Jó lett. Remélem tisztelt oktatóink is hallgatják.

Ehhez most folyamatosan fogok hozzászólni. Először is, őstermelők vagyunk, családi szinten szőlészetből élünk (régen volt még őszibarack, alma, meggy, szilva, burgonya is). 1:46 lehet, hogy ez soknak hangzik. Érettségi után rendben sem vettek föl sehova, egy év munka, majd újra érettségizés. Én először fogorvosira jutottam be, Pécsen. Szülői álmok megvalósítása, azt hiszem ez mindent elmond... 50en kezdtük a fogorvos szakot (két csoporttal), 2. évre 20an maradtunk. Én 5 félév után hagytam ott, akkor már csak 13an voltunk. Ezután ELTE biológus, tanár volt a saját álom. Növényszervezettan Tanszék elmeszelt négy év után... 4:45 igen, a gyakorlati képzés valóban nagyon kevés. Én mondjuk levelezőn végeztem Kecskeméten (és szerintem ez a legjobb oktatási forma!), de otthonról, meg a mindennapi munkából megvolt a gyakorlati tapasztalat, de aki megismerkedni akart vele, tapasztalatot gyűjteni, annak édeskevés volt. 12:28 igen, ahogy már nemcsak ti, hanem mások is megfogalmazták: a növényorvos/növényvédelmi szakmérnök az orvos, aki növényeket gyógyít. Az a rengeteg, feleslegesnek tűnő tárgy és magolnivaló két célt szolgál: szellemi kapacitás növelése (be tudjuk fogadni a még nagyobb mennyiségű tudásanyagot), sosem tudhatjuk, mikor lesz rá szükségünk (és bármikor kerülhetünk olyan helyzetbe, hogy nem lesz elérhető az internet).

@feketetechnologia

Жыл бұрын

nem vicceltél, te tényleg végig hallgatod az elejétől xd

@balintmagyar3285

Жыл бұрын

@@feketetechnologia szeretem betartani azt, amit mondok/írok. A témák jók, a véleményetekre, tapasztalataitokra pedig kíváncsi vagyok. 😉 Még ezt az adást ma igyekszem befejezni.

@balintmagyar3285

Жыл бұрын

@@feketetechnologia Itt kezdődik a második etap: 20:37 ez annyira igaz. Szinte minden percét élvezem a napoknak. Főleg a telet, mert akkor metszés van, de minden évszakban van valami munkafolyamat, amit élvezek. Akkora élmény, ha a nap végén visszanézek és látszik az elvégzett munka. Amíg nem volt kihez/kikhez hazajönni, pirkadat előtt már kinn voltam, késő éjszaka értem haza. Munka közben meg valóban nagyon jókat lehet beszélgetni, megismerni az embereket, az életüket. 26:23 én úgy szoktam fogalmazni, hogy ha a honvédséghez hasonlítanám, akkor a kertészmérnök az altiszt (őrmester-törzsőrmester-főtörzsőrmester) és a tiszt (hadnagy-főhadnagy-százados) szintjén foglal helyet. Kellő elméleti tudása van, kellően belelát a folyamatokba, van víziója. Közvetíti a felsőbb utasításokat (növényorvos, gazda), mert még bőven van hova tovább tanulnia, ugyanakkor ott van együtt a gyakorlati megvalósításban a csapattal (közlegények), vagy magányos munkát végez (pl. felülök a traktorra, kombájnra). A gazdálkodás gerince, ahogy pl. az őrmester és a hadnagy a hadsereg talán legfontosabb részei. 34:42 hát igen, rövidek voltak a vakációk mindig is... Nem is vártam soha gyerekként. Nagyon emlékszem egy május 1-re. Édesapám fölkeltett minket reggel 5-6 körül, hogy indulunk a szőlőbe. Négyen vagyunk testvérek, egyikünk megjegyezte, hogy hiszen a munka ünnepe van. Erre jött a riposzt: ,,A legszebb ünneplés a munka." 🤣 38:16 ha van valamelyik része, amelyiket a legkevésbé szeretem, az a lelkisegély-szolgálat... És tényleg nem mondhatom meg az őszinte véleményemet, mert megsértődik a pici lelkük. Viszont mikor ők küldenek el melegebb éghajlatra, akkor kell venni egy nagy levegőt és mosolyogni. 47:38 én, ha elvégzm a szakmérnökit, maradok továbbra is a saját gazdaságban, ameddig azt fenn lehet tartani (bár, ahogy a szőlőágazat áll, már tíz-tizenöt éve ki kellett volna belőle szállni), viszont legalább szaktanácsadásra nem kell fixen költeni. Csoporttársam kertészmérnök msc-vel száz hektár gyümölcsöst igazgat, otthonától és családjától 100-120 km-re, hetente kétszer tud hazamenni. Nem tudom mennyit kap, vagy mennyit kellene fizetni, hogy ezt a szintű távollétet elviselje. Nekem nem tudnának annyit fizetni, hogy legalább esténként a gyerekeim fejére puszit ne tudjak adni. És már annyira megszoktam, hogy a magam ura vagyok (jó, apám a fő döntő, de tudjátok mire gondolok), hogy az alkalmazotti lét gondolata sem tetszik.

A szakma szerteágazó és egy kicsit nehéz benne elhelyezkedni. Vannak akiknek nem adatott meg akár a háttér, hogy nyakig gépzsírosak legyenek így az a tudás ami egy traktor szereléséhez kell az nincs, és miért ne hívnám fel a gazdát? Kell mindenhez is értenem? Az elméleti része valóban sokoldalú, mint a szakok ahová lehet menni egy bsc-vel. Egyetértek, hogy felsővezetőhöz kevés napszámosnak meg túlképzett az ember, kérdés nyilván hol sikerül elhelyezkedni, ami egyébként elég nehéz azt is hozzá lehet tenni, főleg ha nincs egy falat föld a talpad alatt amin dolgozhatnál. Két nagyobb része van a szakmának szerintem, én nekem az elméleti rész a kutatás és a tanulás az ami hozzám jobban illett, rengeteg érdekes dolog van ami kutatást igényelne. A mezőgazdasági technológia igencsak elmaradott itthon, inkább nem nyitottak az újra vagy épp nincs rá keret és persze már 50 éve így csinálom, miért is változtatnék? Ahogy említették a precíziós gazdálkodás és az üvegházi termesztés igencsak komoly tech tudást igényel, ami nekem imponál a szakmánál. Részemről kicsit csalódás volt a dolog, pályaelhagyásra kényszerültem, nem sírni jöttem kommentben ne értsd félre, csak megosztom a tapasztalatom, mint gyümölcs-szőlőtermesztő szakon végzett "szakmabeli". Több objektivitás ami nekem jobban tetszene, de ez persze egy vélemény.

@feketetechnologia

Жыл бұрын

hát speciel ebben a konkrét témában nehéz objektívnak lenni, mert ahhoz az összes egyetem kertészmérnöki szakát ki kellett volna járjuk, de hát igyekeztünk, így sikerült :D

Mennyire lehet érvényesülni szerintetek ebben a szakmában nőként? :)

@feketetechnologia

2 жыл бұрын

Nagyon sok nagyon okos és tehetséges csaj van a szakmában... Ez egy pillanatig se tartson vissza 🙂