Mindent a magyar energiapiacról
Tombol az energiaválság Európában. A kormány energiavészhelyzetet hirdetett. Az áram- és gázárak az egekben vannak. A rezsicsökkentés részben visszavonásra került, és már csak az átlagfogyasztás szintjéig van biztosítva a befagyasztott ár. De pontosan mi is az a rezsicsökkentés? Hogyan épül fel az energiapiac? Kinek a kezében vannak kulcsfontosságú energiaelosztóink, termelőink és kereskedőink? Milyen szabályok vezérlik a piacot? A rezsicsökkentésről szóló sorozatom első részében ezekre a kérdésekre tudhatjátok meg a választ.
Köszönöm a segítséget Szőke Tamásnak és Ferenci Tamásnak.
◆ FEJEZETEK ◆
0:00 - Bevezetés
3:20 - A villamosenergia piaca
8:29 - A földgáz piaca
10:15 - Az állam a piacon
12:26 - Gázár és áramár (A merit-order modell)
◆ ELÉRHETŐSÉGEK ◆
Patreon: / dornercsenge
E-mail: csengedorner@gmail.com
Instagram: bit.ly/csengedorner
Facebook: / dornercsengeonyoutube
Пікірлер: 312
Többen írtátok, hogy még az E.ON-tól kapjátok a számlát, szóval nem igaz, amit mondtam, hogy csak az MVM van a piacon, mint egyetemes szolgáltató. De, ettől még ez igaz. Ugyanis 2022 februárjában az E.ON Energiaszolgáltatót felvásárolta az MVM. Vagyis lehet, hogy a számlán még E.ON van, de mivel a cégnek már 100%-ban az MVM a tulajdonosa, így a pénzetek így is-úgy is hozzájuk megy. Több info: www.portfolio.hu/gazdasag/20220224/fontos-atalakulas-az-energiapiacon-megvasarolja-az-eon-aramszolgaltatot-az-mvm-csoport-528815 ✨ REZSICSÖKKENTÉS 2. rész elérhető ITT: www.patreon.com/dornercsenge ✨
@sel111
Жыл бұрын
A Donably -val közel 50% -al több maradna nálad mint a Patreonnal , közgazdászként talán számít hogy csak harmada , negyede csak a költsége 🙂 Sőt még a konverziója is jobb a magyar nyelv és a + Áfa hiánya miatt.
@ujnezopont
Жыл бұрын
@@sel111 ha viszont nem utalod ki a számládra a pénzt (nincs konverziós és kiutalási költség!), akkor a Paypal a legolcsóbb (én is ezt használom, nem véletlenül). A Donably oldalán van egy összehasonlító táblázat, abból is kiderül, hogy a Paypal Donate a legolcsóbb ha nem utalod ki a pénzt, hanem hagyod a Paypal egyenlegeden, ahonnan gyakorlatilag bármit ki tudsz fizetni (ha pl. dollárban, euróban érkezik a pénz, miért akarnám fostos Ft-ra váltani, meg kiutalni?). Ha már gazdasági csatornán vagyunk, akkor tudjuk már értelmezni a százalékokat khm... :D Ha így nézzük, akkor Donabyval 5-10% mínuszban vagy, Paypallal meg 2.9% meg egy kis apró mínuszban vagy. Ennyi. Azok a plusz szolgáltatások meg amiket felsorolnak Donably oldalán röhejesek, Paypalnál nem is kell telefonos support, mert minden tökéletesen működik, tekintve, hogy a világon legrégebb óta foglalkoznak azzal, amivel, szóval eléggé durván kiforrott a rendszer. :D www.donably.com/hu/compare
@sel111
Жыл бұрын
@@ujnezopont Viszont itt most a Patreonról volt szó , a maga 35-40% -os teljes költségével :-)
Жыл бұрын
Viszont az mindegyiknél közös, hogy százalékos díjat kérnék felső limit nélkül. Szóval a legolcsobb még mindig a jó öreg fapados banki átutalás (feltéve, hogy jó helyen bankolsz).
@jj-big-slay-yo
Жыл бұрын
menj at a donably-ra, kevesebbet nyulnak le mint a volt zeneszek tarsasaga.
olyan aranyosan kedvesen magyarázod az ilyen brutál témákat is , hogy mindjárt jobb kedvel fizetem be. Komolyan, profi munka
hát én tisztára abban a hitben voltam, hogy a földgáztárolók olyan jónagy tartályok ahová szépen betöltik a gázt oszt csá, de hogy benyomják a föld alá, vissza ahonnan már kimerítették, na az nekem tök új volt!
Örülök hogy léteznek ilyen hasznos és informatív csatornák a magyar yt-n is. Ma is sokat tanultam neked hála.
@joedon9758
Жыл бұрын
Persze kiscsaj újabban önjelölt energetikai Mérnök is lett, Nem tudtad? 😂
@georgeparallel9850
Жыл бұрын
@@joedon9758 volt bármi is amiben pontatlan a videó?
@joedon9758
Жыл бұрын
@@georgeparallel9850 Persze úgy Alapvetően az egész elejétől a végéig az egész 😉😆 Ha valakit komolyan érdekel a téma nem egy internetről 5 perc alatt összeguberált információkból gyártott videóból fog tájékozódni, minimum egy energetikus mérnököt kérdez ✌🏻
@laszlonagy4329
Жыл бұрын
Orban Viktor ravasz politikus foleg a hatalma megorzese erdekeben.....Rezsi csokkentes , arsapka egy politikai trukk ...Meg az inflaciobol , amit a rosz gazdasagi politikaja okozott is hasznot huz , mintha sajnalna szegenyeket ,mert o jo szivu politikus ...., a szavazatok megszerzese erdekeben...
@vittya4373
Жыл бұрын
@@joedon9758 akkor kérdezz meg valakit és számolj már be róla, hogy konkrétan mi a baj a videóval. Az, hogy "elejétől a végéig", egyrészt elég tág, másrészt inkább a rosszindulatodról árulkodik
Érthető, nagyon jól illusztrált előadás volt. Köszönöm szépen! Várom a 2. részt!
Szia Csenge! Nagyon jó lett a videó :) esetleg még arról jó lett volna beszélni, hogy a merit order modell csak a másnapi piac működésére igaz (itt mindig csak holnapra lehet kereskedni órás bontásban, és a beadott ajánlatok alapján valóban így számol egy algoritmus), amit Mo.-on a HUPX üzemeltet. Ezen kívül van a napon belüli piac, ami tulképp egy tőzsdei felület kinézetű dolog. Plusz vannak a hosszútávú szerződések, akár kereskedő-termelő, akár kereskedő-kereskedő között, amiknél lényegében akármilyen áron meg lehet állapodni, vagy tőzsdei felületen, vagy szimplán egy tárgyalás keretében. Persze mindezekre van EU szintű elég szigorú piacfelügyelet, a spekulációs ügyletek kiszűrésére. És a különböző típusú piacok ára nyilván valamennyire együtt mozog, hat egymásra. És a lánc végén jön a MAVIR, amit már mások is írtak, hogy kiegyenlítse a különbséget a kereskedő által előre megvett energia, és a fogyasztott energia között, amit aztán a kereskedő fizet meg a MAVIR-nak. Remélem, van aki érdekesnek, hasznosnak találja ezeket az infókat is :)
@bastianojuaocoimbradelacor4293
Жыл бұрын
Na várjatok! Én nem vagyok branchbéli Szóval hogy van ez az árakkal? Hosszútáv, minél elöbb ánnál kiszámíthatóbb, de nem biztos, hogy mindig olcsóbb, mert a nemzetközi helyzet ... . Igazán érdekes a teljes egész lenne, nem csak egy szelet. Vagyis, ha én egy áramszolgáltató, vagyis MVM vagyok, akkor milyen stratégia szerint vásárolok áramot? Vagyis van egy statisztika a múltról. Ebböl a hosszútávú statisztikából kiválasztom a legolcsóbbat, ami nagy valószínüséggel müködni fog és bebiztosítom a drágábbal, de mindig rendelkezésre állóval. Illetve bekalkulálok minden rendelkezésemre álló adatot, pl. a szélerömü éjjel kevesebb áramot termel, mint nappal épp úgy, mint a napelemes. Vagyis akkor járok legjobban, ha képes vagyok megjósolni a megjósolhatatlant, pl. mikor fúj a szél. Hogy viszonyul egymáshoz a szél és a napenergia, vannak-e bármi kapcsolat közöttük? Mert ha vannak némi törtvényszerüségek és felismerem, abból tudok profitálni. A klasszikust meg drágává teszik, hogy igyekezz "zöld" lenni.
Imádom hallgatni ahogy beszélsz 🥰
Kösziiiii! Nagyon jól összeállított videó. Várom a 2. részt!
Hiánypótló! Köszönöm! 🙏🏻❤️🌷
Köszönjük ezt a hasznos videót.
Pont tegnap jutott eszembe, hogy rég láttam tőled content-et. :)
Kedves Csenge! Egy álom tőled ez a videó! Kösz szépen! :)
Ez egy igazán hiánypótló videó volt, alig várom a 2. részt! KÖSZÖNÖM!
Nagyon köszönöm a munkádat!
Nagyon hasznos videókat készítesz és nagyon szépen elmagyarázol mindent benne. Keep up the good work!
Na végre ! Már epekedve vártunk , köszi
Köszönöm szépen, hogy láthattam ezt a videót. Minden jót kívánok neked a folytatáshoz is! Üdv : Csepi Árpi
Legjobb meg akkor is ha csak inni keltem fel és most tuti holnap szenvedni fogok melóban! Köszönjük!
Maximális köszönetem...👍❤😊
Szia! Már nagyon vártam az új videódat. El tudnám viselni ha sűrűbben jelentkeznél. Nagyon hasznos amit csinálsz. Köszönöm szépen!
Penge! Érthető, informatív, tárgyilagos, összeszedett és profi munka - mint mindig. Köszönöm Csenge! 😊👍
Nagyszerű ez a csatorna! Közérdekű és közérthető. Köszönöm szépen!
Valóban jó csatorna! Gratulálok🎖️👍
Köszönöm szépen!
Nagyon jó videó lett ismét! Főleg a Merit Order modell volt újdonság számomra: eddig nem tudtam, miért van "összekapcsolva" az európai tőzsdén a földgáz és a villamosenergia ára.
Nagyon klassz volt, köszönöm.
Szuper videó lett! :)
Szuper..Köszönöm! :) 🤍
köszönet ezért a hasznos tisztánlátást javító a videóért!
Kiváló videó! Látszik hogy egyre didaktikusabbak a tartalmak.
Köszönöm ezt a hasznos videót Csenge. Nagyon kellemes erről a témáról videót nézni a te előadás módodban.
@louisvalois3863
Жыл бұрын
ez az jó a dumád nyomjad bejössz neki 😆😆😆
Köszönjük
Zseniálisak a videóid!
köszi! 🙂
Koszonjuk a videot :)
Annyira jó, hogy minden különösebb érzelmi töltet nélkül, tisztàn és érthetõen mondja el Csenge, hogy mi micsoda. Ez így fogasztható még a mostani helyzetben is, sõt talàn pont erre van szükség.
Szia Csenge! Nagyon jó a vidi! Azt megkérdezhetem, hogy az euróról szóló videó sorozat második része mikorra várható? Egyébként nagyon tetszenek a videóid és te is szimpi vagy! ;)
Жыл бұрын
Igazad van, varjuk az Euros videot még!
Jo volt!
Apró hozzáfűzés, a cégek mellett az önkormányzatok sem jogosultak egyetemes szolgáltatásra. Fontosnak gondolom a "rezsicsökkentés" témában, hiszen az önkormányzat szolgáltatásai közvetlenül a lakosságot szolgálják, nem valamilyen termelési/kereskedelmi profit a céljuk.
Nem akarok mondani semmit, mert túl pozitiv. Tehát félreérthető. De annyit mondhatok, hogy: Csak igy tovább! Ha meghalok és lepereg az életem filmje, emlékezni fogok rád, tuti benne leszel 11:58 NAGGYON JÓÓÓÓ!
@ZopcsakFeri
Жыл бұрын
Csak az időbélyegző miatt ide teszem a kérdésemet: Csenge úgy fogalmaz, hogy régen 4 / 7 szolgáltató közül választhatott a lakosság, de vajon tényleg volt választásuk? A villany és földgáz-infrastruktúra vajon valódi választás kérdése, vagy azzal a szolgáltatóval kénytelenek szerződni az fogyasztók, amelynek területén a házuk áll?
@Hazardteam
Жыл бұрын
@@ZopcsakFeri Országos szintre vonatkozott. Tehát az egészre. Ha ilyet kérdezel, nem figyeltél eléggé szerintem. Szépen kifejtette, hogy akik _eljuttatják_ hozzzád ezeket (mármint az energiát fogyasztható formában) azok külön cégek (a rendszarváltás utáni vadprivatizációt követően többnyire regionális, magyar "nevű", de külföldi cégek) Innentől szerencse kérdése a történet, mármint hogy a környéked ellátásában mennyire érdekelt az adott cég és/vagy milyen jogositványai megszerzett/örökölt koncessziói vannak az adott térségre. Ebből a szempontból a szitu olyasmi, mint az internet szolgáltatóknál.
Ez a recsegés kiborító!
Kedves Csenge! Az elmondottak alapján az jutott eszembe, hogy akkor lehet, hogy úgy lenne érdemes napelemes beruházást eszközölni, (ha majd lehet betáplálni) hogy nem az MVM-mel szerződök le szaldós elszámolással, hanem egy áram kereskedőnek adom el a megtermelt áramot, akár a gázerőművek árszintjén és a szükségletemet továbbra is az egyetemes szolgáltatótól veszem, remélhetőleg jóval olcsóbban. Feltételezem, hogy így éri meg naperőmű farmot működtetni. Szerinted működhetne ez a gondolat a gyakorlatban? Vajon minimálisan hány m2 napelem által megtermelt mennyiséggel lehetne piacra lépni?
Végre új videó :)
Nekem az energiatermelök áramárazásának elmagyarázásával értékes újat mondtál. Köszönöm!
Szia. Téged láttalak fent a Trashvod on?
Fontos téma, logikusan, közérthetően, sőt látványosan remek munka!! Őszintén várjuk a folytatást ;)
ez így meg is mutatja a kapitalizmus lényegét. Van bőven energia, de fenntartanak egy drága szegmenst, hogy felsrófolja az árakat és a profitot. És ezen a ponton kinek állna érdekében tovább fejleszteni az olcsót? Senkinek, mert akkor leesik a profit. Pár évvel ezelőtt is már annyit termeltek, hogy nem tudták, hova tenni. Valószínűleg idehaza is ezért megy a napelem stop, hogy ne termeljenek túl sokat, mert akkor nem lesz akkora haszon rajta. Vagyis, az egész egy manipulált piac, és nincs köze a valós árakhoz, de lesz jó magas osztalék...
@_Tinky_
Жыл бұрын
Nem véletlenül lehetetlenítette az Orbán kormány a szélerőművek építését és tartja fenn ma is ezt. Mert esetleg kiderülne, hogy Paks 2-re valójában nincs is szükség vagy kisebb erőmű is elég lenne (de a ruszkik fogják valamivel Orbánt és NER építőipari vállalkozásai is sok pénzt fognak keresni a munkálatokon ezért win-win a szitáció). Nyilván a megújjuló generál problémákat mert meg kell valahogy oldani az energia tárolást.
@arpadheizer7126
Жыл бұрын
" Valószínűleg idehaza is ezért megy a napelem stop, hogy ne termeljenek túl sokat, mert akkor nem lesz akkora haszon rajta" Nem azért. "Egyszerű" műszaki okai vannak. A magyar elektromos hálózat nincs arra felkészítve, hogy sok "mini erőmű" termelését átvegye. Ez így nagy leegyszerűsítés, de kb. ez a helyzet.
@fromika
Жыл бұрын
@@arpadheizer7126 akkor hogy van az, hogy nagy naperőművek mégiscsak épülnek? Miért nem indultak el a fejlesztések, mikor megindultak a pályázatok? Hogy id van az, hogy hirtelen lett a hálózat működésképtelen, pont amikor az egekbe ugrottak az árak? Miér a lakossági pályázatok fejlődtek, nem pedig a cégesek, hogy ne keljen annyit fizetniük az energiáért, vagyis ne szökjön az egekbe az infláció?
@arpadheizer7126
Жыл бұрын
@@fromika Mert azok nem "kiserőművek", max néhány 10 db lehet. Ott megoldják. A lakossági naperőművek áramtermelésének átvételéhez meg a települések nagy részén le kellene cserélni a "trafót". Pont azért szüneteltetik, mert a megugró árak miatt sokan akarnak napelemet. A hálózat a meglévőt is alig tudja kezelni sok helyen, nem még az új telepítésűeket.
@arpadheizer7126
Жыл бұрын
@@_Tinky_ Az van, hogy a megújulók nem alkalmasak a folyamatos áramtermelésre. Van, amikor hetekig felhős az ég és alig fúj a szél. Magyarország nem tengerparti ország, ahol jóval ritkább a szélcsendes időszak. Valaki kimatekozta, hogy az ország minden idejű áramszükségleteinek kielégítéséhez az ország kb kétharmadát napelemekkel kellene befedni vagy valami hasonlóan böszme mennyiség jött ki. És ugye nem csak a lakosság igényét kell kielégíteni, ami az ország áramfelhasználásának kevesebb, mint fele, hanem az iparét is. Egy öntödének vagy péküzemnek vagy kórháznak akkor is dolgoznia kell, ha éppen nem fúj eléggé szél, vagy borús az ég hetekig. Igen, a németek hülyék. A francia atom és a lengyel széláramon élősködnek, amikor meg túltermelésük van, akkor azt ráterhelik a szomszéd országok hálózatára. Ráadásul a szélerőművek rotorlapátjai nem újrafelhasználhatóak. Konkrétan elássák őket, bár már tesztelnek újrafelhasználható rotorlapátokat. A napelemek meg mérgező nehézfémeket tartalmaznak. Szóval nem olyan egyszerű ez.
Aranykis csillag! Annyira édesen magyarázol! Jó kis videó lett ez is. Gratulálok!
@louisvalois3863
Жыл бұрын
de édes kis aranyédesen magyarázol. Ki is rohadt a fogam tőled annyira édes vagy. aranyeső hulljon rád
Szuper volt ez is Csenge! Csak annyit kiegészítésként, hogy nem mindenki kapja a villanyszámláját az MVM-től, én pl. Győr mellett az EON-tól kapom továbbra is. Csinálj több ilyen videót, ha tudsz, hiánypótlók a magyarázataid!
@DornerCsenge
Жыл бұрын
Igen, de az E.ON Áramszolgáltatót már megvette az MVM februárban. Szóval lehet hogy még tőlük jön a számla, de a tulajdonosuk már az MVM. De igaz, hogy a megfogalmazásom pontatlan volt. :) 24.hu/fn/gazdasag/2022/02/24/az-mvm-megvasarolta-az-e-on-t/amp/
@Mogyi90
Жыл бұрын
Sopronban szintén jelen van még az E.ON, mi is tőlük kapjuk az áramot. Pár éve csábított át az MVM (még valami jóváírást is felajánlottak), de nem fogadtuk el.
@oreg1965
Жыл бұрын
@@DornerCsenge Köszi az infót!
@Mogyi90
Жыл бұрын
@@DornerCsenge Ez számomra is új infó volt, köszi!
👍
💪🏽
Nem tudom hol/mikor láttam utoljára ennyire pozitív kommentszekciót
Nagyon érdekes kérdés egyébként, hogy mik az elektromos áram előállításának valódi költségei! Mennyibe kerül 1 MWh napelemből és mennyibe kerül uránból vagy szénből? Ha az ember utánanéz a tanulmányoknak, a szórás 100%-nál is nagyobb! Az atomenergia MWh árára pl 35-110 Euro/USD között mindenféle számot mondanak. Tengeri szélenergiára mindent írnak 80-120 USD között. Napenergiára is mindent mondanak 200 és 35 USD között, bár ez utóbbinál a trend az, hogy folyamatosan csökken az egységár, ahogy fejlődnek a napelemek. Az egyébként műszakilag nem igaz, hogy a fenntartási költség a megújulóknál lenne a legkisebb. Kell karbantartás egy szélkeréknek, nem is túl nagy az élettartamuk: nem működnek 100 évig, inkább 20-30, de fajtája válogatja. A napelemek is pont a fejlődés üteme miatt hamar elavulnak, és ott kell még inverter, akkumulátor és egyebek. Persze közgazdász fejjel alighanem máshogy számolnak, mint műszaki fejjel. Az egyébként botrányos, hogy a rangsorban a lignit kedvezőbb, mint a fekete szén. Mondjuk olcsóbb lehet, de kb a legszennyezőbb az elégetése az összes felsorolt közül. Az, hogy középre sorolják, az alighanem politikai döntés: a németeknek főleg lignitjük van, rendes kőszén inkább a lengyelek és a csehek földjén biztosított. A földgáz égetése is tudtommal környezetbarátabb, mint a lignit. De kíváncsi vagyok, hogy más hogyan tudja!
@prompt4196
Жыл бұрын
Határköltség =/= fenntartási költség
Akkor ez a merit-order modell ugyan úgy módosításra szorul, mint ahogy a szaldó is azért fog kivezetésre kerülni, mert messze nem egy életképes hálózat irányába vezet, csupán csak a napelemek elterjedését segítette. Alapvetően a gáz legfontosabb szerepe, tartalékkapacitásként jelenik meg, mert gyorsan beindítható, így a megújulók elterjedésével, nagyon gyorsan le lehet reagálni, ha alább hagy a szél vagy beborul az idő. Egy nagyon látványos és jól használható, interaktív grafikonon gyorsan meg lehet érteni a működését a smardpontde német oldalon. És ott egyből meg is láthatjuk, hogy a populista politikusokat leszámítva, a valóságban miért nem lehet a villamosenergia igényünket, nap- és szélenergiára, azaz "100% megújulóra" alapozni.
ügyes
2:22 Ehhez azért hozzá tenném, hogy bőven van olyan háztartás ahol például a vezetékes gáz nincs bekötve. Komárom-Esztergom , Tolna , Baranya , de még Veszprém és Vas megye is bőven 70% alatt van.
@YourNickIsTaken
Жыл бұрын
Sőt! Nemcsak régi ingatlanok esetén van ez így. Sok modern ház nem is használ "közvetlenül" földgázt! (csak az elektromos hálózat használata által). Rezsit nagyon kevés ingatlan nem fizet.
Kiváncsi lennék hogy a Merit Order Modell miatt a megújuló alapú erőművek mekkora profitra tesznek szert idén. Gyanítom szép ajándék lesz a fa alatt.
Komment az algoritmusert, koszonjuk!
😎😎😎😎👌👌👌👌
Nem volt szó a MAVIR-ról pedig az nagyon fontos elem a magyar hálózatban. "Melyik az az utolsó termelő, amire szükség van az igények kielégítéséhez?" kérdésre némileg félrevezető a válasz. A felállított sorrendben egyrészt nem feltétlen a gáz a legdrágább (korábban olcsó volt a gáz). Másfelöl teljesen figyelmen kívül lett itt hagyva a hálózati ingadozás kezelése, ugyanis vannak olyan erőművek amik szinte csak ezt a problémát kezelik. Márpedig az ingadozás amit ki kell egyenlíteni ma már tavaszi, nyári időszakban legnagyobbrészt a fogyasztók oldalát nem nézve a megújulók miatt van, nagyrészt ezt egyenlítik ki a gáz erőművekkel: azaz hiába lenne olcsóbb erőmű, amivel már "elegendő" áramot termelnénk éves szinten, a gázerőműre a hálózati ingadozás kiegyenlítése miatt mindenképp szükség lesz: tehát jelen pillanatban használatuk nem megkerülhető. Vannak akkumlátoros, víz szivattyús rendszerek, amikkel hasonlót lehet elérni, de azok kapacitása még nagyon kevés ilyen szintű ingadozások kiegyenlítésére, másfelöl azokban az energia nem tárolható hosszú távon.
Köszi a videót! Erről vajon miért nem tanulunk simán az iskolában? 🤔🤔
@YourNickIsTaken
Жыл бұрын
A kérdés jó! A válasz meg egyszerű: ez nem az iskola feladata. Az iskola tanulni tanít, szemléletet biztosít, jó esetben értelmezni tanít és nem egy naprakész tudást ad. Írni, olvasni megtanítottak. Innentől már csak keresőt kell tudni használni és könyvtárba járni, és informálódni kell, illetve gyakorolni. Ezekkel minden tudást megszerezhetsz. Én is interneten és könyvtárakban tanultam meg és cégeknél kísérleteztem ki a mester diplomám anyagát. Az egyetem erre sosem tanított volna meg, mert a tananyag kevés lett volna egy, a piac számára is értékes szakdolgozathoz. Továbbá nem tudsz Minden iskolát és Minden tudást végigjárni. Így nehéz azt mondani, hogy ezt iskolában nem tanítják. Termodinamikai és atomenergiai dolgokat, akupunktúrát és tömegek mesteri átverését, fizikai és pszichológiai hadviselést és annak leküzdését is tanítják iskolákban, mégsem ismeri sok ember ezeket.
@Throrma
Жыл бұрын
@@YourNickIsTaken Részben igazad van, reszben viszont nem értek egyet. A legtöbb iskolában mindenre megtanítanak, csak arra nem, hogy hogyan tanulj. A leghatékonytalanabb tanulási formát eröltetik, 'ülj le és magolj'. Meg egy már bebizonyítottan nem működő rendszert, hogy vannak típusemberek akik hang alapján tanulnak könnyebben, vannak akik vizuálisak stb... de ugye ez csak humbuk volt. Egy tanárom volt, aki az óta nem is tanár (és úgy hozta az élet még munkatársam is), aki konkrétan megmutatta, hogy hogyan 'is' lehet tanulni még. Ez középiskolában volt. A másik fele pedig, hogy amiket te felsoroltál tudományágakat, azokat természetesen nem tanítják... olyan mélyen. Általános iskolában tanul az ember fizikát, biológiát, egészségtant de még erkölcstan is van. Viszont egy órán sincs semmi közgazdaságtannal kapcsolatos anyag. Történelmen tanulsz egyedül talán bármi pénzügyi dolgot, de azt is csak a múlt századokból. Viszont más országokban van valamilyen alapvető közgazdaságtani oktatás. És egyébbként is, ha valaki nem tanul atomfizikát, vagy akupunktúrát, lehet, hogy soha életében nem is fog baja lenni belőle. Viszont ez olyan tudás, ami csak akkor nem érint, ha remeteként élsz egy barlangban.
Kezdem érteni, hogy miért vannak a gazdasági válságok. A gazdasági modelleknek nem pont az lenne a dolga, hogy az ilyen és ehhez hasonló dolgokra készítsenek forgatókönyvet?
Szia Csenge! A különböző energiák árainak egymáshoz kötöttségéről még tudnál beszélni, akár egy újabb (harmadik) videóban? Illetve arról (próbálom jól feltenni a kérdést), hogy egyáltalán hogyan fordulhat elő, hogy ezeknek az ára ennyire elszállhat a tőzsdén? Nincsenek erre korlátozó szabályok? Olyan energiaforrásokról van szó, amik az alapvető életfeltételeket adják, ezekre nem kellene nemzetközi szabályozás?
@joccmocc
Жыл бұрын
Bár nem Csenge vagyok, és a tudásom ebben a témában meg sem közelíti az övét, de úgy gondolom, hogy ilyen drasztikus globális piaci beavatkozás nem valószínű. A közelmúltbeli események következtében úgy alakult földgáz és a kőolaj kereslet/kínálati mérlege, hogy a földgáz és a kőolaj világpiaci ára felment (különösen a földgáz). Ameddig van a világon olyan fogyasztó, aki hajlandó ilyen magas áron megvenni a földgázt és a termelő el tudja adni az összes megtermelt földgázt, addig magas lesz az ára. Magyarországon ugye az a probléma, a magyar fizetéshez képest nagyon magas lett az ár, és ezért vissza kell fogni a fogyasztást (ami amúgy árleszorító hatású), míg a nagyobb jövedelmű országok fogyasztói továbbra is ki tudják fizetni a magasabb árakat (vagy legalábbis nem megy rá az összes gatyájuk). A magasabb jövedelmű országokban az alacsony kínálat (avagy jelen esetben inkább forrás) okoz gondot, ami miatt bizonytalan, hogy lesz-e elég földgáz (ami árfelhajtó hatású). Azonban azt sem szabad elfelejteni, hogy a Föld lakosságának jelentős része él olyan területen, ahol nemhogy az elektromos áram, vagy földgáz, de az ivóvíz vagy megfelelő mennyiségű és minőségű élelem sem elérhető (ezek a problémák több milliárd embert érintenek). Az, hogy Magyarországon az áramra/gázra "alapvető életfeltételként" gondolunk, az a viszonylagos jólétünk következménye (ti. az eddigi, alacsonyabb gáz/áramár mellett megengedhettük magunknak azt a privilégiumot, hogy a mindennapjaink részei legyenek, és segítségükkel pl kényelmesen fűthessünk/főzhessünk, stb - ellentétben a nálunk szerényebb körülmények között élőkkel, akiknek ez eddig sem adatott meg). Ennek a periódusnak valószínűleg vége (jelen pillanatban legalábbis úgy tűnik). Hosszú távú megoldás szerintem a fosszilis energiahordozóktól való minél nagyobb és mihamarabbi függetlenedés lehetne (az egyén szintjén is, és felsőbb szinteken is).
@pkrisz21
Жыл бұрын
A szabályozásnak pont, hogy drágító hatása lenne, mert korlátozná a piac szabad működését. Rosszabb esetben akár hiányhoz is vezethet. (Lásd ársapkás termékek...) Nagyon leegyszerűsítve: többnyire így olcsóbb, de vannak időszakok, mint most amikor nem így van. De legalább "van", ha drágábban is.
@zolbar7020
Жыл бұрын
Én úgy tudom, hogy az atomenergia teljes életciklusra számolva és megtermelt energia mennyiségre normálva, azaz fajlagosan, jóval olcsóbb mint a megújulónak nevezett energiák.
@Istenostor
Жыл бұрын
Ez nem teljesen fedi a valóságot, mivel a megújulóknak minősített energiaforrások is sokfélék (pl. víz-, nap-, szél-, biomassza-tüzelésű, hulladéktüzelésű, és geotermikus erőművek) és ezeknek a költségei mind másak, főleg ha még ezen energiaforrások hasznosításához alkalmazott technológiák különbségeit is figyelembe vesszük (pl. napelempark vs. naphőerőmű, napelemek típusai, napsütéses órák száma és eloszlása egy éven belül, stb.). Piaci beavatkozások nélkül a legtöbb megújuló energiaforrásra épülő villamos erőmű tényleg drágább lenne az atomerőműveknél - kivéve a vízerőműveket és néhány éve már a termelés kiszámíthatatlanságából eredő kockázat beárazása nélkül a napelemeket is - de sok megújuló energiaforrású erőműnek az építése államilag dotált volt valamilyen módon. Nem feltétlenül a beruházási költségek viselése, vagy az engedélyeztetés megkönnyítése által, hanem akár a megtermelt energia piacinál magasabb kötelező átvételi áraival. Magyarországon ilyen a lakossági fogyasztók számára a napelemeikből termelt energia szaldós elszámolása, azaz a napenergia átvétele a fogyasztói árszinten, ami a termelői árszintnél magasabb (volt a piaci energiaárak megemelkedéséig). Ugyanis a szolgáltató (MVM) nem csak a megtermelt és az elfogyasztott áram havi különbözetét veszi át, hanem minden pillanatban vesz vagy ad áramot a termelés és a fogyasztás pillanatnyi különbségének megfelelően, és biztosítja ezek egyensúlyát a villamos-energia rendszerben, ami ilyen mennyiségű ingadozó termelésű nap- és szélerőmű esetén már egyáltalán nem egyszerű dolog, ezért nem engedik meg az ezentúli telepítésű napelemeknél. De ilyen piaci beavatkozásnak tekinthető az európai áramtőzsdén a merit-order árképzés is, bár az csak kis mértékben, mert anélkül a legkisebb határköltségű "megújuló" áram árát a termelők a termelési kapacitások és a várható fogyasztás alapján viszonylag jó közelítéssel megbecsülhető piaci árszint alá csak egy kisebb, biztonságos lépcsővel lőnék be.
Végtelenűl szájbarágós. A gyengébbek is megérthetik. 👍
Támogató komment. 🙂
meddig lehet ezt az ovodas programot nyomni ? felelmetes
@deloinalain7864
6 ай бұрын
amíg be nem nő a fejed lágya gyökér..
3:38 Csenge, a Dunamenti Erőmű már évek óta nem termel áramot.
Lehetséges, hogy kb 1 hónapja láttalak téged a Scruton V.P.-ben? 😳
@DornerCsenge
Жыл бұрын
Igen😄
Milyen forrásokból érdemes ma tájékozódni? Hogyan lehet eldönteni, hogy milyen adatok megbízhatóak? Ha például arra lennél kíváncsi, hogy az élelmiszer-infláció Közép-Európa egyes országaiban hogyan alakult az elmúlt években, hol néznél utána?
@MK-oq3hw
Жыл бұрын
Eurostat?
Kalssz videó volt.
Szia Csenge! Tudom hogy nem mérnöknek készülsz, viszont a megújoló energia forrássok termelési költségei lehet hogy alacsonyak, viszont ha nincs kereslet az adott energiára a piacon az adott időben, akkornagyon nagy többlet költségük van a piacon. A másik fele is ha mindig üzembe lennének helyezve a lignit, szén vagy földgáz alapú erőművek annak mindenki örülne, viszont ezek az erőművek a mai energiatermlésben kiegyenlítő funkciót is igyekeznek betölteni így azok nem annyira költség hatékonyak, leginkább a változó piacn miatt. Nem vagyok megújjuló energia ellenes, csak szimplán a tény, hogy ebben a videóban arról nincs szó, mennyibe kerül a rendszerhez igazítani a szél és nap erőműveket működését remélem a másik videódban tisztázod!! További jó munkát! Tetszett a videó!
Csenge videói szerintem egyre profibbak, szerintem már nemzetközi szintű a vágás, animáció és a sound vonal is, és folyamatos fejlődést látok, pedig már eleve jó alapokkal indult. Csenge: krediteket/stábot nem láttam feltüntetve: mindent egyedül csinálsz a videókban (vágás, animációk, hang stb)? Mindenképp gratula, ha van stáb, akkor ahhoz; ha egyedül, akkor pedig a polihisztor tehetséghez, és a sok-sok szorgalomhoz és munkához, mert egy ilyen videóban sok-sok-sok munkaóra van ám szerintem. Egy kérdés: 12:40 -nél a függőleges (EUR/MWh) tengelyen a 100, 200, 300 és 400 után az S vagy $ mit jelent? Amikor említed a 340 eurót, akkor 240(S) körüli maximumot látok feltüntetve ezen az ábrán, ezt nem értem, de szeretném érteni, de simán lehet, hogy benézek valamit, vagy elsiklott a figyelmem valami felett. Köszi, ha van időd/időtök erre érdemben válaszolni!
@DornerCsenge
Жыл бұрын
Szia! Ránéztem és ne aggódj, nem te nézel be valamit, hanem én rontottam el azt a grafikont😅 Az S betűk dollár jelek, amiket véletlenül bent hagytam, pedig amúgy euróról van szó. És ráadásul a 340-et sem sikerült belőnöm. Bocsi! :( És igen, mindent én csinálok, egyedül.
@darumisi
Жыл бұрын
@@DornerCsenge Respect ezért a tartalomért! Gratulálok! (Tartalomgyártással foglalkozom én is, szóval tudom mi munka ez.)
@novakistvan4197
Жыл бұрын
@@DornerCsenge Na, most maradt tátva a szám! 😯👏
@ZopcsakFeri
Жыл бұрын
@@DornerCsenge Én kb olyan 8-10 emberre saccoltam, hogy hányan segítenek... ez letaglózott! :O Nagyon brutál! :O Minden elismerésem!
12:40-nél a grafikon alapján a földgáz maximális ára 240 és nem 340. Gondolom 340 az igaz és a rajz a rossz.
Ha Paks 2 megépül akkor az ki fogja váltani a földgáz erőműveket?
@Attee_Q
Жыл бұрын
Nem épül meg.
@arpadheizer7126
Жыл бұрын
Nem. Ha megépül, az is csak Paks1 leváltására. Egyébként a nukleáris energia lehetne a megoldás az energiaválságra. Szerintem. A fejlesztés alatt álló kisebb teljesítményű "nagy" sorozatban gyártott reaktorok tudnak olcsóbbak lenni a mostani erőműveknél. Az üzemanyaga évekre előre beraktározható, hulladéka jóval kevesebb, és ha kifejlesztik a szaporító reaktorokat, ott üzemanyagként felhasználható, ha jól tudom.
@EFazy
Жыл бұрын
Szerintem a kormány arra játszik, hogy lesz egy időszak, mikor a régi és az új blokkok átfedésbe mennek (kb. 5-10 év) Ha ez bejönne, akkor a fix import helyett a régi blokkok leszereléséig exportálhatnánk, és az alapvetően nem tenne rosszat az államháztartásnak...
A Dunamenti termel még áramot? Azt hittem, hogy leszerelték a nagyját és már csak távhőt csinál Százhalombattának.
Hol Van Rezsicsökkentés? Sehol
Az üzemanyagot ki hagytad...😋😋😋
Ebből a videóból megtudhatjuk, hogyan is működik ez egy ideális világban. Sajnos a jelen valósághoz nem sok köze van. A gazdasági részre gondolok főleg.
@gaborl6837
Жыл бұрын
A mai válságállapotokat a bő hetven évvel ezelőtt kiszélesített nyugdíjrendszernek "köszönhetjük". De persze a politika nem hibáztathatja a nyugdíjasokat a kialakult helyzet miatt, hiszen ők alkotják a legnagyobb szavazótábort. Oroszország továbbra is ugyanazon az áron küldi nekünk a gázt és az olajat, amennyiért korábban is vettük. A "háborúját" más forrásokból finanszírozza. Természetesen a kormány azt kommunikálja, hogy a "háború" miatt mindenféle energiahordozót drágábban kapunk, ezért kell csökkenteni a "rezsicsökkentést". Ez hazugság. Nem kapjuk drágábban, viszont a kormány jóval drágábban adja tovább a lakosságnak az áramot, üzemanyagot, gázt. Ezáltal, és az emiatt gerjedő inflációból (többszörös áfabevétel) hatalmas bevételre téve szert. Ebből a bevételből finanszírozza a 2015 óta tömegesen nyugdíjba vonuló Ratkó-generáció hatalmas forrásigényét. A demográfiai hanyatlás nemcsak hazánkat sújtja, hanem az összes fejlett államot, Nyugat-Európát, Észak-Amerikát. Emiatt lódult meg mindenhol az infláció. A nyugati kormányoknak is szükségük van az infláció miatti jóval magasabb forgalmi adóra. Hiány nincs, és nem is volt semmiből, sem gázból, sem olajból, mesterségesen gerjesztették a hiánygazdaság tüneteit, a sorokat a benzinkutakon, az erőltetett energia-takarékoskodást az intézményekben, a bezárásokat. Ezeknek semmi közük nincs a természetes piaci folyamatokhoz, ezek mind kormányintézkedések, szándékos válságérzet-keltés az állampolgárokban, annak érdekében, hogy elejét vegyék a komolyabb tiltakozásoknak, azaz ellenállás nélkül vehessék el az állampolgárok pénzét. E pénz nélkül a nyugdíjrendszer bedőlne, a legnagyobb létszámú szavazótábor mindenhol kormányellenessé válna, és ezt nem engedhetik meg.
Hú, a végén a merit order model kifejtése hiánypótló volt.
Aszongya a pottyondy, hogy Csenge egy olyan valaki, mint Rubik Ernő, mindenki elismeri és büszke rá. Nemtom, de ez az anyag hihetetlenül profi lett. DCs 4 prezident!
Egy dolgot nem tudok csak felfogni: a földgáz erőművek (bár nem tudom milyen arányban), de általában átállíthatók olajtüzelésre. Sok erőműnél ott is van a tartalék olajkészlet. Az olaj ára pedig egyáltalán nem változott olyan mértékben, mint a gázé. Sokkal több beszerzési forrása van. Miért nem történik meg mégis ez az átállás? Kizártnak tartom, hogy a ~30x-os gázár különbözetet elvinné az esetleges plusz logisztika költsége (pl. az erőműhöz csak gázvezeték van kiépítve). Az is elgondolkodtató, hogy ezek ellenére Magyarországon elég szépen pörögnek a gázerőművek. Voltak évek korábban, amikor gyakorlatilag el sem indították őket, mert nem érte meg. Az import áram olcsóbb volt, hiába volt a gáz ára is sokkal alacsonyabb. Ez mást nem jelenthet, mint hogy valakik most ezen a horrorisztikus áron is megveszik a megtermelt áramot. Már olyan számításokat is láttam, hogy egy dízelgenerátort is olcsóbb lassan üzemeltetni, mint a hálózatból áramot venni.
Még sosem láttam válságot felvázolni, mind ezt mosolyogva 😅
Nem igazán értem, hogy mért a megújulóknak a legalacsonyabb az áruk, holott a nukleáris energia-előállítás 10000-es(!) nagyságrenddel hatékonyabb. Ráadásul a megújulók is karbantartásigényesek és a gépészetük eléggé környezetszennyező (értsd egységnyi energia előállításra).
Honnan jön az "egyetemes" szolgáltató elnevezés?
@joccmocc
Жыл бұрын
Egyetemes = minden(ki)re kiterjedő, általános. Gyanítom azért nevezik így, mert a lakossági ügyfelek nem egyedileg "alkudják" ki az árat (mint a szabad piacosok), hanem egy általános (= egyetemes) árképzés alapján számláznak nekik. Az egyetemes szolgáltató pedig gondolom az, aki az egyetemes fogyasztókat szolgálja ki. (Megj.: szerintem pontosabb "egyetemes piacról" és "szabad piacról" beszélni, mert pl az MVM jelen van a szabad piacon is, tehát "egyetemes szolgáltató"-nak nevezni kissé félrevezető lehet. Mindazonáltal az egyetemes piacon az egyetlen szolgáltató jelenleg az MVM, tehát olyan szempontból igaz, hogy Magyarországon az MVM "AZ" "egyetemes (piaci) szolgáltató".)
@svami192
Жыл бұрын
@@joccmocc majdnem, de mégse...
@mittanuljak4747
Жыл бұрын
@@svami192 hanem?
Ismét egy ügyes videó tőled. A téma miatt, remélem politikailag nem kezd ki egyik oldali megmondó ember sem.
😯😯😯😯😯😯
Ha ennyire megéri a megújulókat üzemeltetni a merit order modell miatt, akkor miért nincs elég belőlük ahhoz, hogy kiváltsák a gázt?
@andrasszilagyi544
Жыл бұрын
Mert a megújulók nagy része erősen időjárásfüggő, pont a gázos termelést használják a megújulók kiegyenlítésére. Az elektromos hálózat nem egy nagy zsák, ahova beteszed a felesleget mikor nem kéll és kiveszed mikor kell. A termelésnek minden pillanatban meg kell egyeznie a fogyasztással.
@redactedcanceledcensored6890
Жыл бұрын
@@andrasszilagyi544 tehát akkor csak kedvezőtlen időjárás esetén "gyújtanak be" a gázerőművekbe
Az egyetemes szolgáltatóknál miért került monopól helyzetbe az MVM? Miért szűnt meg a piaci verseny?
@DornerCsenge
Жыл бұрын
Mert ez volt a kormány nem titkolt célja, hogy csak állami szereplő legyen a piacon.
@belamiezaszar5878
Жыл бұрын
@@DornerCsenge Szóval mondhatni, visszatértünk a 90 előtti kommunista verzióhoz. Érdekes és talán megkérdőjelezhető döntés.🤔Bár én nem értek hozzá... Köszönöm szépen a választ és a videót is.
@ffarkasm
Жыл бұрын
@@belamiezaszar5878 Jól látod, pontosan ez a helyzet. De nem csak az energiaellátás terén.
@jonathanwinesky1334
Жыл бұрын
Pontosan ez a kritikám ezzel a videóval, hogy bár gondolatokat ébreszt, de ilyen felületeseket mint az öné. Mit garantál egy energiakereskedelmi szerződés és mit nem, egyáltalán mit képes garantálni egy energia kereskedő és mit nem? Az energia piac nem olyan mint például a mobiltelefon piac vagy oled tv piac, és az energia kereskedő nem tud olyan garanciát adni mint egy oled tv kereskedő. Egészen más, szokták mondani: ég és a föld.
@EFazy
Жыл бұрын
Én hallottam egy olyan infót, hogy anno, mikor 2002 után eladták az energiaszektort küldöldi multiknak, ezt úgy tette meg az aktuális kormányzat, hogy állami garanciát adtunk arra, hogy nem lesz veszteséges a bizniszük (azaz ha nem nyereséges, majd állambá még ráfizet!) Ezt akarták visszacsinálni úgy, hogy visszavásárolták mindenkitől, és ennek az eredménye az MVM. Fontos, hogy nem politikai adok-kapok miatt írom, és NEM tudom mi az igazság, de kíváncsi vagyok rá, ha valakienk vannak tényekkel alátámasztható ismeretei.
Csenge, neked kéne főműsor időt kapkod a TV-ben is. Merit model jó persze, kivéve hogy most nem, illetve akkor szigorúan ellenőrizni kéne a megújuló energiát nyújtó cégeket. Ennyi haszonból már minimum, hogy jobban kéne dominálniuk és nagyon százalékát kéne adniuk a termelésben. Nem csak zsebet kéne tömni, hanem elvárni is tőlük bővítést.
Támogató komment
Szegénység van. Megvarom az 1 hetet
háát ha ezeket tanultuk volna a suliban lehet ,hogy egy kicsit életképesebbek lennénk..................
15:00 környékén. Meg kell említeni, hogy valóban amikor már dolgozik egy "megújuló" alapon működő áramtermelő rendszer (szél/naperőmű) az viszonylag olcsó, hiszen nem használ "alapanyagot". "Csak" a karbantartást/fenntartást kell fizetni. Igenám, csakhogy ezeknek borzasztóan hektikus a termelése. Éppen ezért, hogy kiegyenlíthessük ezt a(z) - "megújulóknál" elkerülhetetlen - ingadozást, szükség van gyorsan indítható, és leállítható erőművekre. No ezek a földgázzal működő erőművek. Nem csak drágán termelnek, az üzemanyag (földgáz) miatt, hanem az - egyébként nagyon értékes - ipari alapanyagot égetik el, egy kitalált, őrült politikai indíttatású "szent" cél miatt. Azaz tökön lőtte magát a nagy "klímapolitika". Ám mégis erőltetik ezerrel. És hogy még sötétebb legyen a kép: www.klimarealista.hu/hogyan-teremtette-meg-larry-fink-blackrock-vezeto-a-globalis-energiavalsagot/ Nem beszélve, hogy ezt még tovább "spékelik" a "szankciók" az oroszok ellen feliratú karddal. Az egész energiamizéria egy mesterségesen gerjesztett folyamat része. Az egész orosz-ukrán konfliktus, csak kis szelete ennek. A covid hiszti egy másik szeletke. Már nagyobb karéj a klímahiszti/ződek "áldásos" tevékenysége. Ezek erősen összefonódva, egymástól el nem választhatva, már nagyjából kiadják a képet. Azt is, hogy semmi(!) jó nem várható az elkövetkező pár évtizedben. Persze annyi ideje már lehet, hogy nem is lesz az emberiségnek. Mert a "civilizált" világ agóniájában széjjel rúgja a "fejlődőek" seggét is. És nem lesz kinek "aggódnia" a klímácskáért. :D
@zb1065
Жыл бұрын
Érdekes cikk... Az is "vicces" (értsd: képmutatás), hogy miközben az Egyesült Államok leépíti a maga olajiparát, Biden, választások előtt, a (nem alaptalanul) gyilkosnak kikiáltott szaúdi trónörököshöz ment kikunyízni egy kis olajkitermelés-növekedést, (letörendő a magas árakat), amire fityisz-mutatás lett a válasz (értsd: kitermelés-csökkentés...). S amíg Európa takaréklángon fázik, Oroszország, jobb híján, elfáklyázza a gázfölöslegét. Szép, új világ...
@bbalumanX
Жыл бұрын
" Nem csak drágán termelnek, az üzemanyag (földgáz) miatt, hanem az - egyébként nagyon értékes - ipari alapanyagot égetik el, egy kitalált, őrült politikai indíttatású "szent" cél miatt. Azaz tökön lőtte magát a nagy "klímapolitika"." Mindenki tisztában volt azzal, hogy az áram előállítása, szállítása ezáltal drágább lesz, de tökön nem lőtte magát egyáltalán, a CO2 kibocsátás ettől függetlenül lényegesen kevesebb (feltéve persze ha ezeket megfelelően tervezik és mellette nem állítják le pl. az atomerőműveket). Sok országban ettől még nem lesz megfizethetetlen az ár, cserébe a kibocsátást jelentősen csökkentik. Ez nem politikai indíttatású cél. "És hogy még sötétebb legyen a kép:" Ez a cikk nyilván tele van csúsztatásokkal, azzal a céllal, hogy főgonoszt csináljon valakiből. Persze ezeknek az eseményeknek elég jelentős hatása volt, a járvány miatt jelentősen visszaesett a fogyasztás, amellett és a klímacélok mellett elmaradt rengeteg beruházás (tőle függetlenül is), abba maradtak az alternatív útvonalak kiépítése a gáz beszerzéséhez (pl . LNG terminálok), így sajnos várható volt eleve a tervezetnél jóval magasabb emelkedés az energiaárak és energiahordozók terén. A háború miatti szankciók meg egy lapát volt a tűzre - ami már sajnos eddig is égett, bár még könnyebben kezelhető volt. Lesz sajnos néhány év, ameddig ezek rendeződnek, de világvégét azért fölösleges jósolgatni, nem ennyire drámai és megoldhatatlan a helyzet.
@tibornogradi3432
Жыл бұрын
@@bbalumanX No figyelj a "részletekre" is. Sorolom. 1. Az egész emberi tevékenység a széndioxid (ezek után a CO2!) "termelés" terén a légköri(!) körforgás alig 5% százalékáért felelős. Ha ez az "5%" megszünne, sem befolyásolna - gyakorlatilag semmit sem a CO2 növekményben. 2.A CO2-t kikáltották "klímagáznak". (Merthogy "üvegház gáz") Ez nettó baromság. Klíma "melegítő" hatása elenyésző. Ennél sokkal erőteljesebb paraméterek befolyásolják azt. Mármint a klíma mindenféle változásait. Amely persze - sokféle ütem szerint - azóta folyik, amióta a Föld - mint olyan - létezik. 3. "... a járvány miatt jelentősen visszaesett a fogyasztás..." Oké, tudom a kiemelés "csúsztatás". Jó. Legyen, de ennek okán hadd jegyezzem meg, hogy a CO2 növekedése a légkörben jottányit sem esett vissza, teljesen függetlenül az emberi kibocsájtás brutális visszaesésétől a covid lezárások alatt. Ez is(!) bizonyítja, hogy a "klímaváltozáshoz" az emberiségnek nagyon kevés, mondhatni SEMMI köze sincs. Sőt. A CO2 légköri mennyisége - napjainkban is((!) - földtörténeti minimumok közelében van. (410 ppm környékén) Ennél százszor(!) nagyobb tartalmak esetén is történtek jegesedések. Csak erről értekezni nem pol. correct. 4.Egy pillanatig sem beszéltem "világvégéről". Félre értettél. Mint sokan. Igen. Tán rosszul fogalmazok. Bizonyára. Akkor másképp próbálom "értetni": Ugyanis a "civilzáció" megszűnése nem biztos, hogy az "ember" kihalását is jelenti. De ha az emberiség az utolsó szálig is kipusztul, az sem a "világ vége". Szerintem. De, jól tudom erre gondoltok. Ja. Ezen az alapon neken tíz éven belül eljő a "világ vége". :D Jó esélyem van rá. Akkor mi van? Semmi. Senkinek nem lesz ettől "bántódása". :) 5. A "Technical Extasy" nem a megoldás. Hanem az, hogy hagyni a meglévő erőforrásokat működni. Az úgy is kihozza a "lényeget". El kellene felejteni a csak pénzügyi/HATALMI alapra helyezett "politikát". Nem kellenek a globalista/komcsi/monetáris fostalicskák. A buzulásukkal együtt... :)
@tibornogradi3432
Жыл бұрын
@@zb1065 Így van. Közben meg sorra állítják le az olajvezetékeiket, finomítóikat, néhány hisztérikus sikoltozó miatt.. vagy tán mélyebben rejlik az az ördög... :)
@bbalumanX
Жыл бұрын
@@tibornogradi3432 Azért egy dologra felhívnám a figyelmedet mindenképpen. Nyilvánvaló, hogy óriási érdek van abban is, hogy az emberi tevékenység szerepét a klímaváltozásban elbagatelizálják, így vannak nyilván olyan kutatások is, amik ezt próbálják elhitetni, hogy ez elenyésző. De rengeteg kutatás zajlott az elmúlt évtizedekben és a döntő többsége, főképp az átfogó kutatások - amik mai napig bővülnek egyértelműen mutatják, hogy ez a gyors klímaváltozást elsősorban a hatalmas CO2 kibocsátás okozza. Ebben a tudomány ma már gyakorlatilag egységesen egyet ért. Persze a kibocsátás láncreakciót is indít, csökken a légsapka, nő a vizek CO2 felvétele, metán szabadul ki a jég alól, de ezek is visszavezetőek alapvetően az emberi tevékenységre, gyorsítják tovább ezt a folyamatot. Ha megnézed a kutatásokat a Föld történetéről azok is alapvetően arról szólnak, hogy más folyamatok indították be a lehülést, majd a felmelegedést javarészt megintcsak a CO2 okozza. (igen, lehült, nőtt a CO2 koncentráció, utána jött a felmelegedés). Ilyen gyors változás a CO2 szintet és hőmérsékletet tekintve viszont nem volt sosem a Föld történetében, amióta ilyen változatos élővilág van. "CO2 növekedése a légkörben jottányit sem esett vissza, teljesen függetlenül az emberi kibocsájtás brutális visszaesésétől a covid lezárások alatt." A lezárások idejére a kibocsátás jelentősen visszaesett. A szint nyilván nem, az nő tovább, csak lassabban. Százezer, vagy millió évek kellenek ahhoz, hogy az a rengeteg CO2 amit kibocsátunk, az visszakerüljön az élőlényekbe, illetve a földbe. És ugyebár valamilyen szinten a magasabb CO2 szint segítené a növények, erdők gyorsabb növekedését, de mivel ezek jelentős részét kiírtottuk és folyamatosan írtjuk, erre egyre kevesebb lehetőség van. De ezzel ellenben vannak technológiák, amik (nyilván akkor fognak akkor terjedni, ha egyre nagyobb lesz a baj) segíthetnek majd csökkenteni a CO2 szintet. Világvége alatt én eleve az emberiség pusztulását értem, úgyhogy nem értettek félre, de nincs, nincs rá jó esélyed. A gazdag emberek sem akarják kipusztítani a világot, bármennyire divat lett belőlük főellenséget csinálni. Nem ennyire sötét a helyzet.
jólvanezígy
Hát gratulálok. Az eleje tiszta volt, de a végére nagyon is tudtál újat mondani. A merit-order modellt nem ismertem.
Nem tudom. Áramnál szerintem nincs ilyen köztes lehetőség fizikailag, max. papíron. Úgy értem, hogy lehet, hogy a kereskedőn keresztül megy a szerződés, de az áram nem megy oda, ott nem tárolják, és nem úgy adják tovább, hanem közvetlenül a termelőtől. A másik, hogy végül is amiket felsoroltál, azokat soroltad fel előtte is a területi elosztásban, így több választása senkinek nem volt akkor sem, ha több szolgáltató volt az egész országban, mert egy helyen csak egy volt. Pl. ÉMÁSZ, ÉS TIGÁZ. De amúgy pár éve nem tudom, talán e-mail-ben kaptam, vagy egy oldalon találtam rá, volt valami új, ami nem a megszokott nevű, ami más áram árakat ajánlott. Még az ÉMÁSZ idejében volt. De lehet, hogy az volt az MVM Next.
Sajnos 12:00 percnél kamu van. Hiába volt több külföldi szolgáltató, területi monopolium volt. Magyarán felosztották a piacot, verseny sosem volt, csak monopol külföldi multinacionális nagytőke. Sokezer millárd ment külföldre.
@gaborl6837
Жыл бұрын
most is külföldre megy
Lássuk jól értem-e. Mire hozzám elér az áram az erőműből addigra legalább kettő, három vállalat kézen áthalad. Legalább kettő, három haszonkulcsot beépítve az árakba. Fix megéri ez a piac liberalizálasa dolog nekem mint állampolgárnak. 🙂 Ja a videó minőségi mint mindig.
@zoltannovak
Жыл бұрын
Amíg állami tulajdonban volt minden addig csak a legszükségesebb fejlesztéseket csinálták meg. (Vagy azt sem) Az állam állítólag nem jó gazda.
@matyasmeszaros2324
Жыл бұрын
Szerintem az a rendszer sem volt jó, sőt. Csak hát valahol mókás, hogy többe kerül a rendszerhasználat mint maga az áram.
@hukrisz
Жыл бұрын
@@zoltannovak persze, ha felelős politikusok vezetik az államot akiknek nem az önös érdek a lényeg, hanem valóban az állam polgárainak a jó léte akkor az állam is lehetne jó gazda. Sajnos azonban ilyen politikus nem létezett és létezik. (Vagy maximum volt 100 ilyen az elmúlt 2000 évben, az pedig ugye igen kevés egy föld bolygóra.
@_Tinky_
Жыл бұрын
Megéri neked, mert ha nem lenne több piaci szereplő, akkor nem biztos, hogy lenne villamos áram a nap 24 órájában. Azaz lehet, hogy egy ilyen komment megírására akár 10 órát is várnod kellene mert nem tudnád működtetni az elektromos eszközeidet az áramszünet miatt. Nem mintha a más kereskedelmi ágakban nem ez a modell működne. Vannak az alapanyag gyártók azt kereskedők eladják a feldolgozóknak akik készterméket gyártanak amit a logisztikai ipar eljuttat a nagykereskedőhöz, ami utána eljuttatja a kiskereskedőnek akitől megveszed a boltban. Szóval mindenütt ez van. Ezért felesleges hőbörögni. Próbálj meg venni egy telefont direkt a Samsungtól vagy 5L UHT tejet és egy egész Trapista sajtot a Sole-Mizo-tól. Menni fog? Ha pedig néha összejön sem lesz olcsóbb mintha az egész termelői-kereskedelmi láncolaton átmegy.
@nv2658
Жыл бұрын
@@_Tinky_ 🤣😂😅🤣 ha a mészáros vitya művek nem lopná le a gatyádat, akkor már áram sem lenne, üzenetet sem lehetne itt írni, hát persze.. itt lenne a világvége 😆😅😅🤣
Magyarul: xar a rendszer, ugyanis a spekulansok kedvuk szerint fel tudtak verni az arakat ugy, hogy valojaban ok abbol az altalunk felvert aru energiafajtabol soha, egyetlen MWh-t sem vasaroltak es nem is fognak.
Két kerdésem lenne; 1. Mért nőtt meg sokszorosara hirtelen a rendszerhasznalati díj ? 2.: Mért ugrottnmeg hírtalan ennyire a lakosság aramfogyasztasa ?
@gaborl6837
Жыл бұрын
A mai válságállapotokat a bő hetven évvel ezelőtt kiszélesített nyugdíjrendszernek "köszönhetjük". De persze a politika nem hibáztathatja a nyugdíjasokat a kialakult helyzet miatt, hiszen ők alkotják a legnagyobb szavazótábort. Oroszország továbbra is ugyanazon az áron küldi nekünk a gázt és az olajat, amennyiért korábban is vettük. A "háborúját" más forrásokból finanszírozza. Természetesen a kormány azt kommunikálja, hogy a "háború" miatt mindenféle energiahordozót drágábban kapunk, ezért kell csökkenteni a "rezsicsökkentést". Ez hazugság. Nem kapjuk drágábban, viszont a kormány jóval drágábban adja tovább a lakosságnak az áramot, üzemanyagot, gázt. Ezáltal, és az emiatt gerjedő inflációból (többszörös áfabevétel) hatalmas bevételre téve szert. Ebből a bevételből finanszírozza a 2015 óta tömegesen nyugdíjba vonuló Ratkó-generáció hatalmas forrásigényét. A demográfiai hanyatlás nemcsak hazánkat sújtja, hanem az összes fejlett államot, Nyugat-Európát, Észak-Amerikát. Emiatt lódult meg mindenhol az infláció. A nyugati kormányoknak is szükségük van az infláció miatti jóval magasabb forgalmi adóra. Hiány nincs, és nem is volt semmiből, sem gázból, sem olajból, mesterségesen gerjesztették a hiánygazdaság tüneteit, a sorokat a benzinkutakon, az erőltetett energia-takarékoskodást az intézményekben, a bezárásokat. Ezeknek semmi közük nincs a természetes piaci folyamatokhoz, ezek mind kormányintézkedések, szándékos válságérzet-keltés az állampolgárokban, annak érdekében, hogy elejét vegyék a komolyabb tiltakozásoknak, azaz ellenállás nélkül vehessék el az állampolgárok pénzét. E pénz nélkül a nyugdíjrendszer bedőlne, a legnagyobb létszámú szavazótábor mindenhol kormányellenessé válna, és ezt nem engedhetik meg.