

  • @Throrma
    @Throrma Жыл бұрын

    Köszi a videót! Erről vajon miért nem tanulunk simán az iskolában? 🤔🤔

  • @YourNickIsTaken

    @YourNickIsTaken

    Жыл бұрын

    A kérdés jó! A válasz meg egyszerű: ez nem az iskola feladata. Az iskola tanulni tanít, szemléletet biztosít, jó esetben értelmezni tanít és nem egy naprakész tudást ad. Írni, olvasni megtanítottak. Innentől már csak keresőt kell tudni használni és könyvtárba járni, és informálódni kell, illetve gyakorolni. Ezekkel minden tudást megszerezhetsz. Én is interneten és könyvtárakban tanultam meg és cégeknél kísérleteztem ki a mester diplomám anyagát. Az egyetem erre sosem tanított volna meg, mert a tananyag kevés lett volna egy, a piac számára is értékes szakdolgozathoz. Továbbá nem tudsz Minden iskolát és Minden tudást végigjárni. Így nehéz azt mondani, hogy ezt iskolában nem tanítják. Termodinamikai és atomenergiai dolgokat, akupunktúrát és tömegek mesteri átverését, fizikai és pszichológiai hadviselést és annak leküzdését is tanítják iskolákban, mégsem ismeri sok ember ezeket.

  • @Throrma

    @Throrma

    Жыл бұрын

    @@YourNickIsTaken Részben igazad van, reszben viszont nem értek egyet. A legtöbb iskolában mindenre megtanítanak, csak arra nem, hogy hogyan tanulj. A leghatékonytalanabb tanulási formát eröltetik, 'ülj le és magolj'. Meg egy már bebizonyítottan nem működő rendszert, hogy vannak típusemberek akik hang alapján tanulnak könnyebben, vannak akik vizuálisak stb... de ugye ez csak humbuk volt. Egy tanárom volt, aki az óta nem is tanár (és úgy hozta az élet még munkatársam is), aki konkrétan megmutatta, hogy hogyan 'is' lehet tanulni még. Ez középiskolában volt. A másik fele pedig, hogy amiket te felsoroltál tudományágakat, azokat természetesen nem tanítják... olyan mélyen. Általános iskolában tanul az ember fizikát, biológiát, egészségtant de még erkölcstan is van. Viszont egy órán sincs semmi közgazdaságtannal kapcsolatos anyag. Történelmen tanulsz egyedül talán bármi pénzügyi dolgot, de azt is csak a múlt századokból. Viszont más országokban van valamilyen alapvető közgazdaságtani oktatás. És egyébbként is, ha valaki nem tanul atomfizikát, vagy akupunktúrát, lehet, hogy soha életében nem is fog baja lenni belőle. Viszont ez olyan tudás, ami csak akkor nem érint, ha remeteként élsz egy barlangban.

  • @keretlen
    @keretlen Жыл бұрын

    Kezdem érteni, hogy miért vannak a gazdasági válságok. A gazdasági modelleknek nem pont az lenne a dolga, hogy az ilyen és ehhez hasonló dolgokra készítsenek forgatókönyvet?

  • @mariannamariettajozsi5942
    @mariannamariettajozsi5942 Жыл бұрын

    Szia Csenge! A különböző energiák árainak egymáshoz kötöttségéről még tudnál beszélni, akár egy újabb (harmadik) videóban? Illetve arról (próbálom jól feltenni a kérdést), hogy egyáltalán hogyan fordulhat elő, hogy ezeknek az ára ennyire elszállhat a tőzsdén? Nincsenek erre korlátozó szabályok? Olyan energiaforrásokról van szó, amik az alapvető életfeltételeket adják, ezekre nem kellene nemzetközi szabályozás?

  • @joccmocc

    @joccmocc

    Жыл бұрын

    Bár nem Csenge vagyok, és a tudásom ebben a témában meg sem közelíti az övét, de úgy gondolom, hogy ilyen drasztikus globális piaci beavatkozás nem valószínű. A közelmúltbeli események következtében úgy alakult földgáz és a kőolaj kereslet/kínálati mérlege, hogy a földgáz és a kőolaj világpiaci ára felment (különösen a földgáz). Ameddig van a világon olyan fogyasztó, aki hajlandó ilyen magas áron megvenni a földgázt és a termelő el tudja adni az összes megtermelt földgázt, addig magas lesz az ára. Magyarországon ugye az a probléma, a magyar fizetéshez képest nagyon magas lett az ár, és ezért vissza kell fogni a fogyasztást (ami amúgy árleszorító hatású), míg a nagyobb jövedelmű országok fogyasztói továbbra is ki tudják fizetni a magasabb árakat (vagy legalábbis nem megy rá az összes gatyájuk). A magasabb jövedelmű országokban az alacsony kínálat (avagy jelen esetben inkább forrás) okoz gondot, ami miatt bizonytalan, hogy lesz-e elég földgáz (ami árfelhajtó hatású). Azonban azt sem szabad elfelejteni, hogy a Föld lakosságának jelentős része él olyan területen, ahol nemhogy az elektromos áram, vagy földgáz, de az ivóvíz vagy megfelelő mennyiségű és minőségű élelem sem elérhető (ezek a problémák több milliárd embert érintenek). Az, hogy Magyarországon az áramra/gázra "alapvető életfeltételként" gondolunk, az a viszonylagos jólétünk következménye (ti. az eddigi, alacsonyabb gáz/áramár mellett megengedhettük magunknak azt a privilégiumot, hogy a mindennapjaink részei legyenek, és segítségükkel pl kényelmesen fűthessünk/főzhessünk, stb - ellentétben a nálunk szerényebb körülmények között élőkkel, akiknek ez eddig sem adatott meg). Ennek a periódusnak valószínűleg vége (jelen pillanatban legalábbis úgy tűnik). Hosszú távú megoldás szerintem a fosszilis energiahordozóktól való minél nagyobb és mihamarabbi függetlenedés lehetne (az egyén szintjén is, és felsőbb szinteken is).

  • @pkrisz21

    @pkrisz21

    Жыл бұрын

    A szabályozásnak pont, hogy drágító hatása lenne, mert korlátozná a piac szabad működését. Rosszabb esetben akár hiányhoz is vezethet. (Lásd ársapkás termékek...) Nagyon leegyszerűsítve: többnyire így olcsóbb, de vannak időszakok, mint most amikor nem így van. De legalább "van", ha drágábban is.

  • @zolbar7020

    @zolbar7020

    Жыл бұрын

    Én úgy tudom, hogy az atomenergia teljes életciklusra számolva és megtermelt energia mennyiségre normálva, azaz fajlagosan, jóval olcsóbb mint a megújulónak nevezett energiák.

  • @Istenostor

    @Istenostor

    Жыл бұрын

    Ez nem teljesen fedi a valóságot, mivel a megújulóknak minősített energiaforrások is sokfélék (pl. víz-, nap-, szél-, biomassza-tüzelésű, hulladéktüzelésű, és geotermikus erőművek) és ezeknek a költségei mind másak, főleg ha még ezen energiaforrások hasznosításához alkalmazott technológiák különbségeit is figyelembe vesszük (pl. napelempark vs. naphőerőmű, napelemek típusai, napsütéses órák száma és eloszlása egy éven belül, stb.). Piaci beavatkozások nélkül a legtöbb megújuló energiaforrásra épülő villamos erőmű tényleg drágább lenne az atomerőműveknél - kivéve a vízerőműveket és néhány éve már a termelés kiszámíthatatlanságából eredő kockázat beárazása nélkül a napelemeket is - de sok megújuló energiaforrású erőműnek az építése államilag dotált volt valamilyen módon. Nem feltétlenül a beruházási költségek viselése, vagy az engedélyeztetés megkönnyítése által, hanem akár a megtermelt energia piacinál magasabb kötelező átvételi áraival. Magyarországon ilyen a lakossági fogyasztók számára a napelemeikből termelt energia szaldós elszámolása, azaz a napenergia átvétele a fogyasztói árszinten, ami a termelői árszintnél magasabb (volt a piaci energiaárak megemelkedéséig). Ugyanis a szolgáltató (MVM) nem csak a megtermelt és az elfogyasztott áram havi különbözetét veszi át, hanem minden pillanatban vesz vagy ad áramot a termelés és a fogyasztás pillanatnyi különbségének megfelelően, és biztosítja ezek egyensúlyát a villamos-energia rendszerben, ami ilyen mennyiségű ingadozó termelésű nap- és szélerőmű esetén már egyáltalán nem egyszerű dolog, ezért nem engedik meg az ezentúli telepítésű napelemeknél. De ilyen piaci beavatkozásnak tekinthető az európai áramtőzsdén a merit-order árképzés is, bár az csak kis mértékben, mert anélkül a legkisebb határköltségű "megújuló" áram árát a termelők a termelési kapacitások és a várható fogyasztás alapján viszonylag jó közelítéssel megbecsülhető piaci árszint alá csak egy kisebb, biztonságos lépcsővel lőnék be.

  • @pallaszlo7976
    @pallaszlo7976 Жыл бұрын

    Végtelenűl szájbarágós. A gyengébbek is megérthetik. 👍

  • @AceleraSENNinhA
    @AceleraSENNinhA Жыл бұрын

    Támogató komment. 🙂

  • @NixUgriBugri
    @NixUgriBugri Жыл бұрын

    meddig lehet ezt az ovodas programot nyomni ? felelmetes

  • @deloinalain7864

    @deloinalain7864

    6 ай бұрын

    amíg be nem nő a fejed lágya gyökér..

  • @Attee_Q
    @Attee_Q Жыл бұрын

    3:38 Csenge, a Dunamenti Erőmű már évek óta nem termel áramot.

  • @CookiezSama
    @CookiezSama Жыл бұрын

    Lehetséges, hogy kb 1 hónapja láttalak téged a Scruton V.P.-ben? 😳

  • @DornerCsenge

    @DornerCsenge

    Жыл бұрын

    Igen😄

  • @tamasmakai1594
    @tamasmakai1594 Жыл бұрын

    Milyen forrásokból érdemes ma tájékozódni? Hogyan lehet eldönteni, hogy milyen adatok megbízhatóak? Ha például arra lennél kíváncsi, hogy az élelmiszer-infláció Közép-Európa egyes országaiban hogyan alakult az elmúlt években, hol néznél utána?

  • @MK-oq3hw

    @MK-oq3hw

    Жыл бұрын

    Eurostat?

  • Жыл бұрын

    Kalssz videó volt.

  • @Ibm19000
    @Ibm19000 Жыл бұрын

    Szia Csenge! Tudom hogy nem mérnöknek készülsz, viszont a megújoló energia forrássok termelési költségei lehet hogy alacsonyak, viszont ha nincs kereslet az adott energiára a piacon az adott időben, akkornagyon nagy többlet költségük van a piacon. A másik fele is ha mindig üzembe lennének helyezve a lignit, szén vagy földgáz alapú erőművek annak mindenki örülne, viszont ezek az erőművek a mai energiatermlésben kiegyenlítő funkciót is igyekeznek betölteni így azok nem annyira költség hatékonyak, leginkább a változó piacn miatt. Nem vagyok megújjuló energia ellenes, csak szimplán a tény, hogy ebben a videóban arról nincs szó, mennyibe kerül a rendszerhez igazítani a szél és nap erőműveket működését remélem a másik videódban tisztázod!! További jó munkát! Tetszett a videó!

  • @HuTuber
    @HuTuber Жыл бұрын

    Csenge videói szerintem egyre profibbak, szerintem már nemzetközi szintű a vágás, animáció és a sound vonal is, és folyamatos fejlődést látok, pedig már eleve jó alapokkal indult. Csenge: krediteket/stábot nem láttam feltüntetve: mindent egyedül csinálsz a videókban (vágás, animációk, hang stb)? Mindenképp gratula, ha van stáb, akkor ahhoz; ha egyedül, akkor pedig a polihisztor tehetséghez, és a sok-sok szorgalomhoz és munkához, mert egy ilyen videóban sok-sok-sok munkaóra van ám szerintem. Egy kérdés: 12:40 -nél a függőleges (EUR/MWh) tengelyen a 100, 200, 300 és 400 után az S vagy $ mit jelent? Amikor említed a 340 eurót, akkor 240(S) körüli maximumot látok feltüntetve ezen az ábrán, ezt nem értem, de szeretném érteni, de simán lehet, hogy benézek valamit, vagy elsiklott a figyelmem valami felett. Köszi, ha van időd/időtök erre érdemben válaszolni!

  • @DornerCsenge

    @DornerCsenge

    Жыл бұрын

    Szia! Ránéztem és ne aggódj, nem te nézel be valamit, hanem én rontottam el azt a grafikont😅 Az S betűk dollár jelek, amiket véletlenül bent hagytam, pedig amúgy euróról van szó. És ráadásul a 340-et sem sikerült belőnöm. Bocsi! :( És igen, mindent én csinálok, egyedül.

  • @darumisi

    @darumisi

    Жыл бұрын

    @@DornerCsenge Respect ezért a tartalomért! Gratulálok! (Tartalomgyártással foglalkozom én is, szóval tudom mi munka ez.)

  • @novakistvan4197

    @novakistvan4197

    Жыл бұрын

    @@DornerCsenge Na, most maradt tátva a szám! 😯👏

  • @ZopcsakFeri

    @ZopcsakFeri

    Жыл бұрын

    @@DornerCsenge Én kb olyan 8-10 emberre saccoltam, hogy hányan segítenek... ez letaglózott! :O Nagyon brutál! :O Minden elismerésem!

  • @attif8193
    @attif8193 Жыл бұрын

    12:40-nél a grafikon alapján a földgáz maximális ára 240 és nem 340. Gondolom 340 az igaz és a rajz a rossz.

  • @lajos3980
    @lajos3980 Жыл бұрын

    Ha Paks 2 megépül akkor az ki fogja váltani a földgáz erőműveket?

  • @Attee_Q

    @Attee_Q

    Жыл бұрын

    Nem épül meg.

  • @arpadheizer7126

    @arpadheizer7126

    Жыл бұрын

    Nem. Ha megépül, az is csak Paks1 leváltására. Egyébként a nukleáris energia lehetne a megoldás az energiaválságra. Szerintem. A fejlesztés alatt álló kisebb teljesítményű "nagy" sorozatban gyártott reaktorok tudnak olcsóbbak lenni a mostani erőműveknél. Az üzemanyaga évekre előre beraktározható, hulladéka jóval kevesebb, és ha kifejlesztik a szaporító reaktorokat, ott üzemanyagként felhasználható, ha jól tudom.

  • @EFazy

    @EFazy

    Жыл бұрын

    Szerintem a kormány arra játszik, hogy lesz egy időszak, mikor a régi és az új blokkok átfedésbe mennek (kb. 5-10 év) Ha ez bejönne, akkor a fix import helyett a régi blokkok leszereléséig exportálhatnánk, és az alapvetően nem tenne rosszat az államháztartásnak...

  • @prompt4196
    @prompt4196 Жыл бұрын

    A Dunamenti termel még áramot? Azt hittem, hogy leszerelték a nagyját és már csak távhőt csinál Százhalombattának.

  • @andrasvekony7363
    @andrasvekony7363 Жыл бұрын

    Hol Van Rezsicsökkentés? Sehol

  • @noorbe911
    @noorbe911 Жыл бұрын

    Az üzemanyagot ki hagytad...😋😋😋

  • @tamastorma2061
    @tamastorma2061 Жыл бұрын

    Ebből a videóból megtudhatjuk, hogyan is működik ez egy ideális világban. Sajnos a jelen valósághoz nem sok köze van. A gazdasági részre gondolok főleg.

  • @gaborl6837

    @gaborl6837

    Жыл бұрын

    A mai válságállapotokat a bő hetven évvel ezelőtt kiszélesített nyugdíjrendszernek "köszönhetjük". De persze a politika nem hibáztathatja a nyugdíjasokat a kialakult helyzet miatt, hiszen ők alkotják a legnagyobb szavazótábort. Oroszország továbbra is ugyanazon az áron küldi nekünk a gázt és az olajat, amennyiért korábban is vettük. A "háborúját" más forrásokból finanszírozza. Természetesen a kormány azt kommunikálja, hogy a "háború" miatt mindenféle energiahordozót drágábban kapunk, ezért kell csökkenteni a "rezsicsökkentést". Ez hazugság. Nem kapjuk drágábban, viszont a kormány jóval drágábban adja tovább a lakosságnak az áramot, üzemanyagot, gázt. Ezáltal, és az emiatt gerjedő inflációból (többszörös áfabevétel) hatalmas bevételre téve szert. Ebből a bevételből finanszírozza a 2015 óta tömegesen nyugdíjba vonuló Ratkó-generáció hatalmas forrásigényét. A demográfiai hanyatlás nemcsak hazánkat sújtja, hanem az összes fejlett államot, Nyugat-Európát, Észak-Amerikát. Emiatt lódult meg mindenhol az infláció. A nyugati kormányoknak is szükségük van az infláció miatti jóval magasabb forgalmi adóra. Hiány nincs, és nem is volt semmiből, sem gázból, sem olajból, mesterségesen gerjesztették a hiánygazdaság tüneteit, a sorokat a benzinkutakon, az erőltetett energia-takarékoskodást az intézményekben, a bezárásokat. Ezeknek semmi közük nincs a természetes piaci folyamatokhoz, ezek mind kormányintézkedések, szándékos válságérzet-keltés az állampolgárokban, annak érdekében, hogy elejét vegyék a komolyabb tiltakozásoknak, azaz ellenállás nélkül vehessék el az állampolgárok pénzét. E pénz nélkül a nyugdíjrendszer bedőlne, a legnagyobb létszámú szavazótábor mindenhol kormányellenessé válna, és ezt nem engedhetik meg.

  • @notramiras
    @notramiras Жыл бұрын

    Hú, a végén a merit order model kifejtése hiánypótló volt.

  • @filimontamas
    @filimontamas Жыл бұрын

    Aszongya a pottyondy, hogy Csenge egy olyan valaki, mint Rubik Ernő, mindenki elismeri és büszke rá. Nemtom, de ez az anyag hihetetlenül profi lett. DCs 4 prezident!

  • @budaycsaba
    @budaycsaba Жыл бұрын

    Egy dolgot nem tudok csak felfogni: a földgáz erőművek (bár nem tudom milyen arányban), de általában átállíthatók olajtüzelésre. Sok erőműnél ott is van a tartalék olajkészlet. Az olaj ára pedig egyáltalán nem változott olyan mértékben, mint a gázé. Sokkal több beszerzési forrása van. Miért nem történik meg mégis ez az átállás? Kizártnak tartom, hogy a ~30x-os gázár különbözetet elvinné az esetleges plusz logisztika költsége (pl. az erőműhöz csak gázvezeték van kiépítve). Az is elgondolkodtató, hogy ezek ellenére Magyarországon elég szépen pörögnek a gázerőművek. Voltak évek korábban, amikor gyakorlatilag el sem indították őket, mert nem érte meg. Az import áram olcsóbb volt, hiába volt a gáz ára is sokkal alacsonyabb. Ez mást nem jelenthet, mint hogy valakik most ezen a horrorisztikus áron is megveszik a megtermelt áramot. Már olyan számításokat is láttam, hogy egy dízelgenerátort is olcsóbb lassan üzemeltetni, mint a hálózatból áramot venni.

  • @bendeguzodor2107
    @bendeguzodor2107 Жыл бұрын

    Még sosem láttam válságot felvázolni, mind ezt mosolyogva 😅

  • @h734802
    @h734802 Жыл бұрын

    Nem igazán értem, hogy mért a megújulóknak a legalacsonyabb az áruk, holott a nukleáris energia-előállítás 10000-es(!) nagyságrenddel hatékonyabb. Ráadásul a megújulók is karbantartásigényesek és a gépészetük eléggé környezetszennyező (értsd egységnyi energia előállításra).

  • @mittanuljak4747
    @mittanuljak4747 Жыл бұрын

    Honnan jön az "egyetemes" szolgáltató elnevezés?

  • @joccmocc

    @joccmocc

    Жыл бұрын

    Egyetemes = minden(ki)re kiterjedő, általános. Gyanítom azért nevezik így, mert a lakossági ügyfelek nem egyedileg "alkudják" ki az árat (mint a szabad piacosok), hanem egy általános (= egyetemes) árképzés alapján számláznak nekik. Az egyetemes szolgáltató pedig gondolom az, aki az egyetemes fogyasztókat szolgálja ki. (Megj.: szerintem pontosabb "egyetemes piacról" és "szabad piacról" beszélni, mert pl az MVM jelen van a szabad piacon is, tehát "egyetemes szolgáltató"-nak nevezni kissé félrevezető lehet. Mindazonáltal az egyetemes piacon az egyetlen szolgáltató jelenleg az MVM, tehát olyan szempontból igaz, hogy Magyarországon az MVM "AZ" "egyetemes (piaci) szolgáltató".)

  • @svami192

    @svami192

    Жыл бұрын

    @@joccmocc majdnem, de mégse...

  • @mittanuljak4747

    @mittanuljak4747

    Жыл бұрын

    @@svami192 hanem?

  • @gaborfeher741
    @gaborfeher741 Жыл бұрын

    Ismét egy ügyes videó tőled. A téma miatt, remélem politikailag nem kezd ki egyik oldali megmondó ember sem.

  • @iraf.official
    @iraf.official Жыл бұрын

    😯😯😯😯😯😯

  • @redactedcanceledcensored6890
    @redactedcanceledcensored6890 Жыл бұрын

    Ha ennyire megéri a megújulókat üzemeltetni a merit order modell miatt, akkor miért nincs elég belőlük ahhoz, hogy kiváltsák a gázt?

  • @andrasszilagyi544

    @andrasszilagyi544

    Жыл бұрын

    Mert a megújulók nagy része erősen időjárásfüggő, pont a gázos termelést használják a megújulók kiegyenlítésére. Az elektromos hálózat nem egy nagy zsák, ahova beteszed a felesleget mikor nem kéll és kiveszed mikor kell. A termelésnek minden pillanatban meg kell egyeznie a fogyasztással.

  • @redactedcanceledcensored6890

    @redactedcanceledcensored6890

    Жыл бұрын

    @@andrasszilagyi544 tehát akkor csak kedvezőtlen időjárás esetén "gyújtanak be" a gázerőművekbe

  • @belamiezaszar5878
    @belamiezaszar5878 Жыл бұрын

    Az egyetemes szolgáltatóknál miért került monopól helyzetbe az MVM? Miért szűnt meg a piaci verseny?

  • @DornerCsenge

    @DornerCsenge

    Жыл бұрын

    Mert ez volt a kormány nem titkolt célja, hogy csak állami szereplő legyen a piacon.

  • @belamiezaszar5878

    @belamiezaszar5878

    Жыл бұрын

    @@DornerCsenge Szóval mondhatni, visszatértünk a 90 előtti kommunista verzióhoz. Érdekes és talán megkérdőjelezhető döntés.🤔Bár én nem értek hozzá... Köszönöm szépen a választ és a videót is.

  • @ffarkasm

    @ffarkasm

    Жыл бұрын

    @@belamiezaszar5878 Jól látod, pontosan ez a helyzet. De nem csak az energiaellátás terén.

  • @jonathanwinesky1334

    @jonathanwinesky1334

    Жыл бұрын

    Pontosan ez a kritikám ezzel a videóval, hogy bár gondolatokat ébreszt, de ilyen felületeseket mint az öné. Mit garantál egy energiakereskedelmi szerződés és mit nem, egyáltalán mit képes garantálni egy energia kereskedő és mit nem? Az energia piac nem olyan mint például a mobiltelefon piac vagy oled tv piac, és az energia kereskedő nem tud olyan garanciát adni mint egy oled tv kereskedő. Egészen más, szokták mondani: ég és a föld.

  • @EFazy

    @EFazy

    Жыл бұрын

    Én hallottam egy olyan infót, hogy anno, mikor 2002 után eladták az energiaszektort küldöldi multiknak, ezt úgy tette meg az aktuális kormányzat, hogy állami garanciát adtunk arra, hogy nem lesz veszteséges a bizniszük (azaz ha nem nyereséges, majd állambá még ráfizet!) Ezt akarták visszacsinálni úgy, hogy visszavásárolták mindenkitől, és ennek az eredménye az MVM. Fontos, hogy nem politikai adok-kapok miatt írom, és NEM tudom mi az igazság, de kíváncsi vagyok rá, ha valakienk vannak tényekkel alátámasztható ismeretei.

  • @eletemmorzsaiblog
    @eletemmorzsaiblog Жыл бұрын

    Csenge, neked kéne főműsor időt kapkod a TV-ben is. Merit model jó persze, kivéve hogy most nem, illetve akkor szigorúan ellenőrizni kéne a megújuló energiát nyújtó cégeket. Ennyi haszonból már minimum, hogy jobban kéne dominálniuk és nagyon százalékát kéne adniuk a termelésben. Nem csak zsebet kéne tömni, hanem elvárni is tőlük bővítést.

  • @utonev755
    @utonev755 Жыл бұрын

    Támogató komment

  • @NoName70707
    @NoName70707 Жыл бұрын

    Szegénység van. Megvarom az 1 hetet

  • @richardmarkvarga8519
    @richardmarkvarga8519 Жыл бұрын

    háát ha ezeket tanultuk volna a suliban lehet ,hogy egy kicsit életképesebbek lennénk..................

  • @tibornogradi3432
    @tibornogradi3432 Жыл бұрын

    15:00 környékén. Meg kell említeni, hogy valóban amikor már dolgozik egy "megújuló" alapon működő áramtermelő rendszer (szél/naperőmű) az viszonylag olcsó, hiszen nem használ "alapanyagot". "Csak" a karbantartást/fenntartást kell fizetni. Igenám, csakhogy ezeknek borzasztóan hektikus a termelése. Éppen ezért, hogy kiegyenlíthessük ezt a(z) - "megújulóknál" elkerülhetetlen - ingadozást, szükség van gyorsan indítható, és leállítható erőművekre. No ezek a földgázzal működő erőművek. Nem csak drágán termelnek, az üzemanyag (földgáz) miatt, hanem az - egyébként nagyon értékes - ipari alapanyagot égetik el, egy kitalált, őrült politikai indíttatású "szent" cél miatt. Azaz tökön lőtte magát a nagy "klímapolitika". Ám mégis erőltetik ezerrel. És hogy még sötétebb legyen a kép: www.klimarealista.hu/hogyan-teremtette-meg-larry-fink-blackrock-vezeto-a-globalis-energiavalsagot/ Nem beszélve, hogy ezt még tovább "spékelik" a "szankciók" az oroszok ellen feliratú karddal. Az egész energiamizéria egy mesterségesen gerjesztett folyamat része. Az egész orosz-ukrán konfliktus, csak kis szelete ennek. A covid hiszti egy másik szeletke. Már nagyobb karéj a klímahiszti/ződek "áldásos" tevékenysége. Ezek erősen összefonódva, egymástól el nem választhatva, már nagyjából kiadják a képet. Azt is, hogy semmi(!) jó nem várható az elkövetkező pár évtizedben. Persze annyi ideje már lehet, hogy nem is lesz az emberiségnek. Mert a "civilizált" világ agóniájában széjjel rúgja a "fejlődőek" seggét is. És nem lesz kinek "aggódnia" a klímácskáért. :D

  • @zb1065

    @zb1065

    Жыл бұрын

    Érdekes cikk... Az is "vicces" (értsd: képmutatás), hogy miközben az Egyesült Államok leépíti a maga olajiparát, Biden, választások előtt, a (nem alaptalanul) gyilkosnak kikiáltott szaúdi trónörököshöz ment kikunyízni egy kis olajkitermelés-növekedést, (letörendő a magas árakat), amire fityisz-mutatás lett a válasz (értsd: kitermelés-csökkentés...). S amíg Európa takaréklángon fázik, Oroszország, jobb híján, elfáklyázza a gázfölöslegét. Szép, új világ...

  • @bbalumanX

    @bbalumanX

    Жыл бұрын

    " Nem csak drágán termelnek, az üzemanyag (földgáz) miatt, hanem az - egyébként nagyon értékes - ipari alapanyagot égetik el, egy kitalált, őrült politikai indíttatású "szent" cél miatt. Azaz tökön lőtte magát a nagy "klímapolitika"." Mindenki tisztában volt azzal, hogy az áram előállítása, szállítása ezáltal drágább lesz, de tökön nem lőtte magát egyáltalán, a CO2 kibocsátás ettől függetlenül lényegesen kevesebb (feltéve persze ha ezeket megfelelően tervezik és mellette nem állítják le pl. az atomerőműveket). Sok országban ettől még nem lesz megfizethetetlen az ár, cserébe a kibocsátást jelentősen csökkentik. Ez nem politikai indíttatású cél. "És hogy még sötétebb legyen a kép:" Ez a cikk nyilván tele van csúsztatásokkal, azzal a céllal, hogy főgonoszt csináljon valakiből. Persze ezeknek az eseményeknek elég jelentős hatása volt, a járvány miatt jelentősen visszaesett a fogyasztás, amellett és a klímacélok mellett elmaradt rengeteg beruházás (tőle függetlenül is), abba maradtak az alternatív útvonalak kiépítése a gáz beszerzéséhez (pl . LNG terminálok), így sajnos várható volt eleve a tervezetnél jóval magasabb emelkedés az energiaárak és energiahordozók terén. A háború miatti szankciók meg egy lapát volt a tűzre - ami már sajnos eddig is égett, bár még könnyebben kezelhető volt. Lesz sajnos néhány év, ameddig ezek rendeződnek, de világvégét azért fölösleges jósolgatni, nem ennyire drámai és megoldhatatlan a helyzet.

  • @tibornogradi3432

    @tibornogradi3432

    Жыл бұрын

    @@bbalumanX No figyelj a "részletekre" is. Sorolom. 1. Az egész emberi tevékenység a széndioxid (ezek után a CO2!) "termelés" terén a légköri(!) körforgás alig 5% százalékáért felelős. Ha ez az "5%" megszünne, sem befolyásolna - gyakorlatilag semmit sem a CO2 növekményben. 2.A CO2-t kikáltották "klímagáznak". (Merthogy "üvegház gáz") Ez nettó baromság. Klíma "melegítő" hatása elenyésző. Ennél sokkal erőteljesebb paraméterek befolyásolják azt. Mármint a klíma mindenféle változásait. Amely persze - sokféle ütem szerint - azóta folyik, amióta a Föld - mint olyan - létezik. 3. "... a járvány miatt jelentősen visszaesett a fogyasztás..." Oké, tudom a kiemelés "csúsztatás". Jó. Legyen, de ennek okán hadd jegyezzem meg, hogy a CO2 növekedése a légkörben jottányit sem esett vissza, teljesen függetlenül az emberi kibocsájtás brutális visszaesésétől a covid lezárások alatt. Ez is(!) bizonyítja, hogy a "klímaváltozáshoz" az emberiségnek nagyon kevés, mondhatni SEMMI köze sincs. Sőt. A CO2 légköri mennyisége - napjainkban is((!) - földtörténeti minimumok közelében van. (410 ppm környékén) Ennél százszor(!) nagyobb tartalmak esetén is történtek jegesedések. Csak erről értekezni nem pol. correct. 4.Egy pillanatig sem beszéltem "világvégéről". Félre értettél. Mint sokan. Igen. Tán rosszul fogalmazok. Bizonyára. Akkor másképp próbálom "értetni": Ugyanis a "civilzáció" megszűnése nem biztos, hogy az "ember" kihalását is jelenti. De ha az emberiség az utolsó szálig is kipusztul, az sem a "világ vége". Szerintem. De, jól tudom erre gondoltok. Ja. Ezen az alapon neken tíz éven belül eljő a "világ vége". :D Jó esélyem van rá. Akkor mi van? Semmi. Senkinek nem lesz ettől "bántódása". :) 5. A "Technical Extasy" nem a megoldás. Hanem az, hogy hagyni a meglévő erőforrásokat működni. Az úgy is kihozza a "lényeget". El kellene felejteni a csak pénzügyi/HATALMI alapra helyezett "politikát". Nem kellenek a globalista/komcsi/monetáris fostalicskák. A buzulásukkal együtt... :)

  • @tibornogradi3432

    @tibornogradi3432

    Жыл бұрын

    @@zb1065 Így van. Közben meg sorra állítják le az olajvezetékeiket, finomítóikat, néhány hisztérikus sikoltozó miatt.. vagy tán mélyebben rejlik az az ördög... :)

  • @bbalumanX

    @bbalumanX

    Жыл бұрын

    @@tibornogradi3432 Azért egy dologra felhívnám a figyelmedet mindenképpen. Nyilvánvaló, hogy óriási érdek van abban is, hogy az emberi tevékenység szerepét a klímaváltozásban elbagatelizálják, így vannak nyilván olyan kutatások is, amik ezt próbálják elhitetni, hogy ez elenyésző. De rengeteg kutatás zajlott az elmúlt évtizedekben és a döntő többsége, főképp az átfogó kutatások - amik mai napig bővülnek egyértelműen mutatják, hogy ez a gyors klímaváltozást elsősorban a hatalmas CO2 kibocsátás okozza. Ebben a tudomány ma már gyakorlatilag egységesen egyet ért. Persze a kibocsátás láncreakciót is indít, csökken a légsapka, nő a vizek CO2 felvétele, metán szabadul ki a jég alól, de ezek is visszavezetőek alapvetően az emberi tevékenységre, gyorsítják tovább ezt a folyamatot. Ha megnézed a kutatásokat a Föld történetéről azok is alapvetően arról szólnak, hogy más folyamatok indították be a lehülést, majd a felmelegedést javarészt megintcsak a CO2 okozza. (igen, lehült, nőtt a CO2 koncentráció, utána jött a felmelegedés). Ilyen gyors változás a CO2 szintet és hőmérsékletet tekintve viszont nem volt sosem a Föld történetében, amióta ilyen változatos élővilág van. "CO2 növekedése a légkörben jottányit sem esett vissza, teljesen függetlenül az emberi kibocsájtás brutális visszaesésétől a covid lezárások alatt." A lezárások idejére a kibocsátás jelentősen visszaesett. A szint nyilván nem, az nő tovább, csak lassabban. Százezer, vagy millió évek kellenek ahhoz, hogy az a rengeteg CO2 amit kibocsátunk, az visszakerüljön az élőlényekbe, illetve a földbe. És ugyebár valamilyen szinten a magasabb CO2 szint segítené a növények, erdők gyorsabb növekedését, de mivel ezek jelentős részét kiírtottuk és folyamatosan írtjuk, erre egyre kevesebb lehetőség van. De ezzel ellenben vannak technológiák, amik (nyilván akkor fognak akkor terjedni, ha egyre nagyobb lesz a baj) segíthetnek majd csökkenteni a CO2 szintet. Világvége alatt én eleve az emberiség pusztulását értem, úgyhogy nem értettek félre, de nincs, nincs rá jó esélyed. A gazdag emberek sem akarják kipusztítani a világot, bármennyire divat lett belőlük főellenséget csinálni. Nem ennyire sötét a helyzet.

  • @csonttot7819
    @csonttot7819 Жыл бұрын

    jólvanezígy

  • @gaborharmai8340
    @gaborharmai8340 Жыл бұрын

    Hát gratulálok. Az eleje tiszta volt, de a végére nagyon is tudtál újat mondani. A merit-order modellt nem ismertem.

  • @gyulamolnar8971
    @gyulamolnar8971 Жыл бұрын

    Nem tudom. Áramnál szerintem nincs ilyen köztes lehetőség fizikailag, max. papíron. Úgy értem, hogy lehet, hogy a kereskedőn keresztül megy a szerződés, de az áram nem megy oda, ott nem tárolják, és nem úgy adják tovább, hanem közvetlenül a termelőtől. A másik, hogy végül is amiket felsoroltál, azokat soroltad fel előtte is a területi elosztásban, így több választása senkinek nem volt akkor sem, ha több szolgáltató volt az egész országban, mert egy helyen csak egy volt. Pl. ÉMÁSZ, ÉS TIGÁZ. De amúgy pár éve nem tudom, talán e-mail-ben kaptam, vagy egy oldalon találtam rá, volt valami új, ami nem a megszokott nevű, ami más áram árakat ajánlott. Még az ÉMÁSZ idejében volt. De lehet, hogy az volt az MVM Next.

  • @bt2898
    @bt2898 Жыл бұрын

    Sajnos 12:00 percnél kamu van. Hiába volt több külföldi szolgáltató, területi monopolium volt. Magyarán felosztották a piacot, verseny sosem volt, csak monopol külföldi multinacionális nagytőke. Sokezer millárd ment külföldre.

  • @gaborl6837

    @gaborl6837

    Жыл бұрын

    most is külföldre megy

  • @matyasmeszaros2324
    @matyasmeszaros2324 Жыл бұрын

    Lássuk jól értem-e. Mire hozzám elér az áram az erőműből addigra legalább kettő, három vállalat kézen áthalad. Legalább kettő, három haszonkulcsot beépítve az árakba. Fix megéri ez a piac liberalizálasa dolog nekem mint állampolgárnak. 🙂 Ja a videó minőségi mint mindig.

  • @zoltannovak

    @zoltannovak

    Жыл бұрын

    Amíg állami tulajdonban volt minden addig csak a legszükségesebb fejlesztéseket csinálták meg. (Vagy azt sem) Az állam állítólag nem jó gazda.

  • @matyasmeszaros2324

    @matyasmeszaros2324

    Жыл бұрын

    Szerintem az a rendszer sem volt jó, sőt. Csak hát valahol mókás, hogy többe kerül a rendszerhasználat mint maga az áram.

  • @hukrisz

    @hukrisz

    Жыл бұрын

    @@zoltannovak persze, ha felelős politikusok vezetik az államot akiknek nem az önös érdek a lényeg, hanem valóban az állam polgárainak a jó léte akkor az állam is lehetne jó gazda. Sajnos azonban ilyen politikus nem létezett és létezik. (Vagy maximum volt 100 ilyen az elmúlt 2000 évben, az pedig ugye igen kevés egy föld bolygóra.

  • @_Tinky_

    @_Tinky_

    Жыл бұрын

    Megéri neked, mert ha nem lenne több piaci szereplő, akkor nem biztos, hogy lenne villamos áram a nap 24 órájában. Azaz lehet, hogy egy ilyen komment megírására akár 10 órát is várnod kellene mert nem tudnád működtetni az elektromos eszközeidet az áramszünet miatt. Nem mintha a más kereskedelmi ágakban nem ez a modell működne. Vannak az alapanyag gyártók azt kereskedők eladják a feldolgozóknak akik készterméket gyártanak amit a logisztikai ipar eljuttat a nagykereskedőhöz, ami utána eljuttatja a kiskereskedőnek akitől megveszed a boltban. Szóval mindenütt ez van. Ezért felesleges hőbörögni. Próbálj meg venni egy telefont direkt a Samsungtól vagy 5L UHT tejet és egy egész Trapista sajtot a Sole-Mizo-tól. Menni fog? Ha pedig néha összejön sem lesz olcsóbb mintha az egész termelői-kereskedelmi láncolaton átmegy.

  • @nv2658

    @nv2658

    Жыл бұрын

    @@_Tinky_ 🤣😂😅🤣 ha a mészáros vitya művek nem lopná le a gatyádat, akkor már áram sem lenne, üzenetet sem lehetne itt írni, hát persze.. itt lenne a világvége 😆😅😅🤣

  • @madogery
    @madogery Жыл бұрын

    Magyarul: xar a rendszer, ugyanis a spekulansok kedvuk szerint fel tudtak verni az arakat ugy, hogy valojaban ok abbol az altalunk felvert aru energiafajtabol soha, egyetlen MWh-t sem vasaroltak es nem is fognak.

  • @user-fi9hh3qr8t
    @user-fi9hh3qr8t Жыл бұрын

    Két kerdésem lenne; 1. Mért nőtt meg sokszorosara hirtelen a rendszerhasznalati díj ? 2.: Mért ugrottnmeg hírtalan ennyire a lakosság aramfogyasztasa ?

  • @gaborl6837

    @gaborl6837

    Жыл бұрын

    A mai válságállapotokat a bő hetven évvel ezelőtt kiszélesített nyugdíjrendszernek "köszönhetjük". De persze a politika nem hibáztathatja a nyugdíjasokat a kialakult helyzet miatt, hiszen ők alkotják a legnagyobb szavazótábort. Oroszország továbbra is ugyanazon az áron küldi nekünk a gázt és az olajat, amennyiért korábban is vettük. A "háborúját" más forrásokból finanszírozza. Természetesen a kormány azt kommunikálja, hogy a "háború" miatt mindenféle energiahordozót drágábban kapunk, ezért kell csökkenteni a "rezsicsökkentést". Ez hazugság. Nem kapjuk drágábban, viszont a kormány jóval drágábban adja tovább a lakosságnak az áramot, üzemanyagot, gázt. Ezáltal, és az emiatt gerjedő inflációból (többszörös áfabevétel) hatalmas bevételre téve szert. Ebből a bevételből finanszírozza a 2015 óta tömegesen nyugdíjba vonuló Ratkó-generáció hatalmas forrásigényét. A demográfiai hanyatlás nemcsak hazánkat sújtja, hanem az összes fejlett államot, Nyugat-Európát, Észak-Amerikát. Emiatt lódult meg mindenhol az infláció. A nyugati kormányoknak is szükségük van az infláció miatti jóval magasabb forgalmi adóra. Hiány nincs, és nem is volt semmiből, sem gázból, sem olajból, mesterségesen gerjesztették a hiánygazdaság tüneteit, a sorokat a benzinkutakon, az erőltetett energia-takarékoskodást az intézményekben, a bezárásokat. Ezeknek semmi közük nincs a természetes piaci folyamatokhoz, ezek mind kormányintézkedések, szándékos válságérzet-keltés az állampolgárokban, annak érdekében, hogy elejét vegyék a komolyabb tiltakozásoknak, azaz ellenállás nélkül vehessék el az állampolgárok pénzét. E pénz nélkül a nyugdíjrendszer bedőlne, a legnagyobb létszámú szavazótábor mindenhol kormányellenessé válna, és ezt nem engedhetik meg.