Rengeteget dolgoztunk ezen az epizódon, remélem tetszett! Iratkozzatok fel a csatornára és nézzétek meg a többi epizódot is!

@belabreda6678

4 ай бұрын

A hideg világűr témához fűzném hozzá, hogy a hőmérséklet egy statisztikai jellegű mennyiség és a részecskék átlagos mozgási energiáját jelenti. A világűrben nagyon kevés részecske van egy adott térfogatban, így statisztikai értelemben hőmérsékletről sem igazán beszélhetünk, tehát valójában nem mondhatjuk azt, hogy a világűr hideg. Másrészt mivel nagyon kevés részecske van, így nincs hőátadás sem. Egy forró test a világűrben csak sugárzással tud energiát veszíteni, így sokkal lassabban hűl le, mint ha mondjuk a Föld sűrű légkörében lenne. Előbbiek miatt az is helytelen vélekedés, hogy egy ember azonnal megfagyna szkafander nélkül a világűrben. Nagyobb problémát okozna neki, ha közvetlenül érné a nap sugárzása.

@lajosjakabfi3211

4 ай бұрын

Szia! A tudomány nem tud magyarázatot adni az élet keletkezésére. A Biblia igen. A tudomány távolít el a hazugságaival a Teremtőtől. Mert teremtés volt, nem ősrobbanás. Ez egy spirituális folyamat. És ezt elmondja Dr Kiss László csillagász is.

@krisztian.horvath

4 ай бұрын

Ha annyit dolgoztatok rajta, akkor miért nem tellett névelőre a címben?

@TheFlyingGege

4 ай бұрын

Nem is tudom honnan jutott eszedbe ennyi kérdés. Esetleg az ügyesen elhelyezett reklámra gondoltál? :)

@yx8074

4 ай бұрын

@@krisztian.horvath Legalább nem csak nekem szúrja a szemem. A borítóképen és a címben is hiányzik.

Mindig az ilyen emberek a kiváló előadók, akiken érezni, hogy nem csak nagyon értenek hozzá, hanem egyenesen szerelmesek abba, amivel foglalkoznak. Ugyanis attól, hogy valaki tud valamit, még nem biztos, hogy tanítani is jól tudja azt. Nagyon érdekes volt. Külön köszönet a riporternek, hogy hagyta beszélni a kiváló előadót, nem úgy mint egyesek, akik pincsikutyaként közbevakkantanak folyton, hoyg okosnnak tűnjenek.

@egyresztmasreszt4292

4 ай бұрын

Ala Friderikusz 😊

@user-sm2eh5ud5v

3 ай бұрын

Vajon mit hallgatott a riporter a fejhalgatójában a hosszú tudományos fejtegetés közben,mert nem véletlenül volt fején a hallgató. Alapos elemzés volt,csak éppen arról nem beszélt Völgyesi úr miként keletkezett a Föld?!

Fantasztikus jó előadó Völgyesi úr. Nagyon leegyszerűsítve képes volt elmagyarázni azt egy óra alatt, amit az iskolákban 3-4-5 évig tanítanak. Ráadásul ami elmond az összeáll az ember fejében és egy érthető elmélet lesz a föld, nap keletkezéséről. Szívesen hallgatnám még órákig az oktatását, mert annyira érdekes volt.

@hallernorbi

3 ай бұрын

hálistennek az iskolákban NEM tanítanak ilyen butaságokat. Érdemes rákeresni Dávid Gyula előadsáaira (itt a youtube-on). Ő VALÓDI fizikus, és az itt elhangzottak jórészéről már sokszor elmondta, hogy butaság, és soha senki ne tudta bizonyítani, aki ilyen irányba indult.

@karolybognar

3 ай бұрын

Azt kéne felfogni, hogy bármi is elhangzik itt vagy bárhol máshol erről az elméletről az mind találgatás. Semmilyen bizonyíték nincs rá. Csak az tudja a valóságot aki létrehozta mind ezt amiben most vagyunk.

@PafiTheOne

3 ай бұрын

@@karolybognar Dehogy nincs bizonyíték! Az értelmes, tudományos konszenzust kísérleti eredmények igazolják! Dávid Gyulától ugyanez értelmesen: kzread.info/dash/bejne/g2yLmpqvmdWfepc.html Tehát nem plazma, hanem fémes állapotba kerül a Föld magja. És így már van értelme a mágnesességnek is. Ez konkrétan egy kísérletileg is tapasztalt jelenség, nem csak tippelgetés: en.wikipedia.org/wiki/Metallization_pressure Az elemek keletkezéséről is kb. ezerszer korrektebb előadásai vannak Dávid Gyulának.

@kareszkedves3508

2 ай бұрын

Csak ne lenne benne több tudománytalan tévedés... Amit feljebb odaírtam...

Egy ízig vérig tanár ember! Izgalmas, érdekes és szórakoztató módon képes még a laikusokat is a képernyő elé szögezni! Nagyon élveztem az előadást! Köszönjük!!

Órákig tudtam volna még hallgatni hihetetlenül egyszerűen és logikusan foglalta össze. Ha így tanítanának a középiskolákban a lányomék nem utálnák a fizikát😅😂

@templartubee

4 ай бұрын

Irány a BME Építőmérnöki kara. Professzor úr a mai napig ott tanít! 😉

@zsoltbocsi7546

4 ай бұрын

@@templartubee ehh, fizikát fizika szakon kell tanulni

@johnny19800415

4 ай бұрын

​@@templartubee engem is tanított! 👍

@77MAGYAR

3 ай бұрын

Tèged.. Verèb​@@templartubee

@77MAGYAR

3 ай бұрын

​@johnny19800oda jàrtál.. Nem tanulni.415

Pedig azt mondják 4 percesnél hosszabb videót nem néz meg senki... Íme, itt a bizonyíték! Csak értelmes dolgokról kell beszélni érdekesen. Remek összefoglaló volt, szép előadásban... egy 3-4 órás részletesebb verzióban is szívesen megnézném!

@PafiTheOne

3 ай бұрын

Akkor menj az Atomcsill előadásokhoz, mert ott hosszabban, de ennél a 10 % áltudományt is tartalmazó vacaknál 1000-szer korrektebben adják elő. Pl.: kzread.info/dash/bejne/g2yLmpqvmdWfepc.html Tehát nem plazma, hanem fémes állapotba kerül a Föld magja. És így már van értelme a mágnesességnek is. Ez konkrétan egy kísérletileg is ismert jelenség, nem csak tippelgetés: en.wikipedia.org/wiki/Metallization_pressure És nem tágul a Föld. És nem gyengül a gravitáció. Stb...

@ervinfilemon2858

2 ай бұрын

megy az önfényezés ? ? ? ! ! ! és felsorakoznak mellé a tudatlan kommentelők . ÉS ELHISZIK , HOGY " EZEK A TUDÓSOK ÓRIÁSOK VÁLLÁN ÁLLNAK , AZÉRT LÁTNAK OLYAN MESSZIRE ! ! ! ? ? ? ".. PEDIG VALÓJÁBAN SEMMIT NEM TUDNAK

Feliratkoztam.. Nagyon köszönöm ezt az előadást!!! Dávid Gyulát hallgatom az atomcsill-en de ez felér vele!!!

@hallernorbi

3 ай бұрын

Dávid Gyula sírva röhögne ezen az előadáson. Figyeled te egyáltalán D.Gy-t? Ezerszer elmondta, hogy az unverzium tágulása nem érvényesül a galaxison belül.. pláne nem befolyásolja a Föld-Hold távolságot. Vagy amit a"geológus úr" kamuzik, hogy a Föld sugara is emiatt nőtt meg. Úristen. Ennél a mondatnál kényszerzubbonyban kellett volna elvinni az öreget.

Szuper érdekes előadást volt,köszönöm!🧐

Ez hogy a napunk utólag fogta volna be a föld és a bolygók anyagát és nem a Nappal együtt alakultak ki a bolygók ez nagyjából lehetetlen. A nap saját tengely körüli forgásával és a nap egyenlítői forgási síkjával is megegyeznek a bolygók keringési pályái. Sőt az összes többi naprendszer beli objektumé is. Nagyon minimális az olyan kivétel ami ettől eltér. A bolygók saját tengely körüli forgása is a nap körüli keringéssel összeegyeztethető szinkronban van. Ebben is csak két kivétel van a Vénusz bolygó és az Uránusz. A bolygók nap körüli keringési sebességei is a fizika törvényeinek megfelelően a naptól való távolság függvényében álltak be. Gyakorlati lehetetlenség hogy egy már kialakult csillag (nap) pont úgy és pont abból az irányból kapjon egy nagy rakás anyagot amit pont a keringési síkban a nap a saját forgásával megegyező irányban tudna befogni (retrográd pályák nélkül illetve jelentős inklináció nélkül) és közben mindezt úgy hogy minden anyagcsomót a megfelelő naptól való távolságban a megfelelő sebességű anyag érkezzen be ami a pályán maradáshoz elengedhetetlenül szükséges. Miközben minden szupernova nagyjából egy sebességtartományban lök ki anyagot. Ez így ebben a formában nem egy lehetséges létrejövetel. Ha egy több szupernova által kilökött anyagfelhő elkezd sűrűsödni és ezzel együtt forogni is, na ez a létrejövetel ami megmagyarázza a bolygók létrejöttét együtt a nappal. És az sem igaz hogy a napban a magasabb rendszámú elemekből olyan kevés lenne. A Hidrogénhez és Héliumhoz képest kevés ugyan, de az a kevés még mindig sok sok földnyi vasat aranyat rezet uránt satöbbi tenne ki. Plusz az izotópok egymáshoz viszonyított arányai megegyeznek a napunk és a bolygók között. Ezt is a saját csillagunk színképelemzéséből tudják.

@dezsodelbel5943

3 ай бұрын

Kb azt vettem ki, hogy a bolygók kialakulása is sokváltozós.... A szupernovás anyag "befogása" egy már létező csillag (Nap) "territóriumába" nálam is necces szitu. Pláne, ha bolygóredszerről van szó amiben gázbolygók is előfordulnak.... Mindent meg lehet magyarázni.... De az nyilván sok-sok óra lenne!

@TeslaElonSpaceXFan

27 күн бұрын

Ez a bolygóbefogós modell egy megfigyelésekkel NEM alátámasztott, számítások szerint nagyon ritka esemény. Jelenlegi tudásunk szerint bizonyosany állíható, hogy nem ez az általános bolygókeletkezési elv. A bolygók ahogy te is írod a központi csillaggal, csillagból keletkeznek szinte mindig. Egyszerűen vizsgálható, mérhető és ellenőrizhető. Ezt meg is tették és ez az elfogadott.

@tiborsido3058

25 күн бұрын

L PM kopp oo

Lenyűgöz az a beszédstílus amivel közérthetővé tud válni a tudás. Fantasztikus.

@HegyCsill

2 ай бұрын

Nyilván te is megoldottad a Fourier II egyenletét és tudod is ki az a Fourier. Ha nem tudnád elmondom: több mint 200 éve élt a pali. Ennyire modern ez a kolosszális tudás.

@akosgyulai

2 ай бұрын

@@HegyCsill Feltehetően, mert a Fourier transzformáció nélkül nincs is geofizika. Ráadásul az inverz feladat megoldásával(háromdimenziós struktúrákra) foglalkozik, ahol a paraméterek inverziójához a Fourier sorfejtést alkalmazza, amely a legmodernebb megoldás, amellyel csökkenteni lehet az paraméterek kovariancia mátrixát(a becslés hibáját és a paraméterek közötti korrelációt), amely az adattér kovarincia mátrixából következik(adathibákból, melyvbe beleszámyítódnak a modellhibák, és az ekvivalencia lehetőségek). Közben alkalmazza a joint elvet, amely nélkül értelmes inverziós megoldás---becslés ma már aligha létezik. Az adattér a gravitációs tér másod deriváltjai. Nem szép ez a hozzászólá, én nem is minősíteném. Ráadásul foglalkozik a Fourier transzformáció(mint direkt feladat), joint inverziós meghatározásával, a mérési hibákból adódó bizonytalanságok csökkentésére., miközben nincs információ vesztés. Nem szép ez a hozzászólás, én nem is minősíteném.

Kiválóan összeszedett és közérthető magyarázata a témának!

Köszönöm ezt az agytágítást, minden szavát ittam az előadónak. Egy picit nehéz volt vele a kérdezőnek szimbiózisba kerülni- és ennek a műsoridő fogalma se tett jót- de ha ez a beszélgetés egy fröccsteraszon zajlik le időhatárok nélkül, még szerteágazóbb és kiegyenlítettebb lehett volna. Köszönjük!

Ez az előadás azért volt fantasztikusan jó, mert osszhangba n volt a tudományosság és a közérthetőség elve. Csak az igazán nagy tudósok képesek erre. Nagy köszönet érte.

Drága Dr. Völgyesi Lajos - KÖSZÖNÖM! Ilyen csodálatos, tartalmas, gördülékeny, érthető előadást még soha nem hallottam. A végén elsirtam magam - örömömben. De jó, hogy mindketten megszülettünk - s majdnem egyidőben (csak egy kicsit vagy fiatalabb nálam). Holnap reggel újra meghallgatlak, és akkor ki is fogom jegyzetelni magamnak az egészet. Mert most egy pillanatra sem tudtam mást csinálni, csak odafigyelni - minden szavadra.

Köszönöm szépen, hogy láthattam, hallhattam!!!

Nagyon jó előadás csak itt ott van benne némi téves információ. Például a protonból nem pozitron lép ki hanem a százmillió atmoszférás nyomáson a saját elektronja préselődik bele. Ez azért van így mert az elektronok is ott vannak a plazmában és annak az esélye. hogy a kilépő pozitron rövid úton elektronnal találkozhasson, sok nagyságrenddel kisebb a többi proton Coulomb terében, mint az elektronnak a protonba préselődési valószínűsége. Energetikailag szintén sok-sok nagyságrendű a különbség a két lehetőség között. Nyilván a természet a sok nagyságrenddel kisebb energiájú folyamatot hajtja végre. A folyamat leírásában is van egy kis hiba. Párhuzamos fúziós folyamatok vannak és nem lépcsőkben ha kifogy az egyik akkor...nem. A legbelsejében a legnagyobb nyomáson és hőmérsékleten már elkezdődik a nehezebb elemek fúziója már akkor amikor a külső zónákban még hidrogén is van. A különböző zónákban különböző nyomások és hőmérsékletek vannak így különböző fúziós folyamatok zajlanak párhuzamosan egymással. És bár említi később a neutronképződést a protonba préselődő elektronokkal, de az elején sincs pozitron felszabadulás. Azért sincs, mert a folyamat legvégén ugyanannyi elektron lesz jelen mint amennyi proton megmaradt. A különbözet elektronok pedig neutronokban vannak jelen. A robbanás hullám a végén már helyes, Valóban ekkor képződnek a nehezebb elemek És éppen ez a nyomáshullám okozza a neutroncsillag sűrűségűvé vagy nagyobb tömeg esetén a fekete lyukká összenyomását a magnak. A 41 perc környékén már nagyon helyes. Valóban a mi naprendszerünk egy korábbi csillag szupernóva robbanásának maradványából képződött. 56 perc környékén a tágulás sem stimmel. A vöröseltolódásnak sok magyarázata lehet. Nem csak a tágulás lehet az egyetlen magyarázata. Többek között a megfigyelés helyén az idő gyorsulása is okozhatja, de okozhatja a fény időbeli folyamatos energia vesztesége is. Ezekért a csatorna helyében kihagynám a hibás vagy erősen vitatható részeket és helyükre újravett a már javított változatot vágnám be. Hiszen egy egyébként egészen jó előadást kár elrontani ilyen hibákkal.

@Geo-Intuition

4 ай бұрын

Szia a Gábor, van egy kérdésem a RaesearchGaten, meg írtam egy cikket a gravitonról szeretném, ha véleményt formálnál róla... Az írás nyelvezet, nagyon gyenge, mert nem volt nyelv éektorom... és minimum 3 emberről rudok, aki lopott az ötletemből, anélkül, hogy említette a nevem... Ha megnéznéd elküldöm a címet, Egyébként az a véleményem, hogy a positron fogalma hibásan van definiálva a jelenlegi tudományban... Nagyon tetszik, amit írtál... Nem tudom, képet használhatok-e ebből a videóból, mert akarok készíteni egy 'shortot'.

@kareszkedves3508

4 ай бұрын

Ez nem úgy van. A dr. úr jól mondta. Gyenge kölcsönhatás igen ritkasága vezérli ezt a pozitív béta bomlást, ami energetikailag tömegnövekedéssel jár. Ami azt jelenti, hogy aszabad neutronok felezéis ideje 10 perc, fél óra körül van, és azok bomlanak rendszeresen protonra, elektronra, és antineutrínóra. Ez a negatív béta bomlás. A pozitív azért ritkább, mert a proton kisebb tömegű mint a neutron, ezért a hőmérsékleti mozgási energiából vesz fel annyi töbletet, hogy egy pozitront, és egy neutrínót bocsásson ki, azaz a végeredmény tömegnövekedésell és 2 plussz kis rézecsketömeggel jár. Ez kb egymillió évente történik meg egy protonnal akkora hőmérsékleten. (12-14 millió fok a nap belsejében.) Ha a nyomáson az elektronok nyomódnának bele a protonokba, akkor az egész azonnal elszállna tört másodpercek alatt. Ráadásul akkor pont annyi elektron lenne mint proton, így nem maradna a héliumhoz darabonként 2 proton... Így, ez a ritka béta bomlás tudja szabályozni, hogy a csillagokban a fúzió évmilliárdokig tartson, ne pedig törtmásodpercekig. Mert a protonok taszítása miatt, csak ezek a ritkán keletkező neutronok tudnak befogódni. De mivel a napban rengeteg atom van, ez a ritka gyenge kölcsönhatás éppen elég neutront gyárt az elégséges fúzióhoz. Amivel valószínű kevered, az a neutroncsillagoknál lévő, sokmilliárdszor nagyobb nyomásnál történik meg. Ahogy frissebb kutatásokra most így este csípőből emlékszem, a kb naptömegnyi neutroncsillagok kb 3km átmérújűek, a nap 1,4 millió km átmérőjével szemben, és még azoknál sem történik ez meg, ha jól tudom, mert van pár cm légkörük, ahol elfajult gáz állapotban szűkebb elektronpályákon vannak az elektronok, és mintha csak beljebb lenne az, hogy belepréselődve a protonokba az elektronok, neutronná alakítottá volna, de ennek jobban utána kéne keresni, mert az biztos, hogy az sem olyan biztos, és nem teljesen úgy van a kutatások szerint, mint pár évvel ezelőttig gondolták. De a napnál teljesen biztos, hogyn em így van.

@varigabor1

4 ай бұрын

@@Geo-Intuition Szia! Keress meg a Face Csillagászat csoportban.

@Geo-Intuition

4 ай бұрын

@@varigabor1 Hakka-intuition néven megtettem,

@laszloilles52

4 ай бұрын

@@PafiTheOne Sajnos az MTA ma egy kihalásos alapon működő feudális gittegylet, ahol regeteg ilyen megzápult tudós is rágja még a gittet. A fejlett országokban tagdíjat fizetnek az akadémikusok, míg nálunk igen komoly havi javadalmazást kapnak.

Élmény volt hallgatni. Köszi!

A podcast első részében, nyilván primitív leegyszertűsítésekkel az előadó szépen felmondja a standard részecskefizika és a standard kozmológia némely szűk részét. A második részben kezd a helyzet zavarossá válni. A szupernóvarobbanástól azonnal eljutni a "kész" földig azért kissé meredek! Az előadás azt sugallja, hogy szupernovából nagyméretű és tömegű anyagdarabok kvázi sziklák szakadnak ki... Remélem én értettem félre, mert ez nettó Khm... Miközben íromezt, az előadó eljutott odáig, hogy a hold távolodását összehozta a világegyetem tágulásával... Ezen a ponton abba is hagyom az írást, mert senkit nem akarok megsérteni... Mint tudománytisztelő ember, mélységesen csalódott vagyok, ezt el kell mondjam!

@laszloilles52

4 ай бұрын

Kezdetben én is érdeklődéssel hallgattam, de még az én laikus tudásomnak is meredek volt számos szakmai tévedése, fura elképzelése. A tudomány rendkívül tág, még az olyan területen is mint a geológia. Pláne még ha a kozmológiába és az elméleti fizikába is áttévedünk. Jó lett volna, ha a riportalany csak arról a szűk területről beszélt volna, amit ő is művel. Itt biztosan nem tévedett volna. Távolabbi vizeken viszont lejáratta magát, mert ott csak laikusokhoz közeli szinten mozgott.

@PafiTheOne

4 ай бұрын

Én már a bevezető szövegen felkaptam a fejem, nem jó értelemben. Mi az, hogy Földben vasnál nehezebb elemek keletkeznek? És hol van méréses bizonyíték arra a hipotézise, hogy változik a gravitációs állandó?

@SmokeandShisha

3 ай бұрын

Hozzátenném, hogy Dirac-ra hivatkozva vetette fel, hogy a Hold távolodhat, azaz a gravitációs állandó csökkenésére hivatkozva beszélt az univerzum tágulásáról (Diracot is többen lehülyézték amikor ezt felvetette) és hozzátette, hogy mégis egy Nobel-díjas fizikus feltevése ez! De kétségkívül zavaros volt ez a holdas rész , de hozzáteszem még azt is, én ismerem régóta, sőt egyszer egy hetet eltöltöttünk egy hajón Egyiptomban búvárkodással és nagyon szórakoztató, jó társaság és értelmes ember. Nem maga fabrikálta elméletekre hivatkozott, csak kicsit meredek téziseket vetett fel. :-)

@PafiTheOne

3 ай бұрын

@@SmokeandShisha A hivatkozás korrekt formája nem az, hogy beböfögünk egy nevet, aki valamiben nagy volt, aztán pusztán tekintély alapján higyjük el, miközben még az sem derült ki, hogy pontosan mit is modott, hanem dátummal és a publikációt beazonosítva, egyértelműen kell továbbadni az állítást. A gravitáció állandóságát felvetették komoly *kérdésként,* de aztán *mérési eredmények alapján* jelentették ki, hogy *nincs nyoma jelentős változásnak.* lásd: kzread.info/dash/bejne/i5ulj6aEYdOXZ6g.html és kzread.info/dash/bejne/g2yLmpqvmdWfepc.html A Hold távolodása pedig egy *másik* jelenség, amit azért tudnak pontosan számítani is, mert az árapály-hatás miatt távolodik, amit elég pontosan ismernek. A kettőt összekeverni súlyos hiba. A táguló Föld elmélet pedig eleve alátámasztatlan, de ha ráadásul a 1:05:25-nél elhangzott 4 cm/év távolodást szeretné vele megmagyarázni, akkor az jönne ki, hogy kb. 400 millió évvel ezelőtt 0 volt a Föld sugara, ami nyilván lehetetlen. 1:01:00 Azt állítja, hogy "a mai napig nem cáfolta senki", csakhogy egy elmélet nem attól lesz helyes, hogy senki nem foglalkozik a cáfolatával, hanem bizonyítani kellene, de bizonyíték az nincs rá, és a tudományos konszenzus rég elvetette. hu.frwiki.wiki/wiki/Expansion_terrestre

@paxtonandras4270

2 ай бұрын

ez egy idióta öreg !!!!

Hát fantasztikus jó előadás. Köszönöm.. Órákig el tudtam volna hallgatni. Köszönöm a lehetőséget. Nagyon jó egészséget kívánok szeretettel 💐

Nagyon tetszett az előadás, először csak bele akartam hallgatni, de aztán kénytelen voltam végignézni, élvezet volt minden pillanata.

Nagyon jó ez az ember. Nagyon tetszik, hogy a magamfajta laikusnak is le tudja fordítani ezt a tèmát. 🙏

@hallernorbi

3 ай бұрын

Szomorú, ha ezt a sok butaságot te elhiszed. Nézd végig az értelmesebb youtube hozzászólásokat. Bárki szétszedni szegény öreg (beteg?) professzorúr estimeséjét. Aztán nézz meg egy Dávid Gyula videdót (aki fizikus), hogy valójában mi az univerzum tágulása, vagy mi az a plazma... Ami egységes hővel rendelkezik, és nincs iolyan, hogy milliárd évekig magába zárja a hőt.. hisz a szabad áralmásról szól ez a halmazálapot.

Nagyon jó tanár, kösz a műsort

Köszönet a podcastért a professzornak és a műsorkészítőknek!

@palgyorgy7874

4 ай бұрын

Nézd meg újból. Figyelj a gravitációs változásra!

Érdekes beszélgetés, főleg a csillagok és elemek keletkezéséről. A föld tágulása és a hold távolodása kicsit szembe megy azokkal amiket én tanultam, az előbbihez annyit hogy habár érdekes felvetés a gravitációs együttható változása rengeteg problémát vetne fel visszamenőleg is egészen az univerzum keletkezéséig és nekem kicsit elrugaszkodott elmélet, de szívesen meghallgatnék erről több kutatást is, vagy más kutatók véleményét. A hold pedig tudtommal csak egy instabil pályán van jelenleg és a távolodása lassulni fog, majd beáll egy stabilabb föld körüli pályára. A beszélgetés viszont tényleg szuper volt és a téma is érdekes.

@BlackHoleGeorge

4 ай бұрын

Sajnos a mainstream elméleti fizikusok nincsenek tisztában más tudományterületek eredményeivel, és a mai napig ragaszkodnak ahhoz, és kész tényként tálalják, hogy a földnek vas-nikkel magja van... Ugyanakkor Dávid Gyula az egyik előadásában kiszámolta, hogy a Föld magja tényleg azért sűrűbb, mert a pauli elv nem tudja ellensúlyozni a nagy nyomást, és a külső elektronhéjak összeomlanak.

@paxtonandras4270

3 ай бұрын

A Hold elég stabil pályán kering, nem tudom ki mondta ezt neked, hogy a Hold instabil pályán keringene ??? Kitől hallottál ekkora oltári bar.m ságot.??????????? A Föld vonzáskörzete kb. 1,5 millió km, a Hold kb. 384 000 km-ernél van (mozog) s bőven a vonzástéren belül, s a Föld ereje ( tömegvonzás ) eléggé csapdába ejti--- scak halkan mondom vagy 80 szor kisebb tömegű test a HOLD, mint a FÖLD.... a kutatások jók, de csak akkor ha van is értelme, s akkor ha értenek is hozzá.. Bocsánat..de ez a valóság..

@PafiTheOne

3 ай бұрын

A gravitáció állandóságát felvetették komoly kérdésként, de aztán mérési eredmények alapján jelentették ki, hogy nincs nyoma jelentős változásnak. lásd: kzread.info/dash/bejne/i5ulj6aEYdOXZ6g.html és kzread.info/dash/bejne/g2yLmpqvmdWfepc.html Az elhangzottaknak kb. 10 %-a áltudomány.

@BlackHoleGeorge

3 ай бұрын

@@PafiTheOne a G mérés pontossága egyelőre 1e-6 nagyságrendű. Szóval aki 1 év alatt várna bármilyen kimutatható változását, az komolytalan. (Tisztelem dgy-t, de szeret megalapozatlanul kategorikus kijelentéseket tenni) És azt se felejtsük el, hogy a sötét anyag léte is immár bukásra áll. Na ha valami áltudomány, akkor az az.

@PafiTheOne

3 ай бұрын

@@BlackHoleGeorge Igen, közvetlenül G-t nem tudják pontosabban meghatározni, de a változását igen! Differenciális mérésekről még nem hallottál? Egy mennyiség változása mindíg pontosabban meghatározható, mint maga a mennyiség. És keringési idők mérhetők 10e-10 pontossággal is! A másik asztrofizikus konkrét publikációkkal alátámasztott állításait még említésre sem méltattad. Bocs, de a másik oldalon meg 0 bizonyíték van. Meg gigantikus ellentmondások. Eleve milyen elmélet az, amit lehetetlen megfigyelésekkel igazolni? Úgy van: Nemlétező.

na végre egy nagyszerű előadás a youtubon.

Köszönöm szépen a videót. Nagyon érdekes téma. Ha tágul a Föld, akkor eleinte az egész csak föld/kőzet volt egyben és ahogy el kezdett a kőzet bomlásával víz keletkezni, a víz hatására szétvált a Föld több kontinenssé. Nekem most ez a gondolatsor jött. Örülök hogy ilyen videók elérhetők. Köszönöm szépen.

Csodálatos dolgokról hallhattunk ! Köszönet az előadásért !

Helyenként eléggé furcsa dolgok hangzottak el. Az univerzum tágulása helyi szinten nem jelentkezik, nem emiatt távolodik a Hold. A Föld forgása minimálisan lassul az árapály erők hatására, a Hold perdülete ezzel párhuzamosan növekszik.

@lajosjakabfi3211

3 ай бұрын

A kozmológiai tudomány egy átverés. Távolodik a hold? szajbatalpalo.blog.hu/2015/09/29/a_hold_razuhanhat_a_foldre_125

@paxtonandras4270

3 ай бұрын

Hát nem gyenge baroms--..gok hangazan el amugy !!!!!!!!!!!!!!! Én csillagászattal komoly szinten foglalkozom 30 éve, de ez amit itt hallok nevetek rajta...

@lajosjakabfi3211

3 ай бұрын

@@paxtonandras4270 Hát, Ők írták : "A megfigyelést végző tudósok, Dr. Adam W. Leigh a NASA-tól és Prof. Timothy Warner, a UCLA (Kaliforniai Egyetem) Fizika Tanszékén működő Űrkutató Központ (SRC) szakmai vezetője". Ezért nevetek én is a tudomány állításain. Egyszer így, egyszer úgy.

@lajosjakabfi3211

3 ай бұрын

@@paxtonandras4270 Egyszer Te már írtál nekem más videó alá. Ezt : "ajánlom neked , melegen, h végezd el legalább az 5 általánost.. Köszi, szép napot, s nem nem írok neked többet - teljesen felesleges". Akkor mit irkálsz nekem? Ti egy álom világban éltek ezzel az egész világűr baromsággal. Az egész kozmológiai tudomány egy hazugság..Ajánlom figyelmedbe a Bibliát.

@peter2904

2 ай бұрын

@@paxtonandras4270az ősrobbanás nem baromság...?Pedig tanitják....Az,hogy a sötét energia egyenletesen oszlik el a világegyetemben?Az a baj,hogy ezeket az elméleteket tanitják és az izomagyak terjesztik.

Jó volt a műsor. Egy kérdésem lenne azonban: Ha a fénynek tömege van, akkor azt nem értem, hogy ugyebár úgy szól talán a relativitás elmélet egyik passzusa, hogy ha egy tömeggel rendelkező test fénysebességre gyorsul(na), akkor annak tömege végtelenre nőne (nem mintha érteném, hogy miért történeik ez), ha igaz, akkor a a fény (a foton?) végtelen tömegű lenne mind. Ami meg ugyebár fizikai képtelenség. Vagy én nem értek jól valamit?

@zsoltzombory8553

4 ай бұрын

Ez így igaz, a c a lényeg, az, hogy ezt fenysebessgnek hívjuk, az egy dolog. Ha tömege van a fénynek, akkor a sebessége 99.999% c // Csak mondtam egy számot

@BiharyGabor

3 ай бұрын

Még nem jutottam el oda, ahol elhangzik az állítás, hogy a fénynek tömege van, pedig ezért kezdtem el hallgatni, mert ez elég nagy butaságnak tűnik. Nem azt akarja mondani, hogy a fénynek van lendülete?

@lakatosi0824

3 ай бұрын

A fotonnak nincs tömege, csak lendülete, ezért tud nyomást kifejteni a tárgyakra

@BlackHoleGeorge

2 ай бұрын

​@@lakatosi0824 A fénynek nincs nyugalmi tömege. Relativisztikus (energia-ekvivalens) tömege viszont van, tehát gravitációs vonzó erőt fejt ki a testekre. És persze ha beszoritjuk két tükör közé, akkor tehetetlensége is kimérhető. Sőt, az impulzus változásokból egyszerűen ki is számítható. Novobatzky Károly éppen ezért a tömeget "az energia tehetetlenségi mérőszama"-kent definiálta.

A Hold árapály erők miatti távolodását összekeverni az univerzum tágulásával... Jaj.

@norbinorbi2982

4 ай бұрын

Az univerzum lokalisan nem tagul ! Hold-fold , a testem atomjai egymashoz kepest , stb ,, Az elet megjelenese sem 500 millio evvel ezelott kezdodott ,, 3, 5 milliard evvel ezelott mar biztosan fellelhetok voltak az elet elso nyomai !

@batyamuram1178

3 ай бұрын

vannak már bajok az öregúrnál.. De nézd meg a sok örömködő hozzászólást! :-) És ezek az emberek itt ülnek a Net előtt, és kajálják a hülyeséget.

@laszlobizsok26

3 ай бұрын

...hát igen...

@TeslaElonSpaceXFan

27 күн бұрын

Bizony és ez csak az egyik volt. Plazma földköpeny, fény tömege, bolygó befogás.

Nagyon jó lett ez az adás, beszélgetés. Gratulálok hozzá! Csak így tovább!!

👌👍 Érdekes előadás volt.

Nagyon köszönöm

Nagyszerű előadás, őszintén gratulálok a témaválasztáshoz és az előadóhoz. Igen, az ősrobbanást ne tárgyaljuk, mert.... és a perdületui energia fordított irányát egyes holdaknál a naprendszerünkben mi magyarázza... Persze, az időkeret miatt mindenre nem lehet kitérni. Remélem, legközelebb erről is lesz szó.

Fantasztikusan jó előadás volt! Köszönöm szépen!

Nagyon jó beszélgetés. (Csak annyit tennék hozzá, hogy az Univerzum hőmérséklete /tudtommal/ 2,7 Kelvin, a kozmikus háttérsugárzás által, ill. egy kérdést, hogy vajon mi "késztette" a hidrogénfelhőket a kozmoszban arra, hogy idővel pl. emberlakta űrállomások jöjjenek létre belőlük?)

A leglényegesebb résznél fejeződött be! És kialakul az élet....

Megértettem. Fantasztikus és roppant érdekes műsor. Gratulálok

Az egyik legjobb előadás a témában. Nagyon profi szinten egyensúlyoz azon a vonalon, hogy közérthető egy középiskolai végzettséggel. De a mai tudomány legmagasabb szintű tudásának egy részét adja át.

A Napnak nem fele, hanem negyede hélium.

@palmaiattila3288

4 ай бұрын

Nálad a jó pont! És a Föld sem 2 milliárd évvel fiatalabb a Napnál, legfeljebb 200 millió évvel...

Ez egyszerűen egy csodálatos elemzés volt. Gratulálok.!

Ez egy szuper elôadás volt. Még sok ilyet kérek.

Nagyon tetszett, sok kérdést megválaszolt, ami régóta foglalkoztatott. Köszönöm 😊

A tanárúr azt mondta, kb az adás felénél, hogy sokan itt hagyják ezt a műsort. Hát én négyszer halgattam meg. Legközelebb jegyzetelek is, mert még biztos, hogy többször is meghalgatom. Nagyon nagyon érdekes, és érthetően magyarázta el. Nagyon nagy köszönet érte. Jó erőt, és egészséget kívánok a tanárúrnak.

@PafiTheOne

3 ай бұрын

Jópár méretes butaság van benne. Inkább hallgasd meg Dávid Gyulától ugyanezt értelmesen: kzread.info/dash/bejne/g2yLmpqvmdWfepc.html Tehát nem plazma, hanem fémes állapotba kerül a Föld magja. És így már van értelme a mágnesességnek is. És nem tágul a Föld. És nem gyengül a gravitáció. Stb...

@KonstantinJanosik

3 ай бұрын

@@PafiTheOne Mi lenne, összedőlne a világ ha nem erőltetnék ide? Nem lehetne legközelebb kihagyni? Ha valaki ismertet egy elméletet, akkor nem kellene egy mániákust odarángatni, csak azért mert ő a rajongott videóelőadó! Egyetlenegy könyvet nem találni Dávid Gyulától. Völgyesi Lajostól pedig kapásból találni tanulmányt. Lásd A pólusmozgás fizikai alapjai, Geomatikai Közlemények V., 2002 . Szabdon elérheted, olvashatod. Völgyesi az MTA levelező tagja, de Dávid Gyula csupán egy túlpörgött gyakorlatvezető. hu.wikipedia.org/wiki/V%C3%B6lgyesi_Lajos#F%C5%91bb_publik%C3%A1ci%C3%B3i

@KonstantinJanosik

3 ай бұрын

@@PafiTheOne Sőt, mindig folyton bohóc(kodó) Kiss László csillagász szerintem azért tartott Dávid Gyulával közösen egy videószeánszot, hogy eklatánsan be legyen mutatva, milyen komolytalan egy figura az a dgy Dávid Gyula.

@PafiTheOne

3 ай бұрын

@@KonstantinJanosik Ezt gondolom ironikusan értetted, igaz?

@PafiTheOne

3 ай бұрын

@@KonstantinJanosik (Természetesen nem én törölgetem ki módszeresen a kommentjeimet. Valakinek irgalmatlanul fáj az igazság.)

Nem csak,hogy tetszett, de lebilincselő volt. Most azt hagyjuk, hogy a riporter szerepét néha felváltotta az alany :) , de egyébként tényleg hasznos volt. Én magam a Dániel könyvét ismertem meg ez által jobban, illetve más egyéb dolgokat!

Köszönöm, nagyon érdekes és tartalmas ez az interjú! Teljesen műkedvelőként kérdeznék, próbálom összehangolni az információmorzsáimat, más ismeretterjesztő anyagok szerint a földi élet kb. 3,8-4,2 milliárd éves lehet, Völgyesi professzor úr szerint, az óceánok megjelenéséhez eleve le kellett hűlnie a földkéregnek + a legrégebbi életre utaló nyomok (bár ezek kagyló fosszíliák) csak 550 millió évesek. És tudom, hogy a rádióaktív kormeghatározás szórása jelentős, hogy lehet ezeket az elméleteket összeegyeztetni?

Mosolygós , jó kedvű tudósember. Ilyen is van...😅 szuper!!

A Nap NEM 2 milliárd évvel idősebb a Földnél (@46:23), legfeljebb 0,1milliárd, azaz 100 millió évvel...

@TeslaElonSpaceXFan

27 күн бұрын

Igen, ez így igaz a jelenlegi mérések és vizsgálatok alapján. Nem is értem, hogy jött ki neki a 2 milliárd év? Ki számolta ez ki, hol a kutatás, vizsgálat erről? Csak úgy bemondja és ennyi? Mondjuk aki ilyenekről beszél: fény tömege, táguló föld, plazma földköpeny, bolygó befogás...

Na ilyet még ❤❤❤❤❤❤❤❤❤❤❤❤❤

Kitünö elöadás, érthetö, követhetö még laikusoknak is. Így kell a tudást átadni.

Köszönöm az előadást.

Imádtam. Sok részletet megvilágított, amik kérdésesek voltak a fejemben.

Köszönöm! Nagyon jó volt! ❤

Tanár úr, jó volt újra hallani. Felidézte a jó hangulatú előadásokat és vizsgákat (!). További minden jót kívánok!

Ez nagyon érdekes volt, még hallgattam volna

Nagyon érdekes elöadàs volt , pont erre a témàra vàgytam. S megörūltem neki és könnyen érthetö volt. Aztàn annak is meglepödtem mikor làttam hogy a Szegedi Szabadegyetemröl hallgattam. Én is Szegedi voltam . Nagyon szeretem azt a vàrost. Még az érdekelne hogy hogyan lehetne érthetöen elmagyaràzni a lapost Föld elméletét hivöknek , hogy nem lehetséges a kialakulàsa ahogy elképzelik. Hogyan lehetne egy ilyen témàt talàlni ?

Asimov : Robbanó napok c. könyvét tudom ajánlani a témában

Annyira hihetetlen 😮😮😮😮

Drága professzor úr, dehogy vágom a papucsomat a tv-hez, még kiváncsibbá tett .

@normarendszer

2 ай бұрын

Ugyanakkor felmerült bennem az, hogy HA kissebb volt a Föld, a forgása is gyorsabb lehetett, nem 24 óra, hanem mondjuk 6 óra. Továbbá a kissebb tömeg Nap körüli pályája sem 365,4 nap volt, hanem talán gyorsabban kerülte meg központi csillagunkat, talán lassabban, de semmiképpen nem alkalmas a mai képlet, innét kezdve a 4,5 milliárd éves kora a mai időszámításunkon kívüleső fogalom. A 6 milliárd éve letező Nap tömegét sem ismerjük, gravitációs hatását megkevésbé. Néhány millió üstökös, meteorit becsapódhatott a Napba, ezzel növelve annak tömegét, nagyságát. Azt vettem észre ásatási helyszíneken, hogy néhány méterrel lejjebb volt a járószint pl. Rómában, Kölnben, Aquimcumban, Mexicovárosban, Kínában, Mongóliában, stb. Ez tömegnövekedéssel járó feltöltődés, iszonyat sokmillió tonna föld rakódott rá a tellekre. Göbekli Tepe Törökországban a földfelszín alatt 7 m-el van, és ez 12 ezer éve még a felszínen volt. Honnét van ez a rengeteg anyag, ami folyamatosan lepi be a régi korok városait, falvait, erdeit, mezőiit ? Tavasszal a kibomló rügyek fényes zöldjeit láthatni, amit őszre vastag porréteg fed be, szürkévé téve a természet klorofilljét. Ez nemcsak a föld pora szerintem. Létezik tudományos magyarázat erre ? Kíváncsian várom 🙂

Részleteiben biztos helyén van nagyon sok minden az elmondottakból.Az én szegényes világképem Kisfaludy György beszélgetései alapján közelebb állnak hozzám a világ megismeréséről.Kíváncsi lennék mikor merészkedik a tudományos Világ de főképpen a Magyar tudós társadalom nyilvánosan szemtől szembe össze hasonlítani és ütköztetni majd publikálni az eredményt!!!

@Geo-Intuition

4 ай бұрын

Igazad van,

@penzeszsuzsannaliliom4270

3 ай бұрын

@@Geo-Intuition Nem mostanában, ahogy itt a hozzászólásokat olvasgatom. Pedig, kellene. 🙏 Csoda egyáltalán, hogy ilyen videó is felkerült.

@batyamuram1178

3 ай бұрын

@@penzeszsuzsannaliliom4270 Ez a Kisfaludy kb olyan értelmes mint Egely György. :-) Mindenkitől elvenném az érettségit, aki beveszi ezt a tudományoskodó hablatyot.

@penzeszsuzsannaliliom4270

3 ай бұрын

@@batyamuram1178 én szívesen odaadom neked, úgysem ér semmit. 😁

Mindem tiszteletem Völgyesi Úré. Mosolyogva , beleéléssel ontotta magából a tudást. Jó egészséget és további sok sikert kívánok .🙏

Nagyon érdekes, laikusként is. De milyen változó az, ami befolyásolja, hogy a riportert mikor szemből mutatja a kamera, felcsapódik a laptopja, aztán megint le van csukva!?😮 (Nyilván értem én, de vicces!)

Thx! Super volt.

Ez...nagyon jó volt!

Most már elég jól leírható a bolygókeletkezés, csak bele kell venni a mágneses teret is, ugyanis ez felelős azért, hogy a bolygók össz impulzusmomentuma nagyobb, mint a Napé és így tudtak a Napon kívüli tömegek összeállni bolygókká.

32-nél, inkább kitermelte mint letermelte. Az előadás nagyon jó!

Köszönöm hogy lett ez az eloadás! A riporter minek kell, azt viszont nem értem.

Mindenki tudja hogy a világ egy középiskolás lény számítógépén futatott házi feladat! Nem kell túl ragozni, a fiú szól hozzátok!

Ő látja minden csillag magját. Ez óriási. Oszt egy hét múlva milyen idö lesz?

A tudás igazából hatalom !, .. a Világunk élete és a keletkezésenek folyamata ,.. ennek valós megértése nagyon érdekes és fontos is !... A tudás birtoklása eszményien csodálatos ! Most ezt tapasztaltuk. ..

Bocsika nem értem. Ha a föld kihülése közben felszíni vulkáni aktivitásokból van a víz a földön, akkor a többi ismert kőbolygón miért nincs víz?

@lajosjakabfi3211

4 ай бұрын

Mert nem ősrobbanás volt, hanem teremtés.

@feherlaciapc

4 ай бұрын

@@lajosjakabfi3211 A tudatlan-gondolkodásmentes vallássérültek évezredek óta mindenhova oda stemplizik a "teremtett"-et, ha nem tudják valamire a magyarázatot(és amikor a tudomány eljut odáig, hogy megoldotta a problémákat, soha nem mondják azt, hogy bocsi, tévedtem). Az univerzum létrejöttére MÉG nincs meg a magyarázat, de később lehet, hogy rájönnek a tudósok. Amíg ez nem következik be, nem kellene emberek által kitalált, vallási mesefigurákban hinni! 😉😠

@Geo-Intuition

4 ай бұрын

Van víz csak a felszín felett

@lajosjakabfi3211

4 ай бұрын

@@Geo-Intuition Nincsenek bolygók, így víz sincs.

Hát igen. Azok a szakemberek akik a saját területük rajongói, élvezet hallgatni. Jó egészséget a tanárúrnak!

A kérdés az, hogy a sovány vagy a kövér fotont vegyünk alapul a súlyuk meghatározásánál😅. 🤔

Ha a proton három kvarkból áll, akkor mi lesz a kvarkokból, ha odamegy egy elektron, vagy "kijön" egy pozitron?

@peterradits6085

4 ай бұрын

Elektronbefogásos béta bomlás történik. Az „elektron belepréselődik a protonba” megfogalmazás szemléletes ugyan, de totál félrevezető. Extrém nyomáson olyan állapot jön létre, ahol egy proton és egy elektron képes együttesen elbomlani és egy neutronná (+gamma foton, +neutrínó) átalakulni. Nem összeolvadás történik. Részecskék „megsemmisülnek” és helyettük új részecskék keletkeznek amik együttesen kielégítik az energia-, töltés-, stb. megmaradási törvényeket. Az, hogy mindhárom kvark elbomlik-e és újrakeletkezik, vagy csak egy u-d átalakulás történik, az jó kérdés (legalábbis számomra, nem tudom mit engednek meg a gluonok). Elektron nélkül is képes a proton neutronná alakulni protongazdag izotópokban, ez a folyamat a pozitronemissziós béta bomlás.

@CsibeBiGa

4 ай бұрын

A kvarkok átalakulhatnak,ugyanis nem egyforma kvarkokból áll a proton, hanem két Up kvark és egy Down kvark. A neutron viszont két Down kvarkból és egy Up kvarkból áll. Tehát átalakuláskor az egyik Up kvarkból Down kvark lesz, illetve fordítva.

@KonstantinJanosik

4 ай бұрын

Tekintsd át a folyamat kvarkszerkezetét! en.wikipedia.org/wiki/Electron_capture

@rezvez6378

4 ай бұрын

@@KonstantinJanosik Csak magyarul tudok, a fordító érdekesre fordította. Majd máshol utánanézek. Azért kérdezem, mert ha kvarkok már nem bonthatók tovább, akkor hogy lehet, hogy átalakulnak?

@PafiTheOne

4 ай бұрын

​@@rezvez6378A felbontás és átalakulás két különböző dolog. A felbontás ebben az esetben nem azt jelenti, hogy eltávolítunk egymástól részeket, ugyanis már a kvarkokat sem lehetséges egymástól eltávolítani. A "felbontás" itt csak és kizárólag matematikai modell objektumok megkülönböztetését jelenti. Az átalakulás ezzel szemben objektív valóság, tényleg fogják magukat a részecskék, és más részecskékké alakulnak, a megmaradási törvények által meghatározott lehetőségek közül választva valamelyiket. (Persze ehhez az átalakuláshoz is tartozik matematikai modell, de ez nem csak modell, hanem objektív valóság is.)

Köszömöm szépen.

Legközelebb mondjon valamit a Föld keletkezéséröl is a prof.mert most a csillagokról beszélt

Koszonom❤

@kovacsimre4870

11 күн бұрын

Nincs mit, egy 🍺

A földön a vasnál nehezebb elemek nem a földön keletkeztek

@EmsziIsti

4 ай бұрын

Én meg úgy tudom ,hogy a földön nem keletkeznek elemek, azok csillagok belsejében jönnek létre.A legnehezebb a vas ami létrejöhet, ettől nehezebb elemek pl szupernóva robbanásakor jönnek létre.Bár lehet, hogy nem jól tudom.

@zsoltbocsi7546

4 ай бұрын

@@EmsziIsti jól tudod, kivéve pár elemet mint a bór

@Geo-Intuition

4 ай бұрын

A Földön vasnál nehezebb elemek keletkeznek a Földön is, ha egy alternatív, de a természettel összeegyeztethető szemlélettel közelítünk e problémakörhöz.

@laszloilles52

4 ай бұрын

​@@EmsziIstiJól tudod.

@laszloilles52

4 ай бұрын

​@@Geo-IntuitionTudnál mondani erről vmit?

Hmmm Ha a föld növekedett, ha ez a gravitációs állandó következménye, ha ki lehet számolni, mennyivel kellett csökkennie, hogy a föld növekedjen, akkor ... - megvan a gravitáció változása - tudjuk, mennyi idő alatt történt >>> meg lesz az üteme.

Ha a neutron tömege durván egy elektrontömegnyivel nagyobb, mint a proton tömege, akkor hogy lehet, hogy a neutron úgy keletkezik, hogy a protonból kirepül egy pozitron (tehát a proton tömeget veszt), miközben tudjuk, hogy a neutron nehezebb, mint a proton, tehát valami extra tömeg van benne. Eddig mindig úgy gondoltam, hogy a neutron egy proton és egy összepréselt elektron együtt, és így lesz semleges a töltése. A tömegmegmaradás miatt ha a neutron egy pozitront vesztett proton, akkor a neutron tömege nem lehet nagyobb, mint a proton tömege. A kérdés tehát a következő: miért nagyobb a neutron tömege, mint a proton tömege tudva, hogy az elmélet szerint a neutron egy pozitront vesztett proton?

@KonstantinJanosik

3 ай бұрын

Ne kavarjuk össze a dolgokat! Tömegek bogarászása neutron tömege ~ 1,675 10 a mínusz 27-ediken kg proton tömege ~ 1,673 10 a mínusz 27-ediken kg elektron tömege ~ 9,109 10 a mínusz 31-ediken kg (0,9109 10 a mínusz 30-adikon, kerekítve 1 10 a mínusz harmincadikon vö. 1673-1675) a pontosabb elektron - proton tömegarány 1/1836 A szabad neutron viszonylag gyorsan elbomlik. Ellenben a szabad proton stabil, nem dobál ki csak úgy pozitront! (Az új gravitációs elmélet szerint neutrínókat azonban kibocsáthat kisebb szimmetriasértéssel.) "Pozitronemisszió vagy pozitív béta-bomlás A mag egy pozitront és egy neutrínót emittál" A magyar nyelvű leírásban ott van egyértelműen, hogy pozitív béta bomlással a magban kötött proton bocsát ki formálisan pozitront, ami elviszi az elektromos töltését, úgy keletkezik neutron. hu.wikipedia.org/wiki/B%C3%A9ta-boml%C3%A1s#Pozit%C3%ADv_b%C3%A9ta-boml%C3%A1s Ráadásul az "antianyag" pozitron tömege negatív - az elektronhoz képest csak a töltését negatív előjellel venni nem jó, és épp arra vonatkozott a kérdés -, tehát a pozitív béta bomlásnál a proton pozitív tömegének alakulásánál a neutron pozitív tömegével ezt össze kell vonni. M(proton) ~ M(neutron) + M(pozitron) + M(neutrínó) = M(neutron) - M(elektron) + M(neutrínó) Ezt rendezheted úgy, hogy a proton és az elektron tömegét kapd együtt. (Láthatóan, a kérdést megválaszolóan a neutron tömege durván egy elektrontömeggel nagyobb, mint a protoné.) M(proton) + M(elektron) ~ M(neutron) + M(neutrinó) en.wikipedia.org/wiki/Electron_capture#Reaction_details Az eredeti leírásomban az elektronbefogás csak egy zárójeles sugallmazvány, többféle megfontolásból következik, hogy a három kvarkos nukleonokhoz képest az elektront kettő kvark, egy le és egy antifel kvark alkotja. elektron összetétele - töltésénél létezik kisebb kvarktöltés (az elektromos töltést a Gell-Mann-Nishijima formula az izospinnel kapcsolja össze; a proton elektronbefogással neutronná plusz neutrínóvá tud átalakulni) - pion kvarkszerkezete, negatív pion bomlása (elektron és antineutrínóra) - a Drell-Yan folyamat, és ellentéte, amelyben elektron-pozitron pár virtuális fotonon keresztül kvark-antikvark párba alakul. A szabad neutron bomlását a gyenge kölcsönhatás vagyis az új gravitációs elmélet szerint a gravitáció okozza. A neutronnak nincs elektromos töltése ezért az elektromágneses kölcsönhatás közvetlenül nem hat rá. A protonhoz képest van egy kis tömegfeleslege, ahogyan arról az előbb szó volt. A negatív béta bomlásnak nevezett folyamattal hu.wikipedia.org/wiki/B%C3%A9ta-sug%C3%A1rz%C3%A1s#Negat%C3%ADv_b%C3%A9ta-sug%C3%A1rz%C3%A1s_(%CE%B2%E2%88%92,_elektronkibocs%C3%A1t%C3%A1s) magától spontán elbomlik egy protonra és elektronra, miközben úgy gravitál, hogy kibocsát még egy elektron antineutrínót, amely egy negatív tömegű graviton. A plusz bomlási energia az mozgási energia vagy pedig gamma foton. en.wikipedia.org/wiki/Free_neutron_decay#Energy_budget Ekkor egy neutron hatott valamire a környezetében gravitációsan. Ez egy látványosabb folyamat, amely során elektron keletkezik. (Azt nem állítom, hogy nem gravitál előtte finomabban úgy, hogy csak neutrínókkal, elektront ki nem bocsátva.) A en.wikipedia.org/wiki/Sudbury_Neutrino_Observatory#Charged_current_interaction átalakulási folyamathoz hasonlóan az elektronbefogás előbbi tömeges közelítését jobbról balra értelmezett folyamatnak tekintve, vagyis az M(neutrínó) + M(neutron) ~ M(proton) + M(elektron) alapján tegyük fel, hogy a nem stabil szabad neutronon mélyen rugalmatlanul ütközik vagyis szóródik a környezetből egy neutrínó, és ekkor úgy hat rá a gravitáció, hogy átalakul stabil protonná és stabil elektronná. A en.wikipedia.org/wiki/Deep_inelastic_scattering#/media/File:DIS.svg szemléltetéshez képest a neutrínó ekkor tehát komplett elektront üt ki.

Érdekes elmélet, de rádióaktív felezős módszerrel max 10ezer évig lehet meghatározni valaminek a korát. Ezért az elhangzottak csak elméleti feltételezésnek tekinthetőek. A kontinensek egymástól távoldásánál pedig lassulás figyelhető meg, emiatt ez lehet hogy évmilliók helyett évezredek alatt is megtörténhetett. Modern tudósok szerint lehet hogy nem is olyan idős földünk mint sokan gondolják.

Zseniális!!

Mekkora figura! Kösz

hang->hő->fény szonoluminesszencia

Dirac lehetett Nobel-díjas, de attól még mondhatott hülyeségeket.

Lenyűgözően érdekes. A természet rejtélyes és mégis felfogható csodáin nem képes túltenni a scifiírók elméje sem. Döbbenetes adatokat osztott meg velünk, elképesztő jelenségeket világított meg a tanár úr.

Ha 1054- ben robban ( 40:25 ) és szintén 1054- ben észleltek az azt jelenti hogy tőlünk max. egy pár fény hónap távolságra történt a robbanás, ami azért nem valószínű mert még létezünk. Gondolom a robbanás helyes időpontja 1054 - annyi év amennyi fényév távolságra történt maga a robbanás

Ha az elhangzott feladott számítást jól számolom, és persze lineárisan, és az Univerzum tágulását sem figyelembe véve, akkor a Hold a 4,5milliárd év alatt 202500km-el távolodott az akkor még nem létező Föld helyétől, tehát 197500km-re volt attól. De nem tudom ebben mi az érdekes? Azt kellene feltételezni esetleg, hogy abból a pontból indult a Föld is, mint a Hold, de a Hold tovább távolodik, a Föld meg nem? Ez nekem magas...

Nagy jó előadás volt, ķöszönjük szépen! Az élet földi kialakulásának elméleté viszont kár volt említeni, mert ma már tudományosan igazolt annak lehetetlensége.

Köszönöm köszönöm köszönöm

A műsorvezetőnek nem igazán volt szüksége arra hogy kérdésekkel bombázza a professzor urat...

Mint laikus kérdezem: nem lehetséges, hogy a vasnál nehezebb elemek a Nap (és más egyéb csillagok) középpontjába süllyedtek, és a viszonylagos arányuk annyira kicsi, hogy a spektroszkópiával nem kimutatható a jelenlétük? Ráadásul a fúziós folyamat sugárzása, mint zaj, elrejtheti ezt a nem sugárzó nehézanyag-magot.

@KonstantinJanosik

3 ай бұрын

Mi hogyan keletkezik témához kiindulási alap en.wikipedia.org/wiki/R-process#/media/File:Nucleosynthesis_periodic_table.svg (Vitatkozzon rajta, aki akar.)

@mihalyszekely4529

3 ай бұрын

Hogy kapjon értelmes választ is, jó a kérdés, és a válasz az, hogy de. Az egészen kicsi 1/30 naptömegű vörös törpékben nagyon erős a konvekciós feláramlás, és elkeveredik a teljes csillaganyag, a nagyobb csillagokban a maganyag sosem áramlik fel, és megmarad a hidrogén-hélium köpeny a fúziós mag fölött is. Az említett vörös törpéket vizsgálva azonos korú és kiindulási anyagú csillagpopulációkban (asszociációk, együtt kialakult nyílthalmazok) arra lehet jutni, hogy a nehézelem koncentrációnak a főcsillagokban észlelhetőnél valamivel nagyobbnak kell lennie, pláne hogy itt nemcsak könnyű kalcium, sőt ittrium vagy cirkónium/titánoxid vonalakat lehet észlelni, hanem akár wolfram, hafnium, tantáloxid molekulasávokat is. Ebből arra lehet következtetni, hogy az említett nehézelemekből a többi csillagban is jóval több van a mélyben, mint ahogy a földfelszín nehézelem készlete is főként a becsapódásból ered, csak kismértékben a magma feláramlásokból. Marad tehát logikailag hogy a földmagban van lesüllyedve a - bár ritka, de mégis jelentős - nehézelem készlet: urán, iridium, wolfram, arany, és a többiek. Nem elhanyagolható a föld maradványhője sem, ami mással nem magyarázható, csak a radioaktív nehézelemekkel, elsősorban Urán és Tórium sorok bomlástermékeivel)

@m8games

3 ай бұрын

@@mihalyszekely4529 Köszönöm a választ!

Az elektronok létezésével kapcsolatban nincs egyetértés. Minden energia (ismeretlen hordozóval).

A nemjóját! Deazé' akadt itt elvétve a "nem jó"-ból is...

Érdekes előadásnak indult. Jó lett volna a fikciót szétválasztani az elfogadott elméletektől. Amúgy pedig nem kátrány, hanem bitumen.

Pozitron - pozitív töltésű elektron : ugyan az mint az elektron csak más töltésű! 😂 ok elfogadom 🥴 , de akkor magyarázza már el valaki - mi az a fizikai jelenség ami ezeket a (pozitív, negatív) tulajdonságokat határozza meg? Nekem tiszta a dolog de itt valaki tudja e? Vagy lenne még egy kérdésem: mi az a valami és az a valami diszkrét e vagy sem - ami közvetíti a gravitációs kölcsönhatást? Az univerzum térben időben végtelen és minden pontjában egységesen létezik, az emberi gondolkodás véges tudatban létezik (emberi agy) ezért csak ezen lehetőséggel bír! (A végtelen fogalmát nem képes értelmezni). Ámen! 🤣🤣🤣

@akosgyulai

2 ай бұрын

Azt honnan veszi, hogy az Univerzum végtelen?Pontosan az a baj, hogy a végtelent csak idő és geometriai tér(lehetőség) alapján feltételezik, a képességekről nem is beszélek.pedig egy dolog biztos, hogy sem a távolság, sem az idő ott nincs értelmezve.(a képesség-lehetőség párosáról nem is beszélve) A végtelen dimenziójában felette áll az Univerzumnak, pontosan ezért nem tudjuk értelmezni a végtelent, azaz csak a mi univerzumunkra( véges-anyagi) gondolunk. A végtelenben sem a távolság sem az idő nincs értelmezve sem az ősrobbanás,- sem a kvantumelmélet alapján. Ha az ősrobbanást hallom, ideges leszek tőle még akkor is, ha ezt egy Nobeldíjas mondja, mert a peremen túlra merészkedik a peremen belüli ismeretek alapján.Tessék már a tényleges halálból visszajönni az életbe. Vagy kizárólag a járvány lefolyásából megmondani az első fertőzés előttieket???, merthogy, amíg nincs legalább egy fertőzés, addig nincs járvány, mert ott van egy tudományosan nem átléphető perem. Nincs olyan, hogy van is meg nincs is járvány egyszerre, tehát ez nem határ, mint a szomszéd felé, hogy az övé is, meg az enyém is egyszerre. Olyan sincs hogy él is meg halott is egyszerre az ember. Lehet-e peremen kívül tudóskodni, persze, csak oda kell (kellene) menni. Honnan is jött a Covid, megtudhatjuk, csak a kutakodást a járványon kívül kell megtenni. Az Univerzum fejlődéséről van értelme tudományoasan beszélni, amit a kiváló tudós megtesz, mint ahogyan azt életében számtalanszor élvezetesen megteszi.

@DrPajkossyOtto

2 ай бұрын

@@akosgyulai Szerintem a tudományos gondolkodásunk értelmes logikán alapszik ezért jelentősen különbözik a kretén Albert stb “tudósék” elmebajától! Viszont más más nyelven beszélünk (Ön és én), mert nem egyeznek a szavaknak , kifejezéseknek, fogalmaknak adott értelmek! Tehát először tisztázni kéne ezeket! Például mit értünk a tér vagy gravitáció - vektor iránya alatt?! Idő , anyag, foton, stb - nem is beszélek! Semmi ami úgy kezdődik hogy: tételezzük fel - nem tudományos!!!

A nevezett szupernovarobbanás évében I. András volt Magyarország királya.

@kovacsimre4870

11 күн бұрын

Ne má 😂

Az előadás nagyon jó, a kérdező meg ül méla csendben. Lehetséges talán zenét halgat.

azt ki nem tudta eddig hogy a fénynek tömege van?? nyilván mindazok akik nem fizikusok vagy van olyan akinek ez új?

@kovacsimre4870

11 күн бұрын

Nyihaha 😆

Mièrt maradt ki a nagybolygòink Keletkehèse ??? Szerintem a Naprendszerünk keletkezèsèt eggyütt kell tàr gyalni a mindkèt termèszetü bolygòinkkal bolygòink

@SmokeandShisha

3 ай бұрын

Szerintem az nem maradt ki. Pont ugyanúgy keletkeztek mint a Nap, Hidrogén és Héliumos gázokból, csak nem értek el akkora tömeget, mint a Nap, így nem indult el náluk a fúzió, maradtak gázbolygók. Egy mondattal el voltak intézve, de nem is lehet róluk többet elmondani, ha a Nap keletkezését részletesen elmondjuk.