TÁJÉKOZTATÓ (Florin Lăiu „Az ítélet evangéliuma” c. munkája nyomán)
A Jelenések a Biblia egyetlen olyan könyve, amely világos leírást tartalmaz a „szingularitásról”, vagyis a gonosz világegyetemben való megjelenésének megmagyarázhatatlan pillanatáról. A kozmikus konfliktus három szereplőjét a Biblia által magyarázott szimbólumok mutatják be:
1. A SÁRKÁNY (Jel 12:3)
A kánaánita hétfejű sárkány, Lótán végszava. Görögül „drakon”, innen ered a román „drac” szó, melynek jelentése „ördög”. A kígyót az ezoterikus tudás és a spiritizmus jelképeként imádják valamennyi pogány vallásban.
Feltárul előttünk a kiléte: „ama régi kígyó, (...) ki mind az egész föld kerekségét elhiteti” (Jel 12:9), utalás az édenkerti kísértésre. Ördögnek (görögül „Vádoló”) és Sátánnak (héberül „Vádló”) is nevezik.
A koronát viselő fejek és a szarvak a világ nagy hatalmait jelképezik, eszközök, melyeken keresztül a Sárkány szembeszáll Istennel és az Ő népével. A hetes szám a gonosz beteljesedését jelenti időben és térben.
De honnan származik a Sárkány? Ilyennek teremtette Isten?
A „sárkány és az ő angyalai” kifejezésből megtudjuk, hogy eredetileg az ördög is egy az Úr által teremtett angyal volt. Ezékiel 28:12-17 szakasza a következőképpen írja le: „Te valál az arányosság pecsétgyűrűje, teljes bölcsességgel, tökéletes szépségben. (…) Valál felkent oltalmazó kérub; és úgy állattalak téged, hogy Isten szent hegyén valál (…). Feddhetetlen valál utaidban (…), míg gonoszság nem találtaték benned.
Ézsaiás próféta (14:12-14) azzal egészíti ki, hogy „fényes csillagnak” nevezi (héberül „hajnal hordozója”, latinul „Lucifer”), és feltárja, hogyan válhatott a legfenségesebb angyal démonná: „Ezt mondád szívedben: Az égbe megyek fel, az Isten csillagai fölé helyezem ülőszékemet, és lakom a gyülekezet hegyén messze északon. Felibök hágok a magas felhőknek, és hasonló leszek a Magasságoshoz.” A próféta négyszer említi arra vonatkozó törekvését, hogy bitorolja Isten Fiának, Jézus Krisztusnak trónját („felmegyek”, „fölé helyezem”, „fölibök hágok”, „hasonló leszek a Magasságoshoz”). Az irigység és az abszurd büszkeség késztette arra, hogy ő maga, a puszta teremtmény Teremtővé akarjon válni. A Biblia ezt „a törvényszegés titkos bűneként” emlegeti (2Thessz 2:7). „Titok”, mert az értelem nem talál semmilyen mentséget ennek a törekvésnek az igazolására.
Így vette kezdetét A HÁBORÚ A MENNYBEN, a kifinomult propaganda háborúja, amely eltorzította az angyalok istenképét. Jelenések 12:4 megemlíti, hogy Lucifer sajnos sikeresen megtévesztette az angyalok „harmadrészét”, akik így a cinkostársaivá váltak.
2. MIHÁLY (Jel 12:7)
A jó hőse, Isten becsületének védelmezője maga kezdi el a harcot: nem „győzelmi” harcra törekszik, hanem „meggyőzni” szeretné Lucifert, hogy ne hozza meg azt az őrült döntést, amelyre épp készül.
A héber Mikaél név azt jelenti, hogy „Ki olyan, mint Isten?” - egyfajta válasz Sátán követelésére. Épp abban a Személyben rejlik a válasz a kérdésre, aki ezt a nevet viseli, vagyis Jézusban. A népi teológia, amely válogatás nélkül átveszi a nem bibliai héber hagyományt (eszerint négy arkangyalt tartanak számon: Mihályt, Gábrielt, Uriélt és Rafaelt), csupán az „angyal” státuszát tulajdonítja Mihálynak. A Biblia alapos tanulmányozása azonban épp ennek az ellenkezőjét fedi fel, méghozzá azt, hogy Mihály magának Jézus Krisztusnak a ragadványneve.
Mihályt (Júd 9) arkangyalnak nevezik (gr: „Arhe-anghelos”). Ez egyedi cím, amellyel egyetlen másik szereplő sem rendelkezik, még Gábriel sem, és azt jelenti, „angyalok feje”, a Nagy Küzdelem vezére. Mihályt „fejedelemnek” is nevezik (Dán 12:1), héberül „Sar”, amit „Hercegnek”, „Úrnak fordítanak” (Ézs 9:6, „békesség fejedelme”). Úgy mutatják be Őt, mint „aki a te néped fiaiért áll” (Dán 12:1).
Fontos felfigyelnünk arra, hogy a Bibliában egybeesik a halottakat feltámasztó „arkangyal szózata” (1Thessz 4:16) „az Isten Fiának szavával” (Jn 5:25-29) amely életre hívja a holtakat. Józsué könyve (5:14-15) „az Úr seregének fejedelmeként” mutatja be egy olyan alkalommal, amikor elfogadja az imádatot - ez tiltott bármely angyal számára.
Bibliai következtetés: Mihály maga Jézus Krisztus, mert
(a) egyedül Ő a válasz arra a kérdésre, hogy „Ki olyan, mint Isten?”;
(b) imádatban részesül;
(c) halottakat támaszt fel;
(d) Ő a kozmikus konfliktus főszereplője;
(e) egyedül Ő Isten népének védelmezője a keresztáldozat révén.
Ahogy a démonok körülveszik a Sárkányt, az angyalok Jézus-Mihály köré gyűlnek.
3. AZ ASSZONY - Isten népét jelképezi: Izraelt az Ószövetségben (Jer 3:8; Ez 16:6-51) és az egyházat az Újszövetségben (2Kor 11:2; Gal 4:21-31; Ef 5:23-32; Jel 21:2).
ELŐADÓ
Lucian Cristescu
HANG
Egyed Zoltán
PRODUCER
Hope Discovery
GRAFIKA/VIZUÁLIS EFFEKTEK/KOMPOZÍCIÓ
Andrei Badulescu ; Dragomir Moraru / AVAMUV
ILLUSZTRÁTOR
Teodora Bicescu
SZÖVEG
Lucian Cristescu
RENDEZŐ
Peli Attila
VIDEÓ ÁTDOLGOZÁS
Tálas Nobert-M.
COPYRIGHT SPERANTA TV