Annyi dalt zengtünk már szomszédairól, de a Kárpátok leghosszabb, egyben legnagyobb tömegű alpesi jellegű kristályos hegységét még nem énekeltük meg. Pedig a Déli-Kárpátok sudár, mintegy 70 km hosszú hegylánca hordozza Erdély legmagasabb csúcsát. A Negoj óriáspiramisára készülünk, hogy a főgerinc nyugati vonulatát bejárva magunkba szippanthassuk a fogazott sziklaélek, kúp alakú ormok és ragyogó tengerszemek pompáját. A nyugat-keleti irányú, hegységet délen alacsonyabb hegytömbök szegélyezik, míg északon meredek falként magasodik az Oltnak megágyazó Fogarasi-medence fölé. A hegyalja vidékét honfoglaló magyarok, besenyő, majd székely határőrök, később szász telepesek vettek birtokba. Aztán átkeltek a hegyen az oltyánok, s úgy megszaporodtak, hogy ezeréves királyságunknak mára csak pusztuló építészeti emlékei maradtak. De mielőtt elkeserednénk, rátalálunk még egy reménykeltő dél-erdélyi magyar szórványszigetre, amely az élni akarást hirdeti odalent, az Olt-mentén.
Veresmart erődtemplomától ereszkedünk le kerékpárral az Olt-mentére, ahol meglátogatjuk Oltszakadát magyar szórványközösségét. A folyó mentén Kerc ősi ciszterci apátságáig tekerünk, ahonnan a Transzfogarasi úton szerpentinezünk föl a Fogarasi-havasok központi övezetébe. A Bilea-tótól indul gerinctúránk, melynek során a Fogarasi-havasok csipkés vízválasztóját járjuk végig, érintve a Lajta, a Negoj, a Serbota és a Skála sziklacsúcsait, hogy végül a Feleki-tó érintésével a Budiszláv, majd a Szuru-csúcsról ereszkedjünk le a Vöröstorony-szoros irányába.
Látnivalók / Erdély / Királyföld
Veresmart
Oltszakadát
Kerc
Bilea-tó
Negoj-csúcs
A Fogarasi-havasok nyugati gerince (Feleki-tótól a Szuru-csúcsig)