Örülök, hogy igyekszik a csatorna reagálni a témaválasztáskor az aktuális történésekre a világban! Kevés hibával és 95%-ban helytálló információkkal szolgáltok még az erősen szakirányú témáknál is. Ez külön elismerést éerdemel!

@quecksilberhochdruckdampfl7429

Жыл бұрын

Aha. Megint sikerült összekeverni a teljesítményt és az energiát.

@TheAntiantisocial

Жыл бұрын

@@quecksilberhochdruckdampfl7429 Ja, lehet, hogy nem pont a fizikaórán kellett volna a videót szerkesztenie, ahelyett,hogy a tanárra figyelt volna. De rendszeresen jelennek meg ilyen cikkek, például, hogy melyik fogyasztó mennyi watt (!) energiát fogyaszt évente. Hajmeresztő.

Köszönöm! Nagyon érdekes, és informatív volt. :)

Köszi a feltöltést nagyon nagyon tanulságos volt további sok sikert

Jó volt. Köszi

Nagyon köszönöm

Köszi, azi ilyen videókért iratkoztam fel ;)

Szuper videók! Köszönöm!

👍🕉

Mint központi fűtés (hőenergia) jó, de szerintem (lehet tévedek) az elektromos energia tárolása fontosabb lenne. Azért van fölösleg a megújulók általi termelésben mert a hektikusságuk (és a tárolási problémák miatt) miatt nem tudják kiváltani az atomerőműveket. Ha lenne hatékony és olcsó tárolási megoldás ami meg tudja oldani a kiegyenlítést, akkor az teremtené meg az alternatívokkal az atomerőművek kiváltásának lehetőségét.

@krisztianhorvath3866

Жыл бұрын

Közvetlenül nem tudjuk tárolni az elektromos energiát ipari méretekben. Ezért próbálják átalakítani pl. hőenergiava, hidrogénne. Halmozzák a veszteségeket, baromság az egész...

Nagyon jó megoldás. Remélem megtaláljuk az áram tárolásának a legjobb módját. Örülök hogy végre észrevette valaki a homok adottságait.Nem véletlenül van belőle olyan sok.A homoké a jövő.

A legújabb a száraz akkumulátor.Súlya harmaada teljesítménye már mosr négyszer nagyobb a litiumostól.Már repülőgépet is építettek ilyet.A globális felmelegedést csak a termelt energia megszűntetésével lehet elérni.Vagyis energia konvertálásra kell átállni.Ez egy jó módszer erre! !

Jó összefoglaló. Angol nyelvű videókban hallani a homok akkumulátorról. Végre magyarul is megjelent egy videó róla. Nehéz 9 percben úgy összefoglalni a lényeget, hogy a tágabb kontextust is valamennyire érzékeltetni kel. Úgy tudom, hogy a zöld energia közel 30%-a elvész mert nem tudják tárolni. A homok akkumulátor ígéretes ötletnek tűnik még úgy is, hogy ha a benne tárolt hőt vissza akarják alakítani árammá a hatékonysága visszaesik 25 %-ra. De a hő tárolására jelenleg nincs olcsóbb és jobb ötlet.

@mv_golyokapkodo

Жыл бұрын

A legalkalmasabb a szaharában de ott nem kel fűteni vele :D . 500-1000 C fokos hőfokon egy gőzturbina is működne egy darabig...

@zoltannagy7651

11 ай бұрын

@@mv_golyokapkodo Talán az első egyik hőerőmű a sivatagban volt (a nap forralta a vizet/olajat) és emlékeim szerint áramot termelt. De jött valamilyen háború és a sok vas kellett a fegyverekhez és szétszedték és évtizedekig elfelejtették!

@mv_golyokapkodo

11 ай бұрын

@@zoltannagy7651 Ezek a háborúk visszalökik a középkorba az emberiséget,pedig annyi jót lehetne alkotni! ☹️

@zoltannagy7651

11 ай бұрын

@@mv_golyokapkodo Most is vagy 40 helyen ölik egymást "fajtársaink". Az állatok 99%-a nem öl szórakozásból/haszonszerzésből, csak az ember ilyen aljas...

az ilyen mondatvégi hangsúly ma már kötelező? kimutatták, hogy ez így jó?

Hálásak vagyunk azoknak a tudós fejleszető csapatnak akik mindent megtesznek a zöldenergia létrehozásában. Sok sikert a projekthez🙂

99% os hatásfok😁😁

@istvanszijj7775

Жыл бұрын

A 99%-ot a homok akkuknál mondta, a vizes eleve nem lehet ilyen hatásfokú, kell számolni a víz párolgási hőjével is!

Magyarországnak most kellene lépnie!!!

@huzoro

Жыл бұрын

Nehéz Kő kft-ből Forró Homok kft lesz!

A berlini termosszal kapcsolatban: nagyon nem értettem, hogy miért árammal fűtik, és nem napkollektorokkal. Vagy van ez-is az is?

@kukribalazs2000

Жыл бұрын

Lényegében mindegyiket árammal fűtik fel azzal a többlet árammal amit pl egy napalatt megtermelt a szél nap víz erőművek és nincs hová vezetni raktározni

@karolyzabo5892

Жыл бұрын

@@kukribalazs2000 Ez számomra annyira furcsa. A napkollektor akár 80%-os hatékonyságú is lehet. Lehet tudni, hogy mennyi olyan áram van az EU-ban, amit "eldobunk", mert nem tudjuk felhasználni?

@wagenhofferszabolcs8834

Жыл бұрын

A napkollektor hatékonyabb, mint a napelem hő előállításában, de magas hőmérséklet előállítására nem képes (különösen télen!) Míg háztartási meleg víz előállítására jó választás lehet (pl. nyaralóban), addig 90°C feletti meleg víz előállítására nem használható hatékonyan. Fenntartási költségei (fagyálló), valamint korlátozott felhasználhatósága (csak hő állít elő, míg a napelem, szélerőmű változatosan felhasználható áramot) miatt már nem nagyon használják ezt a technológiát.

Jo otlet...Csak mi lesz a haborukkal,mert csak jobban terjednek!

@Huntech_

Жыл бұрын

Orosz-ukrán konfliktuson kívűl nem tudok más háborúról Európában, azon kívűliekbe meg nincs sok beleszólásunk

@jugoslavsubotic4776

11 ай бұрын

Amióta ember él a földön, ilyen kevés háború még nem volt mint a jelenben te szerencsétlen.

Hello

Csodálatos... is lehetne, csak az atomerőmű meg mindig jobb. Jaaa, hogy uránnal fűtik? Hát, létezik a Tóriumos is, aminek elhanyagolható a felezési ideje, jobb a hatásfoka, csak éppen fegyvert nem lehet belőle készíteni.

@nandiq8690

Жыл бұрын

És még az üzemeltetése is biztonságosabb.. Állítólag.

Sajnos minél jobban belegondolok annál inkább az az érzésem, hogy a tv hiradó szintjén van ez az anyag. Minek a hatékonysága a 99 százalék? A homoké? De mi vész el, amig a beérkező energiát hővé alakítjuk, majd a kivett hőt energiává?

Persze folyamatosan mennek tönkre és selejtezni kell őket. Na ez nem kicsit csúsztatás. Az akkumulátorok degradációja persze létezik, de közel sem olyan mint a jelenlegi videó készítője sugalja. Az akkumulátorokat már most nagy részét újrahasznosítják(pl. gyártás közbeni hibás darabok újrahasznosítása 95%-os, legfőképp a benne lévő drága anyagok miatt). A Tesla által épített akkumulátoros energiatároló legfőbb előnye, hogy a hálózati feszültség és frekvencia szinten tartására a létező legjobb módszer. Mert a felesleget azonnal fel tudja venni a hálózatból és mikor be kell lépnie, hogy rátápláljon a hálózatra, azt szintén azonnal meg tudja tenni. Így nem kell feleslegesen gáz erőműveket működtetni(felpörgetni-lepörgetni) , ami szintén a hálózat szabályozás miatt kell. És az ára csak azért annyi, amiért még drága anyagok kellettek ahhoz a telephez. De ha pl. Lithiumos aksi helyett nátriumos akksi lesz, aminek rosszabb az energia sűrűsége, de lényegesen olcsóbb az előállítása, így nehezebb, de letelepítve már kit érdekel a súlya. Akkor a költsége is a töredékére csökken. És nem, nem fogjuk eldobálni, ha már a degradációja elérte azt a szintet. És igen a homokban való energiatárolás is megoldható. De a hatásfoka hány százalékos. 100% energiából el tud tárolni télre 10%-ot? Vagy mennyit? Mert hiába állítjuk elő az energiát zöld energiából, ha csak töredéke hasznosul, akkor az nettó pocsékolás. Merthogy ha valamit sokáig akarunk 500°C-on tárolni, ahhoz bizony nem elég 10cm szigetelés. De még 50cm sem. Szóval hiába sugallja a video, hogy ez forradalmasitja az energiatárolást. Hát nem fogja. Mert nincs mindenre egy mindenre IS jó pirula. Csak olyan pirula van, ami adott helyzetben és helyen a jelenlegi technológiák közül (ha okosan tervezik) optimális. Ami persze lehet, hogy 10 év múlva már nem lesz az. De szerintem gyakrabban lesznek az akkumulátor telepek, mint homokvárak.

Жыл бұрын

Még sok is a tíz centiméteres szigetelés, simán meg lehet oldani 4-5mm-ből is. Nem kell hozzá más mint vákuum és egy nagyon jó infra árnyékoló réteg.

@zoltanbiro6388

10 ай бұрын

minél nagyobb annál vékonyabb szigetelés kell

@gezakobuki1356

9 ай бұрын

@ Nahát! Ugye, hogy a vákuum milyen jó szigetelő? Ebből kis logikai levezetés után kiderül, hogy az üvegházgázok éppen csak néhány fokkal járulnak hozzá a felszíni melegedéséhez, így a CO2 koncentráció megváltozása is csak marginális hatást gyakorol. Csak gondold végig!

9 ай бұрын

@@gezakobuki1356 Végig gondoltam. Mi köze van a CO2 sugárzásos "hővisszaveréséhez" a vákuum hőáramlásos hőszigetelési képeségének? Ennek ellenére majdnem pontosan úgy van ahogy állítod. Az emberi tevékenység és azon belül az üvegházhatású gázok által okozott felmelegedés alig egy két Celsius fokos hatást, a teljes hőháztartás "marginális" részét teszi ki. A problémát az jelenti, hogy bizonyos, elég sokszor megerősített éghajlatmodell szerint, ez egy nagyon érzékeny és kaotikus rendszer. A modell leg elfogadottabb és többszörösen ellenőrzött eredménye szerint, nagy valószínűséggel egy gyors négy Celsius fokos felmelegedés, okozhat, egy vissza nem fordítható folyamatos melegedést. Ha ilyen jó a képzelő erőd, akkor képzeld el, hogy ez hova vezethet, 100-500-1000-10000 év elteltéve.

Jó ötletek, de jobb lenne ezeket a föld alatt építeni, egy esetleges háború esetén biztonságosabb lenne az ellátás stabilitása.

Köszönöm de sajnos vannak olyan energiák amit nagyon nem mondanak.

@huzoro

Жыл бұрын

Ennek a mondatnak van értelme?

@zoltannagy7651

11 ай бұрын

@@huzoro Gondolom a "nem mondanak"-on azt értheti, hogy nem hírdetik, nem propagálják, nem népszerűsítik... Valakik pl ellenérdekeltek lehetnek, kb erre tippelek. (főleg most amikor oldalt kell választani...)

@huzoro

11 ай бұрын

@@zoltannagy7651 O.K. de akkor technológákról és nem energiákról van szó.

homok: nagyrészt SiO2 olvadáspontja 1650 C így még lehet benne tartalék.

Жыл бұрын

Abban igen, de a tároló szerkezet integritásában már nem sok.

És miért, de miért nem találnak ki Magyarországon semmit ??? Mert az újdonságokhoz alapkutatni kell, és aminek nincs holnap haszna, azt a Fidess leállítja !!!

@zsoltd5116

Жыл бұрын

Bezzeg a Demszky hordta a forró homokot a pesti rakpartokra pálmafákkal, volt itt plázs és 99% homokos energiatárolás a szegín népnek, akinek nem tellett a Balatonra sem. Sejthettek valamit ..

Mondjuk azt nem értem miért a föld felett van az a nagy termosz és nem a föld alatt. 200 éve Londonba mikor az egyik sörgyárban kiömlött 1.5 millió litter sör az házakat döntött össze itt meg 50x ennyit tárolnak

@Huntech_

Жыл бұрын

A Londani sörhullámot az űrtartalomhoz képest gyenge kontrukciójú fahordók elrepedése miatt történhetett meg, ami akkor is elavult technika volt ekkora mennyiségnél (pedig 400 éve volt) itt ilyesmi nem fog megtörténni

@lajosbanka6978

Жыл бұрын

Én is inkább leásnám mert a föld is szigetel. + nem foglalná a helyet, és lehet, hogy a megépítése is olcsóbb volna.

@Jazon780

Жыл бұрын

@@lajosbanka6978 Drágább lenne megépíteni.

Legyen majd a leg erősebb top 10 paprika amibe a chips és az üveges ki vonatok is beletartoznak legyen egy ilyen

@janosszatmari7954

Жыл бұрын

Ez nem top10 es lista..

Nekem ennyi homokkal nehezen jön ki, hogy egy várost el tudna látni. A számokat hallva sem. De persze hajrá!

@lesliew67

Жыл бұрын

Szerintem ezeket a tárolókat csak rövid idejű energia tárolásra találták ki és nem arra, hogy önállóan ellássanak egy várost. Arra viszont pont jók, hogy kisimítják az áramigény csúcsait, ezért nem kell beindítani pl. egy gáz erőművet.

@SmokeandShisha

Жыл бұрын

@@lesliew67 Télen csak hullámvölgyek vannak, nincs mit kisimítani, az a probléma. És nem ezt hirdetik, mint amit írtál. Illetve még kisimításra is nagyon kevés energiát tudnak tárolni ha utána számolsz. Sajnos hozzáteszem.

Persze. Neked. Adják. A tudást

Igen ez az emberiség legnagyobb problémája.Az energia globális méretekben történő tárolása a téli fűtésre.Nálunk pl most kezdik támogatni a geotermikus energia felhasználására irányuló beruházásokat.Idéntől Szegeden már ezzel fűtenek ha jól tudom.

Жыл бұрын

Afrika és Középamerika legnagyobb részén ez a "gond" fel sem merül. Miből gondolod, hogy az egész emberiség legnagyobb problémája ugyan az mint ami jelenleg leginkább foglalkoztatja az európai lakosság jelentős részét? A világ népességének alig egy tizedéről beszélünk.

@21szazalek

Жыл бұрын

@ Igazad lehet.Afrikában brutál hideg van télen.:))Az pedig mekkora szerencse hogy a Föld legnagyobb energia zabálója Kína ahol szintén alig élnek...így aztán tényleg bőven a 10%-on belül vagyunk.:))Ezt a témát ne feszegesd...inkább tanuljunk meg számolni.

Жыл бұрын

@@21szazalek Te meg olvasni. Nem az a legnagyobb problémája az emberiségnek, hogy hogyan tárólja az energiát, főleg nem télre. Ez a probléma, leginkább az európai lakosságot foglalkoztatja jelenleg, miközben itt sem ez a legnagyobb probléma. Európa lakossága nagyából 720 millió a föld teljes népességé meg lassan 8 milliárd.

@21szazalek

Жыл бұрын

@ A Földön mivel fűtenek ott ahol szokott is tél lenni!?Fával,gázzal,elektromos árammal(vízerőmű,szélerőmű,napelem,atomerőmű stb..).Az energiát viszont tárolni nem tudjuk olyan mértékben mint amire lenne igény.Kína a világ jelenleg legnagyobb energia felhasználója olajból és gázból is.Ha hiány lenne belőle akkor ők is megreccsennének.A kitettség fő okozója az energia tárolásának a hiánya.Ami pedig ma Európában gond az akár pár hónappal később bárhol máshol is gond lehet.

Жыл бұрын

@@21szazalek Jelenleg a földön nincs sehol energia hiány, még itt Európában sem. Nem láttam még sehol, hogy bármi igazán fontosat lekapcsoltak, vagy leállítottak volna, mert nem volt energia az üzemeltetésére. Maximum azért kapcsolták le, mert pénz nem volt az üzemeltetésére. A kettő általában nincs szoros kapcsolatban egymással. Egyébként az energia tárolás kémiai akkumulatorral, soha se lessz megoldható nagy léptékben. Az biztos, hogy a hő formájában történő tárolás pont ugyan az a zsákutca. Mind kettő formánál a földi körülmények közti magas érzékenység az entrópia hatásaira a probléma. Olyan tárolási forma fog csak müködni, amire az entropikus folyamatok csak nagyon nagy idő intervallumon hatnak jelentősen.

nehéz különbséget tenni a nuansznyi elnevezés között. kilowattóra vs kilowatt. a teljesítmény azaz az erő mértékegysége a watt, a kapacitás azaz az energia mennyiség mértékegysége a watt óra. egy ilyen videó bemondójának sosem szabadna keverni a kettőt.

@amitatami9004

Жыл бұрын

Ha már a mértékegységeken rugózol: az erő mértékegysége a newton, a munkáé joule, a teljesítményé a watt.

@zsoltd5116

Жыл бұрын

Kapacitásé pedig a Farad, és az nem azonos energiával. Igen, ennyit nem illik tévedni kommentben sem.

mikor lesz ilyen homokakkumulátor Magyarországon?

Жыл бұрын

Amíg ez a kormány van biztos nem ...Utána csak pénz kérdés ...

@Trollkergetok

Жыл бұрын

Itt már el is lopták 😂

@amitatami9004

Жыл бұрын

Majd ha az oroszok is építenek ilyet, mert velük lehet sokat lopni egy beruházásból.

@huzoro

Жыл бұрын

Majd ha Orbán apja lecseréli a kőbányáit homokbányákra!

@lajosbanka6978

Жыл бұрын

majd ha nem dugják homokba a fejüket a homokos döntéshozók :-P

Homokba hülyeség tárolni hőenergiát. Az eddigi számolások alapján, értelmetlen. De sokkal sűrűbb anyagokkal, már van benne matematikailag értelem. De hogyan lehetne 200 tonna/háztartás ólomt, higanyt tárolni? Amúgy a valóságban 3-7 napot bír egy ilyen, est csak 1 lakást bírt el. Egy társasházat már csak 1-2 napig!

Finneknél ez van, Magyarországon meg lesz Paks 2. Nagyon le vagyunk maradva!

@lib0r

Жыл бұрын

A Polar Night Energy weboldalán ezt írják: Investment cost < 10 eur/kWh of storage capacity. Ami a mai energiaárak mellett nagyságrendben száz éves megtérüléssel lehet számolni, vagyis ez egy kísérleti megvalósítás, nem lehet összehasonlítani a már széles körben használt technológiákkal.

@csabiscsi9637

Жыл бұрын

@@lib0r A Tesla Megapack még rosszabb, ahogy nézem.... Egy kb. 20MWh -ás csomag 10m USD, ez ha jól számolom 500 USD / kWh ( +20e USD éves maintenance )

@lib0r

Жыл бұрын

@@csabiscsi9637 Igen, láttam épp mostanában telepítették az elsőt Magyarszországon, Palkovics László innovációs miniszter vágta át a szalagot. Itt sem látom, hogy a mai villanyár mellett lesz-e anyagi haszna a beruházásnak. Inkább csak egy próbaüzemmódról lehet szó, ami arra szolgál, hogy tesztelje a megújuló energiaforrások hazai felhasználását. Most még jókora állami támogatással, de néhány év múlva az ilyen technológiák fejlődésével remélhetőleg olcsóbbak lesznek és széles körben elterjednek.

@Jazon780

Жыл бұрын

Hát te milyen bölcs vagy :) Finnországban 3 atomerőmű van, a harmadikat alig 1 éve helyezték működésbe :D :D :D

Жыл бұрын

@@lib0r Nagyot tévedsz. Nem állami támogatással, hanem a te támogatásoddal. Az államnak, nincs pénze.

Австра́лия (англ. Australia, МФА: [əˈstreɪljə], от лат. austrālis - «южный»), официальная форма - Австрали́йский Сою́з, или Содру́жество Австра́лии (англ. Commonwealth of Australia[6], МФА: [ˈkɒm.ənˌwɛlθ əv əˈstreɪljə]) - государство в Южном полушарии, занимающее одноимённый материк, остров Тасмания и несколько других островов Индийского и Тихого океанов[* 1]; является шестым государством по площади в мире. К северу от Австралийского Союза расположены Восточный Тимор, Индонезия и Папуа - Новая Гвинея, к северо-востоку - Вануату, Новая Каледония и Соломоновы Острова, к юго-востоку - Новая Зеландия. От главного острова Папуа - Новой Гвинеи материковая часть Австралийского Союза отделена Торресовым проливом минимальной шириной около 150 км[8], а расстояние от австралийского острова Боигу до Папуа - Новой Гвинеи составляет около 5 километров[9]. Население на 31 декабря 2018 года оценивалось в 25 180 200 человек, большинство из которых проживает в городах на восточном побережье[10]. Австралия является одной из развитых стран, будучи тринадцатой по размеру экономикой в мире, и имеет шестое место в мире по ВВП в расчёте на душу населения. Военные расходы Австралии являются двенадцатыми по размеру в мире. Со вторым по величине индексом развития человеческого потенциала Австралия занимает высокое место во многих сферах, таких как качество жизни, здоровье, образование, экономическая свобода, защита гражданских свобод и политических прав[11]. Австралия является членом G20, ОЭСР, ВТО, АТЭС, ООН, Содружества наций, АНЗЮСа, АУКУСа и Форума тихоокеанских островов.