Kedves Gábor ! köszönjük a videót ! biztosan nem csak egy munkaóra van benne . és nehéz volt kivárni talán hat napot is hogy legyen egy új előadás és nehéz is 10 percben megértetni a jellemzőit egy detektoros vevőnek hiszen könyvek oldalakon keresztül is tudják tárgyalni . Én úgy vagyok vele hogy szívesen támogatnám a csatornát pár száz forinttal vagy akár csak 50 forinttal mikor milyen lehetőségeim vannak . lájkot már nem tudok adni mert egyet már adtam . és valószínűleg másunk is érzi ezt , befektetett munkáért és további jó tartalmakért amik hasznunkra válhatnak , támogatnának . Jó hogy van ez a Magyar csatorna ( az sem baj ha már máshol megcsinálták ezt vagy azt a kísérletet de itt magyarul van ) mert az Angol videókat nehéz követni főleg gyenge műszaki tudással . . más videósokknál láttam kirakva támogatási lehetőségeket , nem értek hozzá sosem csináltam még ilyent . Sértő nem akartam lenni más nevében sem akartam írni és nyilatkozni . Köszönöm a jó tartalmakat és a rááldozott időt !

Hasonlót csináltam régebben csak rendes diódából és utcai telefon hangszóróból , egész jól müködött és jól jött mikor sátoroztunk , még a 80-as években..

3 жыл бұрын

Általános ötödikben (1984/85 tanévben), én tanítottam meg az osztálytársaimat ilyen vevők építésére, a szolnoki "MHSZ Bolt" árulta 5Ft-ért a telefonhallgatókat és 1Ft-ért az OA1160 germánium diódákat. Onnantól kezdve az ablak felőli padsor, orosz órán a Petőfi Rádiót hallgatta. :) Szolnokon anno 1188KHz-en és 120KW-tal sugározták a Petőfit, így ott akár egy kisebb dróttal is volt annyi jel, hogy hallgathattad a műsort! ;)

Nagyon jó lett a Video. Érthetően, következetesen vezeted fel. Gratula :-)

Köszönjük a méréssel is alátámasztott kísérletet. Az 1960-as évek közepéig, főleg tanyákon hasonló rádiók ezrei működtek. Személyes tapasztalat, hogy némelyik két fejhallgatót is elhajtott. A detektort készítették még többféle kristályból, de állítólag krumpliból is. Kristályos nekem is van, és megőriztem a nagyszüleim rádiójának antannaföldelő kapcsolóját is. Az a villám védelem miatt fontos volt.

@eszterzarandi7995

3 жыл бұрын

Amikor én (1960-as évek) ilyennel (is) kísérleteztem a dióda típusa OA 1160 volt. Nem tudom, hogy mostanában hozzá lehet-e jutni. Germánium volt. Burgonyából nem készítettem de a szomszédunkban egy srác csinálta. Úgy emlékszem, hogy a kiszáradás volt a problémája. Tekercs egy karton papír négyszög sarkoknál bevágva és (talán) 50 menet volt.

@tothista4477

3 жыл бұрын

@@eszterzarandi7995 Igen, nekem is volt ilyen diódám. 10,60Ft volt az ára..arwil.hu címen még kapható. A galenit otthon elkészíthető volt. A Szolnoki Vegyiművekből hoztak piritet, azzal is szépen szólt.

@robertnagy2491

3 жыл бұрын

@@eszterzarandi7995 én a rozsvasból szedem a régi diódákat és forgókondenzátorokat, de a boltban van bat42 vagy bat43 ami megfelel igaz germánium de kicsi a nyitófeszültsége, schotkey dióda 0,2V nyit.

Mindig ámulattal nézem a kisfilmeket, főleg ami a tudománnyal, technikával kapcsolatos! Köszönöm az elményt :)

Jó lett a videó! Ezt a az AM rádiót már én is megépítettem csak germánium diódával azóta is nagyon jól müködik😁😊

Köszönjük a mindenki számára érthető szemléltető videót!👍 Érdekes azért, hogy pár perc alatt megértik az emberek a dolgokat 🙂 Ugye gyakorlat teszi a mestert!

Ettől tátva maradt a szám! Amikor bemutatja valaki azt, hogy háztartási anyagokból is CSODÁT lehet készíteni, na az a KREATIVITÁS csúcsa! Gábor egy GÉNIUSZ vagy!

Kedves Gábor! ismét nagy örömömre szolgált az újabb tudományos ismeretterjesztő kisfilmed. Most is mind mindig a teljesség igényével készítetted! Ehhez csak gratulálni tudok. Gyermekkoromra emlékeztetsz,mikor izgatottan vártam Öveges professzor előadásait. Úgy tanított,ahogyan csak a legnagyobbak tudnak. Kedvet csinált a megértéshez,felkeltette az ember tudásvágyát. Várom a folytatást . :-) Köszönettel: András

Köszönöm a tökéletes iskolai projekt ötletet a gyermekemnek! Ha a tekercset nem szigetelt anyagból csináljuk és nem fixre kötjük akkor még hangolható is.

Be csúszott egy kis baki. A solti rádióadó nem 2 KW, hanem 2 MW! Lényeges külömbség. A felavatás előtt pár nappal éjjel 2 órától azt hiszem 4 óráig kisérleti jelet sugároztak. Képes voltam felkelni, kiváncsi voltam milyen hangerővel tudom hallgatni. Gratulálok a videóidhoz!

@ordasigabor

3 жыл бұрын

Igaz, benéztem, majd felirattal korrigálom, kösz

Hello. A solti rádióadó nem 2 KW, hanem 2 MW-os.

4,53 E. feliratkozó! Gratulálok. Úgy tűnik, hogy kb. 2000 új ember egy hét alatt. Minőségi tartalom, izgalmas témák. Köszönet érte.

@ordasigabor

3 жыл бұрын

Barkács csatorna ez a javából :) Meglepő számomra, hogy sokan érdeklődnek a műhely videók után. Kösz, hogy Te is jöttél... kb. 1 óra és felkerül a 100.000 Voltos videóm :)

@eszterzarandi7995

3 жыл бұрын

@@ordasigabor Mint írtam valahol. függő vagyok. és természetesen szoktam is osztani, hogy minél több emberhez eljusson.

@eszterzarandi7995

3 жыл бұрын

@@ordasigabor Várom már a 10000. feliratkozót. A siker egyik mértéke a feliratkozók száma (is). Minél többen nézik annál több reklám is jön vele. (sajnos)

Szervusz Gábor! Nagyon szeretem a videóidat, rendszeres néződ vagyok. A detektoros rádióról: Általános iskolás koromban 1965 körül nagy divat volt detektoros rádiót készíteni. Kellet hozzá egy telefon hallgató betét, egy germánium dióda, ha jól emlékszem OA 1160 típusjelű, egy két eres vezeték a végén egy konnektordugóval. A konnektordugóba az egyik ágra sorosan kellett kötni a diódát, a katódja ment a hallgató egyik kivezetésére, a másik szál direktbe a hallgató másik kivezetésére.. És ennyi! A konnektordugó egyik kivezetését amin a dióda volt, az esőcsatornához kellett érinteni, a másikat megfogni kézzel. Kiválóan jöt vele a helyi adó. Miskolc esetében, a Kossuth rádió.

Szia! Mint már mások is megírták, jó lett a videó! A tömblakó utánépítőknek megemlíthetnéd a keretantennát és egy modern füles használatához egy kis kimenőtrafót. (pl. csengőtrafó, olcsó tölthető villanyborotvából kitermelni, stb.)

@robertnagy2491

3 жыл бұрын

kzread.info/dash/bejne/ZXumq5idfLmzdbQ.html

Szuper videó!

👍👍👍

A második kondenzátor leszűri a nagyfrekvenciát így a hangszórón csak alacsony frekvencia marad. Fejhallgatónak jó a telefonkagyló hangszórója. Ha a lemezek egymástól elmozdíthatóak akkor van változtatható kondenzátorunk és lehet több állomást fogni. A szelektivitás rossz lesz ha az antenna földelés induktív módon csatolódik kicsit javul a helyzet. Ha a ház földelése jó és szabvány szerinti, akkor ugyanaz mint a vízvezetékcső úgy hogy lehet használni. Ha jó szelektivitást akarunk és nincs kertünk antennának csináljunk keretantennás detektoros rádiót. Amúgy a videó jó lett.

Kedves Gábor! Detektoros vevő építését akartam javasolni, de örömmel láttam, hogy már megvan! A solti adó 2 megawattos nem kW-os. A 90 es években egy alkalommal külsősként dolgoztam ott. Az egész épület egy Faraday kalitka az ott dolgozók védelmében, akkorra ott a térerő, hogy az oda tartozó transzformátor ház lemez burkolatán halható volt a Kossuth rádió. Esetleg bemutahatnád a vízbontást elektrolízissel. Pontosan tudom, hogy tisztában vagy vele hogyan kell, csak egy ötletet adnék. Én gyarekkoromban villanyszerelési pvc csőövet hajlítottam meg 180 fokban és a két ágába vezettem be az elektródáka, egyszerűen beleszúrtam két gombostűt. Továvvi sok sikert a videókhoz!

@attilagere6186

Жыл бұрын

A solti adó 2MW teljesítményt tud valóban, üzemszerűen "csak" 1MW energiával sugároz mert nincs szükség a max teljesítményre. Egy szovjetektől vásárolt berendezés ami azért kellett mert a 70-es években a lakihegyi adó 230KW teljesítménye az országos lefedettséghez kevés lett. Kevés mivel bizonyos arab ország (nem baráti akkoriban) ráállt az 540KHz frekvenciára nagy teljesítménnyel és ez erősen zavarta itthon a vételt az ország távolabbi helyein. Pártunk és kormányunk ezt nem hagyta annyiban, döntöttek a solti helyszín és a szovjet adóberendezés mellett ami a 2MW teljesítményével megoldotta a problémát. Később gazdasági okokból visszaléptek a felére mert az arabok "kiszálltak" a versenyből. Korszerűsítették az adót később szintén gazdaságossági okokból, a kivezérlés/moduláció szintjétől függően digitálisan szabályozva a vivő teljesítményét. Ez van ma, szegény adó nem tehet arról hogy a fidesz pártpropagandájának szócsöve lett belőle.

Jah, ha régi, (vagy új) 2x500pF-os forgónk is akad valahol, akkor hangolható lesz a rádiónk Durván 500-1250kHz. Az éterben lehet keresgélni éjjel, mert Soltot 22:30-kor talán(?), de lelövik az 540kHz-en, s ilyenkor esélyes hogy hallunk távolkeleti hangokat, arab szót, zenét is, mivel éjjel sokkal jobbak a KH terjedési viszonyok, sőt hajnalban kialakul egy kis csillapítású réteg az ionoszférában ahol a távolabbi adók is eljutnak hozzánk. A KH.-n a minőség nem olyan jó, mint az URH.-n, viszont cserében több ezer km, a hatótáv. S pl Kuwait, és Irán is ad (1-2MW energiával) KH.-n, méghozzá az 540kHz-en is van arab adás. 630kHz-en meg a közszolgálati temesvári rádió ad, itt magyar szó is van, és olyan mint bármelyik kereskedelmi URH rádió adás, kortárs zenékkel , mindennel. :D

Gyermekkoromban, én is építettem fa tol tartóba, forgókondis, OA germánium diódás detektoros rádiót. Ma egyszerű villanyszerelő vagyok. Csak annyit tennék hozzá a kitűnő videóhoz, hogy egy mai modern lakásban, a víz, gáz, fűtés hálózatok egyen potenciálon kell hogy legyenek a villamos hálózat földelésével.

@ordasigabor

3 жыл бұрын

Egészen addig, míg nem lesz egy zárlatos bojler és sok lakásban életvédelmi relé sincs. De alapvetően igazad van, hibamentes állapotban a föld vezeték nem ráz meg senkit, ennek ellenére én senkinek sem javaslom, hogy hozzáértés nélkül piszkálja a konnektort.

@mariusbogdan9036

3 жыл бұрын

Na meg a villanyszerelő "mesterek" szaktudása! Nálunk bizony nem földelt össze semmit semmivel ! (Kivéve az akril fürdőkád lábazatán lévő csavart !) De bizony a radiátorok, vízvezeték kimaradt. Utólag, mikor ezeket felfedeztem, nekem kellett pótolni. (Gyakorló villamosmérnök vagyok, de nem állhattam végig a háta mögött, engem is idegesítene.)

Milyen egyszerű volt nekem! Anno az 1960-as években még lehetett germánium diódát kapni, ami erre a célra tökéletes volt! Ha valaki mégis maga akarta csinálni a diódát, akkor azt fordítva tettre. Egy gombostűt érintett a grafit ceruza beléhez. (szike nem volt) Igaz WC papír gurigát hírből sem ismertük, mert akkor még nem létezett, de VIM (súrólószer) --es doboz volt. Igaz, nagyobb volt az átmérője (kb 8 cm) és jóval vastagabb papírból volt. Kevesebb menet kellett rá, mindössze 80 menet. Beszerezhető volt a forgó kondenzátor aminek a maximális kapacitása 500 pF volt, a legkisebb jóval kevesebb. Hangoláshoz csak forgatni kellett. Fejhallgató. A mai kis ohmosaknak még híre sem volt, alapból 4000 ohmosak voltak. Nagyon jól szóltak a detektoros rádiókkal. Mivel HIFI nem volt, azt még nem volt igény. Létezett a dió szigetelő is, ami az antenna kifeszítéséhez és a földtől való elszigeteléséhez kellett. Több méter magas fák között, több 10 méter hosszan kifeszítve (falun, városban pedig a szemközti haverhoz) még távolabbi adók jelét is lehetett venni. Igaz, még van nekem ezekből az alkatrészekből, de a kíváncsiság miatt kipróbálom, hogy a Gábor által bemutatott megoldás hogyan szuperál. Persze, ha össze akarom hasonlítani, akkor egy eredetit is kell építenem.

Tejesen jó, nekem is WC papír gurigán van a tekercsem, de én nem házi készítésű dolgokat használok, hanem germánium tűs diódát (üvegtokos kis sárga papírcsíkra van írva hogy OA1160). Földelésnek csak akkor veszélyes a hálózati védőföld, ha nem ismert a ház elektromos rendszere, így valóban nem ajánlatos, meg ha már ott van a csaptelep, vagy a radiátor légtelenítő, akkor inkább arra. :D Az antenna is gondot szokott okozni, tényleg hosszúnak kell lennie, olyan hosszúnak amit sokan nem is gondolnak, mert sokak szerint mondjuk 10 méter már hosszú. De ha azt nézzük hogy régen pl 540 méteres hullámnak hívták az 540kHz.-et, akkor hamar rájöhetünk hogy nem, a 10 méteres antennánk nem is olyan "hosszú", mint gondolnánk. :D Szintén aggályos lehet, de én hirtelen a kábeltelevízió koax árnyékolását találtam ami "elég hosszú" antenna. :D A harmadik fontos dolog a hallgató, azaz a füles része. Nagy impedanciás katona füles, ami 2000-4000 ohm akár, természetesen az a legjobb. A ma kapható fülesek általában 16-32 ohm-osak talán? Azok csak erősítéssel használhatóak talán. De magában valóban nem. Amit használok jobb híján, az egy régi tárcsás telefonbetét, ami már több száz ohm, jelesül 350 ohm-os. Ebben már lehet hallani, azaz hallgatni szépen. Egy kis csalással, egy tranyóval, egy elemmel a hangerőt 10x-ezni lehet, de ilyen erővel akkor már ha egy kis elkóval becsatolja az ember a hangkártya mikrofonbemenetére... na de sokat lehetne tárgyalgatni ezt. :D

@gg630504

3 жыл бұрын

A védővezetőnek joga van meghibásodni és egy védőföldes készüléknek is joga van meghibásodni, a védővezetőn megjelenhet a fázis. De a rádiónak ebben az esetben sem szabad megráznia, ezért nem szabad a védővezetőt használni.

Kedves Gábor! 6 éves koromban építettem az első, detektoros vevőmet -60 évvel ez előtt. Akkor Édesapám segítségével, nem fémoxid-grafit diódával, hanem galenit (ólom-szulfid) kristállyal, amit természetesen mi magunk csináltunk. Az egy "(fém)tűs" dióda, ahol meg kell keresni a "munkapontot", úgy mint a fémoxid-grafit diódánál. Az elektronika azóta is hobbim, bár ma inkább a mikrokontrollerek, meg a mechatronika. Köszönöm a számomra nosztalgia értékű videót! Kérlek okítsd a fiatalokat/érdeklődőket továbbra is ilyen jól érthető, gyakorlatban is könnyen megvalósítható dolgokkal, mert így tudja Őket lelkesíteni a 'könnyű' siker!

2 db. tejes flakonból, lehet készíteni állítható kapacitású kondenzátort is.

@nagydominik7841

3 жыл бұрын

szia hogyan?

Kedves Gábor ! A like ment , de ha lehet , a rezgőkör és annak "jel erősítő" tulajdonságáról, egy külön részben térjél vissza. Nem igazán értem, hogy a passzív elemek hogyan is csinálnak 2V ból 5V -ot, ehhez a mutatványhoz kicsit keveslem a kondenzátor kapacitását, mert odáig értem, hogy van adott jel ami amíg nem rezonancia frekvencián van addig a rezgőkör "vágja,szűri " a jelet azaz alacsonyabb jelszinttel engedi át , viszont ha rezonanián van akkor szerintem csak a beérkező jel amplitudójának maximuma lehetne a feszültség , sőtt annál egy picivel kevesebb , hiszen a rezgőkör rezonanciájának fenttartásához is energia betáplálás kell, szóval nem lehet , hogy az az oszcilloszkóp automata jelszint beállításon volt ?

Nagyon szemléletes a videó, egyszer biztos megcsinálom itthon. Az elején még mindent értettem, de a kondenzátor méréseknél elvesztem, a jelgenerátor frekvenciája/amplitúdója hogyan függ össze a rezgőkörével? Illetve nem lett kifejtve, hogy a pengéből miért lett dióda a felmelegítéssel? Átalakul ilyenkor a fém szerkezete, félvezetővé válik? Gondolom a grafit is félvezető, és ha egymáshoz rakjuk őket, akkor születik meg az N-P átmenet. Miért ilyen nagy pengét használtunk? Miért nem lehet a konnektor védőföldjéhez kötni a földelést? Fúha, nem is gondoltam volna, hogy ennyi kérdés merült fel bennem. Sok sikert a többi videóhoz! Keep up the good work!

@ordasigabor

3 жыл бұрын

Ha a rezgőkör frekvenciája azonos a jelgenerátor frekvenciájával, vagy a rádió 540kHz-es frekvenciájával, akkor viszonylag nagy jelet ad ki pengére és ezzel együtt a hangszóróra. A rádió jel hatására kb. 0.5V keletkezik, ez a kis feszültség jut rá a hangszóróra. P-N átmenet: nagyon sok anyag félvezetőként viselkedik, nem kell okvetlenül szennyezett szilícium hozzá. Elég két anyagot összeértetni és lesz valamilyen dióda abból, pl. réz oxid és valamilyen jó vezető között is létrejön, vagy szelén és valamilyen jó vezető között. Lehet kicsi a penge, csak azzal nehéz összerakni. A konnektor védőföldje nagyon sok háztartásban "hibás" és több 10 vagy 100V is lehet rajta. A hiba oka az szokott lenne, hogy egy készülék a lakásban hibás, vagy selejtes stb. És egy hibás készülék a fédőföldön anyoncsaphat. És ott van 3mm-re attól a fázis, ami mögött ott van Paks. És nem dugnék a fülembe egy olyan vezetéket, amitől 3mm-re életveszély van.

@RobertKeszeg

3 жыл бұрын

@@ordasigabor köszi a válaszokat!

@gyorgystricker6160

3 жыл бұрын

@@ordasigabor Kedves Gábor !Szaktudásodat és lelkes elhivatottságodat tisztelve fűzöm hozzá a földelés kérdéséhez , hogy nem kell hibás készülák ahhoz , hogy 110 Volt megjelenjen a földelő környékén. A készülékek közül sokban van 2 x kb.100 nF zavarszűrő kondi ami 1: 1 kapacitív osztóként fél hálózati feszre juttatja a föld vonalat akkor ,ha szakadás van a földelő vonalban, pl akkor , ha a földelő vezeték kábelében a bevezető nyakaknál megtörik a használat során a réz ér, vagy pl. hosszabbítót hosszabbítóba dugva (ezért ez nem tanácsos ) bizonytalan a földelő kontaktus továbbadása .

@gyorgystricker6160

3 жыл бұрын

Egy pár számítástechnikei eszköz ( alaplap, perifériák)kipurcant otthon 80-as 90-es években (gyerekeim nem tartották be , hogy minden eszközt azonos , földelt elosztóra csatlakoztassanak ) ,mert a hibás hoszzabbító földkontaktok miatt 110 voltot kaptak a bemenetek. Ma már védettebbek a ki-bemenetek a túlfesz ellen ,de tanácsos a jóföldelés .

Nagyon jó! Hol voltál amikor közép vagy általános iskolás voltam??? :)

@ordasigabor

3 жыл бұрын

Valószínűleg úttörő voltam az általános iskolában és bélyeget gyűjtöttem a hétmérföldes könyvecskémbe :)

Gratulálok, nagyon jó a videó - de a többi is hasonlóan.

Vajon van megoldas a LED fenyforrasok zavaro hatasanak kiiktatasara, vagy legalabb enyhitesere ? Mert nyomjuk a LED-et, de a radiokat meg zavarja.

Szia Gábor és mindenkinek! A háttérben dolgozik egy Hantek oszcilloszkóp. Ennek a gépnek a telepítéséről, működtetéséről tudnál-e készíteni egy magyar nyelvű videót. Előre is köszönöm, hogy készítesz. Továbbá valamilyen elérhetőséget lehetne kérni?

@ordasigabor

3 жыл бұрын

Van holnapom, ott megvan az elérhetőségem: vitorlas-hu8.webnode.hu/ Szkóp dolgon meg gondolkozom, miként lehet érdekessé tenni

hello valaki le írná nekem miért nem szabad a védő földel össze kötni? Nem kételkedem csak kíváncsi vagyok a miértjére.

@ordasigabor

3 жыл бұрын

Mert aki nem ért hozzá, ne piszkálja, agyoncsapja az áram, pláne akkor ha a háztarásba van egy kicsi hibás mosógép vagy hasonló és nincs a lakásban életvédelmi relé

A házi sütésű diódát nem javasolnám, sokkal jobb eredményeket érhetünk el egy tűs germánium dióda segítségével. Építettem ifjonc koromban ilyet és szépen szólt.

az acél penge grafit kombónak mi a magyarázata? Miért viselkedik úgy mint egydióda,hogy jön benne létre a PN átmenet?

@ordasigabor

3 жыл бұрын

Régen rájöttek arra, hogy bizonyos anyagok kombinációja diódaként viselkedik. Pl. rézoxid is ilyen. A hevített acél is képes arra, de elég vacak dióda lesz ebből. Szelénből házilag sokkal jobb diódát lehet készíteni.

hidrogen generatort nagyon megneznem hogy lehet csinalni hazilag

@ordasigabor

3 жыл бұрын

OKay, vettem a kérést!

Hali! Bocsi, de itt vmi nem kerek. A videó 13. percénél: "1V-os jelből ez a rezgőkör egy 5V-os jelet készített" Ezt hogy?!

@ordasigabor

3 жыл бұрын

Ez a lényeg, egy rezgőkör képes nagyobb feszültséget készíteni. Cserébe az áram lecsökken. Szóval a P=U*I alapján nem keletkezik 5x-ös teljesítmény, mert az áram ötödrésze lesz vagy még kevesebb. Szóval minden kerek és minden stimmel.

@vzoli

3 жыл бұрын

@@ordasigabor Itt nincsen transzformátor ami átalakíthatná a feszültséget (megőrizve a teljesítményt.) Egy rezgőkör mindössze annyit tud, hogy a rezonanciafrekijén az impedanciája minimum vagy maximum értéket ad, típustól függően. (Soros ill. párhuzamos LC) Nagyon meglepődtem volna ha elektronikus mérések órán egy passziv alkatrészekből összerakott áramkörben bárhol nagyobb feszültséget mérek mint a betáplált feszültség. No mindegy :) Béke :)

@tiborkovacs376

3 жыл бұрын

@@vzoli Soros rezgőkörrel, megmért, és TERHELHETŐ teljesítményű AC betáplálással lehet a legjobban demonstrálni: a rezonanciafrekvencián (vagy annak a közelében) mind az induktivitáson, mind pedig a kapacitáson NAGYOBB feszültséget fogsz mérni, mint a kettő eredője (azaz a betáp) feszültsége. Nagyobb amplitúdójú, de nem azonos fázisú feszültséget fogsz detektálni: majdnem ellentétes fázisúak lesznek, mert a tekercs is meg a kondenzátor is majdnem 90°-os fáziseltolást csinál, csak ellentétes előjellel!) Ezért lehetséges, hogy az eredőjük "csak" a betáp feszültséget adja ki. Semmi csoda nincs ebben, és ez nem is Perpetuum Mobile!

@zoltanmolnar7370

3 жыл бұрын

Szia! Valami olyasmi, minthogy a katonáknak nem szabad egyszerre lépni a hídon, mert ha a gerjesztő frekvencia (lépések üteme) megegyezik a híd saját frekvenciájával, akkor a híd leszakad(hat). A rezgőkőrnél pont ez kell, hogy a híd "leszakadjon". Béke:)

@oneilszrf

3 жыл бұрын

@@tiborkovacs376 Igen, de itt arról volt szó, hogy a kimeneti csúcsérték lett ötször akkora, mint ami be jön (passzív alkatrészeken). A tekercsen és a kondenzátoron valóban mérhetünk nagyobb feszültséget, mint a bejövő (és ami a fázistolás miatt rendben is lesz). Itt a szöveg szerint pedig az eredő lett mérve.

Hogy a csudába van az, hogy ha a megadott méretekkel kiszámolom a tekercs induktivitását, akkor nekem 1220 mikro Henry jön ki?? Nem tudom mi a hiba. Pedig valóban 610 kellene a jó hangoláshoz...

@ordasigabor

Жыл бұрын

Ezeket használd: www.allaboutcircuits.com/tools/coil-inductance-calculator/ www.66pacific.com/calculators/coil-inductance-calculator.aspx Remélem segít... a rádiusz ás átmérő dolgokra ügyelj.

Üdv! Szeretném ha valaki elmagyarázná hogy hogyan működik a kondenzátor , váltakozó frekvenciájú áramkörben. Konkrétan hogy mikor zár (és hogyan) és mikor nyit (és hogyan) És van itt egy példám. Van egy nagy kapacitású (kb 20uF ami a nagy kapacitás miatt Y idő alatt töltődik) kondenzátorom. Ez egy X frekvenciájú jeltől rövidzárként működik. Ha 10uF-ra cserélem,(ami a kisebb kapacitás miatt fele annyi idő alatt töltődik) akkor 2X frekvenciájú jeltől lesz rövidzáram. A kérdésem, ha kettő 10uF-ot párhuzamosan kötök akkor melyik frekvenciánál lesz rövidzáram?

@ordasigabor

Жыл бұрын

eepower.com/capacitor-guide/fundamentals/impedance-and-reactance/

Tisztelt Gábor! 20- 40Khz-re lenne szükségem. Már tudod is ,hogy miért. Tudnál segíteni?

@ordasigabor

3 жыл бұрын

Ha ilyen frekit szeretnél, akkor vegyél használtan egy autós audió erősítőt és kösd rá egy DDS jelgenerátorra. Ne D osztályú legyen az erősítő, hanem A vagy AB osztályú. Így kész dolgokból össze tudod rakni. pl.: www.wish.com/product/5f1ff1925ac2f862aa4bb3c6?from_ad=goog_shopping&_display_country_code=HU&_force_currency_code=HUF&pid=googleadwords_int&c=%7BcampaignId%7D&ad_cid=5f1ff1925ac2f862aa4bb3c6&ad_cc=HU&ad_lang=HU&ad_curr=HUF&ad_price=8209.00&hide_login_modal=true&share=web www.ebay.com/itm/STK-high-power-beautiful-sound-thick-film-STK412-530-power-amplifier-/274349160275?_trksid=p2385738.m4383.l4275.c10

Ez a dióda új volt nekem, a galenit kristály ezek szerint nem elég barkács...(;-)

@ordasigabor

3 жыл бұрын

A Gallenit beszerzése nem sikerült.... egy penge olcsóbb is :)

@bendeguzdobo.b.4750

3 жыл бұрын

@@ordasigabor Egy régi (tán orosz) könyvben le van írva a gyártása: ólom és kénpor keveréket kell lezárt kémcsőben heviteni . A dióda megoldás (csak zsilettpengével) nálam a hatvanas évek kísérletei közé tartozott . (Mindenáron tranzisztorrá akartam fejleszteni, de nem akart sikerülni. A problémámat egy marék OC1072 és P13A beszerzése oldotta meg.) Egyébként köszönjük, jó filmeket készítesz.

@gyorgystricker6160

3 жыл бұрын

@@bendeguzdobo.b.4750 VIGYÁZAT !!!!!! Ólom por és kén por hevítése exoterm ( kvázi az ólom égetése kénnel ) ,azaz erős hőt termelő folyamat! Nyolcadáig sem volt a kémcső , hirtelen elindult , és lefelé elnyúlva ,elvékonyodva mint a méz megfolyt , kilyukadt, és szúró lánggal meggyulladt, kénes (kéndioxid ) gázzal elárasztva a konyhát. Az olvadék szépen kiégette a pultot.....1971-ben 15 éves vegyipari szakközép iskolás voltam. Ma 65 ,de jól emlékszem az ijedtségre , meg a megégett újamra. Szóval csak óvatosan !!!!!

@bendeguzdobo.b.4750

3 жыл бұрын

@@gyorgystricker6160 Nos, nem a gyártási technologiát írtam le. A módszert. A megvalósitásához valóban rendkivüli óvatosság, és hőálló kémcső szükségeltetik.

Vigyázz ez érzékeny téma, egy másik videós alatt egy Robert nevű user szerint ez kamu és nem működő kapcsolás mivel a penge nem alkalmas diódának történő használatra tehát ez a kapcsolás egy átverés, ott szét is spammelte a hozzászólásokat a hülyeségével. Kíváncsi leszek itt mikor jelenik meg az agymenésével. Amúgy hasonló kapcsolást én is építettem és működik mégpedig borotvapenge diódával ami Robert barátunk szerint kamu, valamiért mégis működik, de szerinte az is kamu.

@mariusbogdan9036

3 жыл бұрын

A legtöbb fém oxid átmenet jó diódának, gondolj csak a cuprox (réz-oxidos) egyenirányitókra az Univeka műszerben. Trollok mindig akadnak.. De itt a mérés bizonyította a működőképességet ! Bezzeg a sok ingyenenergiás (pl: hálózati elosztó önmagába visszadugva + öngyujtó piezó ) ezekre valahogy nem ugranak a trollok. "Holló a hollónak nem vájja ki a szemét !"

@robertnagy2491

3 жыл бұрын

Az acél összetételétől függ hogy jó e lesz. Lehet egyszer én is megpróbálom de van számtalan leírásom diódakészítésre én vagy régi rádióból használok germániumot vagy schotkey-t használok. A zsiletpnge az be van valamivel vonva ha jól tudom rossz az összetétele is. Én viszont mozgatható lemezeket raktam volna bele így hangolható lett volna az rezgőkör van ott meg sok más adó is. A szelektivitást illetően nem lesz ilyen jó a jelgörbe meg ha csatoláson megy is az antenna földelés. Különben lehet konnektorból venni a földelést ha igazi a földelés a házban akkor ugyanazon a ponton van a földelés és vízvezeték. Sőt régen használtak kondenzátoron keresztül a konnektorból antennát is, na az nagyon veszélyes senki ne próbálja, de a földelés az veszélytelen hisz föld.

@magdivirag4701

3 жыл бұрын

Igen is a pengét lehet diódána használni, de fel kell melegíteni , hogy oxid réted keletkezzék a felületén. A penge problémája nem vitás azt már több mint 50 éve használják az amatőrök.

Duplapluszjó ez a csatorna!

villám detektor t hogy lehetne csinálni?

@ordasigabor

2 жыл бұрын

így kzread.info/dash/bejne/a42tqtSPebfHj5c.html

A detektoros rádióval , emberi hangot és zenét legelőször Fessenden gépadója által sugározva , Pickard amerikai prof. által feltalált detektoros rádióval vették az északi tengeren hajózó rádiósok. Tudásom szerint Marconi csak szikraadó jeleit venni képes vevőt találta fel a koherert használta. Marconi lopott vagy nem Teslától nem tudom, de hogy az addig nem Marconi által feltalált rész ismereteket használható, információközlésre alkalmas szikraadó-vevő, szikratávíró megalkotására eredményesen Marconi használta fel az biztos. . Különben Maconi már azelőtt foglalkozott a szikratávíró gondolatával és gyakorlatilag otthon is összeállított egy kezdetleges szikra távírót, amivel 1-2 százméteres távolságra jeleket sugárzott, mielőtt Amerikába ment és Tesla laboratóriumában dolgozott volna. Marconira a megfelelő leírások szerint inkább Hertz német fizikus híres kísérlete volt a legnagyobb hatással, miután arról olvasott fogott komolyan neki a szikratávíró megalkotásának. Különben Marconinak nem voltak összefüggő felsőbb fokú tanulmányai, magán tanároktól tanult, elég sok mérnököt foglalkoztatott, akik megoldották a felmerülő problémákat. Erre jellemző, hogy amikor átvette a megosztott Nobel díjat kijelentette: " Nem is tudom hogyan működik a szikra távíró"! Mindenek ellenére Marconinak elévülhetetlen érdemei vannak a távközlés megvalósításában.

@vazulnemzetmento9198

2 жыл бұрын

Tesla 1896-ban szabadalmaztatta és1898-ban mutatta be működés közben távirányított hajómodelljét. amiben vélhetően hangolt körökkel oldotta meg a kormányzási funkciókat. Adója így gondolom nem egy széles sávú szikraadó lehetett, hanem több, modulálatlan vivőt állíthatott elő híres tekercseivel.Ez is vezeték nélküli információ továbbítás volt.Évtizedekig folyt kettőjük között a pereskedés, végül 1943-ban a bíróság Teslának ítélte meg a rádió feltalálását.Ez a távirányítási feladat jóval bonyolultabb konstrukciót igényelt, mint a morse jelek továbbítása, ami nagy távolságra kétségen kívül Marconinak és Popovnak köszönhető.

Miért nem lehet az elektromos hálozat foldeléséhez csatlakoztatni? Nem értem...

@ordasigabor

2 жыл бұрын

Mert a védőföld egy zárlatos mosógép, vagy egyéb készülék esetén megrázhat. Ehhez persze az is kell, hogy a védőföld "gyenge legyen" ami egy 20-30-40 éves háznál simán elképzelhető.

@toroltfelhasznalo1027

2 жыл бұрын

@@ordasigabor ne viccelj, egy zárlatnál azonnal kiold a biztositék, a másik, hogy nem sok köze van a földelésnek a zárlathoz, teljesen más funkciókat tölt be, ennek azért nézz utána...

@tiborvig9734

28 күн бұрын

Lehet, de nem ajánlatos !!

Ez a videó nagyon ott van, nem semmi sok ilyet kellene, hogy értsük is mind azt amit a rajzokon mutatsz, mert nem mindenki van azon a szinten ahol te vagy.

@ordasigabor

2 жыл бұрын

jó, értem... igyekszem

Gyerekként próbáltam építeni ilyet. Meg se szólalt.2000 ohmos fejhallgatót írt elő a könyv. Én, egy 300ohmos telefon hangszóróval próbáltam. Meg se szólalt...

@tothtechnika

3 жыл бұрын

Látod, magad válaszoltál arra, hogy miért nem működött.

@magdivirag4701

3 жыл бұрын

Akkor ne csidálkozz! Esetleg ha sorosan kötöttél volna egy néhány száz ohmos ellenállást, talán valami hangot hallottál volna. De a detektoros rádióknál a minimális 2000-4000 ohm kötelező. A kis ellenállású fülesek annyira leterhelik a rezgőkört, hogy az szegény nem tud demudulándó jelet küldeni a diódára. Tehát audiofrekvencia nem fog keletkezni.

Helló! Nem tudom, hogy vezeti,mert az enyém nem

@ordasigabor

2 жыл бұрын

Apolló hívja Houstont. Kéretik részletezni, szófoszlányokból nem sikerült összerakni az információt....

@laszlojuhasz4144

2 жыл бұрын

@@ordasigabor Már két hete a detektoros rádióval kilódóm és az istenek nem akar működni! Ha tudnál segíteni meg köszönném!

Tök örültem egészen a videó végéig.. Ha tudod hogy a led világításod ekkora zajt okoz RF spektrumban akkor miért nem cseréled le? Akik hobbi szinten rádióznak vagy akár rádió amatőrök, külön meló levadászniuk a zaj forrását. Ha nincs a szomszédságodban rádióamatőr vagy hobbi rádiós akkor rendben van, de azért én a helyedben lecserélném.. Egy tesztet megérne hogy mennyi zajt termel a led és mekkora spektrumban, egy SDR vevővel meg lehet nézni.

@ordasigabor

2 жыл бұрын

Vasbeton + föld alatt van. SDR semmit nem tudat az ajtótól 1 méterre.

@AllThatInterestingStuff

2 жыл бұрын

@@ordasigabor akkor nem szóltam! :)

Nem dekódolni, hanem demodulálni. A dióda demodulál. Ha digitális adás lenne, ott beszélhetnénk valahol a dekódolásról.

@ordasigabor

3 жыл бұрын

Bárhogy is nézzük a dekódolás helytálló, hiszen ki kell nyerni az információt a jelből. Az információt sok dolog horgozhatja, freki, fázis, jel nagyság stb. Az, hogy a jel ebben az esetben demodulációval megy, a burkoló kinyerésével az egy speciális esete a sok lehetséges kódolásnak. Nem kötekedni szeretnék, de az információ kinyerése a cél az a visszafejtés (dekódolás), és a demoduláció az eszköz.

Nem teljesen értem miért kellett ennyire túlbonyolítani, ez egy szög egyszerű kapcsolás, nem kell vele ennyit bajlódni... 😅 A kapcsolás nem túl érzékeny a tekercs menetszámára sem az átmérőre elég ha nagyjából megfelel az előírtaknak. Valamint mára minössze 3 adó sugároz AM tartományban az országban ami azt eredményezi, hogy szinte az ország minden területén csak egy adó fogható, így teljesen felesleges egy bizonyos adóra hangolni hiszen mást nem is lehet vele fogni. Ha esetleg mégis sikerülne vele 2 adót is fogni akkor viszont célszerűbb lenne egy változtatható kapacitású kondenzátort beszerelni (ami szintén elkészíthető házilag) és így akkor már adót is tudunk váltani. A jelenlegi kapcsolásba pedig egyenesen felesleges a kondenzátor. Esetleg annyi haszna van, hogy a jelminőséget valamelyest javítja, viszont a hangerő kárára. Márpedig egy detektoros rádió esetében nem a hangminőség a fontos, sokkal inkább a hangerő.

A 2. háborúba a katonák így tudtak a semmiből rádiót csinálni (rókalyuk-rádionak is "csúfolták")

@ordasigabor

3 жыл бұрын

Kérdés, hogyan tudtak volna adni szükség esetén?

@zotya8943

3 жыл бұрын

@@ordasigabor na viszont erre kíváncsi vagyok hogy lehet adót építeni