Ha Magyarországon csak ilyen pedagógiai képességű és tárgyi tudású tanárokat alkalmaznának, akkor pár évtized alatt a világ élvonalába kerülhetnénk, szellemi tőkét tekintve. Tisztelet és főhajtás!

@viktorjager3201

2 жыл бұрын

Nagyon kedves vagy, köszönöm!

Köszönöm az előadást nagyon tetszett érthető volt. Csillagos Ötös *5

Tisztelt Tanár Úr ...1969 ben diplomáztam a szabadkai Gépészti Elektrotechnikai Iskolaközpontban. A földelésekről írtam és védtem a diplomamunkámat. Abban az időben még műanyag csövek nem léteztek . Nagyon örülök, hogy véletlenszerűen megtaláltam ezt az oldalt, mivel még mindig tanulok,/ szokták mondani jó papok módjára /. A mai napig aktívan dolgozok és örülök, hogy a szakma óriásit fejlődött a Bergman / acél palástos kátránypapíros / csövezés óta. Ha megtalálom szeretettel megnézem a többi előadását is és köszönöm A fáradozását, amivel a minőséges szakemberképzést elősegíti. Maradok Tisztelettel

@viktorjager3201

3 жыл бұрын

Kedves Károly! Köszönöm, hogy írtál. Nagyon sok tervem van, kövesd a csatornát, biztosan lesz olyan téma, ami tetszeni fog még egy - meg ne sértődj az Istenért - ilyen kedves fiatal friss diplomásnak!

Ezért, egy nagy KÖSZÖNET! Kedvet kaptam és megnézem mindegyik videóját. Kell a felfrissítés.

Kb. egy éve kezdtem el fizetős felnőttoktatás keretében a villanyszerelő tanfolyamot. A vírus miatt sok óra elmaradt, online oktatás nem volt. Gyakorlati információkat szinte még semmit nem kaptunk, eddig csak "matekoztunk." Az eddigiek alapján gyanítom, nem is fognak hasonlót oktatni. Köszönöm szépen a feltöltést. Hiánypótló a KZread-on. :) (A földelésellenállás-mérésről nagyon régóta keresek hasznos gyakorlati anyagot. Végre megvan!)

Nagyon jó videó és nagyon jó oktató anyag. Nagyon jó a témája. Pótolja azokat a hiányosságokat amit nem tanítanak vagy csak felületesen tanítanak az iskolákban. Ez csak azokat érinti akik elkapták a villanyszerelés vírust. Csak így ebben a szellemben tovább Jáger ÚR. Tiszteletem és elismerésem a munkáságára. Őn megérdemli azt,hogy igazi tanítónak nevezzék.

@viktorjager3201

3 жыл бұрын

Nagyon köszönöm Pál!

Köszönet az előadásért. Jó és érthető .

Zseniális! A legkiválóbb egyetemi tanáraimra emlékeztet, az ilyen előadások miatt bármikor visszaülnék az iskolapadba! Köszönöm szépen!

Köszönöm a szuper videót! Egyúttal ajánlanám minden "műanyaglefolyóba tegyünk fém EPH-közdarabot" hívőnek is megtekintésre. :)

Köszönöm szépen. Fantasztikus levezetés volt. Várom a következőt. Maradok tisztelettel.

@zsomborkocsor5194

3 жыл бұрын

Hol maradsz?

Köszönjük Tanár Úr! Jöhet a következő :)!

A villanyszerelés gyakorlati szakma. A szerelők többsége meg sem tanulja a szakmához szükséges fizikát és ezeket az elemi számolásokat. Aki valamennyire megtanulta, idővel az is elfelejti. Ez különösen igaz az épület villanyszerelők többségére. Aki ipari környezetben-nem az építőiparban dolgozik, annak a napi munkához sokkal jobban szüksége van a fizikai háttér és az elemi számítások ismeretére. Mindenkinek ismernie kellene az Ohm, Kirchof, Lenz törvényeket. A mértékegységeket, azok átváltását, az elemi matematikai számolásokat, beleértve az egyismeretes egyenletek rendezését, esetleg a normál alakkal való számolást is... Egy évtizedekkel ezelőtti elborzasztó példa a vizsgált szituációról: Csömöri úti napközis táborba hívtak minket szerelni. Néhány darab három fázisú aljzatot kellett felszerelni az ipari méretű konyhában. Nagy villanytűzhelyek voltak és vagy hat kétszáz literes villany boyler .A víz hagyományos horganyozott vascsövekkel volt szerelve. Mentem ki a kocsihoz anyagért és feltűnt, hogy a gyerekek nagy visítozás közepette a kerti vízcsapot nyalogatják. Odamentem, megérintettem. A csap rendesen csípett, fázisceruza világított rajta. A szokásos 20MOhm belső ellenállású multiméterrel a talajhoz képest 60V feszültséget mértem rajta. testzárlatra és a földelés hibájára gyanakodtunk. Ha minden be volt kapcsolva, akkor a kerti csapon a feszültség felment 120V ra.... Negyed órás hibakeresés után rájöttünk, hogy az épületen a PEN vezeték nincs bekötve. A NEFH-n keresztül az egész földelő hálózat a vízvezetékekkel együtt virtuális csillagpontot adott és a földelésen keresztül záródott az áramkör az ELMÜ trafójára. Nagy aszimmetrikus terhelés esetén a kerti csapon 120V váltakozó feszültség jelent meg. Ha nem tűnik fel a gyerekek viháncolása ki tudja mi történik? Azt sem lehet tudni, mióta állt fenn ez az állapot? Szakszerűen bekötöttük a hálózatot és nem csináltunk ügyet a dologból. Mai ésszel visszagondolva, ott fejeknek kellett volna hullani!

@sandorcsordas4202

3 жыл бұрын

Még olvasni is borzalmas volt!

Nagyon köszönöm a korrekt magyarázatot!Az elmondottakkal teljesen eggyetértek és úgy gondolom, hogy egy igazán bárki számára érthető video volt.

Szuper volt! Köszönöm.

Szia! Örülök, hogy a csatornádra találtam! Gratulálok, nagyon hasznos, élvezetes!

@viktorjager3201

3 жыл бұрын

Kedves Ervin! Emlékszem a nevedre, biztos találkoztunk, és örülök én is hogy megtaláltál újra. De most nem ugrik be hol is ismerkedtünk meg, annyira szégyellem.

Uff..ez igen!!! Szép volt!

Nagyon jó videó! Szuper!

Fantasztikusan jó volt! Végre! " Beiratkozom" mert az elektrokémiai korrozió okozta vezeték lukadások okát, forråsát, magamnak kell majd megkeresni, mert eddig villanszereő nem volt rá képes! Vagy "lusta" volt megkeresni, vagy nem is tudta volna!

Remek előadás. Sokat lehet tanulni belőle. Köszönöm!

Koszonom az erdekes levezetest. Kulonosen jo volt latni a gyakorlati (vizcso teszteles) peldat. Feliratkoztam es amikor idom engedi meg fogom nezni az osszes tobbit is vicces allatos filmek helyett estenkent.

Köszönjük a videót!Kicsi a világ ,én is Tököli vagyok😄

@viktorjager3201

3 жыл бұрын

Kedves Gyula! Köszi, hogy írtál. Volt tököli tanítványom, nagyon szerettem őt is!

Jó szerencsét! Kiváló videó és hatalmas köszönet érte! Mindig tanul valami újat az ember. De engem egy másik ide vonatkozó kérdés aggaszt. A szennyvízcső. Meglehetne próbálni feltölteni azt a 25 méteres csövet szappanos/samponos vízzel és arra rápróbálni a szigetelés vizsgálót és a mért értéket behelyettesíteni a képletbe. Élek a gyanúperrel hogy sokkal rosszabb érték fog kikerekedni.

@romolusz77

3 жыл бұрын

A szenyvízcső soha nincs "feltötltve" ha csak dugulás nem lép fel....

Sok jelentősége ugyan ebben az esetben nincs, de a találtam egy hibát, a feszültség osztó képleténél, ui. nem U1/U2 = R1/R2, hanem: a 230V a teljes R1+R2 -n esik, es mi az U2 (Ualso) -t keressuk: tehat Ualso = Uteljes * ( Ralso / Rteljes ) = Uteljes * ( Ralso / ( Rfelso + Ralso ) = 230 * ( 20 / ( 1620000 + 20 ) ) = 230 * ( 20 / 1620020 )... es nem pedig 230 * ( 20 / 1620000 ). Mint mondtam itt ebben az esetben nagy elterest nem okoz, mivel az Rviz nagysagrendekkel nagyobb az Rf hez képest. Amugy jo a video.

@viktorjager3201

3 жыл бұрын

Kedves Laci! Had idézzek Tolsztojtól: "Csak az igazán buta, és korlátolt emberek agyában nincs ellentmondás." A képletben a nevezőből lemaradt egy 20 Ohm. Nagyon köszönöm, hogy észrevetted, igazán figyelmesen, és hozzáértően nézted végig a videót. Elnézést kérek érte, ez hiba valóban, ki fogom javítani, ha tudom. Még egyszer köszönöm.

@daniellindmayer3622

3 жыл бұрын

A pontos elvi alapoknak mindig is van jelentősége. ;) Én is jelezni gondoltam, hogy ha arányokat nézünk, akkor az U1/U2=Rvíz/Rf2 képlet helyesen vagy (U1-U2)/U2=Rvíz/Rf2 vagy rögtön Uvíz/U2=Rvíz/Rf2 legyen, ahol U1=Uvíz+U2 és akkor eljutunk a feszültségosztóig. Illetve a számítás során 4,25 mV helyett 2,84mV jön ki nálam, de persze az se koránt sem 50. Ezeket leszámítva a videó NAGYON tetszett, és sok hasonlót még...! :)

Szia Viktor ! Jó újra látni téged.

@viktorjager3201

3 жыл бұрын

Nagyon örülök, hogy megtaláltál Gyula. Remélem jól vagytok, és a cyber térben többször összefuthatunk. Köszi hogy rám írtál, jól esett!

Tisztelt Tanár úr, remek volt és közérthető a magyarázat és a számítás. Egy apró észrevétel csupán: a példában kicsit csalóka módon kihagytuk, hogy a második ház nem szenvedett PEN szakadást, tehát nem mondhatjuk, hogy a földelési ellenállása ~20 ohmként felvehető. Továbbra is galvanikus összeköttetésben van az utca összes többi házának (kivéve az 1. házat) földelőjével, sőt, a trafó csillagpontjának földelőjével is. Persze ez nem befolyásolja a számolás elméletét, maximum egy még kedvezőbb végeredményt kaptunk volna. :)

@EROGEP

3 жыл бұрын

valószínűleg azzal a rosszabb esettel számolt a tanár úr, mikor nem a lakáshoz bemenő légvezetéken szakadt a PEN, hanem az utcai villanyoszlopnál, bár akkor is igaz lehet, hogy pár 10 méteren belül van még egy újabb földelt villanyoszlop is párhuzamosan a föld felé a lakás földelőjének ellenállásával. Lényeg hogy akkor is a szomszéd testzárlata a legkisebb bajunk :D

@viktorjager3201

3 жыл бұрын

Pontosan! Igazad van, köszönöm a hozzászólást!

@szebasztianvigh

3 жыл бұрын

@@EROGEP Tisztelt EROGEP! A videó két esetet tárgyalt. A.) eset, mikor testzárlat lép fel. Ez a téma viszonylag röviden le lett zárva. B.) eset, mikor PEN szakadás történik. Itt az az eset lett vizsgálva, hogy a bojler fűtőbetéte megkapja a táplálást, de a nulla vezetéken nem tud visszafolyni az áram, hanem az azzal közösített PE vezetéken keresi a visszautat. Illett volna ábrázolni az ellenállásos helyettesítő sémán, hogy ott van a fűtőbetét belső ellenállása is, még akkor is, ha a legrosszabb eset felvázolása érdekében - vagy csak az egyszerűség végett - ennek az értéke 0Ω-nak lett véve. (A félreértésre az adhat okot, hogy ez nem lett külön kihangsúlyozva). Mellékesen az általános fűtőteljesítmény villanybojlerek esetén 2kW. 230V esetén ez durván 26,5Ω fűtőbetét ellenállást jelent. Figyelembe véve, hogy ez igencsak közel van a tipikusnak mondott 20Ω-os földelési ellenállás értékéhez, a rendszer nem feltétlenül szerepel jól az 50V-os érintési feszültség garantálása terén. Harmadik eset lehetett volna annak a megvizsgálása, hogy PEN szakadás esetén lép fel testzárlat, azaz együtt jelentkezik két meghibásodás, de ilyen részt nem találtam a videóban. (Szükséges volna?)

@EROGEP

3 жыл бұрын

@@szebasztianvigh igen, igaza van hibasan belekevertem a testzarlatot az utolso mondatomban

Tanár úr,köszönet az új videóért de tennék egy apró észrevételt! A bojlert tudomásom szerint mindig kétsarkú kismegszakítóval kell csatlakoztatni a hálózatra!

@viktorjager3201

3 жыл бұрын

Kedves Zsolt! Köszönöm, hogy hozzászóltál, igazad van, elfelejtettem berajzolni, de a példa szempontjából nem sok jelentősége lett volna. Mindenképp örülök, hogy ennyire figyeltél!

@ef9276

3 жыл бұрын

Bocsánat, ilyen szabály nincs. Minden villamos berendezést le kell tudni választani, de TN hálózaton a nullát bizonyos feltételek mellett nem kell, és az MSZ 447 is megengedi, hogy egy készülék esetén a mérőnél levő kismegszakító elegendő a leválasztásra.

@kessapa

3 жыл бұрын

@@ef9276 Minden vizes helységben a fogyasztókat kétsarkú megszakítón keresztül kell megtáplálni, tehát a fürdőszoba bojler, mosógép, konyhai mosogató gép, konyhai konnektorok, stb... táplálása!

@ef9276

3 жыл бұрын

@@kessapa Nincs külön "vizes helység"-re vonatkozó szabályozás a leválasztás terén, feltéve, hogy csak a lakásbeli fürdőszobára gondol, az MSZ HD 60364-7-701:2007 szerint. Az MSZ 1600-at, ahol ilyen megkülönböztetés volt, 18 éve visszavonták.

@kessapa

3 жыл бұрын

@@ef9276 Az általad citált szabvány nem a kétsarkú megszakításra vonatkozik, amiről a hsz-emben írtam, hanem a következőket írja: "MSZ HD 60364-7-701:2007 Cím Kisfeszültségű villamos berendezések. 7-701. rész: Különleges berendezésekre vagy helyekre vonatkozó követelmények. Helyiségek fürdőkáddal vagy zuhannyal (IEC 60364-7-701:2006, módosítva)" A kétsarkú megszakítás, leválasztás, mivel a nullát is leválasztja, így kizárja, hogy a tápköri nulla szakadás miatt, más fogyasztó fázis feszütsége az adott fogyasztóra kerüljön a nulla ágra, ami egysarkú megszakításnál bekövetkezhet.

40.000+ megtekintés, az igen! Tanár Úr ezzel a témával "érzékeny" pontra tapintott. Remélem, ha lesz ideje, akkor még több gyakorlat/elmélet/"így szoktuk" kérdéssel foglalkozó videót készít majd!

Egy észrevétel: Ilyen méréseknél/modelleknél az emberi testet 1ko-os ellenállással reprezentálják. Ennek hiánya itt nem okozott lényeges hibát, de lehet olyan eset, ahol már számítana. Más: érdekes téma lenne a sok kapcsolóüzemű (főleg a nem megfelelő szűrővel ellátott) tápegységet tartalmazó eszközök hatása az elektromos hálózatra/védelemre. Egyszerű eszközökkel a felharmonikusok mérése gyakorlatilag lehetetlen, de attól még okozhatnak üzemzavarokat, vagy lehetnek életveszélyesek. (Hallottam olyan esetet, hogy nappal minden rendben, de ha a LED-es közvilágítást felkapcsolják, akkor a lakás ÁVK-ja minden fogyasztóra leold. Az ÁVK-t cserélték, de nem ott van a gond.) Vagy pld.: 2 VAC mérése olcsó/piacos multiméterrel, és jó minőségű műszerrel.

Valamikor a transzformátoros résznél találtam a csatornára. Ez hiánypótló tartalom, remélem még sokat láthatunk. Üdv: Marci (bába és fia Kft.)

@viktorjager3201

3 жыл бұрын

Örülök, hogy írtál Marci!

Nagyon szépen le van vezetve! Annyi észrevételem lenne hogy a második házban nem volt PEN szakadás ezért a csővezeték jóval közelebb van a nulla ponthoz, az utcai csőhálózat viszont vastagabb mint 3/4". Ez a két tényező viszonylag kiüti egymást úgy gondolom, érdekességképp említettem meg csak.

És a PVC cső-akril kád esete? Ott felmerül 2 további tényező; -mindig van olyan akinek sikerül zuhanyzás közben hajat szárítani -a lefolyó víz koszos, szappanos, jobban vezet. Én láttam már olyat, hogy az akril kádat az illető kolléga(szerencsére nem látható helyen) megfúrta és bekötötte. De a csatorna közelem már nem hülyeség itt, de mondjuk egy épített zuhanyzóban nem tudom hogyan lehet esztétikusan megoldani.

Kérdést szeretnék feltenni csak amúgy nagyon szuper videó. Mikor azt mondja hogy akkor lesz 230V ha nagy a földelő elenállás az azért van mert a transzformátor csillapontjához megy? Vagy miért lesz anál nagyon a testzárlat feszültség minél nagyobb a földelő ellenállás? A csillagpont nagy valóüszínűséggel sok ok kilóméterre van födben meg az sok ellenállás, Ha nő az ellenállás a földelésen akkor a feszültség nagyrésze aföldelőn esik nem a bojleren. Vagy ezt az egészt nem értem XD

Úgy hallottam egy másik szaki előadásban, hogy ha a fő EPH-ra kötjük a bejövő vízcsövet is és van egy meghibásodott mosógép következtében az EPH-n keresztül megjelenhet a feszültség a vízben. Ebben az esetben már nem 25 méterről beszélünk, hanem pár méterről, illetve az átmérő sem annyi házon belül, tehát lehet akár 50V-nál nagyobb feszültség? A megoldás az, hogy helyi egyenpotenciál összekötést kell alkalmazni. Vagy egyszerűen nem kötjük be az EPH-ba a bejövő vízcsövet és max 0,0425V feszültség jöhet kintről (ha Halásztelken vagy környékén lakunk). Köszönöm szépen a videót, nagyon jó volt!

Kivancsi lennék, hogy a gyakorlatban milyen lerakodások vannak több év után abban a műanyag csőben ami egy vas hálozathoz csatlakozik. Valyon ott milyen ellenállást mérnénk?

@viktorjager3201

3 жыл бұрын

Kedves Gergely! Izgalmas a kérdés, amit feltettél. A vezetésben a lerakódások okozta vízkő nem vesz részt, a keresztmetszetet szűkíti. Én úgy gondolom, hogy a műanyag cső vezetőképessége nagymértékben romlana a lerakódások hatására. Sőt, ha fém bekötő darabot iktatsz bele, annak is lerontaná a vezetőképességét. Köszönöm a felvetést.

Tisztelt tanár úr! Egy régi társasházi fém vízhálózat PEN szakadásánál megoldást jelenthet egy új telepítésű jó földelési ellenallású földelés ami megvédi a házak csőhálózatának potenciálemelkedését? Tanulságosak az oktató anyagok. Köszönettel egy villanyszerelő.

Üdvözletem! Zsolti mondta, hogy van Jäger csatorna, én meg rögtön rákerestem :) Abban az esetben, ha pl egy társasházról van szó, s 25m helyett csak 5m vízcső van a két fürdőkád között, akkor sincs egetverő feszültség (ha nem néztem be a számolás menetét, akkor csak szimplán 5x annyi, tehát 0,02V). Vagy esetleg akkor sokat változik a dolog, ha a lakások helyzetét nézzük a földelőszondához képest?

@viktorjager3201

3 жыл бұрын

Kedves Lajos! Sok egyszerűsítést tettem a videóban, és mindent úgy kerekítettem, illetve hanyagoltam el, hogy az eredmény a biztonság javára térjen el. Lineári áramkörről beszélünk. Egy lineáris áramkör bármelyik elemén változtatasz az eredmény is lineárisan követni fogja. Ha a cső ötödére rövidül, az ellenállása is ötöde lesz, és így tovább... Innen pedig minden úgy megy, mint ahogy írtad. Köszi, hogy írtál.

Jó volt ez a videó... mégis van értelme a fémidomnak társasházban. Ott nincs 25 méter max 5. DE haláleset is volt már. Emberünk frissen felújított EPHzott lakásban beült a kádba. Engedett vizet ami kifolyt a lefolyón. Szomszéd lakásban a régi hálózat deleje rákerült a csatornára. Fürdőkádas emberünkön keresztül EPHn záródott a kör. Meghalt...

@viktorjager3201

3 жыл бұрын

Kedves Péter! Köszi, hogy írtál. Picit nem értem, mert ha a kád be volt vonva az EPH-ba és a lefolyó nem, a lefolyón keresztül megjelenő feszültség a kád EPH vezetőn keresztül a földre került. Valószínűleg ott több hiba is lehetett, mondjuk a kád EPH sem került kiépítésre, ami természetesen sokkal súlyosabb kérdés, mint a műanyag lefolyóé. Minden esetre nagyon hasznos volt, amit leírtál, és köszönöm még egyszer.

@PappPeter

3 жыл бұрын

Kedves@@viktorjager3201! A leírásban amit a történetről olvastam, az akril kád nem volt EPHzva csak a vízmelegítőnél a vízcső.

@PappPeter

3 жыл бұрын

Sőt, emlékeim.szerint csak a szomszéd lakásban valamiféle fogyasztó felkapcsolásával került rövid időre delej a lefolyócsőre. Így több tényező véletlen egybeesése kellett.

@PappPeter

3 жыл бұрын

@@viktorjager3201 ha nem lehet a kádat, vagy annak lefolyóját bekötni, akkor, talán a mosdókagylót be lehet, és így feszültségosztóként működhet. Társasházban.

Kiváló levezetés. Engem meggyőzött. Már azt hittem, hogy csak én szoktam mindent kiszámolni :). - Egy másik mérést is szívesen látnék, mint kísérlet: 5 rétegű (Alumínium betétes műanyag) cső a végén 2db réz szerelvénnyel. Ott inkább a műanyag réteg az Alu betét és a víz közötti ellenállás a kérdéses. Szerintem ott nem fog annyit számítani a hossz. Esetleg lesz egy jó kis vízhűtéses kondenzátorunk a víz és az Alu betét között? :). További sikeres videókészítést!

@ViLLaMVaDaS2

3 жыл бұрын

A réz idom (ha jól szerelik) nem érintkezik a cső alu betétjével. A kulcsos idomoknál jobban megfigyelhető, hogy van egy szigetelő gyűrű a réz idom felfekvési felületén. A press-es idomok színes műanyag peremének a másodlagos funkciója, hogy meggátolja az alu betét érintkezését a réz részekkel. Tehát meg kéne reszelni a vízcső felületét, hogy az alu betétet bekössük az áramkörbe. Az alu betétnek az elsődleges szerepe az oxigén diffúzió megakadályozása.

Nagyon tetszik a video, meg részletes és preciz. Erre a kérdésre én sem tudok egyből választ adni. Egyébként szerintem az áramló viznek kisebb lehet az ellenállása, meg mivan akkor ha 400 V kerül a 25m-es csőre, vagy a szomszéd közelsége miatt 5m-er lesz a távolság. Ráadásul a töltések tárolodhatnak is.

@js2762

3 жыл бұрын

400 V ? Az csak a fázisok közt lehet

@szabolcsoblidal9681

3 жыл бұрын

Ha rajzoltál már 3 fázisos vektorábrát, vagy színusz idő diagramot, ott láthatod hogy a 400Vac csak 2 bármely fázis között alakulhat ki.

Egy kérdésem lenne Tanár úr? Cserepes lemezből van a háztetőm teljes egészében, körben fém esőcsatorna ! A ház két ellentétes sarkához telepítettem földelőszondát, és a csatornához illetve a lemeztetőhöz 50-es alusodronnyal rácsatlakoztam ! A villamos hálózat védővezetőjével nincs összekötve ( még )! Ajánlott összekötni? Csak azért kérdezem mert akármerre járok, a cserepeslemez tetők villamos szempontból nincsenek fémes kapcsolatban elvileg semmivel, (határozatlan potenciálon vannak) Mi lenne a helyes eljárás az ilyen esetekben?

@viktorjager3201

3 жыл бұрын

Kedves István! Én összekötném, azt tanácsolom Neked is. Nem igazán tiszta a kép amit leírsz, de egy alapvetés van azért. A földelő hálózatok egymással mindig összeköttetésben vannak a földön keresztül, már nevükből adódóan is. Tehát a talaj szinten, vagy az alatt semmi nem zárja azt ki, hogy egyébként is összeköttetésbe kerüljenek. A lemez tetőt ha villámcsapás éri, és nem tud a töltésmennyiség rövid idő alatt a földbe távozni, illetve különböző potenciálra kerül az említett két sodrony és a ház belső földelése, akkor ott fog kialakulni másodlagos kisűlés. Ennek elejét veszi a talaj szint alatt elkészített összekötés. Remélem ugyanarról beszélünk, és keress, ha valami még nem tiszta, vagy indoklásra szorul. Köszi, hogy írtál.

@stefan001pilot

3 жыл бұрын

​@@viktorjager3201 Köszönöm Viktor a válaszát !

egy csipet "öveges professzor" beütése van a videónak, rendkívül érdekes, teljesen véletlen találtam ide, bár ilyen fizika tanárom lett volna :)

@viktorjager3201

3 жыл бұрын

Kedves Ákos! Mióta a csatornát csinálom, talán a tiéd volt eddig a leg kedvesebb hozzászólás, bár egy cseppet sem érdemeltem ki. Nagyon köszönöm, hogy írtál!

Kicsit szájbarágósra sikerült, de nem baj, így mindenkinek jobban érthető. A mérési alátámasztásnak meg kifejezetten örültem! Szerintem a 18-tól a 23-ig percig felesleges a rész (amikor ét lett rajzolva), azt lehet kivágnám a videóból. A többi jó lett, és tetszik a táblás megoldás is. A számolás kicsit rossz lett: 230V*20/1620000=0.00284V, de nem gond. ;)

@viktorjager3201

3 жыл бұрын

Kedves Csaba! Köszi hogy írtál, két hét kellett hozzá, hogy megtanuljak két számot elosztani egymással. Véleményed értékes volt számomra, de nézd el nekem, ilyen vagyok.

Tényleg remek levezetés! Javaslom is, hogy készüljön a megelőzéséről szabvány, melyet kötelező kivitelezni minden háztartásban és egyéb fogyasztó helyen! Néhány ezer tonna rézzel és pár millió munkaórával ez végre is hajtható. Hogy ilyesmi csak a hipotézisekben szokott előfordulni? Nem baj, valami kell, előrébb vigye a szakmát!

@hetkoznapidolgok

2 жыл бұрын

Történt már ilyen villamos baleset. 1db ... de az sem történt volna meg ha jól csinálják.

Kedves Tanár úr! Köszönöm az előadást, sokat fejlesztett. Kérdezném, hogy a gázvezetéket miért kell bekötni az EPH-ba, az is műanyag a földben, föld felett vált át szabadonálló fémvezetékre, tehát abban nincsen víz, azaz elektromosan vezető. „Csupán" a villámcsapás okozta potenciál növekedés kiegyenlítésére?

@viktorjager3201

3 жыл бұрын

Kedves Szilveszter! Köszönöm a hozzászólást. Független attól, hogy előtte is műanyag, utána is műanyag, ha fém van benne és annak kiterjedése nagy, és ezt indokolja, és a gázóra eltávolításakor potenciál különbség alakulhat ki, az szikrát okozhat, ezért kell összekötni. Előfordulhat, hogy teljesen műanyag egészen a gázóráig, és attól elmenő szakaszon is a csőben. Ott meg sztatikusan feltöltődhet különböző mértékben, és azért kötném össze.

@kissszilveszter252

3 жыл бұрын

@@viktorjager3201 értem, köszönöm!

@istvanjanosnagy7962

3 жыл бұрын

Kiss úr! A ma forgalomba hozott gázkészülékek közel 90% ban valamilyen elektromos berendezés van alkatrészként. / nyomtatott áramkör, szivattyú, szikráztató trafó, stb/ + a gáz surlódása a csővezeték falán elektrosztatikus feltöltődést okoz, akár PE akár fém. A legrosszabb hiba kombináció szivárog a gáz+zárlatos az elektromos oldal-> a készülék javitó szerelő megbontja a gázvezetéket és a lángra lobbanástól a robbanásig minden kombináció lehetséges a helyi szikra képződés miatt a gáz+környezeti levegő lokális koncentrációjának függvényében. Ezt a lehetőséget kell minimalizálni az EPH rendszernek. Mondja ezt egy nem villanyász hanem egy gázos szakmabeli.

@kissszilveszter252

3 жыл бұрын

@@istvanjanosnagy7962 Egyetértek, köszönöm.

@deakgabi

3 жыл бұрын

@@viktorjager3201 Teljes mértékben helyes a válasz. Bár annyi kikötés van, hogy a gázórát nem kell EPH-ba kötni, csak teljes fém csövezésnél, viszont a gázóra mindkét bekötő csonkját össze kell kötni a sztatikus kisülés miatt.

Egy apró megjegyzés, nem elektromos hanem cső átmérő-keresztmetszet szempontból. A csövek 1" alatt nem az átmérő 1/2-e, 3/4-e hanem a keresztmetszet. Tehát az 1/4"-os cső 12,7, az 1/2"-os az ~18, a 3/4"-os az ~22 mm. A locsoló tömlők átmérője az valóban az átmérő fele, háromnegyede. Az ellenállás mérésnél használt 3/4-es locsolótömlő helyett 3/4-es KPE csővet használva valamivel kisebb ellenállás adódott volna. Lusta voltam számolni, lehet, hogy 1mV-ot is emelt volna a földelési ellenállásra eső feszültségen. Régi analóg (villamos iparban, nem műszeripar) műszerekkel gyakorlatilag nem mérhető, a mai legolcsóbb DVM-mel meg "hatalmas" 4-5 mV.

1000V -os mérőfeszültség az ellenállásmérésnél. Ez az egyenfeszültség valószínűleg bontja a vizet. Ez talán magyarázná azt az 1 tizedes eltérést is. Lehet hogy kisebb mérőfeszültségnél meg nagyobb értéket adna a mérés. Itt jön be hogy a vízmű amit megadott azt nem tudjuk hogy mivel (milyen mérőfeszültséggel) mérték ki. De persze így sincs jelentősége, csak elmélkedtem. 🙂

Kedves Viktor, élveztem a videót, köszönöm. Külön kiemelve, hogy nem mondja ki, hogy mekkora badarság, mindenki értelmezze magában. Egy problémám volt csak vele: nagyon hosszú. Ezt áthidalandó, 1,5x-es gyorsítással néztem végig, még úgy is érhető volt és úgy nem lanyhul az ember figyelme.

Nagyon jó előadás. A slag mérete inkább tűnt 1/2 colosnak:) így érthető a kisebb ellenállás...

@szorbdezso9928

3 жыл бұрын

Nem nagyobbnak kellene lennie, ha az átmérő kisebb? :)

@szabolcsoblidal9681

3 жыл бұрын

R = ( ro × l ) / A Szerintem gondold át "A" szerepét és hogy hol van a törtben. ;)

jó es követhető magyarázat. Az Rf1=20Ohm es a hibahely feszültsége =230V felírva egymásnak ellentmond, de szóban hallottam, hogy elhangzik a magyarázat.👍 Egy kérdésem lenne a PEN vezető megszakadàsakor ha lenne AVK az egyes házban, akkor az 'kacifàntos' aramút következtében valószínű hogy leoldana, nem? hiszen a az AVK a nulla föld elagaztatas helyén van... edit: közben rájöttem hogy nem.. 🙄

@viktorjager3201

3 жыл бұрын

Kedves Laci! Jól gondolod, nem oldana le. Köszi Hogy írtál.

Sziasztok. A cső falán vas mangán lerakódás is van, az miatt is be kell kötni.

@viktorjager3201

3 жыл бұрын

Kedves Zsolt! Köszönöm a hozzászólást, én csak feladtam egy feladatot, és megoldottam. Senki nem téved, ha beköti, elmondtam azt is, hogy sokkal okosabb emberek találták ezt ki, mint én. Ha bekötöd, biztosan jól jársz el, ezzel egyet értek. De azzal a "kell" szócskával nem igazán tudok azonosulni. Próbáld meg az érvelésedet számításokkal, vagy szabvány hivatkozással (konkrét pont megjelöléssel) alátámasztani. Valaki már küldött szabványt, ami szerinte ezt előírja. Bevallom, hogy meglepett volna, ha megtalálom benne, pedig rászántam az időt és sokadjára végigolvastam megint. Szóval igaz amit írsz, biztosan okos dolog bekötni, és az is igaz, hogy a vas, vagy a mangán lerakódás vezethet, de hidd el, itt is igaz a mondás: A mérték a lényeg! Köszönöm még egyszer, hogy írtál.

Hiba a rajzban. ha a PEN vezető a szétterjedési ellenálláson kapcsolódik a valódi 0V-hoz, ezáltal az épület teljes PE pontja a szétterjedési ellenálláson kerezstül csatlakozik a 0V-hoz. ezáltal tekintve, hogy a kád is a PE-hez csatlakozik, így az is a Rf2-n keresztül csatlakozik 0V-hoz. Ebben az esetben máshogy alakul a számítás és a rajz.

Nem helyes a feszültségosztás számítása, de ha helyes lenne, akkor kisebb lenne a kapott érték. A számítás hibája ott van, hogy az U1 feszültséget a számításban csak az Rvíz értékre veszi, nem pedig az egész Rvíz+Rf2 értékre. Helyesen: U2=U1*(Rf2/(Rf2+Rvíz)).

@viktorjager3201

3 жыл бұрын

Köszönöm Tamás a hozzászólást! Valóban elböktem, kimaradt az a fránya 20 Ohm a törtből. Elnézést érte, az eredményt számottevően nem módosítja, az egymillióhoz képest a húsz Ohm néhány ezred Volt differenciát jelent, és hogy teljes legyen a kép, azt is lefelé. Tehát mindazonáltal hogy igazad van az elvi hiba tekintetében, az eredmény a biztonság javára tért el. Köszönöm, hogy észrevetted, mások is szóltak már.

Jó matematika a tervezésnél de ha a tervezö mérnök a műszaki rajzba betervezi a vízcsaptelepek földelését akkor nincs gond.

Az az eset is érdekes, amikor az 1-es házban ülök a kádban leföldelve :-) 1m vízre a bojlertől... Így este fejben kb egy nagyságrenddel nagyobb feszültséget kapnánk...

@viktorjager3201

3 жыл бұрын

Kedves Péter! Talán még többel... de ez másik sztori, köszi, hogy írtál

@scrotalis1

3 жыл бұрын

@@viktorjager3201 Ezért tartom furcsának azt, hogy a fém kádat le kell földelni. Mert ha teszem azt az 1-es házban a bojler és a csaptelep között még régi fémcső van, akkor a kád leföldelése pont arra jó, hogy tutira agyonvágja azt aki benne ül és megfogja a csaptelepet...

Tisztelt Tanár úr! A kérdésem az, hogy nem derült ki, hogy a cirkós ház tápfeszültség bemenete ugyanarról a trafóról van-e bekötve, mint az első? Tételezzük fel, hogy igen, de nincs PN szakadása, akkor is mérhető az említett feszültség a fürdőkádnál?

@viktorjager3201

2 жыл бұрын

Kedves Vince! Azt hiszem (bár régen készítettem ezt a videót) itt most nem PEN vezető szakadás volt a hiba forrása, hanem egy testzárlat. Nem világos, hogy mit értesz PN szakadáson. Lehet, hogy PE szakadást, azaz védővezető szakadást szerettél volna írni. Függetlenül attól, hogy ugyan az a trafó körzetben van-e a két lakás vagy nem, a PE rendszer összefügg, gondolj arra, hogy az végül is a PEN vezetőről lett leágaztatva, ami az áramkör mentén sok helyen eleve földelt, a trafók csillagpontjait nem is említve. A videóban szereplő feszültség érték olyan csekély, hogy mérése eleve egy méréstechnikai bravúr, mert nehéz szétválasztani a zavaró jelektől. Sokaknak ez nem tűnik fel, inkább a konkrét értékre figyelnek, ami nagyon alacsony. De hogy a kérdésedre is válaszoljak, ha nincs PE vezető szakadás, és a fürdőkádak, illetve a cirkók össze vannak kötve a hálózat védővezetőjén (illetve kintebb a PEN vezetőjén) keresztül, akkor a két kád között a testzárlati árammal és a védővezető ellenállásával arányos - feltehetően hasonlóan alacsony feszültség mérhető. Remélem segíthettem. Köszi, hogy írtál.

@vincetakacs8043

2 жыл бұрын

@@viktorjager3201 Köszönöm a válaszát Tanár úr! Valóban nagyon kicsi a mért feszültség, ami a szabvány által előírt legkisebb értékét sem éri el. Értelmezésem szerint, akkor minden szomszéd kádján is mérhető bizonyos hibafeszültség.

A fesz. osztóban 20 ohm ellenállással számol de miért? A házaknál vagy 1-1 földelés amire 20-20ohm értéket feltételezett ezek párhuzamosan kapcsoltak egymáshoz képest. Nem az eredőellenállásukat kellet volna be helyettesíteni? Vagy rosszul gondolom? A végeredményt nagyon nem befojásolta volna.

@viktorjager3201

3 жыл бұрын

Kedves Tibi! Jól gondolod, köszi a hozzászólást. Ez csak egy példa, és sok egyszerűsítést végeztem. Csak két ház, és hogy ne keljen mindent beleszámolni sok mindent figyelmen kívül hagytam, természetesen a biztonság javára eltérve. De teljesen igazad van, minden földelő tulajdonképpen párhuzamos egymással. Köszi, hogy írtál.

@tibortoth5406

3 жыл бұрын

Köszönöm a választ. Bár időközben rájöttem, hogy azért nem jó amit én mondtam mert ami párhuzamosan össze köti ezt a két földelőt az szakadt mármint a példában a PEN vezető. Így viszont sorosan kapcsolódik a víz ellenállásához. Ahol megint csak nem sokat befolyásol egy 20 ohm egy majd 2 kohm ellenálláshoz képest. A videóban is elhangzottak miatt is kellene az emberekkel megértetni, hogy nem a fémes közdarab a lényeg meg a bekötése az EPH-ba Hanem az, hogy a földelés hatásos legyen és pár évente ellenőriztetni kellene olyannal aki nem egy próbalámpával ellenőrzi.

Mindent le kell földelni, mert téged fognak elföldelni... 😁

Mi van akkor ha a vízvezeték fém? Akkor a pancsikáló emberke megkapja a 220-at? Mivel szoktak ez ellen védekezni?

@hangoverpeti

3 жыл бұрын

A videó épp azért készült műanyagcső esetre, mert azt nem tudod az EPH-ba kötni. A fém csövet viszont kötelező, ami meg is válaszolja a kérdésed.... Kösd össze a rajzon a kádlábat, meg a vízcsapot...

@viktorjager3201

3 жыл бұрын

Kedves Tamás! A fém vízvezeték cső kérdése sokkal egyszerűbb. Az sokkal jobban vezet, mint a benne lévő víz. Azt be kell vonni az egyenlő potenciálra hozó hálózatba, és össze kell kötni az épület védővezetőjévek is. Pont ahogy a vonatkozó szabványok előírják. Ott a kialakuló testzárlati áram, a fémes áramúton keresztül olyan értékűre növekszik, hogy akár a tápponti túláram védelem, akár a hibaáram védelem nagyon rövid idő alatt lekapcsolja. A fémes vezetés hatására a hibahelyi feszültség (ahogy írtad a kádban) nem éri el a megengedett érték töredékét sem. Köszönöm a hozzászólást még egyszer.

@13:30 Esett az eso? Nincs ertelme vizsgalni... Esetleg ha telitett sos oldat eso esne, es minden atinna, a transzformator es a "fold" vezetek kozott, akkor erne valamit. Ami az eletunkben nem fog elofordulni.

@lajosmartonhajdu4092

3 жыл бұрын

Honnan tudod, hogy nem? A mai világban ugye...🤣🤣🤣

A cirkós lakásnak is szakadt a PEN vezetője? Mert ha nem, akkor azon keresztül záródhat a szomszédból eredő áramkör, nem?

@birkapasztor

3 жыл бұрын

Attól is függ, hol van a szomszéd, az lehet igen hosszú áramkör is... Panelháznál simán, arra ne adj, hogy ott hogy záródik vagy záródik e egyáltalán. Záródni fog mindenképp, ez olyan, mintha egy újabb izzó lenne vagy fogyasztó a hálózaton, csak ez a fogyasztó nem a lakás fázisáról kap áramot.

És a műanyag gázcső? A közcélú hálózat már műanyag, KPE/HDPE (sárga csíkos) Tudtommal már lakóépületen belül is lehet műanyag gázcső, vagy ez alakulóban van. Akkor a műanyag gázcsőbe fém közelem kell majd EPH-nak? A víz esetén értettem eddig is a dolgot, bár egy cirkó fűtésnél az előremenő és a visszatérő ágat külön-külön közelemmel bekötni hülyeségnek tartom, hiszen egy rendszer.

@viktorjager3201

3 жыл бұрын

Kedves András! Tetszik a felvetésed. A műanyag gázcső a benne áramló gáz hatására ha nagyméretű, értsd úgy, hogy nagy felülettel rendelkezik úgy, hogy a földet nem érinti a másik fele, bizony sztatikusan feltöltődhet. Szándékosan nem ezt hoztam fel példának, mert ott a potenciál kiegyenlítése miatt meggyőződésem, hogy sokkal nagyobb szerepe volna a vezetőképes közdarabnak. Hálás vagyok a hozzászólásodért.

@andrasa6759

3 жыл бұрын

@@viktorjager3201 Köszönöm szépen a választ! Érdekes és olyan dolgokra is rávilágít, amikre már nem is gondoltam!

Én láttam már eph t müanyag csővön jöt röhögtünk rajta.

HOL A fI RELÉ

Csak kérdem - manapság OKJ-s képzés keretében nem tanítják már a drótfodrászokat a Kirchhoff 1. és 2. törvényekre...?! :-\ (csomópont és hurok :P ) Csak dobáljuk fel a különféle mértékegységeket, a különféle dimenziókkal... :-| a dolgok mögött lévő ideáról (ami tényleg hajcsa a villanymotort :P ) meg szó nem esik... :-((( Ez tisztára olyan lett, mint az orvosi "latin szleng", amit nem kell értsenek a laikusok... mert hát mégis azé' már hogyan néz az ki, hogy fingja sincs a dokinak, mi baja a kedves páciensnek... sokkal jobban néz ki a zárójelentésben, hogy az adott kórnak terápiája nem ismert... :P Nyahhh... :-\

@norbertszalai9061

3 жыл бұрын

OKJ-s képzésben végeztem 4 éve a villanyszerelő tanfolyamot. Feri bácsi egy nagyon idős,de csodálatra méltó elmével megáldott villamosmérnök szaktanárom volt.Aki a tananyag fizika részét pl:inpedancia,reaktancia,induktivitás stb... nagyon érthetően magyarázta el,és emellett emberi szempontból is sok jót kaptam tőle.Persze az tény,hogy egy 10 hónapos tanfolyam édeskevés ahoz,hogy egy ennyire szerteágazó és komplex szakmát minimális szinten is elsajátsitson az ember.Ahoz évek,sőt megkockáztatom évtizedek kellenek! Inkább csak arra elég,hogy felkeltse az érdeklődést a témában.

30 éve voltam Híradásipari technikus, de a fesz osztó mintha nem így rémlene.... 😮 Ettől függetlenül, tiszta és világos levezetés, köszönöm a videót.

Csak örülhet akinek ijen tanára van.

@tamasszakallas1209

3 жыл бұрын

Ijen ?

@ildikovaradi6142

3 жыл бұрын

Diszlexia. Mintha a vakot csufolnad, hogy nem lat. De te szolid vagy így köszönöm. Nem érzem a kulombseget!!!

Fantasztikus levezetés. Azonban engedjen meg pár észrevételt. Az U1 feszültséget, a feszültségosztás képletében úgy jelölte, mintha az az Rvíz ellenálláson esne, azonban a rajz szerint az az Rvíz és az Rf2 sorba kapcsolt együttesére, azok eredőjére volt kapcsolva - itt minimális eltérést okoz, de a képlet attól még hibás -. Áramütés esetén nem a feszültség játszik döntő szerepet, hanem az áramerősség. Vízzel teli kádban ülve, vizes kézzel feszültség alatt álló testet érinteni még 12V esetén is végzetes lehet. Az emberi testben a bőr szigetel a legjobban, vagy inkább egyedül. A többi szerv nagyon jó áramvezető. Az átázott bőr azonban már nem látja el ezt a védelmi funkciót. Egy 3/4"-os cső keresztmetszete 4,68cm² és 5,27cm² között van. Nem is olyan egzakt ez a méret. A 3/4"-os cső átmérője azért nagyobb, mint 3/4", hogy kompenzálják a folyadék "súrlódását" a csőben. Ugyanígy nem tekinthetjük egzaktnak a víz vezetőképességét sem. A kútból kinyert víz nagyon tiszta, minimális az oldott anyag tartalma. Természetes, hogy alacsony a vezetőképessége. Vajon mekkora lehet a vezetőképessége a vegyszeradagoló után? Sűrűn lakott településen 6-8 méterenként áll egy ház. Bekötőcsővel együtt megvan az a 25 méter? Az utcai nyomócső, biztos, hogy nagyobb, mint 3/4". Ami viszont a legfontosabb, hogy az EPH-t illetően van egy szabvány. Bármilyen briliáns elmélettel magyarázzuk, akkor sem szabad ettől eltérni.

@viktorjager3201

3 жыл бұрын

Kedves Szebasztián! Köszönöm a hozzászólását, figyelmes volt, hogy észre vette. Több ponton vittem a számításokba egyszerűsítéseket. Kezdtem ott, hogy a hibafeszültség sem 230V, annál mindenképp kevesebb fog érkezni. U1 feszültség igazából a víz cső ellenállásán (1,6M) és az Rf2 (30) földelés ellenállásán együttesen esik, a felírt képlet és a tábla rajza nincs teljesen összhangban. Tehát az U1 feszültség az Rvíz ellenállás feszültsége - és akkor helyes marad a képlet -, melyet én 230V-ra vettem fel, igazából az ennél az értéknél kb négy ezred Volttal kevesebb helyett. (229.996) A kiszámításhoz az a képlet amely a pontos értéket adja: U2= U1*(Rf2/(Rvíz+Rf2)) Gyakorlatilag ugyan az az eredmény, mert 1,620,000 hez képest a 30 Ohm elhanyagolhatóan kevés, mindazonáltal ebben teljesen igaza van, így a pontos, és még egyszer megköszönöm hozzászólását, hibajavítását. Egyetértek azzal, hogy semilyen szabványtól nem szabad eltérni, megköszönném azt is, ha segítene megadni melyik szabványpont írja elő a müanyag, nem vezetőképes csövek vezetőképes csőidommal való ellátását, és EPH-ba bevonását, mindenkinek hasznos lenne. Kérem segítsen ebben. Én csak kiszámoltam mekkora érintési feszültség alakul ki a példában leírt elrendezésben, számos olyan egyszerűsítést tettem, ami a biztonság javára tért el, de olyat nem állítottam, hogy senki ne használjon vezetőképes fém idomot a műanyag fémhálózatban. Ezt a döntést bízza szakemberre.

@szebasztianvigh

3 жыл бұрын

@@viktorjager3201 az EPH-val foglalkozó szabvány az MSZ HD 60364-5-54:2012. Nem emelem ki egy pontját sem, A-tól Z-ig érvényes. Ha már a szabványokról eset szó, érdemes megemlíteni, hogy az MSZ 447:2019 10Ω-ban maximalizálja a földelési ellenállást. Nyilván ez az új telepítésre/új bekötésre vonatkozik. Minél régebbi egy földelés, annál rosszabb az állapota, azaz annál nagyobb az ellenállása is. Tanulságos lenne a bojler esetét picit tovább vizsgálni. Például, PEN szakadás esetén, mikor az áramkör a földelésen keresztül záródik, mekkora lesz az áramkörben folyó áram erőssége egy tipikus 2kW-os fűtőteljesítményű bojler esetén? Vagy azt az esetet is érdemes lenne megvizsgálni, hogy PEN szakadás esetén lép fel testzárlat, azaz a 230V-os betáp kapcsolódik a földelési ellenállásra. 2KW esetén az üzemi áram kb. 8,9A. Egy 10A-es biztosíték vagy kismegszakító tudja a védelmet biztosítani. A fellépő zárlati áram mennyi idő alatt váltja ki az áramkör megszakítását egy általánosan használt "C" karakterisztikájú biztosíték esetén? Bár, bojler esetén ugyanúgy alkalmazható a "B" karakterisztika is. Ebben az esetben hogyan alakul a leoldási idő?

@2nolhta

3 жыл бұрын

Pedig érdekelne az a része, ahol kiterjeszti a kört az elektromos eszköztől érintésnyi távolságon kívül levő, a hálózat részét nem képező vezetőképes anyagra. Vagy a dugulás esetén az eternit szennyvízcsövön előállható áramkörre milyen biztonsági előírást ad.

@Vatzekatya

3 жыл бұрын

Szebasztián kedves, írod, hogy "Áramütés esetén nem a feszültség játszik döntő szerepet, hanem az áramerősség." :-]]] _Költői_ kérdésem az, hogy ez esetben feerül le, vagy leerül fee...?! (Besenyő Pista bái parafrázis :P ) Vagyis hogy: nem a feszültség fogja áthajtani a kádban ülő jómunkásemberen azt az áramot, ami kb. 4 mA (miliampert) elérve el fogja hiccenteni - már ha hímivarú, aki fürdik :P - fütyijét és fibrillációra fogja váltani a delikvens szívritmusát... :-] Ami másvilágon túl gyógyuló sérülést okoz rendszerint ;-] Praktikusan a preparátor a formalinba - és kiállításra, szertárba szánt - halakat pont így szokta kivégezni... mert hát hogy nézne ki, ha sodrófával szét lenne ütve a preparált hal tarkója... :-P Még dióhéjabban: tetszett, amint kommentedben precizen fűrészelted kérlek - a fingot! :P

@ef9276

2 жыл бұрын

@@szebasztianvigh Ha már a szabványokról esett szó, érdemes megemlíteni, hogy az MSZ 447:2019 nem maximalizálja a földelési ellenállást, mert egyrészt ezt írja: lehetőleg nem nagyobb, mint 10 Ohm; másrészt az önállóan is számottevő kifejezésnek vannak más értelmezései is a (már érvénytelen) KLÉSZ, meg a szintén visszavont MSZ 172/1 szerint. Ugyanakkor a "müanyag, nem vezetőképes csövek vezetőképes csőidommal való ellátását, és EPH-ba bevonását" témával kapcsolatban az 54-es köteten kívül további előírásokat a 701-es lap ad. Az ott levők értelmezésében a lefolyócsővel kapcsolatban két tábor van hazánkban, az egyik tagadja a bekötés szükségességét, a másik meg előnyösnek tartja (erre utaló kommentár van a szabvány magyarázatos kiadásában is).

A műanyag gazcsövet vajon miért kell ephba kötni? Nyilvánvalóan hülyeség de legalább eph nyilatkozat is kell róla. Szóval hulyeseget csinálunk de legalább pecsetes papírra le is írjuk...

45 percet kellett várni hogy le legyen lőve a poén ? xD ... ez ám az időhúzás...

@cyrkestuffl9051

3 жыл бұрын

Ittam egy Jagert az egészségedre!

te tanár vagy? van diplomád?

@istvanmadar1968

3 жыл бұрын

Milyen kérdések ezek? Te 4 éves vagy?

@norbertsoos7132

3 жыл бұрын

@@istvanmadar1968 nem!

@lacikeri3102

3 жыл бұрын

@@norbertsoos7132 Akkor talán mielőtt kérdezel, kettőt kattintasz és rögtön kiderül ki ez a Jáger: mindigjager.hu/