Babett, 3 éves kisbéri félvér kanca. Meglepően jól előkészített állapotban került hozzánk, előzőleg már futószárazták hámmal és nyereggel is, így a megfelelő tesztelés után ( Már minthogy valóban olyan állapotban van-e a ló, ahogy azt a gazdája állítja, tudniillik saját testi épségünk érdekében ezt minden lónál meg kell tennünk, illetve felmérjük, hogy hol kell kezdenünk, meddig kell visszanyúlni!) gyorsan haladtunk vele előre. A hetedik héten már leendő lovasa ki is próbálta, a ló teljesen jól nevelt, kedves, ragaszkodó.
Már többször említettem, hogy fiatal ló esetében, amennyiben folyamatosan jó tapasztalatai vannak az emberrel, akkor ő nem úgy gondolkodik felőled hogy te a Panyi vagy a másik meg a Kovács, a harmadik meg az XY., hanem azt gondolja, ilyenek az emberek, tehát általánosít. Ez egészen addig így van így, amíg ezt a tapasztalatot felül nem írja egy ettől különböző. A minap hívott a Körmendy Gyuri, hogy az általunk belovagolt Luxi, aki mindig kedves, ragaszkodó emberszerető ló volt, a legutóbbi nyírás alkalmával (ahol a Gyuri nem tudott jelen lenni), valószínűleg durvasággal úgy felbosszantották, hogy félig nyírva kellett otthagyniuk, mert mindenkit kizavart a boxból, sőt még másnap a Gyurit is megtámadta, amikor menni akart be hozzá a boxba. Az a ló, akiről mi mind a mai napig szuperlatívuszokban beszélünk. Egyetlen óra leforgása alatt megbolondították, aminek az a tanulsága, hogy sohasem késő elba...ni...hihihi....! Most majd a Gyuri pedálozhat nála, hogy ismét jó véleménye legyen róla. De minden más dologban is így van ez. Statisztikáim alapján, a legtöbb problémás lónak, az elrohanás volt a problémája. Eddig is és most is úgy gondolom, hogy a rohanós ló nem megy előre. Azért nem megy előre, mert nem lehet előre lovagolni, hiszen inkább nagyon menne, fogja a lovas kezét.
Korábban már rájöttem, hogy az elrohanást - és számoljuk ide azokat a lovakat is amelyek csak szimplán fogják a kezedet, de azért még meg lehet tartani őket - mindig megelőzi az elferdülés. Aztán arra is rájöttem, hogy az egyenes ló nem szalad el, sőt az is világos lett, hogy csak az elengedett ló lehet egyenes. Ezekkel az információkkal én tudtam is mit kezdeni, hiszen elég sok lovat sikerrel kúráltam ki addigi bajából. Legutóbb azonban rájöttem egy téves felismerésre, tudniillik eddig azt gondoltam, hogy azt a bizonyos elrohanás előtti elferdülést a ló idézi elő, hiszen így akar kitérni a lovas befolyása alól. Hát ez nem így van! Arra jöttem rá, hogy ehhez köze nincs a lónak, ezt a lovas idézi elő! A következő történik. Először is azt tudni kell, hogy a lónak van egy természetes egyenessége, ahogyan akkor mozog amikor természetes közegében van a legelőn. Ha ilyenkor beugrik egy nyugodt vágtába, akkor a nyaka kényelmesen ki van nyújtva, az orrát kissé kidugja előre. Ha nem kergeti őket senki, vagy éppen nem játszanak férfias játékokat, akkor ezt a pozitúrát veszik fel automatikusan. Na mármost, amikor felül a dzsoki a csikóra, neki is ennek elérésére kellene törekednie, és csak hozzáfűzöm, hogy pontosan ezt szolgálja a 4-6 hetes előkészítés. Ezzel szemben a rohanós lónál az történik, hogy a lovas nem meri elengedni a ló fejét, pedig ha lecsupaszítjuk ezt a mostanra már nagyon puccos viseletbe öltöztetett elengedettséget, akkor könnyen rájöhetünk, hogy pontosan erről szól. El kell engedni a ló fejét! Ha el tudod engedni, és a ló nyugodt marad, akkor az a ló elengedett. Nyilván minden képzési fázisnak van egy hozzá tartozó elengedettségi fokozata, de hogy érteni lehessen miről van szó a későbbiekben, akkor pontosan erre kell gondolni, és pont. Na, akkor most levezetem az egyenletet. Ha nem bízik a lovas a lóban mi történik? Megfogja a fejét, mert nem meri elengedni, sőt olykor még azt a galoppos technikát is alkalmazzák, hogy külső kéz letámaszt, belső kézzel befelé hajlít, így ugyan fogós lesz a ló, de nem tud elvinni. Tehát amikor megfogja a ló fejét, a ló "feltorlódik" a lovas kezéhez, mintha valamivel elölről megtámasztanánk, és ő azt a fejével tolná előre. Ettől a ló elkezd "tömörödni", de a hátulját már nem tudja hová tenni, mert kileng mint a vonat hátsó kocsija, amelyik neki megy az előtte lassabban haladó szerelvénynek. Ott is az első vagonok feltorlódnak, de a szerelvény végének már nincs több helye, ezért kileng, és kisiklik. Na ez volt amit rosszul gondoltam, amikor arra jutottam hogy ez a ló trükkje. Fenét! Egyszerűen nem tudja hová tenni a hátulját, ezért valamerre kiteszi, kitér vele, és akkor máris ott van az elferdülés, amivel rosszabb esetben a lovas nem is tud mit kezdeni, és a ló elszalad. Ha viszont meghagyod egyenesen, nem fogod meg a fejét, nem kapja meg a sanszot hogy megtanulja, amikor el akarna szaladni, csak ki kell tennie a farát vagy mindjárt a vállát és usgyi. A félfelvételek alkalmazását erre találták ki, hogy tudniillik el tudjuk engedni a fejét, és nyugodtan, természetes egyenességében tudjon vágtázni lovassal a hátán.
Na, hát ilyenekről is szó lesz jövő szombaton, várunk szeretettel!